A kutatás célja a versenyképesség szabályozási tényezőinek feltárása volt. Elsősorban azt vizsgáltam, hogy létezik-e és ha igen, milyen erősségű összefüggés az országok szabályozási környezete és versenyképessége között.
Első lépésként elkülönítettem egymástól két tudományterületet: a jog és közgazdaságtan területét, illetve a szabályzás vállalkozások életére gyakorolt hatásának vizsgálatát. Az első terület, a jog és közgazdaságtan elemzése során, az egyes bírósági döntések, megállapodások kimeneteit tanulmányozhatjuk a közgazdaságtan eszköztárának felhasználásával. A második területen viszont a különböző szabályozások (elsősorban jogi szabályozás) hatását elemezzük a vállalkozások életére. A dolgozat elején csak érintettem az első megközelítési módot, inkább csak azért, hogy még jobban kirajzolódjon a két megközelítés közötti különbség.
Mindkét terület bővelkedik eredményekben, számos tanulmány, elemzés áll rendelkezésünkre a téma mélyebb megismerése érdekében. A szakirodalom feldolgozása során vált világossá, hogy a második megközelítésben található egy szegmens, amelynek elemzésére eddig nem szenteltek kellő figyelmet a kutatók. Így kutatásom a versenyképesség és a szabályozás közötti összefüggések feltárására irányult.
Magyarországon a jog és a közgazdaságtan közötti összefüggések feltárásának és elemzésének kezdete az 1968-as reform utánra tehető, hazánkban ez az elemzés nem tekint vissza olyan múltra, mint akár a dolgozatban bemutatott Amerikai Egyesült Államokban vagy Németországban, illetve Ausztriában. Ekkor is születtek a jog közgazdasági elemzésével kapcsolatos művek, de ezek inkább összefoglalást adtak a külföldi irányzatokról, mintsem új gondolatokat, következtetéseket fogalmaztak meg. A második megközelítéshez kapcsolódóan, a magyar gazdaság versenyképességi problémáiról több éve jelennek meg tanulmányok, de a szabályozásról, mint versenyképességet befolyásoló tényezőről kevés szó esik. Kivételként Török 2007-es tanulmánya említhető, amelyben az üzleti környezet változásainak versenyképességre gyakorolt hatását elemezte (Török, 2007). A szabályozás versenyképességi hatásának vizsgálatára már létrejöttek az elméleti alapok és empirikus vizsgálatokra most kerül sor.
1. A szabályozási rendszer közgazdasági szempontból történő megközelítésére Magyarországon az első lépések az 1968-as reformkísérlet utáni időszakra vezethetők vissza, ugyanakkor a szabályozás versenyképességgel való részletes összekapcsolására eddig még nem került sor Magyarországon a modern jogi és közgazdasági iskolákra támaszkodva.
Igaz, hogy születtek Magyarországon is művek, amelyek elsősorban az állam szabályozó szerepét vizsgálták, ugyanakkor a szabályozást nem kapcsolták össze a versenyképességgel.
A versenyképességet értékelő szervezetek, mint amilyen az IMD és a WEF évente közli az országok versenyképességi rangsorát. A szabályozási környezet értékelésére szolgáló indikátorokat az említett adatbázisokon kívül más, csak az üzleti környezet mérésére vonatkozó elemzések is tartalmaznak, de az ezekhez való hozzáférés gyakran korlátozott. A kutatás célja az volt, hogy a szabályozást jellemző indikátorokat összekapcsoljam az IMD és a WEF rangsorával. Ennek érdekében olyan országokat választottam, amelyekre hosszabb időn
106
át rendelkezésre állnak adatok, illetve mind az IMD, mind a WEF, mind pedig az üzleti környezetet leíró DB adatbázisban találhatók.
A következő lépésben több mint 90 indikátort választottam ki, egy adott évre, 2011-re vonatkozóan, amelyek véleményem szerint jellemzik a szabályozási környezetet. Az indikátorok közé mind kemény, mind puha, mind pedig átlagot leíró mutatószámok kerültek.
Az első lépés az indikátorok közötti összefüggések feltárása volt, korrelációs mátrix segítségével feltártam az indikátorok közötti kapcsolat erősségét.
2. A versenyképesség változásának szervezeti és nemzetgazdasági szinten is megragadható, számszerű elemei vannak. A kutatás újszerű eleme a szabályozással kapcsolatos indikátorok kvantitatív elemzése. A szabályozást leíró indikátorok között korrelációs kapcsolat mutatható ki.
Az elemzés során mind könnyen, mind pedig nehezebben elemezhető összefüggéseket tártam fel. A versenyképesség módszertana folyamatosan fejlődik, a kutatásban ismertetett indikátorok alakulása alapján következtethetünk arra, hogy a szabályozás hogyan befolyásolja a vizsgált országok versenyképességét. Igaz a statisztikai kapcsolat megléte nem feltétlenül jeleni azt, hogy közgazdasági szempontból is magyarázható összefüggés van közöttük. Ezért további kutatási irány lehet annak feltárása, hogy az egymásnak ellentmondó kapcsolatok mögött, milyen más tényezők húzódhatnak meg.
Az egymással erős korrelációban álló és közgazdasági szempontból is magyarázható összefüggések alapján az indikátorokat csoportosítottam. Összesen 13 csoportot alakítottam ki, ezeket főkomponens analízis segítségével elemeztem. A főkomponens analízis segítségével lehetőség nyílt a változók számának csökkentésére, ezáltal a modell átláthatóbbá tételére. A kialakított főkomponensek tartalma a következő volt:
• A vállalkozás indítása főkomponensbe tartoznak: a vállalkozás indításához szükséges eljárások száma, időigénye, költsége.
• A vállalkozás megszüntetése főkomponensbe tartoznak: a vállalkozás megszüntetésének időigénye, költsége és a megtérülési ráta.
• Az immateriális javak főkomponensbe tartoznak: szellemi tulajdon védelme és a szellemi tulajdon jogérvényesíthetősége.
• Az építési engedélyek főkomponensbe tartoznak: az építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézések időigénye, költsége és száma.
• A tulajdonjog főkomponensbe tartoznak: a tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges ügyintézések száma, időigénye és a tulajdonjog védelmének erőssége.
• A pénzügyek főkomponensbe tartoznak: az értékpapírpiac szabályozottsága, finanszírozás a helyi tőkepiac segítségével, hitelfelvétel nehézsége, hitelhez jutás, kisbefektetők érdekeinek védelme, kockázati tőke bevonása egy innovatív, de kockázatos projektbe, könyvviteli és beszámolói kötelezettség, könyvvizsgálói és számviteli gyakorlat, pénzügyi és banki szabályozás, pénzügyi szolgáltatások elérhetősége, pénzügyi szolgáltatások megfizethetősége, vállalati adósság.
• Az adók főkomponensbe tartoznak: az adózás kiterjedtsége és hatékonysága, személyi adók, társasági adó megítélése, társasági adóráta.
107
• A tisztességtelen magatartás főkomponensbe tartoznak: adócsalás, árnyékgazdaság, közpénzek elosztásakor megjelenő korrupció, megvesztegetés és korrupció, szabálytalanul ki-fizetett összegek és a megvesztegetés.
• A külső környezet főkomponensbe tartoznak: bürokrácia, csatlakozás, etika gyakorlata, infrastruktúra általános állapota, környezetvédelmi törvények, menedzserképzés kielégíti az üzleti szféra igényeit, monopólium ellenes tevékenység hatékonysága, piaci erő, vállalkozások etikus viselkedése.
• Az intézményrendszer főkomponensbe tartoznak: bírói függetlenség, igazságszolgáltatás, jogi és szabályozási keret, jogi keretrendszer hatékonysága a rendeletek jogszerűségének kétségbe vonásakor, jogi keretrendszer hatékonysága a viták rendezése során, kormányzat tevékenységének átláthatósága, kormányzati döntések, kormányzati politika átláthatósága, kormányzati politika alkalmazkodóképessége, kormányzati szabályozás terhei, pénzügyi intézmények átláthatósága, részvényesek jogérvényesítése, támogatás, társadalom politikusok iránti bizalma, technológia szabályozása, tudományos kutatás szabályozása, vállalkozásalapítás jogi támogatása, versenyszabályozás.
• A kereskedelem főkomponensbe tartoznak: export időigénye, export költsége, exporthoz szükséges dokumentumok száma, import időigénye, import költsége, importhoz szükséges dokumentumok száma, kereskedelmi korlátok elterjedtsége, vámügyi hatóságok.
• Az alkalmazottak főkomponensbe tartoznak: fizetett éves szabadság, munkabérek meghatározásának rugalmassága, munkaerő felvételi és elbocsátási gyakorlat, munkaerő piaci szabályozás, munkanélküliség szabályozása.
• A szerződések főkomponensbe tartoznak: a szerződések kikényszerítéséhez szükséges ügyintézések száma, a szerződések kikényszerítésének időigénye.
Természetesen későbbi kutatások során mind az indikátorok száma, mind pedig az egyes csoportok összetétele tovább változtatható. Figyelembe kell venni a 2008-ban elkezdődött pénzügyi, majd gazdasági válság hatásait is, amelyek Stephane Garelli véleménye szerint még nem tükröződnek a versenyképességi rangsorokban, a vállalkozások számában, összetételében és a foglalkoztatási adatokban már érezhető a jelenléte (Chikán, Czakó (szerk.), 2010: 43).
3. A nemzetgazdasági versenyképesség szabályozási környezete 13 főkomponenssel leírható. Ezek a vállalkozás indítása, vállalkozás megszüntetése, immateriális javak, építési engedélyek, tulajdonjog, pénzügyek, adók, tisztességtelen magatartás, külső környezet, intézményrendszer, kereskedelem, alkalmazottak, szerződések.
A kutatás következő lépéseként a létrejött főkomponenseket vetettem össze a versenyképességet leíró mutatószámokkal. Az elemzést végül mind az IMD, mind pedig a WEF adataira elvégeztem. Szintén korrelációs mátrix segítségével lehetőség nyílt az összefüggések feltárására.
108
4. A kvantitatív elemzés alapján a főkomponensek és a versenyképesség között egyértelmű összefüggés mutatható ki. A képzett csoportok alkalmasak az indikátorok leírására, azok versenyképességgel való összevetésére.
Kétségtelen, hogy az indikátorok, az országok, a vizsgált évek számának növelésével pontosabb kép alkotható a szabályozás és a versenyképesség kapcsolatáról, de a kutatás alapgondolata, a kialakított modell, a bemutatott gondolatmenet alkalmas a további bővítésre, továbbgondolásra magyarázó erejű lehet.
24. táblázat. A kapcsolat erőssége alapján a főkomponensek sorrendje
a kapcsolat
IMD versenyképességi értékeihez hasonlítjuk
WEF versenyképességi értékeihez hasonlítjuk
erős intézményrendszer külső környezet
külső környezet immateriális javak
tisztességtelen magatartás tisztességtelen magatartás
immateriális javak intézményrendszer
pénzügyek pénzügyek
kereskedelem kereskedelem
tulajdon bejegyzése vállalkozás megszüntetése vállalkozás megszüntetése tulajdon bejegyzése
alkalmazottak vállalkozás indítása
vállalkozás indítása szerződések
a adók építési engedélyek
kapcsolat építési engedélyek alkalmazottak
gyenge szerződések adók
A WEF esetében a főkomponensek közül a külső környezettel volt a legerősebb kapcsolat megfigyelhető. A korrelációs mátrix alapján nem mondhatjuk, hogy mi az ok és mi az okozat, mégis feltételezhető, hogy a külső környezetbe tartozó indikátorok megváltozatása hat a legerősebben a versenyképességre. Meglepő, de a leggyengébb kapcsolat az adók esetében állt fent.
5. A World Economic Forum versenyképességet értékelő rangsora és a külső környezet főkomponens között figyelhető meg a legerősebb korreláció, míg a leggyengébb korreláció a versenyképességet értékelő mutatószámok és az adók esetében áll fenn.
Az IMD esetében a legerősebb összefüggés a versenyképességi mutatószám és az intézményrendszer főkomponens között figyelhető meg. Az adók ebben az esetben is gyenge kapcsolatot mutattak a versenyképességgel. E gyenge kapcsolat mögött meghúzódó okok feltárása további kutatási irányt jelöl ki. Ugyanakkor mindkét rangsorban előkelő helyet foglal el a külső környezet, tisztességtelen magatartás, immateriális javak és intézményrendszer csoportok.
109
6. Az International Institute for Management Development által összeállított rangsor és az intézményrendszer főkomponens között figyelhető meg a legerősebb korreláció, míg a leggyengébb korreláció a versenyképességet értékelő mutatószámok és a szerződések esetében áll fenn.
A kialakított indikátorok nem fedték le teljesen a teljes szabályozási palettát, ezért, az egyik adatbázisban sem szereplő elemek feltárása érekében egy empirikus kutatást végeztem magyarországi vállalkozások körében. Az alacsony válaszadások miatt azonban ez inkább esettanulmánynak tekinthető, mégis jól rávilágít a magyarországi kis- és középvállalkozások adminisztrációval, peres eljárásokkal kapcsolatos problémáira. A minta nem reprezentatív, ezért nem fogalmazható meg tézis a felmérés alapján, mégis a többi, hasonló felméréssel összhangban állnak a kapott eredmények. A kutatás során derült fény arra, hogy a magyarországi kis- és középvállalkozások körében szinte ismeretlen a mediáció. Ezért az IRM adatbázisában szereplő összes, Magyarországon gazdasági mediációval foglalkozó természetes személyt megkerestem, hogy feltárjam ennek az alacsony ismertségnek az okait.
7. A szabályozási környezet egyik hiányzó eleme a hatékony mediáció. A fejlett országoktól eltérően Magyarországon a viták rendezésének színhelye egyelőre döntően a bíróság, a mediáció még inkább csak elvben létezik.
A megkérdezett mediátorok véleménye szerint a közvetítői eljárás Magyarországon nem ismert, talán csak büntetőügyekben, ezért nem veszik figyelembe sem a vállalkozások, sem pedig a magánszemélyek a viták rendezése során. Az ügyvédek érdeke is, hogy minél kevesebb ügy kerüljön mediátorok elé, ugyanakkor a bíróságok leterheltségét jelentősen csökkentené a mediáció kötelező bevezetése. Bírósági eljárás csak akkor indulna viták esetén, ha előtte eredménytelen volt a mediációs eljárás, így a folyamatban lévő ügyek gyorsabb lezárására kerülne sor. Nemcsak idő, hanem költségcsökkenést is előidézne a közvetítői tevékenység szélesebb elterjedése. A mediációs eljárás megoldást jelenthet a vállalkozások számára vitás ügyeik gyors és bíróságon kívüli rendezésére. Az eljárás elterjedése nemcsak a bíróságokat tehermentesítené, hanem kevesebb költséggel járna a vállalkozások számára, ezért a szabályozás megváltoztatása feltehetően versenyképesség javító hatású.
110
11. Thesis
1. Researchers began to analyse the economic approach of the regulatory system in Hungary after the economic reform in 1968. However, the school of modern law and economic findings did not yet apply the relationship between the regulatory system and competitiveness in Hungary.
2. The change of competitiveness both on organizational and on national level has quantifiable elements. The novel component of the research is the quantitative analysis of the regulatory indicators. A correlation can be shown between these indicators that describe the regulations.
3. The regulatory environment of national competitiveness can be described by 13 principal components. These are: Starting a business, Closing a business, Intangible assets, Building permits, Property, Finance, Taxes, Unfair practices, External environment, Institutions, Trade, Employment and Contracts.
4. According to the quantitative analysis a clear correlation can be detected between the principal components and competitiveness. The created component groups are able to describe the indicators and their relationship to competitiveness.
5. The strongest correlation can be observed between the World Economic Forum’s competitiveness ranking and the External environment principal component, whereas the weakest correlation is with the Taxes.
6. The strongest correlation can be observed between the International Institute for Management Development’s competitiveness ranking and the Institute’s principal component, whereas the weakest correlation is with the Contracts.
7. Effective mediation is one missing element of the regulatory environment. In Hungary – unlike more developed countries, – the disputes are still settled mainly in courts, whereas mediation exists mostly just in theory.
111