Ü r g e J ó z s e f S á n d o r ,
k a n o n o k .
A pozsonyi társaskáptalan szomorodott szivvel jelenti nagyságos és főtisztelendő Ürge József Sándor urnák, pozsonyi kanonoknak a szt. Mórról czimzett bothi apát-nak és jubiláris áldozárapát-nak, f. hó 5 én reggeli 41/2 óra-kor, a szentségek áhítatos fölvétele után, életkora 85-ik, áldozárságának 61 ik évében bekövetkezett gyászos el-hunytát. Az engesztelő szent miseáldozat f. hó 7-én dél-előtti 9 órakor fog érette a helybeli főtemplomban a Mindenhatónak bemutattatni; hűlt tetemei pedig ugyan-azon nap délelőtt 11 órakor fognak a sz. Andrásról czim-zett sirkerti kápolnából ugyanazon temetőben örök nyu-galomra helyeztetn\ Pozsony, 1897. szeptember hó 5-én.
Gyulafehérvár, aug. 28. Az uj püspök első nagyobb tette — papi lelkigyakorlatok tartása vala, melyről az itteni „Közművelődésben" a következő emlékezetes sorok jelentek meg :
íme a szent napok, melyeket az Ur adott, íme az üdvösség ideje !
A papi hivatal legfölségesebb a világon s tán nem is emberi vállakra való. Fölséges, de terhes. Terhes és sok lelki veszedelemmel jár. Igaza van a mi tisztelendő lelki atyánknak, hogy a pap folyton sima jégen jár és nem szabad elesnie. 0 a lelkek orvosa. Neki tehát egész-zségesnek kell lennie, hogy gyógyíthasson. Es a világ?
Oh a papnak is a világban kell élnie. Ember ő is, telve gyarlósággal és szenvedélyekkel. Innen mintegy termé-szetszerűleg következik, hogy sok hiba, vétség, szeny tapad rá. S hol szabadul meg azoktól? Legkönnyebben a magányban, itt a szentek szentében Jézus lábainál, a szent gyakorlatok ideje alatt.
Áldásosabb és következményeiben gyümölcsözőbb tettre nem határozhatta volna el magát a mi áldott és szeretve szeretett püspökünk, Majláth Gusztáv Károly gr. ő méltósága, mint a mikor papjait székvárosába, a hatalmas székesegyház boltivei alá lelki szent gyakorla-tokra Ö8szehivta. Nem volt parancs a meghivó, hanem a szeretet és buzgalom maga, kinek-kinek tetszésére bizva a megjelenést. Es jöttek meglepő nagy számban, száz-tizenegyen, ifjú papok, kik csak most kezdettek k'^ileni a világgal, férfiak, kiknek izmai feszülnek és vállrekSzzá vannak szokva a munkához, öregek, kiknek fe? ^ beha-vazta az idő és lelkét megérlelte a sok tapaszt ...at. íme ez ifjú püspök megértette az időt és papjai megértették a püspököt.
Igazán e szent gyakorlat kimondhatatlan lelki ha-szon azokra, kik benne részt vehettek és csaknem pótol-hatatlan veszteség, kik bármi okból távol maradtak. Csak egy pár gondolatot akarunk ide vonatkozólag összeje-gyezni. Már maga P. Schlick J. S. J. a mi lelki atyánk, a lelki élet nagy mestere. Ugy belenyúl a szivbe, ugy
átkutatja annak minden rejtekét, hogy abban semmi titkos űr nem marad ; földet és eget bejár, levisz a pokolba és meghordoz a tisztitó-helyen ; fest, részletez és elemez, megdöbbent és vigasztal, korhol és buzdit s mindezt a hatalom és tudás oly nagy erejével, hogy az ember magát Istent véli hallani. Nincsen itt a földön maradandó hazánk, non habemus hic manentem civitatem ! Felfelé a szivekkel, sursum corda ! Nagy beteg a világ, a nép, a lelki pásztorok. Es nincs más orvosa, mint Jézus Krisztus, ki ugy gyógyítja a lelki betegeket, hogy keresztül viszi nyolcz lépcsőn, a nyolcz boldogságon. De ez a papnak nem elég]; ő civitas supra montem posita, sal terrae, lux mundi. Az a kérdések kérdése : hogy éltem eddig, hogy élek most, hogy fogok élni ezután ? Elemzi a papi mél-tóságot, terheit, veszélyeit, szóval felölel mindent, mi lelki megtisztuláshoz vezet s a jóban való megmaradást biztosítja. Oszszesen 15 elmélkedést tartott, melyek egy-egy óráig tartottak, az alatt kizárólag övéi voltunk, for-mált és alakított, ujjá teremtett.
A gyóntatásra hatan voltak kijelölve ; névszerint : P. Schlick S. J., Kovács Lajos tordai esperes-plebáno*, Steiniczer Ede papnevelői lelkiigazgató, Szabó György nagy-ernyei plébános, P. László Polykárp és P. Pucher Anaklet, valamennyien cum facultate apsolvendi a casibus reservatis omnibus. De azért bármely, a szent gyakorla-tokon résztvevő pap gyóntathatott ugyanazon felhatal-
mazással.-A szentgyakorlatok 27-én végződtek be megható szertartások között. Püspök ur ő méltósága előimádko-zása mellett reggel órakor közös imát végeztünk a székesegyházban ; azután P. Schlick a mi atyánk és apos-tolszavu tanitónk megtartotta utolsó elmélkedését. A Jézussal való egyesülést s annak áldásait fejtegette, meg-világítva előadását egy gyönyörű és fölöttébb találó hason-lattal, melyet a vad rózsatőről és a beléje oltott nemes rózsagalyról vett. Elmélkedés után a főpásztor fényes segítséggel szent misét szolgált és közben megáldoztatta az ő papjait ; majd maga köré gyüjté még egyszer a pap-ságot s egy közvetlen melegségü beszédben elbúcsúzott tőlük. A Szent Lélek malasztja ott lebegett ajkain, szavai mint a termékenyítő tavaszi eső, áldásthozólag hullanak megindult sziveinkbe Láttam én ott bámulattól meglepett fiatal papokat, láttam könyező arczokat, láttam megin-dulástól remegő ősz fürtöket. Láttam és soha sem fogom elfeledni.
Szent mise után ő méltóságát lakásába kísértük, hol Fábián Sándor nagyprépost és székesegyházi kanonok ur ő nagysága az egész papság nevében megköszönte ő méltóságának, hogy a ránk és egész egyházmegyénkre oly nevezetes eme napokat nekünk buzgalmával, áldozatra való készségével megszerezni méltóztatott. Szavaira ő méltó-sága kegyesen válaszoltés azután elbocsáfott bennünket.
Igy folytak le nagyjában a szent gyakorlatok. Oh de ez csak gyönge vázlat; magát a dolog velejét, a lelket, inkább érezzük, mintsem leírni tudnók e pillanatban.
Isten segítségével azonban azt is megkíséreljük a jövő számban. Most Isten bőséges áldását kérjük lelki gyakor-latainkra és záradékul s emlékezetül a jelen voltak nevét ideiktatjuk :
tíiÖLIGlO.
159
NOMINAeorum, qui 1897. a 23 - 2 7 . Aug. Albae-Carolinae praeeunte.
Illustrissimo Domiuo Episcopo Gustavo Carolo e Comi-tibus Majláth sicris exercitiis int erfuere
A vedik Lucas, Archidiac. Paroch. Elisabetbopol.
Albert Franciscus, Catecheta in gymn. Coronens. (Brassó).
Albert Stepbanus, Coop. Gyergyó Ditroens. Bálinth Geor-gius, Profess, in gymn. A.-Carolin. Bálint Gregorius, Admin, in Görgény-Szt.-Imre. Ur. Bálás Andreas, Prof.
Theol. A.-Carolin. Dr. Balázs Andreas, Coop. Coronens.
Bálint Ludovicus, Parocb. in Csik-C*atósíeg. Balá s Ignat., Adm. in Küküllő-Keményfalva. Balog Joseph. Candit.
Prof. gymn. Claudiopol. Balázs Franc., Paroch. Cibinii extr. mur. Bajna Franc., Adm. in Farkaslaka. Bartos Dionys., Adm. in Parajd. Bárány Lucas, Archidiac., Paroch Armenopol (Szamos-Ujvár). Baráczy Albert, Vice-Archidiac. Honor. Curat, domus correctoriae regnicol. in Nagy Eoyed. Beke Antonius, Canonicus. Dr. Bilinszky Ludov., Assess. Consist. Direct, praeparandiae puell.
Oibinii. Buday Joanes, Adm. in Lupény Butyka Alexand.
Assess. Consist. Secretar. eppalis. Bors Ladislaus, Paroch.
in Imecsfalva. Gsiky Joannes, Archidiac. Paroch. in Za-lathna. Csiky Nicolaus Prof. in gymn. A.-Carolin. Czim-balmos Joseph. Cand. Prof. gymn. Claudiopol. Dávid Alexander, Adm. in Csicsó-Keresztur. Dobordán Carol., Coop in M-Vásárhely. Erős J o s e p h , Prof, in gymn A.-Carolin. Esztegár Gregor, arm. rit. Citech. in gymn. reg Armonopol. Fábián Alexander, Praepositus maj. et Cano-nicus. A.-Carolin. Faraó Simeon, arm. rit. Adm. in Csik-Szépviz. Fejér Gregor, Prof. gymn. A.-Carolin. Fekete Emeric, Adm. in Fenyéd. Ferencz Joseph., Adm. in Go-vásdia. Fuchs Gusztáv., Coop, in Gyergyó-Ditró. Gábor Moyses, Adm. in Magyar-Fenes. Gal Nicolaus, Adm. in Tűr. Gál Alexius interim, pens. Paroch. Gáspár Stephan., Prof. gymn. in Székely-Udvarhely. Gáspár Joannes, Adm.
in Kadicsfalva. Gergely Ignatius, Canonicus. Georgiewits Alexander, Paroch. in Kudsir. Gegő Georg., Paroch. in Deményháza. Gidófalvv Gregor., Praepos. Archidiac.
Paroch. Cibiniens Dr. Gyárfás Stephan., Prof. gymn.
Coronens. Hadnagy Michael, Adm. in Korond. Héjjá Colomannus. Paroch. in Mócs. Hosszú Franciscus, Paroch.
in Csik Szt.-Király. Jancsó E r n e s t , Vice-Archidiac, Paroch.
in Piski. Jung-Cseke Ludovicu5», Abbas, Archidiac Paroch.
in Székely Udvarhely. Imets Jacob. Filip, Canonicus. A-Carolin. Kalapács Emeric., Adm. in Ehed. Kacza
Step-han., Adm. in Mező Szengyel. Kiss Gustav., Canonic.
Honor. Confess Ursulin. Cibinii. Kolin Stephan, Paroch.
in Mező Sámsond. Koncsag Ignatius, Adm. in Lengyel-falva Koncz Stephan., Paroch. in Csík-Tusnád. Dr. Kó-ródy Petrus, Prof. Theol. A Carolin. P. Korbuly Ignat., Ord. S. Franc, interim. Praesid. A.-Cj,ro!in. Kováci Si-meon, Canonicus A.-Cirolin. Kovács Ludovicus, Archi-diac. Paroch. in Torda. Kovács Gervasius Adm. in Deés-Akna. Kovács Ludovicus, sen. Adm. in Felvincz. Kozma Emericus, Adm. in Köröspatak. Lády Julius, Paroch. in Hátszeg. Lázár Antonius, Adm. in Aljara. Lestyán Ludovicus, Paroch. in Topánfalva. Lőrincz Franciscus, jun. Adm. in Kis-Kapus. Lukács Carolus, Curatus, domus. correct regnicol. in Szamos-Ujvár. Magdó Michael, Capell. exposit. in Maross-Ujvár. Métá Joseph., Paroch.
in Bács. Medgyessy Joannes, Coop. Claudiopol. Meisel Joseph., Coop, in Besztercze. Miklós Stephan, Paroch. in Csik-Madaras. Miske Julius, Adm in Hunyad-Dobra.
Müll er Joannes, Paroch. in IIunyad-Boicza. Németh Julius, Coop, in Lemhény. Neurihrer Edm. Catecheta et Curat domus correctoriae regnicol. Claudiopoli. Oláh Antonius, Adm. in Székely-Keresztur. Olti Moyses, Prof. gymn. in Maros Vásárhely. Pál Stephan, Canonic. Honor. Referens
Senatus dirig. Dioeces Claudiopoli. Pál Antonius, Asses-sor et Nótárius Consist., Prof. gymn. A.-Carolin. P a p Joannes. Vice-Archidiac., Paroch, in Köszvényes-Remete.
P a p p Theodorus, arm. rit. Coop. Armenopoli. Páskó Antonius, Adm. in Offenbánya. P. Pucher Anaclet. O. S.
Fr., Confess. Monial. A.-Carolin. Puskás Gregor., Adm.
in C?ertés-Hondol. Prokupek Sámuel, Direct. Orphanot-rophii reg. There sinai cath. Cibiniens. Rancz Joannes.
Paroch in Csik-Karczfalva. Rass Carol. Prof. gymn. A.-Carolin. Sebestyén Moyses, Adm. in Zetelaka. Schwörer Sebastian., Coop. Coronens. Dr. Sántha Albertus, Prof. in Gyergyó-Szt. Miklós. Sántha Joannes, Paroch. in Magyar-Igen. Steiniczer Eduardus, Canonic. Honor., Spirit. Direct in Seminario A.-Carolin. Szilveszter Francise. Coop. A.
Carolin. Szabó Georgius, Paroch. in N a g y - E r n y e . Szánthó Stephanus, Adm. in Teke. Sneff Josephus, Paroch in.
Verespatak. Szélyes Dionysius, Prof. gymn Coronens.
Szöts Joannes, Adm. in Szerdahely. Szmollen Paulus, Coop. Claudiopol. Tamási Aaron, Canonic A.-Carolin.
Tóth Stephanus, Catecheta in gymn. reg. Cibiniens. Varga Franciscus, Paroch. in Csik-Szt.-Domokos. Vargyasy Franciscus, Assessor Consist. Direct, gymn. Coronens. Dr.
Vass Albertus, Prof. Theol. A.-Carolin. Veress Ludovicus.
Paroch. in Kerelő-Szt.-Pál. Vetési Emericus, Adm. in Jegenye. W a r t h a Xav. Francise., Actuarius in aula eppli A.-Carolin. Zlamál Augustinus, Prof. gymn. A.-Carolin.
Zsigmond Andreas, Capel. milit. in Sopron.
Moderator SS. Exercitiorum erat : R. P . Joannes Schlick, S. J .
Ure igne S. Spiritus renes nostros et cor nostrum Domine : ut tibi casto corpore serviamus et mundo corde placeamus.
Quaesumus clementiam tuam omnipotens Deus, ut nos famulos tuos gratia tua confirmare digneris: ut in hora mortis nostrae non praevaleat contra nos adversarius.
sed cum Angelis tuis transitum habere mereamur ad vitam. — Per Dominum.
Nyitra, szept. 2. Nyitra városa püspökénele aranymiséje
alkalmából tegnap, f. hó 1-én rendkivüli közgyűlést tar-tott. A város atyái szokatlan számban jöttek össze. Miután elnöklő polgármester helyettes jelentette, hogy a közgyű-lés egyedüli tárgya a hőn szeretett megyés püspök ur aranymiséje alkalmából szükséges intézkedések megálla-pítása, s miután a tanácstagok részéről is két indítványt jelentett be, felolvastatta a tanács indítványát. E szerint a) 7-én este 8 órakor lampionos menet az összes egyletek bevonásával ; üdvözlő szónok a várban Gutvill P á l dr. vá-rosi ügyész, b) Ugyanakkor kivilágítás a házak foldiszité-sével, ami iránt külön fölhívásban kérik föl a polgársá-got. c) 8-án reggel 6 órakor riadó, d) Az ünnepi misén testűi 'leg jelenik meg a képviselő-testület s mise után tisztei 0k" a püspöknél. Bizonyos ünnepi hangulat kisérte a p o n t es s melyeket zajos helyeslés közt egyhangúlag fogadtak A.Másodsorban jelentette a h. polgármester, hogy a tanács — Mérey hasonló indítványa értelmében — indít-ványozza : válassza meg a képviselő-testület Bende Imre megyés püspököt a város díszpolgárává, tekintettel külö-nösen a városi iskolaügy körül szerzett nagy érdemeire és a díszoklevelet a képviselő-testület valamennyi tagja irja alá. Szűnni nem akaró taps és éljenzés kisérte az indítványt, mire Mérey Lajos az indítvány beadója fölkelt
160 RELIGIO.
s a következő magas szárnyalású beszédben adott kifeje-zést a közgyűlés hangulatának :
Tisztelt közgyűlés !
A mai napirendre kitűzött inditvánv ugy tárgyi fon-tosságánál, mint a benne érintett személy súlyánál fogva megköveteli, hogy azt benyújtó tisztelt képviselő társaim és szerény magam nevében ií megindokoljam,
Uraim ! Legyenek bármilyen különbözők vallásaink, melyeknek hitágazatai szerint imádjuk a mindenható Istent; legyenek bármily ellentétesek politikai pártállá-saink és meggyőződéseink, melyeknek elvei szerint sze-retjük a hazát, — s legyenek bármily eltérők foglalko-zásaink, melyeknek keretén belül törekszünk érvényesi-teni szellemi és anyagi erőinket.
Mindezen különbségek s ellentétek válaszfalai elosz-lanak olyankor, midőn a felebaráti szeretet erényeinek megbecsüléséről van szó.
S valamint kétséget nem szenved, hogy vallásaink fölkent papjainak hivatása épen a felebaráti szeretet eré-nyeit ápolni, hirdetni s terjeszteni, ugy áll kétségen kivül az is, hogy a kik ezen valóban magasztos hivatást lelki-ismeretesen és hiven teljesitik, azok méltán érdemlik meg minden nemesen gondolkodó elme el smerését, s minden nemesen érző sziv háláját.
Szolgálni erny^detlenül a jót, önmagáért a j ó é r t ; nem igényelve elismerést senkitől, s nem várva jutalmat sonkitől ; — fáradni szakadatlanul az igazért önmagáért, nem indulva igéret, s nem vágyva hála után ;
a férfikor minden perczében küzdeni lankadatlanul az erkölcsösség diadaláért, nem ismerve akadályt, s jól tud a, hogy „hálátlanság a világ jutalma" : mindezekre csak olyan fenkölt lelkek képesek, kiknek vezérlője a felebaráti szeretet, eszménye az erény, s a kiknek isteni sugallat adja meg az akaratot és az erőt.
A benyújtott indítvány azon kérdést veti föl, adjon-e Nyitraváros képviselő testülete, lehetőleg méltó alakban, tiszte'etének kifejezést, s rójja-e le e'ism-résének adóját azon férfiú 50 évi áldozárságának ünnepén, a ki a fele-baráti szeretet erényeinek munkása gyanánt választotta életpályáját; a ki azon erények gyakorlásában mindig hü társul izmosította a hazafiságot és a kit az erények hatalma emelt mai diszes állásának magaslatára, melyben őt évek óta mint e város, megye, s a szomszéd megyék katholikus lakossága egyházmegyéjeinek fejét jó'ékony-kodni l áfu n k ?
Miként szolgálta ő a jót, miként fáradozott az igazért, s miként küzdött az erkölcsök diadaláért, fénye-sen bizonyitják életének tárt lapjai, melyek az önerejéből emelkedő jó pap és jó hazafi egyik nemes példányát tük-röztetik elénk.
Midőn mi beterjesztettük ezen inditványt, tettük azon reményben, hogy t. képviselőtársaink nemcsak kész-séggel fognak hozzájárulni, hanem egyszersmind örömmel ragadják meg az alkalmat, az egész város lakossága nevé-ben, ő méJtósága Bende Imre püspök urnák ecsetelni felebaráti és hazafiúi erényeit, a rendelkezésünkre álló legszebb kitüntetésben részesíteni.
S én, a ki ismerem t. polgártársaim gondolkodás-módját, a ki tudom, hogy ilyenkor melegebben érez,
hevesebben lüktet minden nemesebb sziv, elnémul a val-láskülönbség és a politikai nézeteltérés minden hangja, s az erények oltára előtt mindnyájan testvéri egyetértés-ben találkozunk — én ugy hiszem indítványunk egyhangú elfogadtatása iránti reményünkben csalatkozni nem fogunk.
Ajánlom az inditványt.
A remek beszéd elhangzása után, melynek hatása alatt a megyés püspök ur díszpolgárrá választása termé-szetesen egyhangúlag és nagy Jelke;edé;sel történt, föl-kelt V eigner József kanonok és képv. testületi tag és mint a püspök szenátusához tartozó hálás köszönetet mondott a szép beszédért és az egyhangú választásért. Egyúttal indítványozta, hogy Mérey Lajos tag beszédje egész ter-jedelmében jegyzőkönyvbe vétessék. Elfogadtatott.
Ezzel a püspök éljenzése közt véget ért a közg\ülés melyhez kevés hasonló volt eddig a nyitrai városházán.
K A T H O L I K U S A U T O N O M I A .
Ennek az uj rovatnak czélja a mellett küzdeni, hogy tervbe vett uj autonomiai intézményünk, menten a két véglet irányá-ban kifejlődhető' túlzásoktól, azon az aranyközéputon haladva fejlődjék ki, melyen azt Vaszary Kolos bibornok hgprimás és a püspöki kar bölcsesége vezetni szándékozik, hogy igy az minden izében igazán katholikus, kor-, helyzet- és szükség-szerű legyen, X I I I . Leo pápa minden jót uj életre keltő
szelle-mében.
A k o n g r e s s z u s által követendő irányelvek.
(Folytatás.)
A mult kongresszus többsége a jelzett irányelvek-ből indulván ki, önkormányzati tervezetének alapvonalait ekkép jelölte meg.
1. §. Az autonomia jogalapja.
2. §. Hatásköre.
3. §. Viszonya az apostoli királyhoz, mint legfőbb kegyúrhoz.
4. §. Az egyházi javak, alapok s alapítványok jog-alanya, és kezelésük módozata.
5. §. Az önkormányzati orgánumok.
6. §. Ezeknek feladata és viszonya az államható-ságokhoí és más telekezetekhez.
Midezen határozatokat a szervező kongresszusnak érett megfontolás alá kell vennie, s azokon a következő módosításokat tennie :
1. A tervezet az autonomia jogalapját egyedül csak az 1 8 4 8 : XX. t.-cz. 2. §-ában találja; pedig ez csak a törvényesen bevett vallásfelekezetek között a tökéletes egyenlőséget és viszonosságot állapítja meg; nem pedig az államhoz való viszonyt; a mint erről nyíltan tanúsko-dik az 1868: 53. t.-cz.
Az egyház saját önrendelkezéséhez s önkormány-zatához a jogosultságot már eredetileg, önnönmagában, saját isteni szervezetében birja ; melynél fogva az önál-lóan, minden emberi hatalomtól függetlenül intézi és rendezi saját ügyeit.
!) L. A magyarországi latin és görög szert. kath. egyház önkormányzatának szervezete. I. Fejezet. Altalános határozatok.
RELIGIO. 161
Az id. törvényczikk szerint az állam a felekezetekkelszemben a paritas elvére helyezkedett, vagy inkább ezen elvből alkotta meg a törvényczikket ; miből következik, hogy a mivel bir egyik felekezet, azt nem t a g a d b a j t a meg az állam a másiknak sem.
A mennyiben pedig az autonomia alatt az önkor-mányzatnak azon alakját értjük, melynél fogva az egyház világi vonatkozású ügyeinek intézésébe, kezelésébe a világiak is belefolyjanak, részt vegyenek : ezen autonomia jogalapját az illetékes tényezők, t. i. az apostoli király
s a püspökök felhatalmazásában leli.
2. Minthogy az autonómiának csak átruházott hatás-köre lehet, vagyis azon ügyekre terjedhet ki, melyeket az apostoli király és püspökök átengednek: azért ezen ügyeket egész részletességgel és szabatossággal meg kell határozni, hogy minden összekoczczanások kikerülhetők legyenek.
3. A legfőbb kegyúri jog éppúgy, mint a püspöki joghatóság, az autonomia által sem nem megosztható, sem nem korlátolható : azért fölösleges annak külön h a n g -súlyozása, hogy „az épen tartatik" ; amint fölösleges volna külön hangsúlyozni, hogy a püspöki j o g h a t ó s á g az autonomia által épségben föntartatik.
4. Hogy „a kath. egyházi javadalmasok birtokában, illetőleg kezelésök alatt levő összes javak s alapítványok, a vallási, tanulmányi, egyetemi s egyéb kath. alapok,
a magyar kath. egyház tulajdonát képezik", arról senki józanul nem kételkedhetik ; amint nem kételkedhetik, hogy a világi javadalmasok birtokában levő jószágok
végelem-zésben Magyarország tulajdonát képezik. De ez nem zárja ki az egyes javadalmak s alapítványok külön jogalanyait, hanem azokat egyenesen feltételezi.
Az egyházi javadalom eredeténél, természeténél és rendeltetésénél fogva elválaszthatatlanul az egyházi hiva-talhoz van kötve — beneficium datur propter officium. —
A javadalom tehát magában foglalja a hivatal végzésére s a jövedelem használatára való jogosultságot, illetve kötelezettséget, olyannyira, hogy ámbár a hivatal a fő, mégis közönségesen a javadalom szót használjuk.
Ebből következik, hogy az egyházi javadalmak vagyis a külön egyházak s egyházi intézmények jogi személyek, s ezeknek minden attribútumaival bírnak.
E felfogás Constantin és Licinius császárok edic-tuma óta, melynél fogva az egyház s intézményei meg-szűntek tiltott társulatok — collegium illicitum — lenni, az egész világon elfogadtatott, miáltal az egyházi java-dalmak s intézetek tulajdonszerzési jogképessége elis mertetett.
Hazai törvényeink szintén az egyes javadalmakat, intézményeket tekintik jogalanynak, tulajdonosnak. A
dona-tiók, colladona-tiók, alapitó-levelek ezt bizonyítják.
A donatio mindig meghatározott egyház, vagy egy-házi intézmény javára szól : „Possessiones . . . Episcopa-tui N. Abbatiae N. praepositurae N. iure perpetuo irre-vocabiliter tenendas, possidendas damus, nullum ius, vel iuris proprietatem reservando . . .
A collatio, melynek valamely javadalom betöltésekor van helye, ugyan igy szól: . . . dictum E p i s c o p i t u m
etc . . . cum omnibus possessionibus, ad eundem perti-nentibus, et de iure pertinere debentibus . . . conferimus . . .
Az alapítványok sem történnek az időszerinti j a v a -dalmas, hanem az alapítvány czirnére.
Ezekből kétségtelen, hogy a javadalmak, s általában az egyházi intézmények jogi személyiségeknek tekintetnek
Ezekből kétségtelen, hogy a javadalmak, s általában az egyházi intézmények jogi személyiségeknek tekintetnek