A felvetett kérdésekre a lehetséges válaszok körvonalazása

A jogérvényesítéssel kapcsolatban nemcsak az állam felé merülhetnek fel költségek, hanem az ellenérdekű fél vonatkozásában, irányában is a pernyertességtől, pervesztességtől függően²². A dolgozatunkban főként az állam részéről fennálló alkotmányos kötelezettség (jogérvényesítés biztosítása) és a jogkereső közönség számára felkínált kedvezmények kapcsolatát vizsgáljuk.

Az állam szerepe az eljárás (fél számára keletkező) költségeinek alakulásában) atekintetben is

20 Wopera Zsuzsa (szerk.:) A polgári perrendtartásról szóló 2016.évi CXXX. törvény magyarázata Wolters Kluwer 24.p.

21 A Polgári perrendtartásról szóló 2016.évi CXXX. törvény 94-100.§ - hoz fűzött részletes indokolás.

22 A perköltséggel kapcsolatos újabb jogirodalomból lásd: Farkas Erika: Költségek viselése a per perakadály miatti megszüntetése esetén- Magyar Jog 2011/12. 746-748.p., Simon Károly László: A perköltség fogalma és perköltség viselési szabályok a polgári perben – BH Kúriai Döntések 2015/5. 539-544.p., Juhász Edit – Cserba Lajos – Kovács Anikó – Király Lilla – Nagy Adrienn – Pomeisl András – Pribula László – Simon Károly László – Szécsényi Nagy Kristóf – Szőcs Tibor: A perköltségre vonatkozó perrendi szabályozás megújítása – In: Egy új Polgári perrendtartás alapjai (szerk.: Németh János – Varga István) Hvg-Orac Lap-és Könyvkiadó Kft. Budapest 2014., 215-304.p., Cserba Lajos: A perköltség és a költségkedvezmények –In: Wopera Zsuzsa (szerk.) Polgári perjog Általános rész

fennállhat, hogy az eljárási szabályok kialakítása mennyiben igényel az eljárásban részt vevő (részt venni kívánó) fél részéről professzionális peres eljárásbeli magatartást, professzionális perbeli képviseletet. A jogát érvényesítő fél mennyiben kénszerül rá arra, hogy a jogai érvényesítése érdekében jogi képviselői közreműködést vegyen igénybe. Minél inkább speciális szakismeretet és szaktudást igényel az anyagi és eljárási szabályok ismerete, összetettsége, bonyolultsága, annál inkább nagyobb az esélye és valószínűsége, hogy a perbe lépő fél rá fog szorulni a jogi képviselő szakmai közreműködésére. Az állam szerepe az igényérvényesítő fél oldalán felmerülő költségek megnövekedésében, emelkedésében – közvetett módon – a jogszabályalkotás folytán is előállhat. Ha az állam ugyanis olyan jogszabályt alkot, amelynek alkalmazásához jogi képviselő közreműködése, igénybevétele szükséges – részben az ügyvédkényszer bevezetése miatt, részben a jogszabály bonyolultsága miatt is - ez a szabályozás az eljárás során felmerülő költségeket növelheti, amelyet a fél nem az állam felé köteles megfizetni²³. Az új költségmentességi törvény (Kmtv.) célja, hogy az igazságszolgáltatás hatékony igénybevétele döntően a költségfeljegyzési jog szabályozásával valósuljon meg, és csak kivételesen szűk körben járó kedvezményként definiálja az új jogszabály a költségmentességet²⁴. Mi az állam szerepe, feladata az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosításakor? Az állam a joghoz való hozzájutást szeretné-e mindenekelőtt biztosítani vagy kifejezetten törekszik arra, hogy az Alaptörvénybe foglalt alkotmányos kötelezettsége teljesítése során – anyagi értelemben - tehermentesítse magát? Az első kérdés természetesen az, hogy az igényérvényesítő fél tudja-e teljesíteni az illetékekről szóló 1990.évi XCIII.tv. (Itv.) szerinti mértékű 6%, de legalább 15.000,- Ft összegű eljárási illeték-fizetési kötelezettséget²⁵. A személyek jövedelmi viszonyaival, vagyoni helyzetével vajon arányos-e az állam által előírt illeték-fizetési kötelezettség? Az állam olyan mértékű eljárási illetéket határoz-e mhatároz-eg, vagy olyan fhatároz-eltéthatároz-elhatároz-ekhhatároz-ez kötött költségkhatároz-edvhatároz-ezményhatároz-ekhatároz-et szabályoz, amhatároz-elyhatároz-ek lhatároz-ehhatároz-etővé teszik főként a természetes személyek számára is a joghoz jutást? A joghoz jutás lehetőségének megteremtése, mint az állam részéről fennálló alkotmányos kötelezettség milyen kötelezettség teljesítését jelenti: az eljárás megindításához való hozzáférés megkönnyítését vagy a fél az eljárás teljes időtartamára felmerülő költségek alóli mentesülésének lehetővé tételét? Az utóbbi évek tendenciái inkább az előbbi álláspontot támasztják alá, ha a jogalkotás nézőpontjából közelítjük meg a kérdést²⁶. A polgári jogi jogok és kötelezettségek bíróságok általi elbírálásának megkönnyítését szolgálja a pártfogó ügyvédi hálózat kialakítása²⁷. A pártfogó ügyvédi szolgáltatásnál szélesebb körű és tágabb keretben elhelyezkedő jogi segítségnyújtás célja, hogy az arra rászorulók – akik jövedelmi, vagyoni viszonyaik, körülményeik miatt nem tudják ennek költségeit saját forrásaikból fedezni – intézményes formában kapjanak segítséget az államtól a jogérvényesítéshez, jogaik védelméhez²⁸. A pártfogó ügyvéd díját a pernyertességtől-pervesztességtől függően, illetve annak fényében, hogy a fél

23 Király Lilla: A szegényjogtól a jogi segítségnyújtásig - PhD dolgozat, Dialóg-Campus Budapest – Pécs 2012.

162-181.pp.

24 A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017.évi CXXVIII. tv. általános indokolása.

25 Itv. 42.§ (1) bek. a.pont

26 lásd az alkotmánybírósági gyakorlatot, valamint a központi költségvetésből a bíróságokra fordított összeget

27 vö. a jogi segítségnyújtásról szóló 2003.évi LXXX. törvény.

28 a jogi segítségnyújtással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2007.évi CLI. törvény általános

költségmentességben (költségkedvezményben) részesült-e, az állam vagy a pervesztes fél viseli. A pártfogó ügyvéd szolgáltatása rászorultsági alapon vehető igénybe, annak igénybe vételéről is az állami közigazgatási szerv, a járási hivatal (kerületi járási hivatal) határoz.

Közvetett módon, de mégis kapcsolódhat a jogérvényesítés során felmerülő költségek köréhez az a megfontolás/megközelítés, amely a bírósági jogérvényesítést megelőzően lehetővé teszi természetes és jogi személyek számára is a bírósági igényérvényesítés elkerülését²⁹. Ha a jogérvényesítés kapcsán felmerülő költségekről beszélünk az állam és a fél (természetes, illetve jogi személy) szemszögéből történő megközelítést is követhetünk. Az állam oldalán szükségképpen felmerülő költség a bírósági szervezetrendszer fenntartása és működtetése, amely éves viszonylatban személyi és dologi kiadásokat jelent³⁰. Az állami szervezetrendszerből kikerült Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) által működtetett és fenntartott fizetési meghagyásos eljárás rendszerében a mindenkori költségét az igényérvényesítő fél előlegezi, tekintettel arra, hogy a fizetési meghagyásos eljárásban a kezdeményező fél számára költségmentesség nem engedélyezhető³¹. A bíróságon csapódik le a felek közötti tényleges jogvita, amit esetleg nem sikerült elkerülni a bíróság előtti közvetlen egyeztetéssel vagy a felek által felkért vagy igénybe vett közvetítő (mediátor) közreműködésével sem.

Az állam az eljárással keletkező költségek nagyságát, mértékét képletesen szólva a jogalkotással is befolyásolhatja. Amint arra már utaltunk, a laikus állampolgár számára a nem egyszerű eljárásjogi előírások vagy törvényszéki szinttől az ügyvédkényszer bevezetése az új Pp. szerint további költségeket indukálhat az aktív és a passzív oldalon is. Az ügyvédkényszer bevezetése – valójában megerősítése és bővítése a törvényszéki szint felé - természetesen a jogi képviselő szolgáltatását igénybe venni kényszerülő fél számára további költségeket involvál³². A természetes vagy jogi személy oldalán különbséget kell tenni aszerint, hogy a költség a kezdeményező (aktív) fél vagy a kezdeményezett (passzív) fél oldalán keletkezett-e. Az eljárást kezdeményező fél részéről az állam felé fennálló költség és a jogérvényesítéssel összefüggésben előálló költség jöhet szóba (pl. ügyvédi képviselettel összefüggő költség, a tárgyaláson való megjelenéssel kapcsolatos utazással keletkező költség, a perrel összefüggő fénymásolás miatt előállt költség, a perbeli jogvitával kapcsolatos telefon-használat költsége stb.). Az eljárás várható költségeinek lehet az igényérvényesítésre nézve visszaható ereje is - pozitív értelemben megközelítve a problémakört -, ha a fél megretten attól, hogy az igény perbevitele számára milyen várható kiadásokkal járhat. Ebben az esetben ugyanis a békés – pert megelőző – rendezésében lehet érdekelt a fél a fennálló jogvitának, konfliktushelyzetnek.

Ha a fél megijed attól, hogy milyen várható költségekkel kell számolnia a későbbi polgári peres eljárásban, könnyen lehetséges, hogy törekedni fog arra, hogy a jogvitát, a konfliktust, a nézeteltérést még a peres eljárás megindítását megelőzően rendezze, megoldja, kiküszöbölje.

Kérdés, hogy a jogvitában érintett felek mennyiben, milyen mértékben vannak tisztában a bíróság előtti polgári peres eljárást megelőző jogi lehetőségeikkel. Tudnak-e a vajon a pert

29 a közvetítői eljárásról szóló 2002.évi LV. törvény.

30 Magyarország 2018.évi központi költségvetéséről szóló 2017.évi C. törvény VI. számú melléklete szerint a

„bíróságok”-ra vonatkozó fejezet összkiadása 114648 millió forint. Összehasonlításként az Országgyűlés államháztartás központi alrendszerének 2018. évi a. bevételi főösszege 18751458,2 millió forint, b. kiadási

megelőző, pert elkerülő vitarendezési eljárásokról, technikákról, metódusokról? Ahhoz, hogy ezek az ismeretek megfelelő szélességben és mélységben elterjedjenek a társadalomban az egész társadalom joghoz való viszonyulását kell tudatossá, logikussá, racionálissá formálni. Mit értünk ezen a megállapításon? Célravezető és ebbe az irányba mutató hasznos megoldásnak tartanánk a jogi tudatosság, a tudatos jogi gondolkodás kialakításának folyamatában, ha az erre való felkészítés már az általános iskolai képzés keretei között elkezdődhetne³³. Az általános iskolában a tudatos jogi gondolkodásra való felkészítés elvezet minket – kicsit a témánktól is elrugaszkodva – az oktatási rendszer átalakításának/megreformálásának kérdéséhez. A hazai oktatási rendszert érintő alapvető koncepcionális kérdés lehet, hogy az általános iskolai (alapfokú) oktatásnak az elméleti vagy a gyakorlati oktatást vagy mindkettőt kell-e szolgálnia?

Jelen tanulmány keretei között ugyan nem célunk állást foglalni az oktatást érintő elméleti kérdésekben, de azt azért szeretnénk leszögezni, hogy az általános iskolai oktatásban a tudatos jogi gondolkodásra való felkészítést már meg lehetne kezdeni. A tudatos jogi gondolkodás magába foglalja a konfliktus kezelésének körültekintő módját, a jogvita rendezésének, megoldásának egymásra épülő lépéseit, és azok fokozatosságát is, elkerülve a jogvita rendezésének előzmény nélküli bíróságra vitelét. Ha a gyermek olyan társadalmi közegben szocializálódik, hogy a konfliktust az érdekei védelmének feladása nélkül kezelje, megoldja, rendezze, a polgári peres eljárásokra csak ultima ratio-ként kerülhetne sor. A tudatos jogi gondolkodás azt is feltételezi, hogy a személy azzal is tisztában legyen, hogy a bíróság előtti jogérvényesítés a jogvita rendezésének végső, az előző megoldási javaslatok sikertelenségét, illetve eredménytelenségét követő szakasza, és sorrendben következő lépése³⁴. A fokozatosság mellett a költséghatékonyság szempontjára is szeretnénk felhívni a figyelmet, hiszen ha sikerül még a jogvitát a bírósági fázis előtt rendezni, a konfliktus-kezelésével kapcsolatban megjelenő költségek is várhatóan jóval alacsonyabbak, mérsékeltebbek lesznek, mintha polgári perben történő igényérvényesítésre kerülne sor. Mi magunk is tisztában vagyunk azonban vele, hogy vannak bizonyos típusú polgári perek, amelyekben a jogvita előzetesen nem kerülhető el³⁵, mindazonáltal közvetítői eljárás igénybe ételére a törvény erejénél fogva sincs lehetőség³⁶. Azon típusú perré alakuló konfliktusokban, amelyekben már előzetesen látható, hogy az nem kerülhető el, az eljárás tervszerű, átgondolt és koncepcionális felépítése, átgondolása lehet a követendő perbeli magatartás³⁷. Ha az eljárás a polgári ügyekben eljáró bíróság előtt elkerülhetetlen, a költségekkel való kalkuláció is tervezhető bizonyos formában. Az új Pp.

2018. január 1-jei bevezetése a jogalkalmazó bíróság és a jogkereső közönség számára is bizonytalanságot jelent, mert előre nem látható, nem kiszámítható még így sem az új, tudatos és tervszerű pereskedés megvalósítását célzó Pp.- ben, hogy az adott ügyben hány perfelvételi és hány érdemleges tárgyalás várható, azaz várhatóan az eljárás milyen hosszú időtartamot

33 A köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény szerint „az általános iskolában nyolc évfolyamon országosan egységes követelmények szerint alapfokú nevelés-oktatás folyik. Az általános iskola a tanulót, érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészíti a középfokú iskolai továbbtanulásra” (10.§).

34 lásd Lugosi József: Access to Justice- Debreceni Egyetem (DE), Doktorandusz-Konferencia, 2017. június 2.

konferencia-tanulmányát (megjelenés alatt)

35 a birtokháborítás megszüntetése iránti per, a szolgalmi jog megállapítása vagy az elbirtoklás megállapítása iránti polgári peres eljárás, végrehajtási perek.

36 a közvetítői eljárásról szóló 2002.évi LV. törvény 1.§ (3) bekezdésében meghatározott pertípusokban

37 forrás: Lugosi József: Jogérvényesítés a polgári perben felperesi nézőpontból c. egyelőre még kéziratban lévő

vehet igénybe³⁸. Ennek a felek közötti szabad megállapodás tárgyát képező ügyvédi munkadíjnál lehet jelentősége, ha a felek valamelyike jogi képviselővel jár el, és a peres fél a jogi képviselőjének tárgyalási naponként egyenlíti ki a megbízási díjat. Természetesen ebben a helyzetben a jogi képviselő abban érdekelt „rövid” távon, hogy az ügyben minél több tárgyalási nap legyen, amely az ügy ésszerű határidőn belül való elbírálását viszont negatívan befolyásolhatja³⁹.