• Nem Talált Eredményt

EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK

In document Religio, 1861. 2. félév (Pldal 24-29)

O es. k. ap. F ö l s é g e f. évi jun. 2 0 r ó l kelt l e g f e l s ő b b h a t á r o z a tával O b e r m a y e r Endre t u d o r t , a szathmári s z é k e s k á p t a l a n n a g y p r é p o s t j á t , s a püspöki lyceum h e l y e t t e s i g a z g a t ó j á t , a F e r e n c z J ó z s e f -rend kis keresztjével l e g k e g y e l m e s e b b e n földíszíteni ; B ö h m Á g o s t o n t , az e g y h á z i j o g s e g y h á z i történelem tanárát a szathmári hittani t a n i n t é zetnél , c z i m z e t e s k a n o n o k k á a szathmári s z é k e s k á p t a l a n n á l l e g k e g y e l -mesebben kinevezni m é l t ó z t a t o t t . ( S ü r g . )

E S Z T E R G O M . Ismeri az egész világ ama dicskoszorut, melly szentséges atyánk homlokát ékesiti, s mellyet tizenöt évi áldásos uralkodása alatt érdemeinek igaz-gyöngyeiből készített számára I s t e n és a j o b b világ. H o g y e koszorúnak legragyo-góbb s tán legbecsesebb gyöngye a mindenkoron szeplőtelen szűz Maria eredendő bűn nélküli fogantatásának hitágazat

alakjábani kihirdetése, azt mondanom sem kell. H o g y továbbá az „igaz magyar s z i v n e k " leginkább hálás kegyelettel kellene viseltetni e miatt is ő szentsége iránt, mint ki az ősi h i t eme d r á g a k ö v é t a kétely minden homályától megtisztitva illeszté a magyarok királynéjának koronájába, — azt csak az nem érzi, ki Nagyasszonyunkat nevéről sem ismeri. — Ő szentsége t r ó n r a l é p t é n e k é v n a p j á t az esztergomi növendékpapság ma-gyar egyházirodalmi iskolája a h á z ngs igazgatójának sugallata folytán némi ünnepélylyel ülé meg. Tekintsünk szét az étte-remben. Virágfüzérrel körülfont állványon s virágcsoportozat közt diszeleg ott ő szentségének mellszobra, melly fölött egy koszorú f ü g g , és magasba nyúló mennyezet emelkedik, s en-nek csúcsán e szavak o l v a s h a t ó k : A d multos annos ! A terem-ben, m. és főt. b. F e k e t e Mihály vál, püspök ú r r a l élén, a leg-v á l o g a t o t t a b b leg-vendégkoszoru foglal h e l y e t ; — egyszerre megzendül a n ö v e n d é k p a p s á g é n e k k a r a , és a világegyház h y m n u s á n a k zengése közt minden ajkon, minden szivben meg-m e g ujul e fohász :

„ T a r t s d m e g Isten s z e n t a t y á n k a t , Krisztusnak h e l y t a r t ó j á t ! "

M a j d aztán asztalhoz lép egy növendék s emlékezetünkbe idézi a tizenöt év előtti pápaválasztás olly érdekes t ö r t é -netét, s szemünk elé állítja egész lánozolatát amaz érdemeknek, mellyek IX. P i u s n e v é t n a g y g y á és f e l e d h e t l e n n é teszik a vi-l á g evi-lőtt ; ismét egy másik sz. P é t e r tisztevi-letére szavavi-l vi-latin v e r s e k e t , a harmadik a bold. Szüzet dicséri Szabó I m r e u t á n ; a negyedik az a n y a s z e n t e g y h á z v é d e l m é r e hí föl Kemenessel ; ú j r a megzendül az ének, s a „ H i t e d n e k rendületlenül", vagyis a magyar katholikus szózat gyulasztja lángra sziveinket; is-m é t s z a v a l a t , is-mig v é g r e a p á p a - h y is-m n u s első töis-möre bezárja a kedves ü n n e p é l y t , mire a t. v e n d é g s e r e g megelégedve s a szent-atya iránti kegyeletes érzelmek közt oszlik szét. Az örömhangokat, mellyek szintén ez alkalommal szavaltattak el, a p a p n ö v e n d é k e k egyike készitette ő szentsége tiszteletére.

N A G Y V Á R A D , jul. 1-én. Városunk és megyénk n a g y örömben r é s z e s ü l t , e mai nap főtisztelendő V i n k 1 e r József iroda-igazgató és pecze-szőllősi plébános legkegyelmesebben kinevezett kanonok beigtatási ü n n e p é t ülve. Az egész megye h ő n ó h a j t o t t vágya végre teljesült, melly kellőleg méltányolni nem képes a z t , ki annak hasznára önmagát megtagadva, egészsége föláldozásával olly sokat fáradozott. E férfi m á r mint t a n v é g z e t t , jeleit adá annak, mire h i v a t v a lenni látszott, s p á l y á j á t a m e g y e k o r m á n y á n á l k e z d e t t e meg ; innen a kö-rülmények miatt a lelkipásztorság t e r é r e szorittatott, hol min-denben a vallásosság és erkölcsiség t ü k ö r p é l d á n y a volt a leg-t e r h e s e b b időkben, küzdve az éleleg-tszükség nehéz leg-terheivel, — noha jobb sorsra volt érdemes — K r i s z t u s , az isteni M e s t e r p é l d á j á r a , kinek nem volt h o v á h a j t s a f e j é t , t ü r t ; s ekként m a g a s z t o s , és a kedvezőtlen viszonyok által is m e g t ö r h e t l e n lelkületének és hivatásának olly jeleit a d á , hogy jellemében m é g az irigy és kislelkü sem talált foltot. A lelkipásztorság t e r é r ő l a megye szükségei- a legzavarosabb körülmények kö-zött — ismét igénybe vevék t a p a s z t a l t t u d o m á n y á t , s 12 évi t ü r e l m é n e k , fáradozásainak, s magasztos jellemének most v e v é általa nem k e r e s e t t j u t a l m á t . — Igaz, h o g y az érdem- és ma-gasztos t e t t n e k az öntudat legnagyobb és legszebb j u t a l m a ; melly mindazonáltal természeténél fogva elismerést kiván, mellyet a közvélemény is s ü r g e t , melly hogy hő k i v á n a t á b a n

j e l e n l e g nem csalatkozott, nagy hála- és köszönettel tartozik kegyelmes főpásztorunk iránt. Szilárd j e l l e m é t , és m u n k á s szorgalmát ismerve a k i t ü n t e t é s t n y e r t f é r f i n a k , ö r v e n d ü n k kineveztetésén s erősen hiszszük, h o g y a j u t a l o m nem lesz r e á nézve a t e v é k e n y s é g n e t o v á b b j a , h a n e m u j ö s z t ö n , t ö b b e t t e n n i a megye hasznára. Éltesse őt a mindenség U r a az egy-h á z j a v á r a és a megye díszére , vezérelje t e t t e i b e n ezután is u g y mint e d d i g , a legszentebb czél felé, hogy p á l y á j á n vallá-sos és erényes lelkületének magasztos jelei tündököljenek ! *

G Y Ő R , Sarlós-Boldogasszony napján.— Későn jövünk, de mégis jövünk. E d d i g azon édes reménytől k e c s e g t e t v e , h o g y más, illetékesebb toll fogja a n á l u n k , sz. László n a p j á n az Is-ten dicsősége-, s szent k i r á l y u n k , mint nemzeti nagylétünk második létesítőjének tiszteletére v é g b e m e n t fényes ü n n e p é l y t méltón ecsetelni, hallgatánk. Miután azonban hő várakozásunk meghiusult, nem t e h e t j ü k , hogy a t ö r t é n t e k e t l e g a l á b b utóla-gosan szőnyegre ne hozzuk ; hogy kik velünk egy test s lélek l e v é n , velünk e g y ü t t éreznek, velünk e g y ü t t ö r v e n d j e n e k is.

M e r t h a napjainkban örvendetesen hangzik a dicső király á l d o t t n e v e , s ismételten h a r s o g a szeretett haza minden zu-gában : i l l ő , hogy sokkal lelkesebben hangozzék az Győr vá-rosa ölében és h ü polgárinak keblében. Városunk ugyanis bir-tokában van a sz. király földi maradványai legbecsesb részé-nek, tudnillik koponyájának, mióta ezt Naprágyi Döme, előbb ugyan e r d é l y i , u t ó b b győri p ü s p ö k , s később kalocsai érsek s a győri p ü s p ö k s é g k o r m á n y z ó j a , mintegy előre sejtvén a Nagyváradon, Boldogasszonynak még sz. László által é p i t t e t e t t s azért h a m v a i t is magában r e j t ő egyházának kíméletlen po-g á n y kezek által okozandó e l h a m v a s z t á s á t , onnét mapo-gával hozá, s itt biztosabban a k a r v á n elhelyezni, szintén ősrégi szé-kesegyházunknak ajándékozá 1608-ban. Ezen időtől fogva népünk sz. kegyelettel csüng a sz. ereklye tiszteletén. Mit nem csekély mértékben mozdított elő azon körülmény, hogy v á r o s u n k 1763-ban sokat z a k l a t t a t v á n veszélyes földrengé-sek által, az akkori vallásbuzgó v. t a n á c s Istentől v á r t a a nyo-masztó s szűnni nem akaró bajnak orvoslását, és f o g a d á s t tőn, h o g y az ég igazságos h a r a g j á n a k megengesztelésére éven kint nyilvános esedezést, k ö r m e n e t e t fog rendezni sz. László király n a p j á n , melly alkalommal a becses sz. ereklyének körülvitele a város utczáin szintén elhatároztatott. Ezen időtől fogva az emiitett veszély nem r e t t e g t e t é többé a városiak keblét. A sz.

k ö r m e n e t évenkint kisebb-nagyobb buzgósággal m e g t a r t a t o t t , utóbb az ü n n e p u t á n eső első v a s á r n a p r a t é t e t e t t át. H o g y azonban ezen rendkivüli a j t a t o s s á g ezentúl se csökkenjen, h a n e m inkább u j a b b növekedésnek örvendjen, g o n d o s k o d o t t a r r ó l G y ő r m e g y é n e k angyala szeretve tisztelt főpásztorunk, kinek az U r dicsőségeért égő buzgalma nem ismer h a t á r t , s a hazai művészet előmozditásaérti pazar áldozatkészsége ismét fényes t e t t e k b e n nyilvánult. 0 méltósága ugyan is a székes-egyházunkkal szorosan összeépitett H é d e r v á r y - f é l e kápolnát k i f e j t v é n , a mult században reá e r ő l t e t e t t , de s u g á r karcsú t e r m e t é h e z nem illő rococo, pongyola, egyháziatlan, Ízetlen renaissance-mezből, eredeti alakjának megfelelő, egyházias, lelket emelő góthmodoru alakot kölcsönze neki, s ez által nem csak tisztes , eredeti k é p é t adá vissza, h a n e m az ónál hason-lithatlanul szebb fényben t ü n t e t é f ö l , mint ezt minden mű-é r t ő szemlmű-élő önkmű-ényt kmű-énytelen bevallani. Nincs szándmű-ékom i t t a szép mű tüzetes leirásába bocsátkozni. Azonban már

ab-b ó l , hogy az egész, ü n n e p e l t hazánkfia L i p p e r t ur t e r v e szerint k é s z ü l t , elég kezesség a r r a , hogy a mii az e g y -házíasság j e l l e g é t viseli nyílt homlokán, h o g y az egyház szel-leme árad annak minden izén, részén szét, s a művészet kel-lékeit niíigában egyesíti ; hiszen eddig tőle csak remeket szem-léltünk. Ez áll jelen esetben i s , mert b á t r a n elmondhatjuk, hogy minden alkatrész kivitele, kivétel nélkül művészi és si-került. M i n d e n illő öszhangzásban van. Első, mi belépésünk alkalmával ritka szinvegyületből álló kellemes fénye által figyelmünket m a g á r a ragadja, a sz. László királyt és sz. I m r e h e r c z e g e t ábrázoló, már teljesen elkészült 2 üvegfestésü ablak, mlgos megyéspüspökünk nyaralóján, Rákoson, állított g y á r b a n Willing T. hazai művész által égetve. Csak az k á r , hogy a másik 2 ablak ékesitésére szánt sz. I s t v á n és sz. Erzsébet véd-szenteinket eláőllitandó 2 kép a szent ü n n e p é l y r e , közbejött akadályok miatt nem készíttetett el. D e az előbbiekben meg van már a biztosíték, hogy az utóbbiak is becsületére váland-nak a művésznek. Az üvegfestményekről elfordított szemek az oltáron nyugosznak meg, melly hazánkban egyetlen a maga nemében. M e r t ez nem a közönséges szentség-szekrénynyel (tabernaculum) ellátott, hanem ereklye-oltár. Alsó része osz-lopokon álló márvány-asztal, ezen nyugszik h á t t é r b e n a föl-rakat, ékitve 2 oldalról a 4 evangelista, s közepén a s z e r e t e t t Mester kissé nagyobb t e r j e d e l m ű , remek zománcz képeivel C h a d t művész u j fölfedezése szerint készítve Bécsben. E fö-lött az oltár kellő közepén kissé befelé trónol a koponya, du san aranyzott szép ereklye tartójával. Mindezt p e d i g fölülről az ékes f a r a g v á n y u mennyezet koronázza jobb és bal oldalról élőiről sz. P é t e r és P á l apostolok remek szobraival. E hely mielőtt az U r templomává fölavattaték, már előbb a művészet remek temploma volt. J ö j j ö n ide minden honfi, s sz. László földi t r ó n j a előtt t é r d r e hullván, lebegjen föl szellemével an-nak mennyei királyi székéhez, s ébredjen e sz. helyen föl r i d e g közönyössége m á m o r á b ó l , gyuladjon igaz Isten-szeretet s tiszta h a z a s z e r e t e t r e K é r j e n nála Istennéli h a t a l m a s közben-j á r á s a által áldást a szenvedő, a vaközben-júdó hazára. E hely dicsére-t é r e válik művészi szempondicsére-tból a magyar hazának, az egyház-nak a hazai művészetnek, mellynek roppant lendületet adott, s a külföld előtt j ó nevet vivott ki. E mû dicséretére válik nagylelkű létesítőjének, ki hiu dicséretre nem szorul, mert, az ünnepély szónoka szavaival élve, I s t e n leszen neki mindezek-é r t bősmindezek-éges jutalma, mihez szívesen csatolok keblünk hő óha-j á t mondván : ugy legyen. A kápolna a hős és sz. király ün-nepének e l ő n a p j á n , az ősrégi épületes egyházi szertartások s z e r i n t , a méltoságos megyés püspök által a ft. k á p t a l a n , az egész al- és fiatal p a p s á g jelenlétében s több, a karzaton h e l y t foglaló előkelőbbek a j t a t o s figyelése közt f ö l á l d a t o t t , az oltár pedig fölszenteltetett, melly s z e r t a r t á s reggeli 8 órától, az ol-t á r o n ő mólol-tósága álol-tal elsőben mondool-tol-t csendes sz. misével,

lOVjj-ig t a r t o t t . M á s nap az é g velünk e g y ü t t vigadva szende mosolyt h i n t e le ránk. N a g y volt ö r ö m ü n k , midőn reggel 8 órakor méltóságos a t y á n k a t a sz.-egyházban f o g a d v a , azt hi-vőkkel telve, s azok elén a megyei s városi h a t ó s á g o t megpil-lantok. Vigasztalva mondók magunkban : T e h á t a h a t ó s á g nem csak alkotmányos , hanem vallásos is , minthogy ennek jelét már több ízben is adá. Igy r e m é l h e t j ü k , h a az elöljáróság lo-b o g t a t j a a vallásosság zászlóját, hogy föl fog virulni köztünk a régi tiszta erkölcsök gyümölcshozó fája, m e r t a költő szavai

szerint „ R e g i s ad exemplum t o t u s componitur orbis." J e l e n vol-tak ünnepélyünkön az ország szivéből ft. S u j á n s z k y Antal p.

józsefvárosi plébános s tek. Török J á n o s u r a k , mint a Sz.-László társulat k ü l d ö t t e i , a csornai p r é p o s t S i m o n Vincze u r ő n g a , ft. Laky D ö m e premontrei r e n d ű kanonokkal, a j e -les irodalmi férfiúval, több E s z t e r g o m főmegyei lelkész, s má-sok. A jelen volt összes i f j ú s á g közül 12 kiválasztott, kardosan, kalpagosan, s 20 leányka magyarosan fehérmezben öltözködve növelé jelenlétével a fényt. 8 órakor megkezdődött a teljes egyházi segédlet mellett az ő méltósága által b e m u t a t o t t v é r -nélküli áldozat. Különösen m e g h a t ó volt, midőn a miséző fő-pap az oltár megfüstölése u t á n a szentélyben fölállított sz.

ereklyét t ö m j é n e z é , mint a Szentléleknek egykoron eleven templomát. Az egyházi ének , mellyen jeles műkedvelők mű-ködtek k ö z r e , kitűnő volt. Mise után megkezdődött a körme-n e t , a káptalakörme-n-dombról le a Széchekörme-nyi térekörme-n s Kazikörme-nczy ut-czán által föl ismét a székesegyház főoltáráig, hol eddig az egész szertartás végeztetett. E z u t á n az egyházi s z ó n o k , Szer-dahelyi Antal kanonok ő nga püspöki áldást véve l é p e t t a szószékre, érzékeny kebelből folyó szavakban ecsetelvén a nagy király kormányzói bölcseségét, mellynek forrásául az isteni félelmet állitá, s vallásos lelkületét, melly minden cse-lekedetének becset kölcsönzött stb. E r r e ,,Te D e u m " követ-k e z e t t s az erekövet-klye a „ H u n n i a n a követ-k sz. követ-királya vagy te László és c s u d á j a " kezdetű lelkes egyházi ének s z i v r e h a t ó elzengése között v i t e t e t t fényes pompával 16, egyházi díszruhába öltöz-ködött papjelölt által u j és dicső nyughelyére. E r r e a nap sz.

hősének tiszteletére a zsolozsmában föltalálható ima eléne-keltetvén a főpásztor visszatért a főoltárhoz, hol apostoli ál-d á s t a ál-d v á n , a gyülekezet eloszlott, kivévén, kik a sz. ereklye csókolása v é g e t t , még tovább is o t t maradtak. A dél ismét szép koszorúját g y ü j t é az egyházi és világi jeleseknek ő mél-tósága körébe, hol a nagyszerű ebédet, szívélyes t á r s a l g á s és lelkes fölköszöntések füszerezék. A nagy nap elmúlt, de em-léke élni fog kebleinben örökké. I s t e n velünk.

FRANCZíAORSZÁGr-ban n é h á n y h é t előtt két botrá-nyos r ö p i r a t o t a kormány l e f o g l a l t a t o t t , szerzőjét s kiadóját törvénybe idézte. H a b á r a kiadót nem érendi azon csapás, melly az Aumale h e r c z e g válaszának kiadóját é r t e , érdekes azonban a l e g h i t e l e s e b b , mivel a törvényszékek naplójából szedett a d a t o k a t közzé tenni a p a p o k n a k Francziaországban utolsó 21 év alatt t ö r t é n t bevádoltatása- és elitéltetéséről, miután a lefoglalt röpiratok ép a papság bűntényeit hosszú sorozatban , be-nem-bizonyitott tényekben közli. Az ,Union' ,Compte général de l ' a d m i n i s t r a t i o n de la justice criminelle en F r a n c e ' czimii négy kötetre t e r j e d ő munkából idézi: F r a n -cziaországban 1839—1859. évig 399,844 politialis befogatás, teliát évenkint középszámmal 19,040 v o l t : ezek közül éven-kint a p a p s á g r a esik 6 eset, ide é r t v é n a papságot, a k é t n e m ű szerzeteseket, a sok abbét ad propriam mensam, a p r o t e s t á n s m i n i s t e r e k e t , és a zsidó-rabbikat. Ez a r á n y csak dicséret a 120,000 kath. papságra. Törvényes perbe idézés 21 év a l a t t volt 147,529 ; ezek között volt mindössze 69 p a p , szerzetes, s minden vallású szolga: t e h á t évenkint 3 eset. Ez még na-gyobb bizonyíték a vallásszolgáinak erkölcsiségéről , h o g y a kik az erkölcsöt másoknak hirdetik, magok az elsők, hogy azt gyakorolják. Milly nagy különbség van a többi osztályokra nézve ; p. o. 21 év alatt büntényi p e r b e n volt 208 jegyző ; 6 2 4

t a n i t ó ; 200 törvényszolga : p a p csak 69, t e h á t tizszer több ta-n í t ó ; háromszor több jegyző és törvéta-nyszolga Oszszuk-el most a 120,000 számot 69-el, t e h á t 21 év alatt 1739 pap közül egy e s e t t a t ö r v é n y alá ; évenkint pedig 40,000 p a p közül egyetlen egy. A melly polgári t e s t ü l e t n e k 40,000 t a g j á b ó l évenkint csak egy esik a törvény a l á , azon osztály p é l d á n y a az erkölcsiségnek. Francziaországban évenkint középszámmal van 6,602 j e g y z ő , s ebből 208 itéltetett-el, t e h á t évenkint 9 ; t e h á t 734-re esik egy. Szép arány : 40,000 p a p közül egy, 734 j e g y z ő közül egy e s e t t itélet alá. Kinek ne j ö n n e e s z é b e :

fe-stucain in oculo f r a t r i s vides, et t r a b e m in propio non vides ? É p igy volt egykoron a nápolyi 2000 politikai fogolylyal, kik-ről G l a d s t o n e az A b e r d e e n h e z küldött h i r e s levelében olly borzasztókat beszélt ; most e g y e d ü l Nápoly fővárosában, a ,Set-timana' szerint, 1559 fogoly sinylik: és E u r o p a hallgat, akkoron pedig h a j m e r e s z t v e borzadott.

I R L A N D . M u l t april-hónak utolsó napjaiban I r l a n d püs-pökei rendkívüli é r t e k e z l e t r e összejővén, következő pásztori levelet menesztettek a hívekhez : „ S z e r e t e t t t e s t v é r e k és hi-vek ! A ránk bizott híhi-vek üdvössége közös t a n á c s k o z á s r a g y ű j t ö t t minket egybe ; nem váltunk el egymástól, a nélkül, hogy nektek vigasztalást és o k t a t á s t ne nyújtanánk. Legelőször is üdvözölünk t i t e k e t szent religionk nagy haladásában hazánk téréin. N é h á n y év előtt nem voltak templomaink, hiányoztak tanodáink ; vallásunk titkai csak elvonult setét helyeken ü n -n e p e l t e t h e t t e k , szertartásai-nk külső f é -n y é t szigorú törvé-nyek tiltották. T u d j á t o k , mit szenvedtek a p á i n k : p é n z b í r s á g o t , j a -vaik kobzását, számkivetést, halált, még sem ingadoztak szent hitökben. Apáitok könyekben v e t e m é n y e z t e k , ti örömben arattok ; apáitok szenvedéseinek gyümölcseit most élvezitek.

E g y h á z u n k letevé a gyászöltönyt ; a ti buzgalmatok a pusz-t á k o n pusz-templomokapusz-t e m e l pusz-t , mellyekben f e l e d j ü k a keservek napjait. Ti példás ragaszkodással voltatok sz. P é t e r u t ó d j a iránt, áldozván pénzt és v é r t védelmére. A mi n y á j u n k n e k ü n k örömöt szült : csak szentséges atyánk helyzete tölt el f á j d a -lommal. A világ aggódással v á r j a a merények lefolyását, mely-lyek az egyház ellenségeitől kimondhatlan dühösséggel vitetnek véghez, hogy elrabolják a sz.atya világi birtokát. A f o r -r a d a l o m bajnokokat talált a ki-rályi b e -r e z e g e k és az államfé-r- államfér-fiak között, hízelkedvén gőgjüknek, az e r e t n e k s é g pedig hasz-n o t huz a zavarból. P i l á t u s t hasz-n a g y r a v á g y á s a és a Caesar (forra-dalom) félelme hozzájok csatolta. A zsidók n a g y j a i t az irigység és az igazság gyűlölete ingerié ; a tudatlan n é p elcsábítva, föl-i z g a t v a , dühösen o r d föl-i t á : feszítsd m e g , feszítsd m e g ! Az egy-háznak mostani helyzete sokban hasonlít az ő Alapitójáéhoz.

Azonban miglen az egyház ellenségei szentségtörő merény-leteikkel foglalkoznak, az isteni Gondviselés azokat a jók pró-báitatására és szilárdítására vezérli. Az egyháznak végzete : szenvedések által dicsőülni. A szenvedések reá nézve az áldás forrásai. Örüljetek, ha átkoznak. Tekintsétek, mik a gonoszok-nak f e g y v e r e i ? Az orgyilkosok g y i l k a i , a rendszeres hazug-ság, r á g a l o m , erőszak s fosztogatás. D i x e r u n t bonum malum, et malum bonum, t e n e b r a s lucem et lucem t e n e b r a s ; a szabad-s á g neve alatt hozták a leggazabb zszabad-sarnokszabad-ságot ; a vallászabad-s tiszabad-sz- tisz-teletének p e n g e t é s e mellett szétoszlatták a mindkétnemü szerzetes t á r s u l a t o k a t , lefoglalták a házak javait, éhségben h a g y t á k veszni azoknak j á m b o r lakóit; a tudomány barátjai-nak mondták magokat, s bezárták az alsó, a felső t a n o d á k a t ;

ugyanilly szineskedést m u t a t t a k a vallás szolgái i r á n t , kiket tömlöczre vetettek. Oltáraink megszentségtelenítve, templo-maink elpusztítva. L á t j á t o k , a pápa ellenségei egyszersmind a társadalom ellenségei. Olaszországot fejetlenségbe sülyesz-t e sülyesz-t sülyesz-t é k , mikinsülyesz-t mi volsülyesz-tunk a véres Erzsébesülyesz-t és Cromvell alasülyesz-tsülyesz-t.

S mik a pápának fegyverei ? A j o g n a k öntudata, szilárd s m é r -sékelt o v á s , és imádság. 0 P é t e r n e k örökségét csorbitlanul a k a r j a átadni u t ó d j á n a k , ő nem e g y e z h e t a kifosztásba. Non possumus. E b é k e t ű r é s , emez elszántság, eme szeretet ellen-ségei iránt, e nyugodt elhatározás az egyház jogainak védel-mében, az angyalok és az emberek szemléletére méltó l á t v á n y t n y ú j t . A p á p a az igazság szent j o g a i é r t küzd, s ezt téve, küzd a társadalom alapjainak megmentésére. A forradalmi m e r é n y u j erőket ujonezoz. Talál ő buzditásra i s , és pedig azon fér-fiaknál, kiknek kezeibe hazánk sorsa vagyon letéve. V é d j ü k m a g u n k a t e veszélyes irányok ellen, legyetek engedelmesek a t ö r v é n y e s fensőbbségnek, de őrizkedjetek a gyászos, a titkos t á r s u l a t o k t ó l , a szabadkőmivességtől. Ezek tették E u r ó p á t tönkre. E siralmas viszonyok között emeljük kezeinket az égre, s k é r j ü k az I s t e n t , látogassa meg a szőllőt, mellyet kezei ültet-tek, és sújtsa le a fenevadakat, mellyek azt letapodni, csende-sítse le a viharokat, mellyek a szent-széket fölforgatni törek-szenek."

IRODALOM.

, K E R E S Z T É N Y I G A Z S Á G O K egyházi beszédekben.' (Folyt.) A lélek h a l h a t a t l a n s á g á t , az őt örökre boldog-, v a g y boldogtalanná tevő jövendőt, az ember tulajdonképeni rendel-tetését, és létünk czélját illető vallási igazságok, minden eset-r e azok közé számitandók, mellyeknek alapos f e j t e g e t é s e , ész-győző bebizonyítása , legtiszteletreméltóbb m u n k á s s á g á t ké-pezik az ezekről gondolkozó s iró egyéniségnek : valamint más részről m e g b e c s ü l h e t l e n , mert örök é r t é k ű kincset tar-talmazóvá válik az azokat befogadni kész lélekre nézve min-den o l l y m ü , melly az azokróli meggyőződést terjeszteni, t ű z t e ki szoros föladatául. Az itt b e m u t a t o t t munka pedig illyen.

T á r g y á t ugyanis a mindenkire nézve l e g é r d e k e s e b b , korunk-ban pedig — a fölhozatni szokott á l o k o k - , és uralkodó rossz elvekrei tekintetnél fogva — hasonlithatlan fontosságú kér-dések eldöntése képezi ; mellyeket a ki vagy soha sem tesz m a g á é v á , vagy a vak s o r s r a , és egy be semmikép sem bizo-nyítható , t e h á t a hitetlenek által esztelenül h i t t megsemmi-sülésre hivatkozással mer kijátszani, az vagy egészen az őrült-ségig k ö n n y e l m ű , vagy megátalkodott gonosztévő. Mig azonban a t á r g y lehető legfontosabb, a m o d o r , mellyben az f e j t e -gettetik, olly kedves, a józan bölcsészetnek olly nagy mérték-beni fölhasználásával o k t a t ó , helyenkint olly m e g h a t ó , h o g y örömest idéznénk egész beszédeket a g y ű j t e m é n y b ő l , mint megannyi gyöngyeit a magyar egyházi szónoklatnak, h a e r r e elegendő helyünk volna. Vagy lehet-e szebben, s a valót szintolly h ü n , mint meggyőzőleg kifejező módon a lélek h a l h a t a t -lansága felől szólani, mint szerző az I. k ö t e t 174-dik és követ-kező l a p j a i n ? „Nyugtalan'1, ugy mond, ,.a mi szivünk, vágyai nagyobbak mind a n n á l , mit egy halandó az életben b í r h a t ; képzeletünk túlszárnyalja a mulandóság h a t á r a i t ; boldogságot k e r e s ü n k , mellynek a földön csak h i á n y á t é r e z z ü k ; terveink jövendőket a l k o t n a k ; a megsemmisüléstől még akkor is

irtó-zunk , ha az élet t e r h e i alatt m e g g ö r b e d t ü n k Lehetnénk-e a

24 m—

bölcs Teremtőtől igy alkotva, ha mi is, mint az oktalan állat, a rövid élet u t á n örökre elenyésznénk? Nem kellene-e ke-gyetlennek mondanunk az I s t e n t , ki vágyakat öntött volna belénk ; a kielégítés lehetségét pedig megtagadta volna tő-lünk ? H a a halállal véget érne a mi létezésünk, miért nem képes minket a földi élet bármi kedvezése boldogokká tenni ? S ha csupán azért t e r e m t e t t ü n k volna, hogy érzékeink vágyait kielégítsük, miért több ez életben a keserűség, mint az öröm ; a szenvedés, mint a j ó l l é t ; a n y o m o r ú s á g , mint a boldogság?

miért nyugtalanítaná keblünket a vétek ö n t u d a t a ? miért véste volna a Teremtő szivünk táblájára a jó és r o s s z , az erény és bün t ö r v é n y é t ; annak j u t a l m á t , ennek b ü n t e t é s é t ? Kioszto-gatja-e ezt ő ez élet rövid évei a l a t t ; avagy nem többször látjuk-e a gonoszt a föld javaival töltözni, az igazat és ártat-lant a szükség f á j d a l m á n , és megvettetés árnyékában mind-végig sanyarogni? Mindezek azt súgják nekünk, hogy az em-ber rendeltetése túlterjed a földi életen ; hogy sorsa itt ninc3 bevégezve, csak megkezdve; hogy a kiegyenlítés és érdemso-rozat a jövendő életben nyilik meg előtte. Istennek munkái-ban öszhangzásnak kell lennie ; és hogy van, azt az egész ter-mészet hirdeti. Törüljétek ki a szivből a lélek halhatatlansá-gának hitét ; és nem lesz t ö b b é , mivel a Teremtőnek bölcse-s é g é t , igazbölcse-ságát ébölcse-s jóbölcse-ságát igazolhabölcse-sbölcse-sátok. A föld egy nagy temetőnek fog tetszeni, s a természet egy szerencsétlen anyá-nak, ki csak azért volna, hogy gyermekeinek vesztét gyászolja, eltűnt országok és nemzetek örök megsemmisülését sirassa (Folyt, köv.)

VEGYESEK.

— P e s t , jul. 9kén. Folyó hó 4kén tartotta a S z e n t -László-Társulat nm. L o n o v i c s József és gr. K á r o l y i I s t v á n elnöksége alatt a papnövelde könyvtárában közgyűlé-sét, mellyben az alelnöki székre m. D a n i e 1 i k J á n o s püspök és F 1 u k k E d e kir. ügyigazgató ; ideigl. titkárokul pedig H o p f János cz. kanonok és G a r a y AL áldozár választattak.

E l h a t á r o z t a t o t t , hogy a társulat bemutatására szolgáló ada-tok és alapszabályok ő szentségének a nunciatura u t j á n föl-terjesztetnek. O eminentiája a herczeg-primás, az alapszabá-lyok némelly pontjainak módosítása mellett, a társulatot meg-erősítette. A társulat rendelkezésére álló pénzből a szabály-szerű segélyben először is a ploesti magyarok temploma és a lipótvárosi templom részesülend.

— Ő szentsége sz. Péter és P á l ünnepén a szent-mise u t á n megujitá ünnepélyes tiltakozását tartományainak elko-boztatása ellen.

— Romában a nemzeti egylet föloszlásban van. A maz-zinisták levelekben körözik : ,ne hallgassatok a nemzeti egy-letre , ez lopja a ti pénzeteket'. Mit tenne, ha nem lopna ? kérdi a levelező.

— Gróf R e c h b e r g a franczia kormányhoz menesztett válaszában a római kérdésre igy nyilatkozik : ,,A romai kér-désnek csak egy lehető jogos megoldása v a n , a pápai souve-rainitásnak föntartása Az illem legmagasabb indokai csatla-koznak a társadalmi érdekekhez, s követelik, hogy az egyház dicső feje föntarthassa magát annyi századokon át fönállott királyi t r ó n j á n . "

— Merode hadügy minister, a sz. Lőrincz falaihoz közel eső t é r t m e g v á s á r o l v á n , melly egykoron a praetorianusok laktanyája v o l t , azt a pápai ágyúöntödének helyiségeül, mint

Péteríillért a szent-atyának átadá. Az egykori czellák félkör-ben most is láthatók, mellyekfélkör-ben ezen császárválasztók — és buktatók laktanak.

— B e l g i u m , Roma után a jótékony intézetek hazája, Francziaországnak e pályán méltó vetélytársa, Campine kerü-letben közös adakozások segedelmével u j intézetet emelt az aggok- és az árváknak. „Kiki t u d j a , igy szól A n t w e r p kor-mányzója, mily veszélynek van kitéve a szegény sorsú leány

— B e l g i u m , Roma után a jótékony intézetek hazája, Francziaországnak e pályán méltó vetélytársa, Campine kerü-letben közös adakozások segedelmével u j intézetet emelt az aggok- és az árváknak. „Kiki t u d j a , igy szól A n t w e r p kor-mányzója, mily veszélynek van kitéve a szegény sorsú leány

In document Religio, 1861. 2. félév (Pldal 24-29)