megszomorodott szivvel jelenti, hogy méltóságos és fő-tisztelendő Majovszky Antal, pápa ő szentsége házi prae-latusa, kegyelmesen kinevezett székesegyházi nagyprépost és kanonok, Sz.-Keresztről nevezett keresztes-komlósi pré-post, zsinathelyettesi vizsgáló bizottság elnöke, püspöki szt. széki ülnök, I. Ferencz József-rend lovagja stb, aranv-misés áldozópap, életének 79-ik, áldozó papságának 56-ik évében a szentségek buzgó fölvétele után, folyó hó 13-án, éjjel 1/.212 órakor Isten végzéseiben megnyugvó akarattal tűrt betegség következtében az Urban elhunyt. A boldo-gultnak hült teteme folyó hó 16-án délelőtt 10 órakor a székesegyházban bemutatott engesztelő szentmiseáldozat után fog ugyanazon székesegyház sírboltjában a feltáma-dás nagy napjáig nyugalomra tétetni. Beszterczebányán, 1897. évi julius hó 14-én. Az örök világosság fényesked-jék neki !
Gyulafehérvár. Az erdélyi egyházmegye gyásza. — Egyházmegyénk gyászba borult, az isteni Gondvise-lés bölcsesége felmentette kegyelmes főpásztorunkat, nagy-méltóságú és ft't sztelendő Lönhart Ferenczet, nyája legel-tetésének gondjától. Elhivta Magához, s most ott áll a pásztorok Pásztorának trónja előtt.
Mult hó 28-án a déli órákban villámgyorsan terjedt el a gyászos ,esemény hire, melynek ilyen hirtelen való bekövetkezésére még ő nagyméltóságának udvari papsága sem volt elkészülve.
Igaz ugyan, hogy az utóbbi hetekben meghűlésről panaszkodott és hangján a rekedtséget jól észre lehetett venni, sőt arczán is feltűnően látszott a fájdalom s az íróasztala melletti széken, mintha alakja megkisebbedett volna, annyira összeesettnek tűnt fel : de hiszen az a SZÍ-VÓS akarat, mely ő nagyméltóságának kiváló jellemvonása volt, igen gyakran győzött e kis bajnál nehezebbeken is ; lehetett hinni, hogy most is győz a lélek. De a teljes felgyógyulás mindcsak váratott magára. Hanem azért bármennyire látszott is a betegség nyoma, mégis ott ült mindennap a szerény kis szobában, Íróasztala mellett a levél és papir-halmazok közé merülve, a nagy egyház-megye kormányzásának egész terhét utolsó perczéig egye-dül hordozván munkás vállain. Végre mégis megtört a
O O c3 test, midőn az évek hosszú során át példátlan megnyug-vással viselt rendes betegséghez s a szintén hosszabb időn át tartott meghűléshez a mult héten ujabb meghűlés járult, midőn nem véve tekintetbe a sok esőzés miatt lehűlt levegőt, egyik napon a „bástyára", mely kertje a püspöki residentiának — s kegyelmes urunk egyedüli kirándulás helye volt — kimenvén et a nedves levegőn hosszabb ideig maradt.
Ez siettette végéhez, melyre éppen most senkisem gondolt. Hiszen már nyugodtabb lehetett, mert nem kellett hivei lelki szükségletei miatt aggódni, mert ott áilt oldala mellett fiatal erővel, tele a lelkek üdvéért bu/gó lelkesedéssel és a valódi apostoli hivatottság buz-galmával a méltóságos segédpüspök ur, ki élete egyik feladatául agg főpásztorunk végnapjainak megédesitését hirdette első szózatában.
Az isteni Gondviselés azonban már megelégelte nemesszivü főpásztorunk hosszas szenvedéseit s szabadi ó angyalt küldött érte, de előbb megmutatta azt, ki eljö-vendő vala utána vezetésére szeretett megyéjének, mely-ről halála utánra is gondoskodni akart, s kire aggodalom nélkül hagyta a nyájnak vezetését.
Itt állunk tehát most ravatalánál annak, ki 15 éven át igazi pásztora volt az erdélyegyházmegye híveinek s jóságos szerető atyja papjainak. Kinek ritka nemes szive a szeretetben és gyöngédségben annyira túláradó volt, hogy ha büntetni kellett is, még akkor is a legenyhébb formáját kereste annak, mert azt vallotta, hogy szelídség-gel biztosabban lehet a jó útra téríteni az eltévelyedet-teket.
Nemes lélek volt a szó igazi értelmében. A köte-lesség teljesítés valódi mintaképe. Mert tudni kell, hogy kegyelmes főpásztorunk a püspökséget oly állásnak tekin-tette, mely a mennyivel kiválóbb más állásoknál, annyi-val nehezebb kötelességeket ró viselőjére. Fényes
bizony-RELIGIO 37
sága enrek, hogy még utolsó éveiben is, mikor pedigmár fizikuma rohamosan gyengült, — még akkor is vé-gezte a nehéz püspöki functiókat, az ordinatiót, a nagy-heti szertartások jó részét, s még a mult évben is bérma uton volt.
Hát az előző években, mikor az egyházmegye távo-labbi csik-gyergyói stb. kerületeit járta ! Valóságos em-berfeletti munkát teljesített ! Bérma utjai alkalmával majd minden nap bérmált, énekes misét és prédikácziót vég-zett, s fogadta az állandó tisztelgéseket; válaszolt az üd-vözlő beszédekbe, s intézte az elébe terjesztett ügyeket.
Beszédeivel a könyekig hatotta meg hallgatóit, mint maga is igen sok esetben egész az elérzékenyülésig volt meghatva. Egyházi funkczióit látni és hallani valódi épü-lés volt s gyönyörű hangjával alig versenyezhetett valaki.
Meglátta mindég éles szemével, a mire szükség van s áldozatra kész szive, segitett is, a hol csak lehetett.
Igaz, hogy nagy, monumentális emlékeket nem emelt, valamint nagy alapítványokat sem hagyott maga után, de tévedne, ki ebből azt következtetné, hogy nem is tett semmit. A jótékony nap munkáját végezte, mely nem ontja egyszerre áldását, de minden nap tesz valamit ; ki-csinységet bár, de akkor érezzük, hogy mily lényeges ez az apró napi á'.dás, mikor tőlünk a föld más féltekéjére távolik.
A szegények számára rendesen kiosztogatni szokott tetemes adományokon kivül, a templomok, iskolák — ugymondva — napi szükségletei voltak kiváló gondosko-dásának t á r g y a i ; egyik éleitirój* ezen nemű adományai-nak összegét 1895-ben, jubileuma alkalmával, közel 200,000 frtra teszi.
A kongyaa ügyet egyházmegyénkben saját pénztá-rából 1888 t' 1 fogva rendezte s a püspöki megyéjében lévő kincstári plébániák javadalmainak 700 frtra való fel-emelését kieszközölte; Piskitelepen saját pénztárából 1885-ben templom és plébánia számára telket vásárolt és plébániát alapított.
A tanárképzésre szintén kiváló gondja volt. Át-látva a kor viszonyainak ránehezedését a nevelés terére, s nem feledkezvén meg arról, hogy az ifjúságon kell kezdeni, ha erős katholikus szellemet akarunk teremteni, nemcsak katholikus érzelmű világiakat alkalmazott a stá-tus gymnasiumaiban, hanem a stástá-tus költségén évenkint 2—3 felszentelt papot szokott egyetemre küldeni, hogy a profán tudományokból is a kellő, államilag érvényes quajifikácziót megszerezzék, s katholikus tanügyünk elő-mozdításán munkáljanak a státus gymnasiumban.
Ezt a munkásságot akarja kifejezni az ő nagymél-tósága aranymiséje alkalmával megjelent ódának e szép versszakasza :
„Neveddel ébred a harangok álma Esdő imájuk áldást hoz reád ; Iskoláink földjén kihajt a pálma, S ebből fonódik legszebb koronád.
A hit kitárja újból szárnyait, Vigabban zeng a dal oltárainkon.
Szükség, teher nem ég most vállainkon.
Tetteiben bölcs mérséklet volt a vezére : élvezetet, ölömet, kitüntetést nem keresett.
Képzelhetetlen mily egyszerűen élt ; akár a legegy-szerűbb falusi pap. Nem volt fényes háztartása, úgyneve-zett nagy táblákat nem adott. (Ezért némely körök meg is rótták). De státusgyülések alkalmával, soha el nem hagyta, hogy az összes tagokat megvendégelje, úgyszintén Nagycsütörtökön, és a papszentelés alkalmával mindég m a g i köré gyűjtötte az apostolokkal, illetőleg a neopres-byterekkel a kebli papságot és a tanárokat.
Legyen emléke áldott, lelje fel lelke az örök
bol-dogságot ! (Folytatjuk.) P é c s , jul. 6. Autonomiai képviselő-jelöléssel
prog-rammal.
Mondtuk már, hogy a kath. autonomia ügyében 1848. tehát félszázad óta történt dolgok és tapasztalatok után, különösen pedig a bgprimásnak programmszerü főp.
levelét alapul véve egy értelmes embernek sem eshetik nap nehezére, ha képviselőnek jelölik; autonomiai törek-véseinek tervrajzát, p r o g r a m m j á t megszerkeszteni és elő-adni s hogy ennélfogva illetéktelen tolakodásnál nem egyéb, ha valaki az egész ország számára minden képviselő-jelöltnek szájába akar programmpontokat rágni. Példa, erre Pécs, a hol az ottani képviselőjelölt Erreth János, f. hó 4-én a következő takaros kis programmbeszédet mondotta el, a melynek egyes pontjaihoz szó fér, de a mely a maga egészében kézzelfoghatóan tanúskodik amellett, hogy programm-szájbarágásra csakugyan nincs országos szükség. Erreth János igy szólt :
Tis/telt uraim, polgártársak!
Hálatelt szivvel mondok köszönetet azon engem érdemen felül megtisztelő bizalmukért, a melylyel nékem a pécsi aut. kerületi képviselői állást felajánlani méltóz-tatnak.
Büszkeséggel vallom magamat e haza, e város polgárának, s miután ugy vagyok meggyőződve, hogy ha a közérdek szo'gálatot kiván a polgártól, azt tehetségéhez képest teljesiteni hazafias kötelesség, azért a felajánlt képviselő-jelöltséget kész örömmel elfogadom.
De ez nem lehet elég. Hogy a választok és kép-I viselőjük közti viszony, ennek bel«ő természetének
meg-felelő is legyen, kell, hogy őszinteségen és nyiltságon alapuljon, hogy a választók előtt lehetőleg előzetesen ismeretesek legyenek azon irányelvek, a melyek szerint
képviselőjük az ő nevükben eljárni szándékozik.
Az ügyek, a melyek a kongresszus tárgyait képez.en-dik, természetszerűen nagy fontosságúak, azok helyes elbírálása éber gondosságot igényel, — de én az ezekre való hivatkozással beérni nem akarom ; hagyom ezt azokra, kik netán ezek fölemlitésével a hangzatos frázisok csoporto-sítását bő palástul kivánják használni, a mely sok kibúvót enged mikénti eljárásukra nézve, de mely sok kibúvó — csodálatos ! — mind egy irányba vezet : a rideg hatalmi érdek táborárba, a hová én nem igyekszem, mert a mint hazámra nézve nem, ugy katholikus vallásomra nézve sem ott az eddigi állapotokkal szemben javulást nem talál-hatok.
Őszintén és leplezetlenül kijelentem tehát, hogy nézetem szerint vallási ügyeinkre nézve orvoslást csak ugy remélhetek, ha
38 RELIGIO az autonomia országos és képviseleti alapon szervez-tetik akkép, bogy 1/3. részben papi, 2/3. részben világi képviselőkből á l l j o n ; — kivánom, h o g y
a legfőbb kegyúri j o g n a k tiszteletben tartásával az államnak mint ilyennek csak azon j o g k ö r hagyassék meg velünk k a t h o l i k u s o k k a l szemben, mint a minőt a többi vallásfelekezetekkel szemben g y a k o r o l , —
a felekezetnélküli á l l a m h a t a l o m kezelése alól vonas-sanak el az összes k a t h . alapok, alapítványok, s azok kezelése, azok vallási, nevelési, jótékonysági, közművelő-dési czélokra szánt rendeltetésének biztosításával az ekkép szervezendő a u t o n o m i á r a bizassék.
Az állam főfelügyeleti j o g á n a k épségben tartásával a kath. felekezeti iskolák is a l a p j a i k k a l együtt az a u t o -nomia h a t á s k ö r é b e utaltassanak, mint minővel a többi felekezetek rendelkeznek.
A főpapi állások betöltésénél és javadalmaik ado-mányozásánál a kijelölési j o g az a u t o n ó m i á n a k biztosít-tassák.
Széküresedés esetén a kir. kinevezéstől f ü g g ő j a v a -dalmak kezelése és jövedelmeik feletti rendelkezés az a u t o n o m i á t illesse.
A kongrua-rendezése az a u t o n o m i a h a t á s k ö r é b e tar-tozzék.
Rendezendőnek t a r t o m a magán k e g y ú r i j o g o t is, s azon g y a k o r l a t o t megszüntetendőnek, h o g y más vallás-felekezetbeliek a k a t h o l i k u s lelkészek alkalmazására be-f o l y h a t n a k .
Kijelentem még, h o g y a hitélet terén a vallástétek megállapitását és m a g y a r á z á s á t , az egyház belső kormányzatát a papirend kizárólagos hatáskörébe tartozónak t a r -tom, a melyre az a u t o n o m i a hatásköre ki nem t e r j e d .
Ezek azon általános irányelvek, a melyek szerint megválasztásom esetére működni szándékozom, m e r t ugy vagyok meggyőződve, hogy az autonomia üdvös, a vallás és erkölcsi érzület megszilárdítására sikeres csak ugy leend, ha ezeknek megfelőleg történik a szervezés.
F o g a d j á k nagybecsű b i z a l m u k é r t ismételve szívből fakadó köszönetemet.
S z é k e s f e j é r v á r . Főpásztori levél a május 20-%ki szentté avatásról és az ez alkalomból t e t t főpásztori római útról :
V E N E R A B I L E S F R A T R E S E T F I L I I D1LECTISS1MI ! Aliis, quae moram non patiebantur, regiminis mei negotiis absolutis, ad V e s t r a m , VV. F F . et F F . DD., iam perfero notitiam, me peracta, q u a m in circularibus meis litteris 13-a Maii a. c. n. 921. a n n u n t i a v e r a m , sacra ad Sancti P e t r i Principis A p o s t o l o r u m sedem p e r e g r i n a -tione, 4-a Junii a. c. ad meam sedem episcopalem redi-isse. R o m a m 18-a Mai adveniens, eo f r u e b a r singulari solatio et gaudio, ut die 20-a eiusdem mensis in Consis-torio a Sanctissimo Domino nostro Leone X I I I . P P . celebrato, una cum praesentibus ducentis circiter S. R.
E. Cardinalibus, Patriarchis, Archi-Episcopis t t Episco-pis e toto Cath. Orbe congregatis, meas devotissimas Sanctissimo Domino N o s t r o supplex proponere potuerim preces, dignetur Beatum Anionium Mariam Zaccaria,
et Beatum P e t r u m F o u r i e r Sanctorum Catalogo inferre.
Festo autem Ascensionis Domini, in 27-am Maii inci-dente, m a g n a illa mihi contigit sancta laetitia, sacris B e a t o r u m illorum Canonisation is solemniis in Basilica S.
P e t r i Principis Apostolorum interesse, infallibileque Christi in terris Vicarii Decretum Definitionemque audire Beatos illos Sanctos esse. His brevi compendio ad V e s t -ram, V V . F F . et F F . D D , notitiam perlatis Vobis simul significo, me iteratis vicibus pro Vobis cunctis, precibus ferventissimis orasse ad Sancti P e t r i Sepulcrum, ut, quem Dominus N o s t e r J e s u s Christus primum suum his in t e r -ris constituit Vicarium. Visibile Ecclesiae Suae Sanctae Caput, potentissimo Suo patrocinio Vos tueatur exorei-que Salvatorem N o s t r u m J e s u m Christum, Invisibile Sanctae Ecclesiae Caput, ut in Vestris cordibus genuinum conservare dignetur Ecclesiae Sanctae Spiritum, n u m q u a m m u n d a n o labefactandum spiritu, fidelissimamque in Eccle-siae Suae Sanctae Visibile Caput a d h a e s i o r e m , promti-v-simumqne obsequium ; a d a u g e r e q u e in Vobis dignetur — his imprimis in t e m p o r u m angustiis — sanctum in Suaru Sanctam Sponsam, quam Suo pretiosissimo adquisivit sanguine, a m o r e m , indefessum a n;m a s salvandi zelum, e u m q u e omnem v i r t u t u m sacerdotalium chorum, unde illa existit, quae efficit sacerdotes bonos, similitudo sua summi et aeterni Sacerdotis ; s u a q u e Vos repleat divina benedictione. Sed eadem occasiore etiam pro meis Vestris-que, V V . F F . et F F . DD., fidelibus supplices ad Beatum P e t r u m Apostolorum P r i n c i p e m fundebam preces, ut iisdem suo coelesti m t e r v e n t u Sanctae Gratiae imploret abun-d a n t i a m , ut sanctam fiabun-dem catholicsm fiabun-delissime semper et fortiter profitentes, iuxta eiusdem sancta praescripta suam instituant vitam. causamque huius sanctae fidei animosi suscipiant, et strenue t u e a n t u r . Cumque B e a t o r u m illorum, ad quos venerandos ad Sanctam Beati P e t r i convolaveram Sedem, <-x infallibili Beati P e t r i Successoris ore personasset — uti Sanctorum — gloria, pro vobis, VV. F F . et F F . DD., proque cunctis meis fidelibus, in E o r u m honorem obtuli Deo O m n i p o t e n t Sacrosanctum Missae Sacrificium.
Sed est adhuc, quod cum singulari solat'o et laetitia Vobis annuntio. P r o u t nimirum in citatis meis circularibus litteris me f a c t u r u m annuntiabam, coram J e s u Christi in terris Vicario in genua provolutus, meum, Vestrum, m e o r n m q u e fidelium Eidem piissimo corde professus sum filiale h o m a g i u m , inconcussam fidelitatem t e n e r r i m u m q u e amorem, quae filialis Cordis Nostri seusa Sanctissimus D o m i n u s Noster ^ratissima excipiens, paterni sui amoris tesseram, Apostolicam, quam supplex r o g a b a m , benedi-ctionem, et mihi, et Vobis, VV. F F . et F F . DD., cunctis-que meis fidelibus p e r a m a n t e r impertiit.
Quum haec sacrae peregrinationis meae m o m e n t a Vobiscum, V V . F F . et D D . F F . , communico, Venerabiles Curatores a n i m a r u m in Domino p a t e r a e provoco, ut fide-libus proxima Dominica e sacro ambone annuntient, Christi in terris Vicarium, eorum filiale homagium, fideli-tatem et a m o r e m , quae piissima sensa nomine eorum professus sum, cum magna cordis lae'itia gratissima
ac-') Leo XIII. Encycl. ad episcopos Hung. ,.Quod multum" 22-a Aug. 1886.
ÜiSLÍÖiÜ.
cepisse, eisdemque suam apostolicam impertiisse benedi-ctionem ; me autem pro iis supplicibus ad Sepulcrum Sancti Petri Principis Apostolorum orasse precibus, sed et pro iis Sacrosanctum Missae Sacrificium, in honorem Sancti Antonii Mariae Zaccaria et Sancti P e t r i Fourier obtulisse.
Tees, die 8. Julii 1897. Philippus m. p.
Episcopus.
K A T H O L I K U S A U T O N O M I A ,
Ennek az uj rovatnak czélja a mellett küzdeni, liogy tervbe vett uj autonomiai intézményünk, menten a két véglet irányá-ban kifejlődhető túlzásoktól, azon az aranyközéputon haladva fejlődjék ki, melyen azt Vaszary Kolos bibornok hgprimás és a püspöki kar bölcsesége vezetni szándékozik, hogy igy az minden izében igazán katholikus, kor-, helyzet- és szükség-szerű legyen, X I I I . Leo pápa minden j ó t uj életre keltő
szelle-mében.
39 személyére reflektáljanak. A munka embere volt mindig, s éppen ezért kell elfogadnia ezt a fölajánlott u j munka-kört is, a mely talán nem is lesz terhes, de minden esetre végtelen fontos és azt hiszi, a föladatnak eleget fog tenni. A kongresszus teendőit különbözőképpen fog-hatni föl, de ő érzi, hogy mindenképpen betölteni iparko-dik a helyét. 1861 óta tagja a főváros törvényhatóságá-nak. Ez alatt az idő alatt a kegyuraságból sok teher nehezedett a fővárosra, számtalan kérdés fordult meg, a melyeknek elintézésében neki is része volt, s a melyekkel bizonyos fokú szakavatottságot is szerzett. Nem érez
hivatottságot arra, hogy a kongresszuson vezérszerepet vigyen, de a jó közvitéz munkáját igazságosan fogja teljesiteni. Röviden, de világosan akar most nyilatkozni a napirenden levő ügyről. Itt az első kérdés az, hogy van-e jogunk követelnünk az autonomiát. Természetes, hisz
ennek megokolására szinte fölösleges is mást fölhoznunk, mint az e tárgyban kiadott legutóbbi királyi rendelke-zést. A második az, hogy czélszerű-e, szükséges-e az
önkormányzat? A katholikusok bajairól eddig mindig mások gondoskodtak, azokat mindig mások orvosolták. Az u j intézmény erősiti majd a vallási érzületet, ezzel együtt emeli a közerkölcsiséget is. A közoktatás ügye is sürgeti az autonomia létrehozatalát, mert egész sereg iskolánk van, a melyre a világi elemnek abszolúte semmi befolyása nincs. (Kérem nem ez az autonomia lényege : a világi befolyás. Az autonomia lényege, az egyház jogának érvé-nyesülése.) A kegyúri jog is nagyon szoros összefüggésben van az autonómiával. Vannak máris olyanok, a kik a terhektől menekülni szeretnének, de a jogok megtartásá-val. Ott vannak az alapitványok, a melyeknek kérdése
szintén napirendre kerül s neki itt az az álláspontja, hogy szokat nem adhatják ki másuak, mint az autonómiának.
Erdekünk, hogy az autonomia minél előbb létesüljön, hogy ne kapjon a katholikusság ez után is kegyelemből, végül a magyar nemzeti szellem terjesztésére is elkerül-hetetlennek tartja az egyház önkormányzatát. Az a fő-dolog, hogy a szervezet létrejöjjön. Ebből azonban minden politikai pártszinezetnek ki keli maradnia. A jelöltetést hálás köszönettel fogadja.
Választási mozgalmak, jelölések, Az országos kath. autonomia é s az erdélyi róm. kath.
státus.
Az erdélyi katholikus státus igazgatótanácsa e hét derekán foglalkozott az autonomia kérdésével. Elhatározta terjedelmes elaboratum készitését, melynek szerkesztésére bizottságot küldött ki. Az elaborátum, mely a státus álláspontját fejti ki, oda fog konkludálni, hogy az erdélyi egyház őszinte örömmel üdvözli az országos autonomiai mozgalmakat és saját autonomiai körének megtartásával szívesen beilleszkedik az u j szervezetbe. E munkálatokat az augusztus 10-én tartandó gyűlésen tárgyalják.
Gerlóczy Károly
e l s ő alpolgármester programmbeszéde kivonatban.
F. hó 15-én tartotta Gerlóczy Károly a budapesti 3-ik választó kerület egyik képviselőjelöltje (a ki ellen-jelöltje gróf Esterházy Miklós Móricz a kath. kör elnöke, kerületbeli lakos és házbirtokosnak).
Ez a beszéd is csattanós bizonyítéka annak, hogy a képviselőjelöltek nem szorulnak arra, hogy nekik egy valaki vagy egy bizottság programmpontokat rágjon a szájokba. Tudnia kell mindenkinek magától is programm-pontokat adni. A fődolog különben is nem az, hogy autonomiánk számára valaki már most egy minden vitán felül álló eszményi tervezetet kieszeljen, hanem az, hogy megvitattassék miszerint az 1870/1-iki elaboratum vagyis egy már kész autonomiai tervezet mi elfogadható, mi nem ; min kell változtatni, min nem. Ad rem, tehát tulajdon-képpen csak az beszél, a ki az 1870/1-iki tervezetet birálja, kiigazítja, javítja.
Gerlóczy beszéde is még csak kerülgetője a tulaj-donképeni autonomiai programmtárgynak. De lássuk tartalmának velejét.
Negyvenhárom éve, u. m., hogy a közpályán műkö-dik. Most foglalkozik azzal, vájjon ne vonnljon-e onnan vissza, s nem számított arra, hogy ilyen nagy jelentőségű országos ügyben, a minő a katholikus autonomia, az ő
A nagyváradi lat. szert, esperesi kerület papsága dr Karsch Lollion országszerte ismert iró, derecskei plébánosra adta szavazatát. — Ki lesz a váczi egyházmegye pap-képviselője ? Természetesen erre a kérdésre egész bizo-nyosan a központi szavazat összeolvasó bizottság fog csak felelni, de elég sajnos, úgy látszik a szavazatok nagyon megoszlanak. Eddig kaptak szavazatokat: dr Czettler Antal kanonok, Csávolszky József kanonok, Balázs Lajos kanonok, Rózsahegyi Gyula cz. kanonok, dr Kazaly Imre n.-kátai pleïïanos, Stoics Károly n.-berezeli plébános és talán még többen is. Eddigelé azonban mégis Rózsahegyi Gyula cz. kanonok, papneveidei lelkiatyának van legtöbb kilátása. — A nagy-kállói esperességi kerület papsága az egri főmegyében 13 szavazattal dr Párvy Sándor apát-kanonokot, 12 szavazattal Ferenczy Bertalant és 1 szava-zattal Szmrecsányi Lajos kanonokot jelölte kongresszusi képviselőkül. — E hírrel kapcsolatban emiitjük meg,
44 RELIGIO.
hogy Egerben ma és holnap ejtetik meg a választás.
Választási helyiség a liceumi I. emeleti iskola terme.
Szavazni lehet délelőtt 9—12, délután 2—6 óráig.
H I V A T A L O S .
Vallás- és közoktatásügyi magyar miniszterem elő-terjesztésére az erdélyi gyulafehérvári székeskáptalanban Fábián Sándor olvasó-kanonoknak a nagyrépostságra és dr Uj falusi (Tódor) József éneklő-kanonoknak az olvasó-kanonokságra való fokozatos előléptetését jóváhagyván, az ekként megüresedő éneklő-kanonokságot Imets Fülöp J á k ó székesegyházi esperes-kanonok és gyulafehérvári plé-bánosnak adományozom.
Kelt Bécsben, 1897. évi junius hó 25-én.
F E R E N C Z J Ó Z S E F s. k.
Dr Wlassics Gyula s. k.
V E G Y E S E K .
-f- Kell-e programm — az autonomiai kongresz-szushoz, és mit foglaljon az magában ? Kell és nem kell.
Kell abban az értelemben, hogy senki vaktában nem cse-lekedhetik ; vagyis mindenkinek tudnia, és ha
Kell abban az értelemben, hogy senki vaktában nem cse-lekedhetik ; vagyis mindenkinek tudnia, és ha