A mediáció megjelenése a jogász oktatásban

A mediációs ismeretek elsajátítása, korunk jogászképzésének nem része. Álláspontom szerint,

megvalósító mediációval váltsák fel a versengésen és rivalizáláson alapuló konfliktuskezelést, problémamegoldást. A mediáció és a konfliktuskezelési technikák, ha csupán szemináriumi szinten, de kezd beszivárogni a jogászképzésbe. Hazánkban más jogi karokon is fontosnak tartják ezen ismeretek terjesztését. Többek között, az ELTE jogi karán például „A mediáció titka. Alternatív vitarendezési eljárások Magyarországon” [18], a „Mediáció a gyakorlatban”[19] vagy a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi karán „Alternatív konfliktuskezelés” [20] címmel induló szemináriumok keretében ismertetik meg a jogászhallgatókat a téma alapjaival.

5.1. Mediáció a pécsi jogi karon

Méltán lehetünk büszkék arra, hogy intézményünk, a pécsi jogi kar 2018. január 10. napjától az Igazságügyi Minisztérium által vezetetett közvetítői szakmai képzések listáján szerepelhet, és a mediáció a szakokleveles képzéseink között katedrát kapott. Fontos kiemelni, hogy a képzésre nemcsak jogi, hanem más irányú ‒ a jelentkezési feltételek között olvasható ‒ felsőfokú végzettséggel rendelkező személyek is jelentkezhetnek.

Azon jogászhallgatók számára pedig, akik már korábban is szívesen megismerkednének a mediáció alapjaival, a 2017/2018. tavaszi félévtől kezdve, szabadon választható szeminárium keretében lehetőségük nyílt, hiszen (egy szintén jogász és mediátor végzettséggel is rendelkező kolléganővel karöltve) mediációs tárgyú gyakorlati szemináriumot indítottunk. A „Bevezetés a mediációba” nevű kurzus célja, egy olyan újfajta gyakorlati kurzus megteremtése, amely konkrét szituációs gyakorlatokon keresztül ismerteti többek között a mediáció szakaszait, a konfliktuselmélet téziseit, a szükséglet-érzelmek feltárását vagy a konfliktuskezelés módszereit. A különböző pozícióban levő személyek a mediáció alkalmazásával képessé válhatnak arra, hogy pl. a kulturális vagy egyéb különbségekből adódó érdekellentéteket kezelni tudják. A szemináriumok alkalmával nagy hangsúlyt fektettünk az elméleti alapok gyakorlati úton való elsajátítására, erre épül a tárgyi tematika is. A kurzus alkalmával elsajátított mediációs ismeretek, technikák alkalmazhatók az élet számos területén, egyszerűbb családi, párkapcsolati konfliktusok feloldására, de a munkahelyi konfliktusok kezelésére is kiválóan alkalmas eszköz.

A szeminárium felépítése a mediációs alapokról indult, majd hétről hétre szélesítette a hallgatók tudását. Minden alkalommal, ún. „nyitó- és záró körök” adták meg az óra keretét, ez alkalmat adott a hallgatóknak arra, hogy valójában „megérkezzenek” a szemináriumra és ráhangolódjanak a következőkben előadott témára. Az óra elején majd annak zárásaként, egy-egy kérdést tettünk fel a hallgatóknak, akik arra, egy-egymást követően válaszolhattak. A feltett kérdések között szerepelt pl. „Mi a véleményed a konfliktusról és az idő múlásáról? vagy

„Lehet-e egy konfliktusnak két győztese?” és gyakran kaptak olyan kérdéseket is, amelyek kimondottan családi, párkapcsolati konfliktushoz köthetők pl. „Mi a véleményed a következőkről: szakítás újrakezdésről?” Ezekre a kérdésekre az óra elején és végén 15-15 percet szántunk. Minden alkalommal maximum 20 perces elméleti részt dolgoztunk fel, majd a fennmaradó időben, ahhoz kapcsolódó gyakorlati feladatokkal, személetes videókkal mutattunk be egy-egy problémakört.

Annak érdekében, hogy minél részletesebben tudjuk bemutatni a szemináriumi eredményeket, 21 kérdésből álló kérdőívet töltettünk ki a hallgatókkal, teljesen anonim formában, három témakörre bontva. A kérdőív alapján a hallgatóknak a kreatív, gyakorlati feladatok nyerték el leginkább tetszésüket. Az egyik hallgató erről így vélekedett: „Ezt a vezetési formát más órákon is alkalmazni kéne, hiszen az elméleti anyag sokkal jobban képes beépülni, ha kellő gyakorlat is rendelkezésre áll mellette, ahol rögtön alkalmazni is kell az elméleti alapokat.”

Hallgatóink konfliktuskezelési technikákat sajátíthattak el, melyeket (a visszajelzések alapján) a mindennapi életben is alkalmazni tudtak/tudnak. Véleményünk szerint, a mediáció oktatásának egyik alappillére kell legyen, hogy a hallgatókat megtanítsa arra, hogyan ismerik fel a konfliktus mögött húzódó szükségleteket. Ez a gyakorlat rendkívül fontos, hiszen alapvetően határozza meg, az eljárás során alkalmazandó kérdéseket. Erre a szeminárium alkalmával is több hangsúlyt fektettünk és számos gyakorlaton keresztül mutattuk be hallgatóinknak. Ezek és az alkalmazott gyakorlati feladatok mindenképpen hasznosnak bizonyulnak az olyan érdeklődő számára is, aki a félév elteltével sem érzett késztetés magában arra, hogy a jövőben behatóbban is foglalkozna a mediációval. Egyik kitöltő arra a kérdésre, hogy – A szemináriumon tanult technikák közül, tudsz alkalmazni néhányat a mindennapi élethelyzetekben? - az alábbi választ adta: „A szükséglet táblázatot a mindennapokban, amikor az egyes szituációkban végiggondolom, hogy valakinek a mondandója mögött milyen szükséglet húzódik, sokat segít a probléma feltárásában és könnyebb kezelésében. Illetve a nevére nem emlékszem, de a kérdés átfordításos technika. Tehát hogyan fogalmazzunk át úgy egy kérést vagy panaszt, hogy az a másik számára kedvezőbb és vonzóbb legyen.”

Álláspontom szerint, a jogászképzés elengedhetetlen részeként jelen kell lennie a mediációnak és az alapvető konfliktuskezelési technikáknak (amely különösen fontos a jogalkalmazói oldalon), hiszen a jövő jogászai bármilyen pályát is választanak, gyakran szembesülnek a különböző érdekek, szükségletek ütközésével a mindennapokban. Ebben a kérdésben nem csak jogász és mediátor kollégáim, de a szemináriumi hallgatóink is megerősítettek:

Az alábbi kérdést tettük fel nekik ehhez kapcsolódóan: Szerinted szükség van-e ilyen típusú szemináriumra a jogi oktatásban? Többek között, az alábbi válaszokat kaptuk: „Igen, hogy szélesítse a hallgatok látókörét és ne csak a meghatározott fő tárgyakhoz szükséges ismereteket lehessen elsajátítani, alternatívát mutasson a hallgatóknak, ha nem az általános jogászi pályákon akarnak elhelyezkedni (ügyvéd, ügyész, közigazgatás).” „Sok mindenre megtanít ez a szeminárium, mint például hogyan álljunk mi magunk is néhány problémához és ez nagyban segíti majd véleményem szerint a későbbi munkáinkat is.” „Igen, ugyanis a diákok így megismerkedhetnek egyes szakterületekkel és a rengeteg közvetlen beszélgetés és gyakorlat vonzóbbá teszi az egyes területeket a számukra.” „Természetesen, szükség van ehhez hasonló szemináriumokra, ahol a hallgató szélesíti a tájékozódási horizontját, erre pedig óriási szükség van egy alapvetően elméleti alapú oktatási modellben. Továbbá az óra alapjaiban a kommunikációra és a konfliktusokra épít, amely két tényező a végzett jogász életében mindennapos, hiszen a mindennapokban adekvát válaszokat kell adnia a felmerülő problémákra.”