A vállalkozás indításával kapcsolatos indikátorok vizsgálata

A vállalkozások indításával kapcsolatban négy indikátor vizsgálható: vállalkozás indításához szükséges eljárások száma, időigénye, költsége, illetve a vállalkozás indításához szükséges tőkeminimum. Ezen változók szerepelnek a DB adatbázisában is, de versenyképességet befolyásoló hatásuk feltárása eddig nem történt meg. Természetesen a változók számát tovább lehetne bővíteni annak alapján, hogy az egyes országokban létezik-e előírás a vállalkozók képzésére vonatkozóan, léteznek-e különleges előírások a vállalkozás működtetésével kapcsolatban, vagy hány hatóságnál kell még bejelenteni és ellenőriztetni a működés megkezdését (például mennyi különböző egészségügyi és munkavédelmi előírásnak kell megfelelni). Vannak országok például Dánia, Hollandia, Svédország, ahol a vállalkozási kedv ösztönzésére, a vállalkozásokkal kapcsolatos ismeretek megszerzésére dolgoztak ki stratégiát (EB, COM 78, 2011: 21). Romániában pedig a „Start-program” segíti a fiatalok vállalkozási kedvének fellendítését (EB, COM 78, 2011: 22).

A vállalkozás indításához szükséges eljárások száma megmutatja, hogy hány egymástól független eljárást kell a vállalkozásnak elvégeznie ahhoz, hogy a vállalkozást működtetni tudja. Ez a mutató magában foglalja a vállalkozás nevének bejegyzését, az adóhatósági regisztrációt, a statisztikai, társadalom- és nyugdíjbiztosítási regisztrációt és a helyi hatóságoknál történő regisztrációt is (DB, 2011: 112).

Ahhoz, hogy ezen a területen az üzleti környezet javuljon, a DB javaslata alapján egyszerűsíteni kell például az adóadminisztrációt, a társaságok regisztrációját pedig szabványosítani kell. Növelni kell az informatika szerepét, hogy interneten keresztül ne csak a vállalkozásokat lehessen regisztrálni, hanem az adóhatósághoz való bejelentkezés is lehetséges legyen. A gyorsabb ügyintézést segítheti az egyablakos ügyintézés, az egyszerűsített regisztrációs eljárás, az online-ügyintézés, az eltörölt vagy a csökkentett tőkeminimum. Az egyszerűbb eljárások nemcsak időt és pénzt takarítanak meg a vállalkozások számára, hanem az átláthatóságot is növelik. Ezek a lépések nemcsak az eljárások számát csökkentik, hanem hatnak a vállalkozás indításának időigényére és költségére is (DB, 2011: 19-21).

Magyarországon is történtek/történnek lépések a vállalkozásindítás megkönnyítésére.

Az akkori Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2006-ban indította el az „Üzletre hangolva” című programot, amelynek célja volt, hogy a vállalkozások működését megnehezítő bürokratikus és üzleti környezeti akadályokat megszüntesse. A program hatására a vállalkozások alapítása gyorsabbá és olcsóbbá vált. Jelentősen csökkent a korlátolt felelősségű társaságok (a korábbi három millió forintról ötszázezer forintra), illetve a zárt részvénytársaságok tőkeminimuma (20 millió forintról 5 millió forintra) 2007 szeptemberétől.

Csökkent továbbá az egyszerűsített cégbejegyzési kérelem illetéke is, rugalmasabbá váltak a szerződésminták, így a tulajdonosoknak nőtt a döntési szabadsága. Csökkent a cégbíróságoknak benyújtandó okiratok száma is (Üzletre hangolva, 2006). 2007 októberében a burostop.hu²⁷ honlapra lehetett javaslatokat küldeni, milyen lépésekkel lehet egyszerűbbé és gyorsabbá tenni az ügyintézés folyamatát Magyarországon.

27 A honlap már nem elérhető.

50

2011 áprilisában nyilvánosságra került a Széll Kálmán-terv keretében megvalósítandó Bürokrácia-csökkentő Program. A program céljait és intézkedéseit az Adminisztrációcsökkentő Munkacsoport dolgozta ki. A tanulmányba foglalt elképzelések, mint például az adófizetések és bevallások módjának egyszerűsítése, a könyvvizsgálói kötelezettség eltörlése a kisebb vállalkozásoknál, a kormányzati döntéshozatalt támogató kötelező adatszolgáltatások, nyilvántartások vezetése, a hatósági bírságolásnak a vállalkozások számára követhető, betartható és kevésbé irritáló gyakorlat kidolgozása illetve a foglalkoztatás adminisztrációjának csökkentése a tervek szerint versenyképesség növelő hatással bír a későbbiekben²⁸ (Széll Kálmán-terv Bürokrácia-csökkentő program, 2011). A következő hónapban, 2011 májusában vette kezdetét az Egyszerű Állam Vállalkozói Bürokrácia-csökkentő Program kidolgozása. Az elkészült program 114 konkrét intézkedést tartalmaz, pontos határidőkkel a következő irányelvek mentén: versenyképes szabályozás, egyértelmű elvárások, duplikációk megszüntetése, elektronizálás, bizalom a tisztességnek, minimálisan szükséges védelem és maximálisan szükséges garancia, illetve a torz ösztönzők kikapcsolása (Magyar Közlöny, 2011: 33385-33401). A vállalkozások indításával kapcsolatban nem tartalmaz a program konkrét előírásokat, esetleg az elektronikus ügyintézésre vonatkozó törekvés sorolható ide (77. intézkedés).

A külföldi szakirodalmat tekintve, Klapper, Laeven és Rajan 2006-ban megjelent tanulmányukban egy 23 országból álló mintán elemezték a vállalkozások indításával kapcsolatos szabályozás változásának hatásait. Azt találták, hogy a költséges szabályozás megakadályozza új vállalatok létrejöttét, különösen azokban az iparágakban, ahol természeténél fogva magas a belépési korlát. Ez a jelenség még akkor is megfigyelhető, ha javul a vállalkozások pénzügyi lehetősége, a szellemi tulajdon védelmének szintje és a munkaerő piaci szabályozás. Ez a hatás leginkább a fejlett vagy alacsony korrupcióval rendelkező országokban észlelhető (Klapper, Leaven, Rajan, 2006: 591-592, 622).

A vállalkozásalapítási kedvvel összefüggésben végzett elemzéseket Van Stel, Storey és Thurik. 2007-es tanulmányukban 39 országra vonatkozóan vizsgálták a szabályozás és a vállalkozási kedv közötti összefüggéseket. Szignifikáns kapcsolatot tártak fel az újonnan létrejött vállalatok száma és az adminisztratív tényezők között. A vállalkozás indításához szükséges idő, annak költsége és az eljárások száma nincs hatással a vállalkozásalapítási kedvre. Egyedül a tőkeminimum az, amelynek változása befolyásolja, hogy hány vállalat jön létre. Másrészről, jelentős különbség van az önként és a kényszerből létrejött vállalkozások között. Az önként alakult vállalkozások létrehozói elsősorban magasabb végzettséggel rendelkezők, míg a kényszervállalkozásokat jellemzően alacsonyabb képzettségűek hozzák létre. Talán ez lehet az oka annak, hogy nagyon sok fejlődő országban a kényszervállalkozások hivatalos regisztrációjára nem kerül sor, azok túlnyomórészt a feketegazdaságban működnek (Van Stel, Storey, Thurik, 2007: 179-183).

2009-től a kutatások a gazdasági válság vállalkozások alapítására való hatása feltárására irányulnak. Klapper és Love 95 országra vonatkozó kutatásuk során megállapították, hogy azokban az országokban nőtt dinamikusabban a bejelentett vállalkozások száma, ahol stabil a jogi és szabályozási rendszer, illetve gyors és olcsó a cégbejegyzés folyamata, rugalmasak a

28 A nyilvánosságra került program nem tartalmazza az adatok forrását, az elérhető háttértanulmányok jegyzékét, ezért az elképzelések hosszú távú hatásainak vizsgálata nehézségekbe ütközik.

51

foglalkoztatási előírások és a társasági adó szintje alacsony. A válság hatására az újonnan létrejött vállalkozások száma csökkent, különösen azokban az országokban, amelyek fejlett pénzügyi rendszerrel rendelkeznek (Klapper, Love, 2010: 2-3,22).

Djankov, La Porta, Lopez-De-Silanes és Shleifer 2002-ben megjelent cikkükben 85 országra vonatkozóan vizsgálták, hogy létezik-e összefüggés a vállalkozás alapításához szükséges eljárások száma és a korrupciós index között. Feltételezték, hogy azokban az országokban, ahol kevesebb ügyintézés szükséges a vállalkozás alapításához, ott kevesebb lehetőség adódik a tisztviselők megvesztegetésére és így a korrupciós index is alacsonyabb.

Minél gazdagabb egy ország, annál jobb a kormányzása és nincs akkora szükség a belépés szabályozására sem, ezért a korrupció is kisebb. Elemzésük során lineáris kapcsolatot mutattak ki a korrupció és az eljárások száma között (Djankov, La Porta, Lopez-De-Silanes, Shleifer, 2002, Djankov (2009b)). Kutatásomban, a vállalkozásalapítás jogi támogatása és a közpénzekkel kapcsolatos korrupció között a 2011-es adatok alapján pozitív, közepesen erős összefüggéseket fedezhetünk fel (1. függelék). Erősebb összefüggés a vállalkozások megszüntetése (megtérülési ráta) és a korrupció között figyelhető meg.

A vállalkozás indításával kapcsolatban négy indikátor – vállalkozások indításához szükséges eljárások száma, annak időigénye, költsége és a tőkeminimum – került be a kiindulási modellbe. A számítások elvégzése után a tőkeminimum változó kikerült a modellből²⁹. A Kaiser-Meyer-Olkin (KMO) mutatóval és a Bartlett-teszttel igazolható, hogy a kiválasztott indikátorok használhatók a főkomponens elemzésre (Sajtos, Mitev, 2007: 257-259).

6. táblázat. A vállalkozás indítása – KMO és Bartlett teszt

KMO and Bartlett's Test

Kaiser-Meyer-Olkin Measure of Sampling Adequacy. ,563 Bartlett's Test of Sphericity Approx. Chi-Square 57,684

df 3

Sig. ,000

A KMO mutató megmutatja, hogy a főkomponens-analízisbe bevont indikátorok között milyen mértékű korreláció figyelhető meg. Dimenzió csökkentésére csak akkor van lehetőség, ha az indikátorok között korreláció áll fenn. Értéke 0 és 1 között lehet. Ha értéke nagyobb, mint 0,5³⁰, akkor a főkomponens-analízis eredményes lehet (Kovács, 2008: 78-80). A vállalkozás indításakor a KMO mutató 0,563, tehát a kiválasztott változók alkalmasak a főkomponens elemzésre.

A Bartlett-próba során az egyes indikátorok egymástól való függetlenségére keresünk választ. Esetében a szignifikancia szint vizsgálatára kerül sor, értékének kisebbnek kell lennie, mint 0,05. A vállalkozás indításával kapcsolatos indikátorok vizsgálatakor ez fennáll.

29 Az eredeti számítások a függelékben találhatók, a törzsszövegben csak a tisztított modell futtatásai kapnak helyet.

30 A mutató korreláció négyzetet mutat, ezért a 0,5-ös KMO érték mögött 0,707-es korráció áll.

52 7. táblázat. A vállalkozás indítása – kommunalitás

Communalities

Initial Extraction vállalkozás indításához szükséges eljárások száma 1,000 ,856

vállalkozás indításának időigénye 1,000 ,671

vállalkozás indításának költsége 1,000 ,554

Extraction Method: Principal Component Analysis.

A kommunalitás³¹ megmutatja, hogy a létrejött főkomponens a kiinduló indikátorok szóródásának hány százalékát magyarázza. Cél, hogy minél jobban korreláljon a főkomponenssel az eredeti indikátor, mert ebben az esetben helyettesíthető a főkomponens az indikátorokkal. Értéke 0 és 1 között lehet, 0,25 felett már elfogadjuk a kommunalitás értékét.

A kiinduló modellben a vállalkozás indításához szükséges tőkeminimum szerepelt, értéke azonban az elemzés után nem felelt meg ennek a kritériumnak, ezért ezt az indikátort törölni kellett. A korrelációs mátrixban (1. függelék) sem mutatott erős kapcsolatot más indikátorral a tőkeminimum, ezért a kutatás szempontjából nem releváns változó, így elhagyható a modellből.

8. táblázat. A vállalkozás indítása – teljes variancia

Total Variance Explained

Component Initial Eigenvalues Extraction Sums of Squared Loadings Total % of Variance Cumulative % Total % of Variance Cumulative %

1 2,081 69,361 69,361 2,081 69,361 69,361

2 ,681 22,685 92,046

3 ,239 7,954 100,000

Extraction Method: Principal Component Analysis.

A fenti táblázat mutatja, hogy az információ hány százalékát őrzi meg az új főkomponens. Ez az érték 50% fölött van az első főkomponens esetében (69,361%), ezért az új főkomponens elfogadható.

9. táblázat. A vállalkozás indítása – az összetevők mátrixa Component Matrix^a

Component 1 vállalkozás indításához szükséges eljárások száma ,925

vállalkozás indításának időigénye ,819

vállalkozás indításának költsége ,744

Extraction Method: Principal Component Analysis.

a. 1 components extracted.

31 Szintén korreláció négyzetet mutat, 0,25 felett már elfogadható az értéke (gyöke 0,5).

53

S végül, a fenti mátrix a korrelációs értéket adja, amelynek négyzete a kommunalitás lesz. A kapott értékek alapján a tőkeminimum indikátor eltávolításra került a modellből. A létrejövő főkomponens már alkalmas a versenyképességet értékelő mutatókkal való összevetésre.

8. ábra. A vállalkozás indításával kapcsolatos indikátorok – kiinduló és megmaradó indikátorok

Kiinduló indikátorok Megmaradó indikátorok

eljárások száma eljárások száma

időigény időigény

költség költség

tőkeminimum

Az új főkomponens (Vállalkozás indítása PCA³² mutató) és a két versenyképességet értékelő rangsor közötti kapcsolatot a 22. táblázat írja le. Az IMD értékeivel az új főkomponens korrelációs mutatója -0,497, a WEF értékeivel -0,542. A kapcsolat erőssége közepesnek mondható (4. táblázat), így bár a vállalkozás indításával kapcsolatos indikátorok kapcsolatban állnak versenyképességgel, mégsem meghatározó a köztük lévő összefüggés.