Babinszky László
3. Eredmények és azok értékelése
A kísérleti adatok azt mutatták, hogy a probiotikum alkalmazása pozitív hatással volt a termelési paraméterekre.
A brojlerek teljesítményét reprezentáló adatok (záró súly, takarmányfelvétel, napi súlygyarapodás, fajlagos takarmányértékesítés és fajlagos energia és fehérje értékesítés) a 3-8.-ik táblázatokban vannak összesítve. Általánosságban megállapítható, hogy a kontroll és a kezelt csoportok teljesítményre vonatkozó adatok között szignifikáns különbség volt tapasztalható (P<0,05).
A kísérleti takarmány etetésekor szignifikánsan (P<0,05) nőtt a brojlerek záró súlya (g/madár) továbbá javult a napi súlygyarapodás (g/nap/madár) az indító és befejező fázisban valamint a teljes kísérlet alatt (P<0,05) (3.tábázat, 4. táblázat).
3. táblázat: A kezelés hatása a brojlerek záró súlyára (g/madár) Kontroll
(K0)
Kezelés
(K1) RMSE*
Induló súly (1 napos korban)
(g/madár) 39 39 0,2
Záró súly (42 napos korban)
(g/madár) 2590 a 2717 b 93
*Root mean square error.
a,b P<0,05 szinten szignifikáns különbség
4. táblázat: A kezelés hatása a brojlerek napi súlygyarapodására (g/nap/madár) Napi súlygyarapodás
(g/nap/madár) Kontroll
(K0)
Kezelés
(K1) RMSE*
Prestarter (1-10 nap) 19 19 2
Indító (10-22 nap) 45 47 b 3
Nevelő (22-32 nap) 85 89 1
Befejező (32-42 nap)
89 a 104 b 13
Teljes kísérlet (1-42 nap) 61 a 64 b 2
*Root mean square error.
a,b P<0,05 szinten szignifikáns különbség
A kezelt csoportban (K1) mind a négy fázisban, valamint a kísérlet teljes ideje alatt szignifikánsan (P<0,05) csökkent a takarmány felvétel (g/nap/madár) és javult a fajlagos takarmányértékesítés (kg takarmány /kg súlygyarapodás) (5. táblázat, 6.táblázat).
5. táblázat: A kezelés hatása a brojlerek takarmányfelvételére (g/nap/madár) Takarmányfelvétel
(g/nap/madár) Kontroll
(K0)
Kezelés
(K1) RMSE*
Prestarter (1-10 nap) 5 a 4 b 1
Indító (10-22 nap) 83 a 73 b 7,3
Nevelő (22-32 nap) 133 a 119 b 11
Befejező (32-42 nap) 198 a 172 b 18
Teljes kísérlet (1-42 nap) 420 a 368 b 36
6. táblázat: A kezelés hatása a brojlerek fajlagos takarmány értékesítésére (kg takarmány /kg súlygyarapodás)
Fajlagos takarmány értékesítés
(kg takarmány /kg súlygyarapodás) Kontroll (K0)
Kezelés
(K1) RMSE*
Prestarter (1-10 nap) 0,3 a 0,2 b 0,04
Indító (10-22 nap) 1,5 a 1,3 b 0,1
Nevelő (22-32 nap) 1,5 a 1,3 b 0,1
Befejező (32-42 nap) 1,9 a 1,4 b 0,4
Teljes kísérlet (1-42 nap)
1,3 a 1,1 b 0,1
*Root mean square error.
a,b P<0,05 szinten szignifikáns különbség.
A kezelés hatására minden fázis során javult a fajlagos energia (AMEn) (MJ/kg súlygyarapodás) és a fajlagos fehérje felhasználás (g/kg súlygyarapodás) (P<0,05) (7. táblázat, 8. táblázat).
7. táblázat: A kezelés hatása a brojlerek fajlagos energia felhasználására (MJ /kg súlygyarapodás)
Fajlagos energia felhasználás (AMEn)
(MJ/kg súlygyarapodás)
Kontroll (K0)
Kezelés
(K1) RMSE*
Prestarter (1-10 nap)
31,2 a 26,3 b 4,9
Indító (10-22 nap)
183,5 a 163,9 b 13,5
Nevelő (22-32 nap)
186 a 167,9 b 11,7
Befejező (32-42 nap)
244,5 a 177,8 b 46,8
*Root mean square error.
a,b P<0,05 szinten szignifikáns különbség.
8. táblázat: A kezelés hatása a brojlerek fajlagos fehérje felhasználásra (g/kg súlygyarapodás)
Fajlagos fehérje felhasználás
(g fehérje /kg súlygyarapodás) Kontroll (K0)
Kezelés
(K1) RMSE*
Prestarter (1-10 nap)
55,1 a 46,5 b 8,8
Indító (10-22 nap)
298,4 a 266,7 b 21,9
Nevelő (22-32 nap)
276,6 a 249,6 b 17,4
Befejező (32-42 nap)
343,6 a 249,9 b 65,7
*Root mean square error.
a,b P<0,05 szinten szignifikáns különbség 4. Következtetések
A szakirodalmi adatok alapján várt pozitív hatást tapasztaltunk a probiotikum alkalmazása során. Inatomi (2015) és Mountzouris et al. (2015) brojlerekkel végzett kísérletük során szintén szignifikáns növekedést tapasztaltak probiotikum etetés hatására a termelési paraméterekben, a kontroll csoporthoz képest (6, 13). Pro-, pre- és szimbiotikum hatásának összehasonlításával végzett kísérletet Mookiah et al. (2014). Az eredményeik alapján megállapították, hogy a szimbiotikummal etetett csoport eredményei szignifikánsan nem különböztek a másik két csoporttól, vagyis a pro- és prebiotikum szinergista hatása nem érvényesült. Tehát több kísérleti eredménye alapján a probiotikum hatására történt szignifikáns javulás, ezért hozamfokozás szempontjából a takarmány kiegészítése probiotikummal ajánlott (2, 4, 12, 14).
A kísérleti adatból az alábbi fontosabb következtetések vonhatók le:
• a probiotikum alkalmazása pozitív hatással volt a brojlerek termelési paramétereire a nevelési időszak során a kontroll csoporthoz képest
• nőtt a brojlerek záró súlya, javult a napi súlygyarapodás és csökkent a takarmány felvétel (P<0,05)
• javult a fajlagos takarmányértékesítés, a fajlagos energia (AMEn) és a fajlagos fehérje felhasználás is (P<0,05).
A kísérletben kapott adatok alapján megállapítható, hogy az új fermentációs eljárással előállított probiotikum alkalmazásával van lehetőség a brojlerek termelésének javítására.
Köszönetnyilvánítás
A kutatás „az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-17-3 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült”.
Irodalomjegyzék:
1. AOAC: Official Methods of Analysis of AOAC International. 19th edition. 2012.
AOAC International, Gaithersburg, Maryland, USA. www.eoma.aoac.org.
2. Awad, W. A., Ghareeb, K., Abdel-Raheem, S., Böhm, J.: Effects of dietary inclusion of probiotic and synbiotic on growth performance, organ weights, and intestinal histomorphology of broiler chickens. Poultry Science, 2009. 88(1), 49-56.
3. Deng, P., Yu, Z.: Intestinal microbiome of poultry and its interaction with host and diet."
Gut microbes 5.1 2014. 108-119.
4. Ducatelle, R., Eeckhaut, V., Haesebrouck, F., Van Immerseel, F.: A review on prebiotics and probiotics for the control of dysbiosis: present status and future perspectives. Animal, 2012. 9(1), 43-48.
5. Edens, F. W.: An alternative for antibiotic se in poultry: probiotics. Revista Brasileira de Ciência Avícola, 2003. 5(2), 75-97.
6. Inatomi, T.: Growth performance, gut mucosal immunity and carcass and intramuscular fat of broilers fed diet containing a combination of three probiotics. Science Postprint, 2015. 1, e00052.
7. Jin, L., Ho, Y., Abdullah, N., Jalaludin, S.: Probiotics in poultry: Modes of action.
World's Poultry Science Journal, 1997. 53(4), 351-368. doi:10.1079/WPS19970028 8. Kabir, S. M.: The role of probiotics in the poultry industry. International Journal of
Molecular Sciences, 2009. 10(8), 3531-3546.
9. Koutsos, E.A., Arias, V.J.: Intestinal Ecology: Interactions Among the Gastrointestinal Tract, Nutrition, and the Microflora, The Journal of Applied Poultry Research, Volume 15, Issue 1, 1 March 2006, Pages 161–173, https://doi.org/10.1093/japr/15.1.161 10. Kutasi József: Fermentációs biotechnológia. 2007. Glia Kft.
https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/fermentacios/adatok.html 11. Magyar Takarmánykódex. 2004. Budapest, OMMI
12. Mookiah, S., Sieo, C.C., Ramasamy, K., Abdullah, N., Ho, Y.W.: Effects of dietary prebiotics, probiotic and synbiotics on performance, caecal bacterial populations and caecal fermentation concentrations of broiler chickens. Journal of the Science of Food and Agriculture, 2014. 94(2), 341-348.
13. Mountzouris, K.C., Palamidi, I., Tsirtsikos, P., Mohnl, M., Schatzmayr, G., Fegeros, K.: Effect of dietary inclusion level of a multi-species probiotic on broiler performance and two biomarkers of their caecal ecology. Animal Production Science, 2015. 55(4), 484-493.
14. Patterson, J.A., Burkholder, K.M.: Application of prebiotics and probiotics in poultry production, Poultry Science, Volume 82, Issue 4, 1 April 2003, Pages 627–631, https://doi.org/10.1093/ps/82.4.627
15. SAS (2010). SAS Institute Inc., Cary, NC, USA.
16. Schothorst Feed Research: https://schothorst.nl/en/
17. Vanbelle, M., Teller, E., Focant, M.: Probiotics in animal nutrition: a review. Archives of Animal Nutrition, 1990. 40(7), 543-567.
Lektorálta: Dr. Czeglédi Levente, egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Állattenyésztési Tanszék