8. A magyarországi szabályozás és versenyképesség felmérése vállalati megkérdezések alapján vállalati megkérdezések alapján
8.3. A kérd ő íves felmérés eredményei
8.3.4. Adminisztratív terhek
Az adminisztratív terhekkel kapcsolatban először meg kell különböztetni egymástól az adminisztratív teher és az adminisztratív költség fogalmát. Míg utóbbi csak az adminisztrációval kapcsolatos ráfordításokat jelenti, addig az adminisztratív teher ennél bővebb fogalom. Jelent minden időt, pénzt és fáradtságot, ami az adminisztrációs kötelezettség teljesítésével kapcsolatos (Bognár, Szabó-Morvai, 2011: 11).
Az adminisztratív terhek és a GDP közötti kapcsolatot először Kox (2005) tanulmányában vizsgálta: az egyes EU tagállamokban a GDP hány százalékát tették ki az adminisztratív terhek? Magyarországon ez az érték az optimista becslés alapján 5,4%, a pesszimista becslés alapján 6,8%-ra tehető. Ez Görögországgal együtt a leggyengébb helyezés. A legjobb a helyzet Finnországban, Svédországban, illetve az Egyesült Királyságban, ahol 1,2%, illetve 1,5% volt ez az érték (Kox, 2005: 14).
A Deloitte 2010-es adatai alapján a vállalkozások adminisztratív költségei a GDP 10,5%-át tették ki a vizsgált időszakban, ez a költségek visszaszorításával 3,1%-kal csökkenthető. Az elemzés alapján a legmagasabb GDP arányos teher (0,5%) a könyvvezetési kötelezettséghez kapcsolódik (idézi Pocsarovszky, Telek, 2010: 3-4).
A vállalkozások adminisztratív terhelésével kapcsolatban az EU is végez felméréseket.
A kis- és középvállalkozások szabályozási környezetéről 2007-ben került nyilvánosságra a The Observatory of European SMEs kiadvány. Az adatok alapján a szabályozók számával leginkább a finnországi megkérdezettek az elégedettek. Legkevésbé a németek, őket csak a magyarországi vállalatok előzik meg (31. ábra).
39 Egyszerre több válasz is megjelölhető volt.
29
7
24
18
tanácsadás peres eljárás indítása szerződéskötés egyéb
97
31. ábra. A vállalkozások szabályozásról alkotott véleményének megoszlása egyes országokban (%)
Forrás: The Observatory of European SMEs, 2007 p. 11 alapján saját szerkesztés Az adminisztratív korlátok csökkenése a következő tényezőkre vezethető vissza: kevesebb szabályozási kötelezettség (22%), a szabályozást és annak alkalmazását a kormányzat egyszerűbbé tette (27%), olcsóbb vagy könnyebb kommunikáció az elektronikus ügyintézés felhasználásával (31%). A fennmaradó 20% nem jelölt meg olyan tényezőt, amely hozzájárult volna az adminisztráció csökkentéséhez (The Observatory of European SMEs, 2007: 13).
Az adminisztráció csökkentése ellenére 2006-os adatok alapján a legtöbb időt Szlovéniában és Spanyolországban töltöttek az adminisztratív feladatok elintézésével. A felmérés szerint Magyarországon átlagosan 42 embernap szükséges a teendők ellátására, a teljes munkaidő 5%-át teszi ki a központi előírásokkal kapcsolatos adminisztratív feladatok elvégzése (The Observatory of European SMEs, 2007: 11).
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
FIN ISL IRL LUX ESP GRE BEL DEN CYP BUL SWE LAT MLT EST SR TUR UK ROM NED FRA POR AUT CZ NOR LIT POL SLO ITA HUN GER
Nem válaszolt.
Több szabályozóra van szükség.
Kissé több a szabályozó, mint amennyire szükség van.
Túl sok a szabályozó.
A szabályozás megfelelő.
98
32. ábra. Az előírt adminisztratív feladatokkal töltött átlagos időtartam, embernapokban40 kifejezve, 2006-ban
Forrás: The Observatory of European SMEs, 2007 p. 11 alapján saját szerkesztés Hasonló adatok adódtak a kutatás során is. A kitöltők 33%-a átlagosan heti 2-5 órát fordít a vállalkozással kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátására. Ez az időtartam egy mikro vállalkozás számára kritikus lehet. A vállalkozás átlátható, megbízható működéséhez ugyanakkor szükség van bizonyos szintű adminisztrációs tevékenységre. Az, hogy mekkora ez az adminisztráció, vállalkozásonként eltérő.
33. ábra. A vállalkozások megoszlása annak alapján, hogy mennyi időt fordít a kérdőív kitöltője hetente átlagosan adminisztrációs feladatainak ellátására (%)
Forrás: saját szerkesztés.
40 Nyolc órás munkanappal számolva hány napot dolgoznak a teljes állású munkavállalók.
13
22 25 26
31 39 42 42 42 42 46 46 46 50 51 53 54 55 55 56 57 63
88 90 96 96104106 139146
EST CYP ISL NOR FIN LIT AUT HUN IRL UK POL SWE TUR MLT GRE DEN GER BUL NED FRA LAT CZ BEL LUX ITA SR ROM POR ESP SLO
24%
33%
21%
10%
9% 3%
Kevesebb, mint 1 óra.
2 - 5 óra 6 - 10 óra 11 - 20 óra 21 - 40 óra 40 óra felett
99
Elektronikus ügyintézéssel, úgynevezett egyablakos ügyintézéssel41, kisvállalkozások számára kidolgozott programcsomagokkal, esetleg a kamara nagyobb szerepvállalásával az adminisztrációs teher tovább csökkenthető. Az ellenőrző szervek részéről segítő, menedzselő szándékú, kevesebb, ugyanakkor hatékony ellenőrzés szintén javító hatású lenne. Az ellenőrző szervek adatbázisainak egységesítésével, a terhek egy számlára való utalásával is lehetőség nyílik a könnyítésre.
Több vállalkozás felől megmutatkozik az igény a változás iránt, elsősorban jogszabályi változásokat sürgetnek, de a válaszokban érződik a felmérés idején zajló politikai környezet változása is. Mindenféleképpen szükség lenne az állami beavatkozásra. A megkérdezettek az állam szerepét nem növelnék a gazdaságban, feladatát inkább a korrupció visszaszorításában, elsősorban az adózási jogszabályok egyszerűsítésében, átláthatóbbá tételében, az adónemek csökkentésében, illetve a tisztességes üzleti magatartás védelmében látják.
Hasonló következtetésre jutott Csite és Major 2010-es tanulmányukban.
Megállapították, hogy az állam növekedést akadályozó szerepe elsősorban az ipari és a mezőgazdasági vállalkozások, formáját tekintve pedig a gazdasági társaságként működő, nem EVÁ-s vállalkozások körében érvényesül. Kedvezőnek ítélik meg azon állami intézmények működését, amelyeknek a vállalkozások támogatása a feladatuk (például Nemzeti Fejlesztési Ügynökség), míg azon intézmények, amelyek büntetési jogkörrel is rendelkeznek (mint a Nemzeti Adó és Vámhivatal), már kedvezőtlenebb megítélés alá esnek (Csite, Major, 2010:
108 – 111).
A vállalkozáson belül elsősorban a vállalkozás vezetője, illetve a könyvelők foglalkoznak a jogszabályok változásának nyomon követésével. A diagram melletti felsorolásban található munkakörökön kívül egyéb személyek is végezhetik ezt a tevékenységet, például segítő családtagok, a tulajdonos vagy az ügyvezető.
34. ábra. A vállalkozások megoszlása annak alapján, hogy ki foglalkozik a vállalkozáson belül a jogszabályok változásának nyomon követésével (%)
Forrás: saját szerkesztés.
41 Az összes hatóságot egy helyen lehessen elérni, s elegendő legyen egy adatot csak egyszer szolgáltatni – cél a párhuzamosságok kiküszöbölése.
36
0 2
44
8
3 A vállalkozás
vezetője.
A jogi osztály vezetője.
A gazdasági osztály vezetője.
A könyvelők. A vállalkozás által felkért
ügyvéd.
Egyéb személy.
100
Bognár Fruzsina és Szabó-Morvai Ágnes felmérése alapján, az általuk megkérdezett vállalkozások 20%-a végzi saját maga a könyvelési tevékenységet, a többi külső könyvelőt foglalkoztat. Erre a tevékenységre átlagosan havonta 104 ezer forintot költenek a megkérdezett vállalkozások (Bognár, Szabó-Morvai, 2011:19).
35. ábra. A vállalkozások megoszlása annak alapján, hogy mennyi időt tölt a kérdőív kitöltője hetente átlagosan a jogszabályok változásának vizsgálatával (%)
Forrás: saját szerkesztés.
A jogszabályok nyomon követésével már lényesen kevesebb időt (kevesebb, mint heti 1 órát) töltenek a vállalkozók. Ez az érték akár kedvezően is értelmezhető. A kérdőív részletes elemzésekor azonban kiderül, hogy ezt a feladatot elsősorban a vállalkozás által megbízott könyvelők, ügyvédek végzik, így a kérdőív kitöltőjének valóban kevés időt kell a jogszabályváltozások nyomon követésére fordítania.
36. ábra. A vállalkozások megoszlása annak alapján, hogy véleményük szerint Magyarországon milyen mértékű a korrupció (%)
Forrás: saját szerkesztés.
76%
19%
3% 2% 0% 0%
Kevesebb, mint 1 óra.
2-5 óra 6-10 óra 11-20 óra 21-40 óra 40 óra felett.
51%
33%
16%
0% 0%
Nagyon erős.
Jelentős mértékű. Általában megfigyelhető. Alig érzékelhető. Nincs korrupció.
101
A korrupcióval kapcsolatban a vállalkozók nagyon erős vagy jelentős mértékű korrupciót érzékelnek. Az „alig érzékelhető”, illetve a „nincs korrupció” válaszokat egy kitöltő sem jelölte meg. Ennek két oka is lehet: egyrészt, hogy valóban ilyen nagymértékű Magyarországon a korrupció és közismert, hogy létezik a jelenség. Másrészt lehet, hogy a válaszadók pesszimizmusa tükröződik az eredményben.
A kérdőív tartalmazott egy kérdést arra vonatkozóan, hogy lehet-e valamit tenni az inkorrekt magatartást folytató vállalkozókkal szemben? A válaszadók 64%-a pesszimista választ adott a kérdésre. Azok, akik valamilyen megoldási lehetőséggel álltak elő, igen drasztikus javaslatokat osztottak meg: elsősorban a vállalkozás megszüntetését, feketelista létrehozását javasolták. Az optimistább vállalkozók inkább az egyszerűbb szabályozás, a társasági törvény újragondolása mellett tették le voksukat.
A kérdőív legtöbb visszajelzést kapott kérdése a lánctartozások kialakulására vonatkozott. A kitöltőnek itt is lehetősége volt megoldási javaslatok kidolgozására. Többen az adóhatóság feladatkörébe utalnák ennek a problémának a megoldását, mert úgy látják, hogy ez az intézmény rendelkezik megfelelő eszközökkel (például büntetés) a tartozások behajtására. Emellett a szabályok további szigorítását, biztosítékok nyújtását, ügyvédi letétbehelyezést javasoltak.