dr. Borbás Eszter
6. A közvetítői eljárás szempontjából jelentősebb jogszabályok [21]
Az alternatív vitarendezési eljárásokat hazánkban több rendelet, törvény szabályozza, amelyeket a különböző szempontok szerint csoportosíthatjuk.
6.1. Választottbíráskodás
A 2017. évi LX. törvény a választott bíróságokról.
6.2. Békéltetés
A 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről, 2013. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról (VIII. fejezet).
6.3. Közvetítés, mediáció
A 2002. évi LV. törvény a közvetítői eljárásról, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.
törvény, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény, a 2003. évi CXXXIII.
törvény a Társasházakról, 2004. évi CXV. törvény a Lakásszövetkezetekről, 2010. évi XXXVIII. törvény a hagyatéki eljárásokról (IV. fejezet), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a gyámhatóságokról, a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet, a közvetítői igazolványról szóló 17/2015. (VIII. 28.) IM rendelet, a közvetítői névjegyzék vezetéséről szóló 3/2003. (III.
13.) IM rendelet, a közvetítői szakmai képzésről és továbbképzésről szóló 63/2009. (XII. 17.) IRM rendelet.
6.4. Igazságügyi mediáció
A 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről, a 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről, az 2006. évi CXXIII.
törvény a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről, a büntető eljárásról szóló 2017. évi XC. törvény, a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII.1.) IM rendelet, az OBH elnökének 11/2014. (VII. 11.) OBH utasítása a bírósági közvetítésről és a kijelölés feltételeiről szóló szabályzatról, az Országos Bírósági Hivatal elnöke 20/2012. (XI.23.) OBH utasítása a bírósági közvetítésről.
6.5. Oktatásügyi mediáció
A 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról, az 1/2007. (I. 9.) Korm. rendelet az oktatásügyi közvetítői szolgálat, a könyvtári intézet, a közművelődési szakmai tanácsadó és szolgáltató szerv és a műbíráló szerv kijelöléséről, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról.
6.6. Egészségügyi közvetítés
A 2000. évi CXVI. törvény az egészségügyi közvetítői eljárásról, a 4/2001. (II. 20.) Eüm-IM együttes rendelet az egészségügyi közvetítői eljárással kapcsolatos egyes kérdésekről.
6.7. Hatósági közvetítés
A 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, 179/2005. (IX.9.) Kormányrendelet a hatósági közvetítők tevékenységéről, képesítési feltételeiről és kiválasztásáról.
7. Összegzés
A 2018/19. őszi félévtől, „Mediáció a gyakorlatban” című szabadon választható szemináriumot hirdetünk, azon joghallgatók számára, akik sikeresen abszolválták a „Bevezetés a mediációba”
nevű szemináriumot. A hallgatók összetett, bonyolult perszimulációs gyakorlatokat oldanak meg a félév során, kamatoztatják az elméleti alaptudást és bővíthetik ismeretüket a témában.
Véleményem szerint, miként már fent utaltam rá, a mediáció a jogtudomány elhanyagolt szegmensét alkotja. Több ügyvédként dolgozó kolléga negatív hangvételű véleményét is hallottam a mediációs eljárás vonatkozásában. Ennek oka lehet, a terület, az abban rejlő lehetőségek és a bírósági eljáráshoz hasonlított előnyök felületes ismerete. Tényszerű, hogy mindenfajta vitát nem lehet mediációval rendezni, olykor pedig elkerülhetetlen a bírósági út.
Az eljárás alkalmazása a családjog, oktatási, egészségügyi, gazdasági jog területén a legeredményesebb. [22]
Többedmagammal remélem, hogy a jövő jogászai nyitottá válnak a jogintézmény szélesebb körben történő elterjesztésére, szerepet vállalva a módszer népszerűsítésében. Továbbá abban, hogy az alternatív vitarendezés, mint lehetőség jelenik meg a joggyakorlók számára, elkerülve ezzel az évekig húzódó pereskedést olyan ügyekben, ahol a bírósági eljárás a felek kapcsolatát visszafordíthatatlanul aláássa. Bízom abban, hogy a konfliktusok feloldásának hatékonysága növekedhet, a mediációs módszerek elterjedése olyan szemléletváltásra adhat módot a jövő jogásznemzedéke számára, amely a kapcsolatokat, mint értékeket, a konfrontációt, mint a kapcsolatok fejlődésének eszközét pozitívumként kezeli. [23]
Köszönetnyilvánítás
Ezúton szeretném megköszönni a támogató segítséget és szakmai iránymutatást Dr. Herke-Fábos Katalinnak és Prof. Dr. Nochta Tibornak, továbbá a szeminaristáimnak, akik őszinte véleményükkel és nyitott hozzáállásukkal könnyítették a munkámat.
Irodalomjegyzék:
Könyvek:
[1] Kengyel Miklós: A bírói hatalom és a felek rendelkezési joga; Osiris Kiadó, Budapest, 2003., 80-81. oldal
[4] Dr. Barinkai – Dr. Bártfai – Dr. Dósa – Dr. Gulyás – Dr. Herczog – Dr. Horváth – Dr. Kutacs – Lovas – Dr. Molnár: A Mediáció. A közvetítıi tevékenység, HVG-Orac Lap-és Könyvkiadó Kft., Budapest 2006., 64.old.
[5] Barcy Magdolna – Szamos Erzsébet „Mediare necesse est” A mediáció technikái és társadalmi alkalmazása, Animula kiadó, Budapest, 2002., 2.old.
[8] Kertész Tibor – Mediáció a gyakorlatban, Bíbor kiadó, Miskolc, 2010., 13. old.
[9] Kertész Tibor – Mediáció a gyakorlatban, Bíbor kiadó, Miskolc, 2010., 13. old.
[10] Kertész Tibor – Mediáció a gyakorlatban, Bíbor kiadó, Miskolc, 2010., 12. old.
[12] Freddie Strasser – Paul Randolph: Mediáció a konfliktusmegoldás lélektani aspektusai, Nyitott Könyvműhely kiadó, Budapest, 2005., 79. old.
[15] Lovas Zsuzsa – Herczog Mária – Mediáció, avagy a fájdalommentes konfliktuskezelés, Múzsák Kiadó, Budapest, 1999., 32. old.
[23] Barcy Magdolna – Szamos Erzsébet „mediare necesse est” A mediáció technikái és társadalmi alkalmazása, Animula kiadó, Budapest, 2002., 3. old.
Jegyzetek:
[21] Dr. Juhász Éva Anna jegyzete - Mediáció, Vista Verde Oktatási Központ 2017. szeptember 15- október 1., Pécs
Internetes hivatkozások:
[3] http://www.mediacio.net/index.php/mi-a-mediacio/a-mediacio-eredete
[6] https://jogaszvilag.hu/rovatok/a-jovo-jogasza/az-alternativ-vitarendezesben-rejlo-lehetosegek-kulonos-tekintettel-a-penzugyi-bekelteto-testulet-tevekenysegere-i-resz [7] https://jogaszvilag.hu/rovatok/a-jovo-jogasza/az-alternativ-vitarendezesben-rejlo-lehetosegek-kulonos-tekintettel-a-penzugyi-bekelteto-testulet-tevekenysegere-i-resz [11] https://jogaszvilag.hu/rovatok/a-jovo-jogasza/az-alternativ-vitarendezesben-rejlo- lehetosegek-kulonos-tekintettel-a-penzugyi-bekelteto-testulet-tevekenysegere-i-resz [16] http://www.neimanmediation.com/should-i-mediate-or-go-to-court/
[18]https://majt.elte.hu/media/0e/ff/02eabf802fdd7780bc06fcf6b96d7189fce873e4c08b57c93 832cafca69e/MAJT-20172018_2.xlsx
[19] https://www.ajk.elte.hu/file/tanrend_2016_2017_MUNKATB_BA_2.docx [20] http://jogikar.uni-miskolc.hu/altkonfn
[22] https://jogaszvilag.hu/rovatok/szakma/hosszu-pereskedes-helyett-mediacio
Folyóiratcikkek:
[13] Somfai Balázs: Bontás és közvetítés, Családi jog, 2003/2., 7.old
[17] Dr. Farkas Tamás: A közjegyzői tevékenység szerepe a viták megelőzésében: a jogi tanácsadás és a közjegyzői közvetítés (mediáció) mint ennek eszköze; Közjegyzők Közlönye 2/2002. 12 old.
Jogszabályok:
[2] 2002. évi LV. törvény 2. §.
[14] 2002. évi LV. törvény 5. § (1) bek.
Lektorálta: Prof. Dr. Nochta Tibor, tanszékvezető, egyetemi tanár, Pécsi Tudomány Állam- és Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék