Budapest, január hó 9. A valláspolitikái helyzet. — Soha Magyarország nem látott oly khaoszt, zűr-zavart, milyent az ugy nevezett elkeresztelések ügye kö-rül észlelhetünk.
Egy bécsi zsidó lap, melynek budapesti levelezője a Tisza-klikknek szolgálatában áll, megtámadja gr. Szápáry Gy. és gr. Csáky A. minisztereket, hogy elfogadták ugyan a képviselőházban megszavazott ismeretes határozati javaslatot, mert különben megbukott volna kormányuk és Tiszáék ismét hatalmukba keritették volna a magyar államot, de hogy azóta minden lépésük oda irányul, mi-ként lehessen a képviselőház határozatát megkerülniök és a katholikusokkal kiegyezkedniök anélkül, hogy a protes-tánsokat elidegenitsék maguktól, vagyis hogy a kecske is jóllakjék, meg a káposzta is megmaradjon.
Egy másik bécsi zsidó lap, mely szintén a Tisza-klikk szándékait szokta előmozditani, ráüzen a Szápáry-miniszteriumra, hogy a február 26-diki Csáky-féle ren-delet lényegét ne merje föladni, mert akkor biztos bukásnak néz eléje a képviselőházban.
Es mialatt a magy. protestánsok mélyen hallgatnak, legfölebb a fönemlitett bécsi szócsövek utján fenye-getik a magyar kormányt, addig itthon a lapok oly híre-ket terjesztenek, melyek arra vallanak, hogy tovább fo-lyik ama kétszinű játék, melynek a képviselőházban az elkeresztelések ügyében lezajlott vita alatt tanúi voltunk.
Az hirlik ugyanis, hogy az ezen ügyben az apostoli szentszék és a herczeg-primás közt váltott és illetéktele-nül közzétett leveleket a képviselőházban szóba fogják hozni és az elkövetett indiskrécziót arra fogják ott föl-használni, hogy megtámadva a kormányt oly határozati javaslatot provokáljanak, mely tiltakoznék bármely ide-gen hatalomnak az ország ügyeibe való beavatkozása, már mint a pápának mint a kath. egyház fejének ily egyházi ügyben való eljárása ellen, amivel természetesen a pápai Curia s a kormány közt folyó diplomacziai tár-gyalásokat is akarnák megakasztani.
Egy másik hir pedig azt újságolja, hogy ugyancsak a képviselőházban meg fogják támadni gr. Szápáry Gyula miniszterelnököt, a miért kieszközölte a király közbenjá-rását a püspöki karnál a főrendiházban megindítandó akczió elhalasztása czéljából.
Nem tudjuk, mi a való ezen híresztelésekből ; min-den jel arra mutat azonban, hogy a protestánsok — mert csak ezek érdekében állhat ily parlamenti viták indí-tása — nagyban készülnek a harczra a katholikusok ellen, amiből kitűnik, mily őszinte volt Tisza Lajos gróf szava, midőn a kormányelnökhöz intézett újévi üdvözlőjében békés együttélést prédikált a felekezetnek.
Annyi bizonyosnak látszik, hogy amint szoros össze-függés létezik e protestáns parlamenti akczió tervei s az emiitett bécsi lapok eljárása közt, hiszen kiegészítik egy-mást, épp oly nyilvánvaló ama czél is : előzetesen erejét-venni a főrendiházban netán szükségesnek mutatkozó ak-cziónak. Pedig ebben bizonyára el fogják magukat szá-mítani azok, kik ama protestáns mozgolódás szálait
ke-zükben tartják. A diplomácziai érintkezés a szentszékkel, melynél a monarkhiát egy nagykövet képviseli, nemcsak hazai törvényeinken alapul, hanem a koronának nem ke-vésbé törvényes előjogát képezi, mely ellen nyilt pártütés nélkül a protestánsok föl nem léphetnek ; sajnos, hogy a kormány „elkeresztelési " elfogultságában már akkor nem figyelmeztette erre a protestánsokat, midőn a kultus-budget-vita alatt a római pápa ellen tusakodtak, mint hajdan a pogány törökkel czimboráskodó elődeik. Az is évezredes magyar törvény, hogy ez a római pápa a ma-gyarországi katholikusok egyházi feje, akit hitvallásuk s hitszervezetük ügyében a főhatóság törvény szerint meg-illet, annyira, hogy törvénytelenséget követ el azon ma-gyar kormány, amely e főhatóság mellőzésével e kettőbe beleavatkozik, mint p. a febr. 26-diki rendelettel tette.
Hasonlóképen kifogás alá nem eshetik, ha az apostoli korona akár gr. Szápáry Gv. miniszterelnök kérésére, akár saját kezdeményezéséből a püspöki karhoz fordul : ez az apostoli patronusnak nemcsak joga, de kötelessége, és mihelyt a főpásztorok mint ilyenek és mint a király hú főrendei a közbenjárást elfogadták, sem a protestán-soknak nem szabad a magyar alkotmány ez egyik sarkalatos alaptörvénye ellen föllépniök, sem a „M. Á l l a m i -nak (jan. 8.) nincs joga e közbenjárásról igy irnia : „Nem szenved kétséget, hogy a kormánynak a tiszta alkotmá-nyosság szempontjából nem szabad a királyt belevonni a pártharczokba (!) és ha ezt teszi megsérti az alkotmányt (!) és a király magas személyét (!) egyaránt."
Általában sajnálatunkat kell kifejeznünk afölött, hogy néha oly meggondolatlanok azok a támadások, me-lyek különösen gr. Szápáry Gyula kormányelnök ellen napvilágot látnak. Igaz ugyan, hogy önmaga is rászol-gált erre a vakandokról szóló újévi hasonlatával, de katholikus papoknak nem szabad megfeledkezniük ön-magukról, de arról sem, hogy a miniszterelnököt nyolcz hónap óta nemcsak a protestánsok szorongatják, de katholikus részről némelyike is napról-napra minden-nemű gúnynevekkel illeti és provokálja, sőt legújabban
még azt is szemére vetik, hogy mint belügyminiszter nem foganatosíttatja a protestáns prédikátorok által denuncziált katholikus papok ellen elkeresztelés czimén a szolgabirák részéről hozott elmarasztaló ítéleteket !
Teszik pedig ezt akkor, midőn a nm. püspöki kar ugy találta, hogy ez idő szerint nincs szükség a kormány elleni föllépésre, és amidőn az indiskreczióból és a diplo-máczia elemi szabályáinak megsértésével1) közzétett pápai dekretumok másodika a tárgyalást a kormánynyal meg-inditandónak határozza, melynek alapján, mint minden újságolvasó tudja, gr. Szápáry Gy., gr. Csáky A. és leg-újabban Szögyényi miniszterek több izben tárgyaltak Bécsben az apostoli nuncziussal.
A kik a kormány és az egyházi hatóság közt a békés kiegyezést bármikép akadályozzák, egyenesen a Tisza-klikk malmára hajtják a vizet. Egyébiránt már a legelemibb józan ész is azt sugalja, hogy ha valakivel tárgyalunk, azt ne szidalmazzuk; annál kevésbé egyezik meg a diplomácziai szokásokkal, hogy kath. papok vagy kath. újságírók
pro-*) L. Urussov, Vatikán mellett működött orosz ügyvivő esetét.
vokálólag gúnyoljanak oly államférfiakat, kikkel az apos-toli szentszek diplomácziai tárgyalásokat folytat. Erről különben ennyi is elég, mert a nevetségessel határos gye-rekeskedés inkább szánalmat érdemelne, ha nem volna ártalmára a kath. ügy komoly méltóságának.
Ezekben hiven kívántuk jellemezni a helyzetet, amint az a nyilvánosság előtt mutatkozik. E helyzet nem enged kétséget, hogy az elkeresztelések ügye ilyen vagy olyan alakban még egyszer nagy s élénk vita tárgya lesz a képviselőházban, bármint dőljön el — de reméljük ki-elégítőn fog eldőlni a tárgyalás a szentszék, a püspökök s a kormány között; és ekkor nemcsak a kath. egyház,.
de a kormány érdekében is volna, ha a képviselőházban független katholikus párt, vagy pártkoaliczió ellensúlyozná a szövetkezett protestánsok és zsidók fakcziózits akczióját, a vallási béke megóvása czéljából. Olyan párt, mint a főrendiházban az elkeresztelések ügyében ad hoc szervez-kedett, a képviselőházban ma nélkülözhetetlenebb, mint valaha, amidőn a protestánsok, kik a politikai téren egy-mást még hazaárulással is vádolják (a függetlenségiek a Tiszáékat), a felekezeti ügyekben ellenben félretéve min-den politikai antagonizmust mint egy szál ember sorakoz-nak a kath. egyház ellen, melynek magyarországi patró-nusa maga az apostoli király. Oly párt lehetetlenné tenné azt, hogy bármily kormányt meg lehessen buktatni a képviselőházban, ha nem ugy tánczol, mint a Tiszáék fütyölnek. Oly párt azonfelül minden körülményben biz-tosítaná a főrendiház üdvös akczióját és bizbiz-tosítaná a katholikus sajtó törekvéseit a közügyek terén.
E pártnak azonban, hogy hivatását betöltse, telje-sen függetlennek kellene lennie a kormánytól s az isme-retes érdekhajhászó klikkektől, mint a mily független például a német czentrumpárt, mely a protestáns császárt s kormányát méltányosságra kényszeríti a kath. egyház iránt.
Ily párt ma a helyzet legégetőbb szükségü
köve-telménye ! -f~
Bajoroszag. A jezsuita-kérdéshez. —
Németország tekintélye, a német jogérzék és sza-badságszeretet jó hirneve a félelem és gyűlölet, a türel-metlenség és fanatizmus orgiái által, melyeket a „jezsuita-törvény" eltörlése ellen támasztott agitácziók a német földön inszceniroznak, bizonyára nem fog nyerni. Mit fognak ott erről az u j német „kulturkampf"-ról, erről a jezsuita-rémületről gondolni és mondani, mely egész Né-metországot bejárja ? Valóban jól mondja egy régi köz-mondás : „Unsere Schande schreit über die Lande!" Mit fognak mondani például Angolországban és Amerikában, a hol a jezsuitákat az életből ismerik, ehhez a második, bővített kiadásához a protestáns-szabadelvű jezsuita-ostrom-nak ? Bismarck büszke mondása: ,.Mi németek nem félünk senkitől, csak az Istentől," a következő toldalékkal lesz igaz : . . . „és a jezsuitáktól."
Midőn 1880 ban a franczia köztársasági kulturhar-czosok a jezsuiták kiűzetését napirendre hozták, a londoni
„Times" akkor következő éles bírálatot mondott a jezsuitáktól való oktalan félelemről :
RELIGIO. 13
„A jezsuiták kiűzetése a zsarnokság tette, és hogyha a köztársaság oly törvényeket éleszt fel, melyek a sze-mélyes szabadságot megsértik, ezzel csakis a tömeg zsar-noksága tétetik egyetlen egy ember zsarzsar-noksága helyébe.
Ha a köztársaság a tömeget csak az ez utóbbi szenve-délyeinek tett áldozatok árán elégitbeti ki, akkor többé senki sincs biztonságban. Elavult törvényeket újra felásni, hogy velők bűntelen polgárokat elnyomjanak, sokkal rosz-szabb mint u j törvényeket alkotni ; és az egész dologban a czél épp oly rossz mint az eszközök. Miért űzik ki a jezsuitákat? Mert tanaik a mostani kormányrendszerrel ellentétben vannak. Ez az elmélet szörnyű elmélet. Több mint a szabadság egyszerű elkobzása ; ez elkob zasa a legbecsesebb szabadságnak, a lelkiismeretének. Kormány, melyet a nép támogat, mely győztesen kerül ki az ur-nákból ellenfelei fölött, a legnagyobb hibát követi el, hogyha megsérti a személyes szabadságot, azalatt az ürügy alatt, hogy önmagát védi, holott veszélyben nincs.
Az angolok előtt ez az eljárás (a jeísuiták ellen) tapintat-lanság és anachronizmus. Az ellenfelek erőszakos elnyo-mása oly fegyver, melyet mi a mi politikai fegyvertá-runkból régen kiküszöböltünk már és mi csak nehezen hitethetjük el magunkkal, hogy a szabadelvű köztársaság Francziaországban régi, aszkóros intolerancziába esik vissza.
Ilyen dolgok a mi országunkban lehetetlenségek. Az angolok nem viseltetnek semmiféle előszeretettel a papizmus iránt, még kevésbé a jezsuitizmus iránt ; de a jezsuiták és a többi szerzetes rend minci — a mi országunkban teljes szabadságot élveznek. Türelmetlenkedés. az csufságos bélyeg bármely kormányformára nézve, a melynek jelszava és lényege a — szabadság."
Ez, gondolom, elég világosan van mondva.
Itt Augsburgban legújabban egy jezsuitaellenes szó-nok azt a körülményt, hogy a szocziáldemokraták a je-zsuita-törvény eltörlése mellett fognak szavazni, ismét sajátságos módon : a jezsuiták ellen igyekszik magyarázni, azt mondván : „nem azért teszik ezt a szocziáldemokraták, hogy a jezsuiták elvegyék utóbb a fejőket, hogy ne le-gyen mivel gondolkozniok, hanem azért, mert a szocziál-demokrata vezérek azt hiszik, hogy mihelyt a jezsuiták visszatérnek, az egész német nemzet a desperáczió kar-jaiba fog rohanni, minden össze fog omlani és a
szoczi-áldemokraczia lesz a játékban a nyertes." Ez ellenében bátrak vagyunk a következő kérdéseket fölvetni: H á t vájjon Amerikában, Angliában, Németalföldön és egye-bütt desperáczióba rohannak, vagy vájjon minden összeom-lik-e ott azért, mert a jezsuiták ott mindenütt szabadon élnek, tanítanak és működnek? Miért kell ennek éppen Németországban megesnie ? Es vájjon a szocziáldemokra-czia nem óriási arányokban nőtt-e, daczára annak, hogy a jezsuiták az országból száműzve vannak! Ma már teljes lehetetlenségnek tartják az emberek, hogy valaki párt-tekintet nélkül ellenfelének joga mellett adja be a szava-zatát. Hát már minden érzék a tárgyilagosság és igaz-ságosság iránt kiveszett? . . . Szabad legyen még vége-zetül idézni Liebknecht, szocziáldemokrata vezér szavait, melyeket a birodalmi gyűlésben mondott :
„En protestáns vagyok születésem óta, de be kell vallanom, hogy én nem értem azt a rettegést, a mely
némely körökben a jezsuitizmussal szemben uralkodik. Én tanulmányoztam a jezsuita rend történetét, és ez alatt én gyakran valóban csodálattal teltem el az által, a mit ez a szerzet létre hozott, hatalmas eszméi által, habár azok az én véleményem szerint téves czélokra használtattak, különösen pedig a rend tagjainak önzetlensége lepett meg engem.
Kénytelen vagyok azt is elismerni, hogy a mi a szellemi életet illeti, én a jezsuitáknál nem találtam kevesebb tudományoságot mint például a protestantizmusban. Ne gondolják önök, hogy én követője vagyok a jezsuitáknak ; éppen ellenkezőleg, én ki akarom irtani a jezsuitizmust, sőt én még többet akarok kiirtani a jezsuitizmusnál. De a vallást és a vallásos eszméket nem lehet erőszakkal, nem lehet kivételes törvényekkel mellőzni."
Liebknephtről, a szocziáldemokratától ennyi elég.
Bámulatos, hogy Vilmos császár sokkal szűkkeblűbb a jezsuitákkal szemben egy szocziáldemokratánál.
IRODALOM.
*** A katholika egyház szertartásai. Elemi isko-lák számára. Horvát János lelkész, népiskolai hitelemző Kun-Félegyházán. 2. javitott kiad. Kis-Kun-Félegyháza.
Ranezay József. 1890. 16-r. 46 1. Ára 20 kr.
= Katholikus egyháztörténet rövid foglalatja, több szentnek életrajzával. Néptanodák, polgári és ipar-iskolák használatára. Irta Horvát János stb. U. o. 1890.
16 r. 72 1.
Azon szomorú kort éljük ma, melyben a protestan-tizmus a katholikusok teljes leigázását vette czélba ; és megdöbbenve látjuk, hogy nevezett elem már eddig is szembeszökő tért foglalt el. Ezen kevésbé örvendetes jelenségnek kimagasló okát első rendben is az indifferen-tizmusban találjuk, mely a katholikusoknál, szomorú de való, lábrakapott Ennek alapja pedig a kath. hitrend-szernek hiányos ismeretében gyökerezik. Az akut jellegű betegség gyógyítására nézve legüdvösebb a czélhoz vezető tankönyvek használatba vétele. Ez igy levén, örömmel kell üdvözölni minden olyan irodalmi terméket, mely a czélnak megfelelőleg az utat biztosan egyengeti. Két ilyen irányú müvecske hagyta el a sajtót, az egyik, az első helyen emiitett, 2-dik kiadásban e napokban. Mindakettő-nek. Szerzője nt. Horvát János, előnyösen ismert egyházi iró. Mindakét könyvecske mélyen belemarkol az életbe és a kath. ifjúságot kath. önérzetre és helyes világisme-retre oktatja.
+ Költemények. Irta Gyürky Ödön Esztergom, 1890. 16-r. 141 1. Ara 1 frt diszkötésben 2 f r t 50 kr.
Megrendelhető szerzőnél, Budapest, Koronaherczeg-utcza 17. sz. I. em~
E g y keresztény, egy katholikus, magyar nemzeti lantos, comme il faut. Csupa erő, csupa dallam, küzdő hit, bizó remény és forrón érző szeretet. Java része e nemes, ébresztő, tisztító és lelkesítő költeményeknek, va-lóságos confessio fidei s az egésznek mintegy refrainjeül szerző következő felkiáltása szolgálhat :
Ne féljetek, ne sírjatok, Él még az Isten oda fenn !
= Megrendelési felhívást küldött be dr Lauran Ágoston, szent Ágostonról nevezett kalocsai cz. apát, nagyváradi gör. szert. kath. kanonok, ily czimü füzetre : Egyházpolitikánk vagyis a magyarországi katholiczizmus egyházpolitikai fonákságait feltáró napi kérdések, k ü -lönös tekintettel a „ Katii. Autonomiá"-ra és a napirenden levő „Febr. 26-iki rendelet" re. A mintegy 12 nyomta-tott ivre terjedő füzet ára 1 f r t . Papnövendékeknek 50 kr. A füzet f. j a n u á r hó végéig f o g sajtó alól kikerülni és a m. t. megrendelőknek bérmentesen megküldetni.
-f- Előfizetési felhívás küldetett be az „Iskola" cz.
kath. nevelés- és tanitási havi folyóiratra, melyet „A ke-resztény nevelésnek eszménye Jézus" jelige alatt, mint a szatmár-ugocsa és ung-beregmegyei r. kath. néptanitó-egylet hivatalos szakközlönyét 1890. évi okt. havában Ember Károly r. k. néptanító, mint kiadótulajdonos és szerkesztő inditott meg. Tartalma és tartalmának szelle-ménél fogva ugy a testületi szellem ébresztése és ápolása tekintetében, mint az önművelődésre nézve méltó eszkö-zül igyekszik szolgálni város és faluhelyen működő kath.
néptanítónak egyaránt. Egész évre előf. ára 2 frt. E g y havi füzet ára 25 kr. Megrendelhető Felsőbányán. Mutat-vány példány kívánatra küldetik.
— Értesítés. Van szerencsém a m. t. érdeklődő kö-zönséggel közölni, hogy „Katholikus oktató é s imádsá-g o s könyvem'" 3-ik kiadása j a n u á r véimádsá-ge felé elkészül. A hatodfelszáz lapra terjedő, jó papíron, kedves nagy be-tűkkel nyomott könyv ára fűzve 60 kr, egész vászonkö-tésben 80 kr, egész bőrkövászonkö-tésben aranymetszéssel 1 frt 40 kr. A kiadás a J . t. kalocsai kollégium tulajdona ; könyv-kereskedésbe nem kerül. Tisztelettel Bányik Ignácz, J . t.
pap, főgymn. tanár.
H I V A T A L O S .
Vallás- és közoktatásügyi magyar miniszterein elő-terjesztésére : Serly Károly szentszéki ülnököt, nagyká-rolyi kerületi esperest és vállaji plébánost, a szatmári székesegyház tiszteletbeli kanonokjává. — Orosz Antal huszti kerületi esperest, tanfelügyelőt és huszti plébánost pedig ugocsai főesperessé kinevezem. Kelt Bécsben, 1890.
évi deczember hó 19-én.
Vallás és közoktatásügyi magyar miniszterem elő-t e r j e s z elő-t é s é r e : Pál Iselő-tván szenelő-tszéki ülnököelő-t és erdélyi egyházmegyei igazgató-tanácsi előadót, az erdélyi székes-káptalan tiszteletbeli kanonokjává kinevezem. Kelt Bécs-ben, 1890. évi deczember hó 24-én. F E R E N C Z J Ó Z S E F , s. k. Gr. Csáky Albin, s. k.
VEGYESEK.
*** XIII. Leo pápa elrendelte, hogy P i e r o t t i P o m -pilius Mária kegyesrendi áldozár szentté avatása alkalmá-ból az összes kegyesrendi templomokban f. hó 15, 16, és 17-ikén triduum tartassák.
— Dr Schlauch Lőrincz, nagyváradi 1. sz. püspök ur ő excja, ő felségétől annak emlékére, hogy a király vendége volt, ő felsége nagy olajfestményü arczképét k a p t a ajándékba. A káptalan a fejedelmi ajándék vétele alkalmából ő exjánál testületileg tisztelgett.
— Egy lépéssel előbbre ment a hullahamvasztás Bu-dapesten. A főváros tanácsa f. hó 8-án kimondta, hogy a hullaégetés kötelezővé tételét ugyan nem t a r t j a szüksé-gesnek (de erre nincs is joga), hanem, ha valamely vállalat vagy egyesület a fakultativ hullaégetést kívánja, ő nem ellenzi. Ibis — redibis ! E r r e igazán nem volt szükség!
— A dömések rendfőnöke, f t Laroca atya f. hó 8-án R ó m á b a n meghalt.
— Szögyényi miniszter f. bó 8-án három negyed-óráig t a r t ó értekezleten volt Galimberti bécsi nuntiussal.
Az u. n. elkeresztelési ügy volt szóban.
— Köszönettel vettük a sz. Máriáról nevezett szent Ferencz-rendi t a r t o m á n y ft. főnökségétől az 1891-ik évre szóló S c h e m a t i s m u s ! Áldás kisérje a buzgó szerzet mű-ködését !
— Kneipp bácsi, a vizzel gyógyitó hires vvörishofeni plébános Bajorországban, világhírű ember lett. Tiszteletére tekintélyes férfiak egyletet alapítanak „Kneipp-Verein"
czimmel és egyleti lapot indítanak meg „Kneipp-Bliitter"
czim alatt. Egyletnek, lapnak czélja — szórói-szóra idéz-zük a hozzánk is beküldött p r o g r a m m o t : — , 1 . észszerű, Isten akarata szeriuti, keresztény életmód tudományos megállapítása és terjesztése. 2. Alapos kutatásra fektetett természetes gyógymód általánosítása" egyletük és lapjok által. Kneipp bácsi elnöke az egyletnek és munkatársa a
„Kneipp B i i i t t e r ' - e k n e k . Ránk m a g y a r o k r a ugyancsak ránk fér egy kis leczke a természetes életmódról.
— A Jézustár sasági'tk kalocsai érseki főgymnasiu má-ban a karácsonyi szünidők alatt egész özöne t a r t a t o t t az
épületes és tanulságos játékoknak és ünnepélyes aktusok-nak. Becz. 24-én játszta a Stephaneum első szakasza „A sólymoskövi kis harang" cz. középkori karácsoni regét négy felvonásban. Decz. 26-án és 28-án előadta a Ste-phaneum legfelsőbb szakasza a „Szent J á n o s evang. V a g y : az üdv g y ű r ű j e cz. színműi képet sz. Ede angol király életéből. Szerző Rosty K. S. J . Decz. 29-én az intézet természettudománybölcselő köre tanulmányos éretekezést és vitatkozást rendezett e czim a l a t t : „A víz mint termé-szettani és egészségtani tényező." Decz. 30 án és j a n . 1-én a Stephaneum legfelsőbb és középszakasza történeti színművet adott elő „A legszebb karácson" czimmel.
Szerző ismét Rosty K. S. J . Közreműködött minden alka-lommal a stepharieumi zenekar. Boldog fiuk, boldog szü-lők, boldog nevelő J . t. atyák !
E S5 Felhivás elöíizetésre. «=á£B
Gyors és tömeges megújítását az előfizetésnek kérjük e napokban, azok részéről, a kik még az előfizetéssel hátra-vannak, mert az idő rövid, a lappal való rendelkezés sürgős.
Az előfizetés módozatai a lap czime mellett vannak feltüntetve.
Budapesten, 1891. jan. 10.
Dr Br ez nay Béla, szerkesztő.
Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő : Breznay Béla, h i t t u d o r , k. m. t u d . egyetemi ny. r. t a n á r Budapest. 1891. R u d n y á n s z k y A. k ö n y v n y o m d á j á b ó l . (Papnövelde-uicza 8. sz.
I Mill I M • •• I I •••(•• III 111 I Megjelenik e lap
heten-ként kétszer : szerdán és szombaton.
Előfizetési dij:
félévre helyben s posta-küldéssel 5 frt.
Szerkesztő lakása:Buda-pest, V I I I . , Pál-utcza 2., hova a lap szellemi részét illető minden
kiil-deaiénv czimzendő.
RELIGIO.
KATH. EGYHÁZI S IRODALMI F0LY0IRAT.
••ZIIIIIIIIIIIIIII iiiiiiiiiiiiiii
ÖTVENEDIK ÉYFOLYAM.
• II II II II II II III III M I I U I II 11,1 I M I I LLTLLLLL-LL.
Előfizethetni : minden
kir. postahivatalnál ; : Budapesten a szerkesz- E tőnél, és Rudnyánszky : A. könyvnyomdájában, î IV., Papnövelde-utcza : 8. sz. alatt, hova a ne- S taláni reclamatiók is, i bérmentes nyitott levél- |
ben, intézendők. |
•••-iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii iiiiimmui-iia
Budapesten, január 14, 4. I. Félév. 1891.
T A R T A L O M . Veszéreszmék és Tanulmányok : A d a t o k a papnevelés elméletéhez. — I s t e n b e n h i n n i az e m b e r i t e r m é s z e t t ö r v é n y e . — Egyházi Tudósítások . B u d a p e s t : A k ö z i g a z g a t á s i r e f o r m . — B u d a p e s t : A kegyes t a n i t ó r e n d m a g y a r o r s z á g i f ő n ö k é n e k k ö r -levele. — G y u l a f e h é r v á r : F e l e l e t F e b r o n i u s n a k Erdélyből. — Kath. Köztevékenység : A b p e s t i K a t h o l i k u s Kör. — Irodalom : Szent
T A R T A L O M . Veszéreszmék és Tanulmányok : A d a t o k a papnevelés elméletéhez. — I s t e n b e n h i n n i az e m b e r i t e r m é s z e t t ö r v é n y e . — Egyházi Tudósítások . B u d a p e s t : A k ö z i g a z g a t á s i r e f o r m . — B u d a p e s t : A kegyes t a n i t ó r e n d m a g y a r o r s z á g i f ő n ö k é n e k k ö r -levele. — G y u l a f e h é r v á r : F e l e l e t F e b r o n i u s n a k Erdélyből. — Kath. Köztevékenység : A b p e s t i K a t h o l i k u s Kör. — Irodalom : Szent