6. A vizsgált országok versenyképessége, a kutatás menete
6.3. A kutatásba bevont indikátorok jellemz ő i
A versenyképesség értékelésének, mint korábban láthattuk, nincs tökéletes módszere, de a kutatásban ismertetett indikátorok alakulása alapján következtethetünk arra, hogy a szabályozás hogyan befolyásolja a vizsgált országok versenyképességét. Az IMD, WEF és DB adatbázisa alapján végül 95 indikátor került a modellbe. A magyarázó oldal kialakítása
43
során első lépés az egyes indikátorok közötti kapcsolatok, korreláció feltárása korrelációs mátrix segítségével (Sajtos, Mitev, 2007: 209). Láthatóvá válik, hogy mely indikátorok között figyelhető meg erős kapcsolat. A kapcsolat megléte nem feltétlenül jelenti azt, hogy közgazdasági szempontból is magyarázható összefüggés van közöttük. Az értelmezhető összefüggések feltérképezése érdekében az egyes indikátorokat csoportosítottam, majd a kialakított csoportokon főkomponens analízist végeztem.
A főkomponens analízis során a csoportokban szereplő indikátorok száma bizonyos esetekben csökkent. A létrejövő főkomponensek felhasználása már lehetőséget nyújt a magyarázott változóval való összevetésre. A kutatás első szakaszának utolsó lépése így az azonosított főkomponensek és a versenyképesség közötti kapcsolat meglétének és erősségének vizsgálata.
A kiválasztott indikátorok között mind úgynevezett kemény indikátorok, mind átlagokat leíró indikátorok, mind pedig puha, azaz vállalati megkérdezéseken alapuló mutatók találhatók. A puha mutatók alakulását gyakran befolyásolja a vállalatvezetők hangulata, a politikai környezet is.
Az indikátorok más szempont szerint is csoportosíthatók, például, hogy közvetlenül, állami szabályalkotással befolyásolható-e a mértékük (például a fizetendő adók nagysága), vagy más szabályok hatására következik-e be bennük változás (például az adófizetéshez szükséges idő esetében). De egy lehetséges osztályozási mód lehet, ha megkülönböztetjük egymástól a szabályozás hatékonyságát, átláthatóságát, az intézményrendszer működését minősítő indikátorokat, vagy azokat az indikátorokat, amelyek közvetlenül az üzleti környezetre hatnak. A következő indikátorokat tartottam fontosnak a szabályozási környezet versenyképességre való hatásának vizsgálata szempontjából22.
5. táblázat. A kutatás során felhasználható indikátorok és jellemzőik
Indikátor megnevezése Forrás Mutató Mértékeg
ység
adócsalás IMD Online puha 0-10
adófizetés időigénye DB, p. 124 átlag óra
adófizetések száma évente DB, p. 124 kemény darab
adózás kiterjedtsége és hatékonysága WEF, p. 445 puha 1-7
állami adósnyilvántartó rendszer lefedettsége DB, p. 120 kemény százalék
árnyékgazdaság IMD Online puha 0-10
átlátható részvénytársasági működés indexe DB, p. 120 puha 0-10
bevándorlási törvények IMD Online puha 0-10
bírói függetlenség WEF, p. 395 puha 1-7
bürokrácia IMD Online puha 0-10
csatlakozás (IT, telefonhálózat) IMD Online puha 0-10
egy 19 éves munkás vagy gyakornok minimálbére DB, p. 98-104 kemény USD
éjszakai munkáért járó túlórapénz DB, p. 98-104 átlag százalék
építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézések időigénye DB, p. 116 átlag nap építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézések költsége DB, p. 116 átlag százalék építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézések száma DB, p. 116 kemény darab
értékpapírpiac szabályozottsága WEF, p. 486 puha 1-7
etika gyakorlata IMD Online puha 0-10
22 Az indikátorok részletes bemutatása a modell leírásakor történik. A indikátorok három forrása: Forrás: DB, Making a Difference for Entrepreneurs, 2011., IMD, World Competitiveness Online, 1995-2011., WEF, The Global Competitiveness Report, 2011-2012.
44
export időigénye DB, p. 126 átlag nap
export költsége DB, p. 126 átlag USD
exporthoz szükséges dokumentumok száma DB, p. 126 kemény darab
finanszírozás a helyi tőkepiac segítségével WEF, p. 482 puha 1-7
fizetett éves szabadság DB, p. 98-104 kemény nap
heti maximális munkanapok száma DB, p. 98-104 kemény nap
hétvégi, szabadnapi munkáért járó túlórapénz DB, p. 98-104 átlag százalék
hitelfelvétel nehézsége WEF, p. 483 puha 1-7
hitelgaranciára és a csődeljárásra vonatkozó törvények ereje DB, p. 118 puha 0-10
hitelhez jutás IMD Online puha 0-10
hitelinformáció teljessége DB, p. 119 puha 0-6
igazgatósági felelősség indexe DB, p. 121 puha 0-10
igazságszolgáltatás IMD Online puha 0-10
import időigénye DB, p. 126 átlag nap
import költsége DB, p. 126 átlag USD
importhoz szükséges dokumentumok száma DB, p. 126 kemény darab
infrastruktúra általános állapota WEF, p. 412 puha 1-7
jogi és szabályozási keret IMD Online puha 0-10
jogi keretrendszer hatékonysága a rendeletek jogszerűségének kétségbe vonásakor
WEF, p. 400 puha 1-7 jogi keretrendszer hatékonysága a viták rendezése során WEF, p. 399 puha 1-7
kereskedelmi korlátok elterjedtsége WEF, p. 460 puha 1-7
kisbefektetők érdekeinek védelme WEF, p. 409 puha 1-7
kockázati tőke bevonása egy innovatív, de kockázatos projektbe WEF, p. 484 puha 1-7
kormányzat tevékenységének átláthatósága WEF, p. 401 puha 1-7
kormányzati döntések IMD Online puha 0-10
kormányzati politika átláthatósága IMD Online puha 0-10
kormányzati politika alkalmazkodóképessége IMD Online puha 0-10
kormányzati szabályozás terhei WEF, p. 398 puha 1-7
könyvviteli és beszámolói kötelezettség WEF, p. 407 puha 1-7
könyvvizsgálói és számviteli gyakorlat IMD Online puha 0-10
környezetvédelmi törvények IMD Online puha 0-10
közpénzek elosztásakor megjelenő korrupció WEF, p. 392 puha 1-7
megvesztegetés és a korrupció IMD Online puha 0-10
menedzserképzés kielégíti az üzleti szféra igényeit IMD Online puha 0-10 monopólium ellenes tevékenység hatékonysága WEF, p. 454 puha 1-7
munkabérek meghatározásának rugalmassága WEF, p. 471 puha 1-7
munkaerő felvételi és elbocsátási gyakorlat WEF, p. 437 puha 1-7
munkaerő piaci szabályozás IMD Online puha 0-10
munkanélküliség szabályozása IMD Online puha 0-10
pénzügyi és banki szabályozás IMD Online puha 0-10
pénzügyi intézmények átláthatósága IMD Online puha 0-10
pénzügyi szolgáltatások elérhetősége WEF, p. 480 puha 1-7
pénzügyi szolgáltatások megfizethetősége WEF, p. 481 puha 1-7
piaci erő WEF, p. 453 puha 1-7
részvényesek bíróság előtti jogérvényesítésének indexe DB, p. 122 puha 0-10
részvényesek jogérvényesítése IMD Online puha 0-10
szabálytalanul kifizetett összegek és a megvesztegetés WEF, p. 394 puha 1-7
szellemi tulajdon védelme WEF, p. 391 puha 1-7
szellemi tulajdonjog érvényesíthetősége IMD Online puha 0-10
személyi adók IMD Online puha 0-10
szerződés kikényszerítéséhez szükséges ügyintézések száma DB, p. 127 kemény darab
szerződés kikényszerítésének időigénye DB, p. 127 átlag nap
szerződés kikényszerítésének költsége DB, p. 127 átlag százalék
támogatás IMD Online puha 0-10
társadalom politikusok iránti bizalma WEF, p. 393 puha 1-7
45
társasági adó megítélése IMD Online puha 0-10
társasági adóráta IMD Online kemény százalék
technológia szabályozása IMD Online puha 0-10
tudományos kutatás szabályozása IMD Online puha 0-10
tulajdon bejegyzéséhez szükséges ügyintézések száma DB, p. 117 kemény darab
tulajdonjog bejegyzésének időigénye DB, p. 118 átlag nap
tulajdonjog bejegyzésének költsége DB, p. 118 átlag százalék
tulajdonjogok védelmének erőssége WEF, p. 445 puha 1-7
üzleti környezet minősége IMD Online puha 0-10
vállalati adósság IMD Online puha 0-10
vállalkozás által nyilvántartott hitelinformációk lefedettsége DB, p. 120 kemény százalék
vállalkozás indítása – eljárások száma DB, p. 114 kemény darab
vállalkozás indítása – időigény DB, p. 114 átlag darab
vállalkozás indítása – költség DB, p. 114 átlag százalék
vállalkozás indítása – tőkeminimum DB, p. 115 kemény százalék
vállalkozás megszüntetése – időigény DB, p. 128 átlag év
vállalkozás megszüntetése – költség DB, p. 128 átlag százalék
vállalkozás megszüntetése – megtérülési ráta DB, p. 129 átlag cent
vállalkozásalapítás jogi támogatása IMD Online puha 0-10
vállalkozások etikus viselkedése WEF, p. 445 puha 1-7
vámügyi hatóságok IMD Online puha 0-10
versenyszabályozás IMD Online puha 0-10
Ezeken kívül más csoportosítások is lehetségesek, de ahhoz, hogy egy egyszerűbb modellt kapjunk – így könnyítve meg az elemzést – az indikátorok számának csökkentésére van szükség. Látható, hogy vannak olyan indikátorok, amelyek ugyanazt a jelenséget mérik, csak más mutatószámokkal, mint például a hitelhez jutás és a hitelfelvétel nehézsége mutatószámok.
Ezen összefüggések feltárására szolgál a korrelációs mátrix, amelynek elkészítése kettős célt szolgál. Nemcsak az indikátorok közötti kapcsolat meglétét és erősségét mutatja meg, hanem a modell egyes csoportjainak kialakításához is segítséget nyújt. Az elkészült, teljes korrelációs mátrixot a 1. függelék, a rövidített korrelációs mátrixokat a 2. és 3. függelék tartalmazza23. A teljes korrelációs mátrixban:
- bordó szín az erős pozitív - zöld a közepes pozitív - világoskék a közepes negatív
- sötétkék az erős negatív kapcsolatot24,
- szürke pedig a kapcsolat hiányát jelöli (a korreláció szignifikancia szintje * jelölésnél 0,01, ** jelölésnél 0,05. Legalább 1%, illetve 5%-os szignifikancia szint mellett fogadható el a korreláció.)
- az átlóban lévő 1-es érték az indikátor önmagával vett kapcsolatára utal.
Az elemzéssel csak a kapcsolat megléte mutatható ki, nem alkalmas az ok-okozati összefüggések feltárására, így nem lehet megmondani például, hogy a magas szintű bürokrácia hatására több az adócsalás, vagy a sok adócsalás kiküszöbölése érdekében jelentős a bürokrácia. A korrelációs mátrixban nincs különbség magyarázó és magyarázott változó
23 A két rövidített korrelációs mátrix az erős pozitív, illetve negatív kapcsolat bemutatására szolgál. Bordó szín jelöli az erős pozitív/negatív kapcsolatot, zöld pedig az erős pozitív/negatív kapcsolatot abban az esetben, ha a kerekítés szabályait figyelembe vesszük.
24 Lásd a 4. táblázat alapján.
46
között, de ettől függetlenül feltételezhető, hogy ok-okozati viszony áll fent az indikátorok között (Sajtos, Mitev, 2007: 211).
Az egyes indikátorok között, közgazdasági szempontból egyértelmű összefüggésekre is rávilágít a számítás. Például erős kapcsolat áll fenn a szellemi tulajdon védelme és a tulajdonjogok erőssége között, vagy a vállalkozások etikus viselkedése és a szabálytalanul kifizetett pénzösszegek és megvesztegetés között. Ennél gyengébb kapcsolatok esetében a magyarázat gyakran már nem ilyen egyértelmű. A hitelfelvétel nehézsége és a társadalom politikusok iránti bizalma indikátorok közötti kapcsolat – bár erősnek mondható – mégis nehezen magyarázható25.
Az korrelációs kapcsolatok feltárása után a következő lépés az indikátorok csoportosítása, majd az egyes csoportok főkomponens analízissel történő elemzése. A főkomponens elemzés elvégzése során lehetőség nyílik az elemszám csökkentésétre, a modell átláthatóbbá tételére. A kialakított főkomponensek alkalmasak a versenyképességi rangsorok értékeivel való összevetésre. Az összevetés során megállapítható, hogy melyek azok a szabályozási területek, amelyek hatnak a versenyképességre.
A szabályozás hatékonyságának mérésére a legelterjedtebb módszer költség-haszon elemzés (cost-benefit analysis – CBA), annak ellenére, hogy számos érvényben lévő szabályozás nem felel meg a teszt követelményeinek (Arrow és szerzőtársai, 1996: 1-2). A szerzők elismerik a költség-haszon elemzés fontosságát és létjogosultságát, mégis számos gyengeségére hívják fel a figyelmet. Különösen a környezetvédelmi, egészségügyi és biztonsági szabályozás esetében, illetve olyan esetekben, ahol nagy a jövőbeli bizonytalanság, a költség-haszon elemzés helyett más, alternatív elemzési módszert érdemes választani (Arrow és szerzőtársai, 1996: 4).
A költség-haszon elemzés lényege, hogy a társadalom jólétében bekövetkező növekedést és csökkenést veszi számba. Ha a társadalom nyeresége meghaladja költségeit, az új szabályozás bevezethető (Pearce, 1998: 86-87). Haszonként jelennek meg a közvetlen hasznok (eredmények), a szabályozás bevezetésével megjelenő externáliák és egyéb közvetett hasznok, illetve a szabályozás miatt elmaradt veszteségek (Kovácsy, Orbán: 2005: 101).
Költségek közé sorolhatók a közvetlen kiadások, a negatív externáliák és egyéb közvetett költségek is26.
A dolgozatnak nem célja a jogi szabályozás hatásvizsgálatának részletes bemutatása, inkább célja a szabályozás és a versenyképesség közötti kapcsolat kimutatása, elemzése. A szabályozás hatásvizsgálatánál új, figyelembeveendő tényezők lehetnek a versenyképességet értékelő mutatószámok.
25 A korrelációs mátrixban található összefüggések részletesen a modell ismertetése után kerülnek bemutatásra.
26 A haszon elemzés mellett elterjedt módszer a hatékonyság (CEA) elemzés, költség-következmény (CCA) elemzés, költség-hasznosság (CUA) elemzés illetve a kockázatértékelés.
47