7. Az üzleti környezetet befolyásoló tényez ő k elemzése
7.7. A tisztességtelen magatartással kapcsolatos indikátorok vizsgálata
A tisztességtelen magatartással kapcsolatban öt indikátort vizsgáltam. Mind puha mutató, mert az üzleti életben megjelenő vesztegetések, korrupció és adócsalás számszerű mérésére nincs lehetőség.
Az adócsalás esetében az IMD vizsgálta, hogy az mennyire károsítja az államháztartást, az árnyékgazdaságot jellemző mutatószám pedig, hogy a párhuzamos gazdaság mennyire hátráltatja a gazdaság fejlődését. Az adócsalás indikátor az előző, adózással kapcsolatos csoportba is kerülhet. Balás Gábor és Vékony András Benjámin, könyvelők körében végzett felmérésében kimutatta, hogy az adóelkerülés a magyarországi vállalkozások számára mindennapos tevékenység. A megkérdezettek 2/3-a szerint a vállalkozásokat szinte kényszerítik az adóelkerülésre (Balás, Vékony, 2009: 17). Az adófizetési hajlandóságot a következő tényezők befolyásolják: adókulcsok nagysága, büntetés mértéke, adórendszer egyszerűsége, lebukás valószínűsége, adók elkerülésének módja, adórendszer igazságosságáról alkotott vélemény és a jövőbeli üzleti kilátások (Balás, Vékony, 2009: 19).
Ebbe a csoportba került az a mutató, amely azt mérni, hogy a vizsgált országokban milyen gyakori, hogy a közpénzek a korrupció miatt vállalatoknál, személyeknél vagy csoportoknál jelennek meg, illetve ebbe a csoportba került a megvesztegetés és a korrupció létét jellemző mutatószám. A WEF adatbázisából a másik mutatószám azt mérte, hogy milyen gyakran jelennek meg egy országban a szabálytalanul kifizetett összegek és a megvesztegetés.
A korrupció jellemzésére az egyik legismertebb mutatószám a Transparency International által alkotott CPI index. Az index két ok miatt nem került be a modellbe.
Egyrészt, a CPI mutató tartalmazza az IMD és a WEF adatait is, így feltételezhetően korreláció mutatható ki közöttük, másrészről az index nem egy évet vizsgál, hanem a 2011-es mutatószám a 2010. január és 2011. szeptember közötti időszakot öleli fel. A vizsgált országokra a mutatószám értéke kiválasztott időszakban a következőképpen alakult.
14. ábra. A Transparency International CPI mutatója a vizsgált országokban – 2011
Forrás: Transparency International, 2011.
0.0 1.0 2.0 3.0 4.0 5.0 6.0 7.0 8.0 9.0 10.0
NZL DEN FIN SWE SGP NOR NED AUS CH CAN LUX HGK GER JPN AUT UK BEL IRL CHI QAT USA FRA EST ESP POR TW SLO ISR POL KOR LIT HUN JOR CZ MAS TUR ZA HR SR ITA BRA CHN ROM COL GRE THA BUL IND ARG INA MEX KAZ PHI RUS UKR VEN
68
A korrupción kívül más gazdasági bűncselekmények, például az adócsalás, pénzmosás, hitelezési csalás vagy orgazdaság is szintén ronthatja egy nemzetgazdaság versenyképességét.
A gazdasági bűncselekmények száma Magyarországon 2000 és 2009 között – a 2007-es csökkenéstől eltekintve – növekedett (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium34 (IRM), 2010:
19-25). A gazdasági bűncselekményeken belül folyamatos növekedés figyelhető meg a készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel való visszaélések esetében. Enyhébb növekedés után, 2006-tól drasztikusan csökkent a csődbűncselekmények száma, s a 2003-as kiugróan magas érték után folyamatos csökkenés tapasztalható az adócsalások tekintetében is.
Magyarországon a regisztrált vesztegetések számát a 15. ábra mutatja. Ezt azonban fenntartással kell kezelni, hiszen számos korrupciós ügy nem kerül az igazságszolgáltatás elé.
Ugyanígy fenntartással kell kezelni a vesztegetéssel okozott kár nagyságának alakulását bemutató 16. ábrát is. A 2008-as kiugróan magas arány adódhatott nemcsak a felderített vesztegetések számának megnövekedéséből, hanem azok értéknövekedéséből is.
15. ábra. A regisztrált vesztegetések számának alakulása Magyarországon (1999-2009)
Forrás: IRM, 2010
16. ábra. A vesztegetéssel okozott kár Magyarországon (millió forint)
Forrás: IRM, 2010
34 2012-ben Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, illetve Belügyminisztérium.
0 100 200 300 400 500 600 700 800
1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Regisztrált hivatali vesztegetések Regisztrált gazdasági vesztegetések Regisztrált befolyással üzérkedések Regisztrált hivatali visszaélések
89 189 129 150
1145
196 526 87
7500
1200
1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
69
A korrelációs mátrix (1. függelék) alapján számos kapcsolat fedezhető fel az indikátorok között. Közgazdasági szempontból magyarázható, legerősebb kapcsolat áll fenn (a csoporton belül szereplő indikátorok közötti korrelációtól eltekintve) az adócsalás és a bürokrácia, az etika gyakorlata, a jogi keretrendszer hatékonysága és a vállalati adósság között.
Az árnyékgazdaság esetében a bírói függetlenség, bürokrácia, etika gyakorlata, igazságszolgáltatás, és a jogi keretrendszer hatékonysága között. A közpénzek elosztásakor megjelenő korrupció és például a bírói függetlenség, bürokrácia, etika gyakorlata, igazságszolgáltatás, szellemi tulajdon védelme, szellemi tulajdonjog érvényesíthetősége, társadalom politikusok iránti bizalma, tudományos kutatás szabályozása, tulajdonjogok védelmének erőssége, vállalkozások etikus viselkedése, vámügyi hatóságok, versenyszabályozás között.
A megvesztegetés és a korrupció mutatószám és például a bírói függetlenség, bürokrácia, etika gyakorlata, igazságszolgáltatás, jogi keretrendszer hatékonysága, kormányzati politika átláthatósága, tudományos kutatás szabályozása, tulajdonjogok védelmének erőssége, vállalkozások etikus viselkedése, vámügyi hatóságok, versenyszabályozás között. A szabálytalanul kifizetett összegek és a megvesztegetést jellemző mutatószám és például a kormányzati politika átláthatósága, könyvviteli és beszámolói kötelezettség, társadalom politikusok iránti bizalma, tudományos kutatás szabályozása, tulajdonjogok védelmének erőssége, vámügyi hatóságok, versenyszabályozás között.
16. táblázat. Tisztességtelen magatartás (KMO és Bartlett teszt, kommunalitás, teljes variancia, az összetevők mátrixa)
KMO and Bartlett's Test
Kaiser-Meyer-Olkin Measure of Sampling Adequacy. ,848
Bartlett's Test of Sphericity Approx. Chi-Square 441,387
df 10
Sig. ,000
Communalities
Initial Extraction
adócsalás 1,000 ,799
árnyékgazdaság 1,000 ,886
közpénzek korrupció miatt vállalatoknál, egyéneknél vagy csoportoknál jelennek meg
1,000 ,936
megvesztegetés és a korrupció 1,000 ,928
szabálytalanul kifizetett összegek és a megvesztegetés 1,000 ,912 Extraction Method: Principal Component Analysis.
Total Variance Explained
Component Initial Eigenvalues Extraction Sums of Squared Loadings Total % of Variance Cumulative % Total % of Variance Cumulative %
1 4,460 89,200 89,200 4,460 89,200 89,200
2 ,376 7,527 96,727
3 ,078 1,556 98,283
4 ,054 1,089 99,372
5 ,031 ,628 100,000
Extraction Method: Principal Component Analysis.
70
közpénzek korrupció miatt vállalatoknál, egyéneknél vagy csoportoknál jelennek meg ,967
megvesztegetés és a korrupció ,963
szabálytalanul kifizetett összegek és a megvesztegetés ,955
Extraction Method: Principal Component Analysis.
a. 1 components extracted.
A tisztességtelen magatartással kapcsolatban a KMO értéke 0,848, az új főkomponens is elfogadható, mivel az információ 89,2 százalékának megőrzésére képes.
17. ábra. A tisztességtelen magatartással kapcsolatos indikátorok – kiinduló és megmaradó indikátorok korrelációról beszelhetünk, tehát feltehetően az országok számára a versenyképesség növelése érdekében elengedhetetlen a tisztességtelen üzleti magatartás visszaszorítása.