Végszavunk : Dicsérjük a háromszemélyü egy Istent ne csak szóval, hanem magasztaljuk tevékeny buzgalom-mal is ! — Áldjuk sz. Kalasanzi méltó fiának, boldog Pompiliusnak dicső emlékét és ápoljuk szivünkben az ő szellemét anyaszentegyházunk és hazánk javára !
Dr Csősz Imre.
EGTHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
Budapest, jan. 20. A kisdedóvás. —
A képviselőházban tárgyalás alatt álló törvényjavas-lat a kisdedóvást kivetkőzteti azon jellegéből s rendelteté-séből, melyet annak a pártokon felülálló nevelés-tudo-mány és részrehajlatlan humanizmus tulajdonítani szokott és besorozta ama politikai rendszer eszközei közé, me-lyet Trefort Ágoston inaugurált és utódja Csáky Albin gr. nagyban kultiválni igyekszik.
A vallás- s oktatásügyi minisztériumnak szük lett a saját h á z a ; azért igyekszik a mások háztelkéből csip-kedni. így & népiskolai törvénynek czélja nem annyira az elemi oktatás fölvirágoztatása, mint inkább a közoktatási miniszter hatalmi körének kiterjesztése és u j hivatalok alakitása e hatalom gyakorlására ; és amit a népoktatás-ügy fokozatos emelkedéséről a miniszter évi jelentései szép számcsoportositásban feltüntetnek, abban neki s kö-zegeinek vajmi csekély részük van, mivel az nagyjában a hitvallások, nevezetesen a hitközségek érdeme, melyeket hivatalos közegek iqkább hátráltattak ebben, amidőn a nemzetiségi izgatások által elárasztott határszéli népneve-lésnek jó irányba terelése helyett az ország kellő köze-pében, gyakran tisztán magyar vagy úgyis a magyar állameszmének biztosított pontokon már fennálló hitval-lásos iskolákat rendszeresen elközösitették, még pedig fölös költséggel csak azon czélból, hogy az évi jelenté-sekben nyoma legyen annak, hogy a közoktatásügyi
mi-nisztérium is tett valamit e téren, kimutatván, hogy az állami népiskolák száma ennyivel vagy annyival szapo-rodott.
A középiskolai törvény hasonló törekvésnek köszöni létrejövetelét: az autonom katholikus középiskolák egy tollvonással a miniszter rendelkezése s vezetése alá soroz-tattak, a felekezetektől pedig bizonyos meghatározott pénzösszegért, adandó segély czime alatt megvásárolt né-hány tanári széket, hogy legalább meg legyen a látszata annak, hogy az állam hatalma a felekezeti középisko-lákra is kiterjed, mert voltaképen a protestáns felekeze-tektől ekkép megvásárolt tanszékeket a miniszter csak per procura tölti be ; annál inkább keres azután kárpót-lást a kath. intézetek rendszabályozásában.
Ugyanezt tapasztaljuk a tanitókat és tanítónőket képző intézetek körül ; annyira, hogy még a vizsgálati rend és képesítő oklevél is ama hatalmi viszketeg kielé-gítésének eszközeül használtattak föl.
Nem is tagadják ezt a nevezett minisztériumban ; még Csáky A. gr. és Berzeviczy sem átallották nyilváno-san kijelenteni, hogy hát mitévők volnának ők és az egész minisztériumuk, ha a kàtholikus országos autono-mia létesültével a kath. tanintézetek ennek a vezetése alá kerülnének, mert hát az állam Magyarországon oly kevés iskolát létesített, hogy fölöslegessé válnék ezek számára külön minisztériumot fentartani. Mellesleg megjegyez-z ü k , . hogy ennek ma sincs ésmegjegyez-zsmegjegyez-zerű létjogosultsága, amennyiben azt, amit szakszerűt a közoktatás terén végez, elvégezhetné a belügyminisztériumba beosztott közoktatásügyi szakosztály, egy országos oktatásügyi tanács mellett, a többi úgyis csak a kath. egyház bel-ügyeit illeti, melyeket pusztán a hatalom gyakorlásának sóvár vágyából, korántsem ezen egyház érdekének elő-mozdítása czéljából kezel a kormány, felelősség nélkül;
amin azonban a katholikusellenes liberálisok egy csöppet sem ütköznek meg, sőt ők a leghőbb védelmezői az al-kotmányosság és szabadelvüség igaz elveivel homlokegye-nest ellenkező ez — anarchiának.
A kisdedóvásról szóló törvényjavaslat még kirívób-ban tanúskodik ama hatalmi kör tágításának szándékáról.
A kisdedek halandósága, 3 - 5 éves gyügyögő apróságok magyarositása és a családi hanyag gondozás pótlása — mely három főokot az oktatásügyi miniszter hozott föl a képviselőházban javaslata ajánlására — puszta ürügy azon intézkedés lehetővé tételére, hogy a miniszter feltétlenül rendelkezhessék a fennálló kisdedóvókkal, melyeknek leg-nagyobb részét katholikusok hozták létre. Mind a három ok — bármily plauzibilisnek lássék — magában hordja az elitélő k r i t i k á t : ha a családi g o n d o z á s hiánya oly álta-lánossá lett, hogy kisdedóvók, menedékházak, gyermek-kertek általános állítása szükségesnek mutatkozik, akkor az orvoslást csakis a családi erkölcsök s szülők köteles-ségérzetének, valamint a szegényebb osztályok anyagi helyzetének javításában kell keresni, amit helyes vallás-ügyi és gazdasági politikával biztosabban lehet elérni, mint a kisdedóvás kényszerével, mely nagyon hasonlít a communista phalansterek hasonló kényszer-jellegü tervé-hez. A 0—5 éves gyermekek halandóságának apasztását is inkább gazdasági, erkölcsi és egészségügyi viszonyaink
javításától várhatjuk, mint a kisdedóvás kényszerétől, mert hiába, ha a szülők akár szegénységük miatt, akár ha-nyagságból nem élelmezik, nem ruházzák, nem gondozzák kellően gyermekeiket, a kisdedóvó ezt nem fogja helyet-tük tehetni, hacsak át nem alakul árvaházzá vagyis inkább
gyermek-phalansterré, mint a nő-közösség hivei is köve-telik. — A kisdedek magyarosításáról nem is szólunk ; ha kormányunk a népiskolai törvénynyel nem képes na-gyobb eredményt elérni, mely ama czélra elegendő esz-közt s módot nyújt, akkor a dadákkal, óvónőkkel ugyan nem fogja érvényre emelni a magyar állameszmét, ha-csak el nem fogadja elvül azt, hogy a dajkák fogják pótolni az állam tehetetlenségét.
Egyébiránt mi sem bizonyitja jobban a törvényjavaslat-nak uralkodhatnámsági tendencziáját, mint azon intézkedése, hogy u j kisdedóvók állítására sem határidőt, sem szabatos meghatározást nem tartalmaz, ugy hogy akár 100 esztendő is beletelik, míg arra a községek kötelezhetők lennének, ha bármily okból nem hajtanak arra ; ellenben a fennálló, nagyobbára katholikus kisdedóvókat azonnal a miniszteri hatalom rabigájába fogja, amint a javaslat törvényerőre emelkedik, amikor a miniszter rögtön megfoszthatja őket hitvallásos jellegüktől, még pedig az alapítók szándéká-nak önkényes meghamisításával, annyira, hogy a hitval-lásos ima helyett valami „felekezet-nélküli" zagyvalékot,
„fohászszerü ima" czime alatt hozhat be azokba, vagyis más szóval azokból minden pozitiv kereszténységet kikü-szöbölhet. Es Csáky A. gróf el akarja hitetni, hogy ily módon elő fogja mozdítani a magyarosítást !
Azért joggal mondhatjuk fönebb, hogy ürügy és ál-ok az, amit a miniszter javaslata mellett felhoz ; sőt ugyanazon joggal mondhatjuk, hogy a javaslatában lefek-tetett, jellemzett szándék többet árt a kisded-óvásnak és a vallási békének, mintsem első látszatra gondolni lehetne.
Lesz-e hivő keresztény, aki lelkiismeretével összeegyeztet-hetőnek találná kisdedóvót állítani, ha biztosnak kell len-nie róla, hogy a miniszter akár egy zsidó kisdedért is a keresztény kisdedek többségére holmi keresztényellenes, raczionalista, vagy pláne a talmudból másolt „fohászszerü imát" kötelezőnek rendelhet ? Es lesz-e elég kényszeresz-köze az igen tisztelt miniszter urnák, melylyel a keresz-tény, kötelességeikről fölvilágosított szülőket s gyámokat, kik keresztény imára, a Miatyánkra, Üdvözlégyre tanít-ják otthon a gyermekeket, arra szoríthatja, hogy a
kis-dedeket oda küldjék, hol a keresztény vallás eme csiráit azzal a famózus „fohászszerü imával" eltiporják fogékony lelkükben a keresztség szentsége által vett malaszt szánt-szándékos meghiúsításával ? !
Az Üdvözítő mondta, hogy aki egyet megbotrán-koztat azok közöl, kiket ő magához hivott, mert ezeké a mennyek országa, annak jobb lett volna, ha malomkövet kötnek a nyakára és a vízbe dobják. . .
Sajnáljuk, hogy máig sem gyógyultak ki a kormány körében azon szerencsétlen betegségből, mely azt véli, hogy holmi mis-más felekezetnélküli általánosságokkal kielégítheti a vallásos kedélyt; holott ezzel ellenkezőleg mindenkinek, ha vallását ismeri s követi, az elégületlen-ségét idézi föl ; mert amint mindenkinek tetszeni nem lehet, még kevésbbé fog a felekezetnélküliség rögeszméje
oly általános „ima"-formulárét föltalálni, mely minden hitvallást egy kaptafára képes volna szabni ; amely törek-vés egyébkint hangosan kiált azok ellen, kik a hitegysé-get Magyarországon megbontották.
Meg kell még jegyeznünk, hogy Csáky A. grófnak a kisdedóvásról szóló törvényjavaslata sok tekintetben még felül is haladja a franczia köztársaság szabadkőműves oktatásügyi politikáját, amennyiben ott a katholikusok szabad óvó-intézeteiben, néptanodáiban s más felső iskolái-ban a kormány nem szabhatja meg az imát s a fegyelmi rendet, ellenben a kisdedóvásról szóló magy. törvényja-vaslat értelmében Magyarország oktatásügyi minisztere nemcsak ezeket tetszés szerint rendszabályozhatja, hanem még az óvók alapitványait is megvonhatja eredeti rendel-tetésüktől.
Ez okokból teljességgel nem tudunk lelkesedni gr.
Csáky A. u j experimentácziója fölött, mivel abban semmi garancziáját sem látjuk a kisdedóvás valóban emberbaráti müve előmozdításának, ellenkezőleg annál több biztos előjelét kell látnunk benne a hátráltatásnak és meddő-ségnek. Es minket nem fog megczáfolni az oktatásügy állapotáról jövő évben kiadandó hivatalos jelentés, még ha annyira fog is hivalogni ennyi meg annyi állami óvó-intézettel vagy miniszteri dajkával, mivel könnyen ki fogjuk mutathatni, hogy két annyi igazán emberbaráti üdvös kezdeményezésnek a társadalomban szegte a szár-nyát a felekezetnélküli, vallástalan hivatalos kisded-óvás, mely az önmaguktól vagy alapitóik s fentartóik jóvoltá-ból fennálló ily intézet „elközösitésével" a kisdedóvást semmivel sem fogja előbbre vinni, csak a közoktatásügyi minisztérium fog néhány szoknyával szaporodni.
Nagy kérdés azonban, vájjon gr. Csáky A. s elv-társainak hatalmi viszketegéből származott eme javaslat-ból leszen-e törvény és nem fog-e a képviselőház, de még inkább a főrendiház azt egyszerűen elvetni, vagy oly formán módositani, hogy a miniszteri önkényuralom szarvait letördelve, eme humanitárius intézmény valóságos feladatának teljesítése az egyedül czélra vezető keresztény alapon biztosittassék és a túlkapások ellen megóvassék.
Ily alapon mindenkor s a legnagyobb készséggel fogunk támogatni minden törekvést a kisdedóvás terjesz-tésére és fejleszterjesz-tésére, amelynek sikerét azonban elválaszt-hatatlannak tartjuk a valláserkölcs, egészségügy és népünk gazdasági érdekeinek minél hatályosabb előmozdításával»
és pedig annál inkább, minél bizonyosabb az, hogy er-kölcsileg elfajult, vallásilag elzüllött, egészségükben elsat-nyult, gazdaságilag tönkrement szülők gyermekeiből se kisdedóvó, se miniszteri vagy községi dajka nem képes életrevaló nemzedéket előállitani.
-f-Róma, 1891. jan. 14.
D. a J . K r . !
Nagyságos s Főt. Szerkesztő Ur !
Tegnap, f. hó 13-án, esti 6 órakor záratott be azon páratlan ünnepély, mely 1836-ik évtől itt Rómában, S.
Andrea della Valle templomában, a három királyok egész nyolczada alatt tartatik, az Isten nagyobb dicsőségére szokatlan tüntetéssel. É l t ugyanis azon időben itt az
Ur-RELIGIO. 13 nak egy buzgó papja „ Venerabilis servnus Dei"
Vincen-tius Pallotti — in fama sanctitatis mortuus. — Ezen bol-dog férfi szervezett egy missiói Congregatiót „Ájtatos Társulat" név alatt, papokból és világiakból. Ezek együt-tesen, segittetve a főpapok és világi urak, a szerzetes rendek és seminariumok collegiumai által, ususba hozták, hogy a Yizkeresztnapján és oktávája alatt tartassék min-dennap az ünnepély, mely mintegy visszavarázsolja a Zsoltáros eme szavainak : „ Omnes gentes, quascunque fe-cisti, venient, et adorabunt coram te, Domine/" értelmét.
— A boldog emlékű Pallotti Vincze Torlonia herczeg költ-ségén, az emiitett hosszú, tágas templom fő oltára mellett és háta megett levő igen tág üregben csináltatott magasz-tos bethlehemi jászolt, azon gyönyörűen látható alakban, a m i n t a három keleti bölcs és király a kis Jézust imádja ós hódolatul symbolikus ajándékokkal kedveskedik.
Az itt kifejtett rendkívüli napi ájtatosság következő rendben ment végbe : reggel félhatkor első szent mise, utána olvasó és az epiphania ünnepéhez alkalmas imák ; 6Y2 órakor olasz beszéd és ciboriummal áldás; fél kilenczkor
so-lemnis nagy mise latin szertartás szerint, fél tízkor szent mise különféle orientális ritus szerint; 11 órakor szent beszéd európai nyelveken sorrendbei-i. — Délután 3-kor olvasmányok, sz. olvasó és alkalmas imák, fél 4-kor olasz beszéd, lóretoi litánia és szentséggel áldás egy bíboros által. Es igy vízkereszt napján, kedden az ünnepélyes sz.
misét latinul celebrálták maguk a theatinisták és a Congre-gationak tagjai, fél tizkor pedig a Caldeusok patriarkája keleti ritus szerint, 11 órakor francziául szent beszéd Monsabré dominikánus atya, — a hires párisi szónok által; szerdán adstantialis misét szolgáltak a minoriták, utána következett örmény nagymise, 11-kor német sz. beszéd Graczfeld szónok által ; csütörtök napon : dominikánus atyák latinul végezték fényes segédlettel a nagymisét, utánuk egy görög püspök rendkívüli szép, betanult énekek kiséretében, nagy publikum jelenlétében fényes s gazdag egyházi, keleti ornatusban görögül énekelte a sz. misét, három főpap és több alsóbbrendüek segítségével; 11 óra-kor, szent beszéd angolul tartotta Lokchart Vilmos pro-curator generálisa az ájtatos congregatiónak. Pénteken karmeliták latin szertartás szerint énekeltek, utánok örmény pap kis misét mondott. 11-kor, monsign. Sztárovieszky csengő hangon lengyelül prédikált; szombaton kapuczi-nus atyák l a t i n u l szerepeltek, utánok görög-melchita ünnepélyes nagymise. 11 órakor másodszor német beszéd, dr Schmitz, a német collegium rektora által. Vasárnap sze-repeltek latin szertartású, társulatbeli missionisták, utánok örmények ünnepélyesen, szent beszédet francziául ismét Monsabré atya tartott aplausussal. — Hétfőn latin sz.
misét szervita atyák, utánok syro-maroniták, — prédiká-cziót spanyolul, mons. Riccardo Cassanova, guatemalai érsek. Végül kedden, a privilegialis ünnep *oktaváján, augusztinianus atyák latinul, a görög kath. érsek nagy apparatussal, orientális ritus szerint végezték az ünnepé-lyes áldozatokat. — A nyolcz olasz beszédet többnyire délután fél 4-kor tartotta monsign. Szatolli Francesco lepantoi érsek, dogmaticae professor a propagandában, és el-nöke a pápai sz. Tamás akadémiának, oly rendkívüli hatással, hogy a legelőkelőbb publikum mindennap megtömte a tágas
templomot; hasonló módon P. Monsabré,a párisi Notre-Dame prédikátora, ritka szónoki tehetségével elmondott három beszédjét újságokban árulgatták és nagy mohón elkap-kodták. Igy folyt le ez idén Rómában az Epiphania ünnepe ; nap-nap után kora reggeltől késő esteig, mind a szent miséken, mind az alkalmi beszédeken, különösen az olaszon és franczián tömve volt a templom. Képviselve volt itt minden európai nemzet ; a beszéd megtartásában még a lengyelek is kitűntek ; csak magyar katholikusok-nak nincs itt semmijök, sem külön collegiumjok, sem sze-gény magyar zarándokok részére egy kisszerű hajlékuk.
Most is karácsonyi ünnepek a l a t t ; volt itt három csak az utczán bolyongnak, mig az ember sok járás-kellés után sze-gény földiéiről nem gondoskodik. De mondja erre valaki :
„recepisti mercedem, quia gloriaris." Non est ista gloria^
tio, sed pro pauperibus hungaris, hic loci, tristis condi-tio. Szomorú állapot, melyet nagyon is érezvén egy ma-gyar zarándokunk, fájdalmának ily kifejezést adott :
„Istenem ! a csehek, morvák, lengyelek mily kedvező helyzetben vannak itt ; három-hat napra kapnak tisztes-séges szállást, ellátást; csak mi magyarországiak, mi egész hidegen elutasittatunk !" ')
Gwiitter Alfonz, pápai magyar gyóntató.
KATH. KÖZTEVÉKENYSÉG. •
Katholikus á l l á s f o g l a l á s a k i s d e d ó v á s r ó l szóló tvja-vaslat hitvallástalan j e l l e g e ellen.
Gróf Zichy Nándor ur ő nagyméltósága a következő történeti nevezetességű felhívásban, melyet főrendi elv-barátaihoz intézett, kitűzte a zászlót eddigi és jövendő kath. kisdedóvó intézeteink vallásos jellegének megvé-désére :
„Tisztelt Elvbarátom!
Az 1868-iki törvényhozás a névnevelés dolgában, ott ahol a konfesszió nem bir a törvény követeléseinek meg-felelni, interkonfesszionális térre lépett: ugy hogy vi-szonylag csak örvendhetünk, ha mégis a konfesszió egy-ben-má9ban segélyeztetik.
A kisdedóvásról szóló törvényjavaslatnak más az elve. Megengedi a konfesszióknak az anyagi közreműkö-dést; de mellőzi mindenütt a konfesszionális jelleget. Nem enged ritus szerint imádságot : helyette fohászszerü imát rendel, a hittant mindenütt kizárja.
Szerencsétlen nemzedéket nevelünk igy, és nem jól szolgáljuk a hazát, Hitünk nem engedi, hogy a nevelés-sel és kisdedóvással interkonfesszionális térre lépjünk, és ezért a törvényjavaslatot igy el sem fogadhatnánk : sőt ellenkezőleg azon kell lennünk, hogy a kisdedóvoda kon-fesszionális maradjon.
Amúgy is egyházunk részéről is ujabb időben több történt e téren, mint ezelőtt századok alatt ; és mindaz, ami történt, és ami legmegfelelőbb, konfesszionális alapon történt és eme törvényjavaslat által veszélyeztetik.
Hol van otthon a cseh, morva, lengyel és idegen csak a magyar : az Animában ? Igazán égbekiáltó szükség egy kis magyar hospicium Rómában. A szerk.
A kérdés megoldása igen egyszerű. A hol egyház van, ott kisdedóvásról is gondoskodhatok, és ha mégis elégtelen, gondoskodjunk segélyezéséről. Szabályozza és segélyezze a konfessziókat az állam a kisdedóvók kikép-zésében is; gyakoroljon felügyeletet kiküldött konfesszio-nális közegei által.
Meglehet, hogy oly elszigetelve élnek némely csalá-dok egyházuktól és oly csekély számban vannak, hogy konfesszionális óvodát nem tarthatnak. Ezen kivételes helyzetekről is lehet gondoskodni : és ha azt a törvény-hozás csak interkonfesszionális óvodák felállítása által tehetné, ez még nem ok arra, hogy minden más esetben is a konfesszionális alapot kizárja.
Ezekben kívántam eme nagy fontosságú törvényja-vaslat iránt elvi álláspontomat megjelelni: mivel ezen törvényjavaslat iránt már 19-én indulnak meg a képvise-lőház tárgyalásai és mivel nézetem szerint kívánatos, hogy mi is mielőbb állást foglaljunk e tárgyban.
Budapesten, 1891. január.
Tisztelettel
Zichy Nándor gróf."
K A T H . E G Y L E T I É L E T .
-j- A Budapesti Katholikus Kör 1891. évi január 25-én vasârqap délutáni 1/26 órakor II. r e n d e s közgyű-l é s é t t a r t j a a kör dísztermében IV. ker., Koronaherczeg-utcza 17. szám I. emelet. Tárgysorozat: 1. Elnöki meg-nyitó. 2. Titkári jelentés. 3. Pénztári jelentés. 4. A szám-vizsgálók jelentése. 5. Az évi költségvetés megállapítása.
6. Elnök és alelnök választása. 7. A választmány kiegé-szítése. 8. I n d í t v á n y o k . B u d a p e s t , 1891. január 8-án.
Lévay Imre, ideiglenes elnök.
V E G Y E S E K .
*** Gróf Zichy Nándor ur férfias felszólalása kath.
kisdedóvóink hitvalláscs jellegének megvédése érdekében méregbe hozta a kormány magyar félhivatalosát, a „Nem-zetet." Tegnap éktelen támadást intézett a nemes gróf ur ellen, mivel ő a ker. kath. hit és vallás jogait már a kisdedóvói nevelésben megvédendőnek tartotta. Hát nincs jog erre ? ! Csak rajta magas magyar kir. kormány, csak rajta félhivatalos szócső urak : önök ily eljárással okve-tetlenül összetömörítik Magyarország katholikusait s meg-alkotják nekünk a — katholikus pártot, mely nélkül eddig elvoltunk, de ezentúl az önök üldözése és förmede-zései miatt el nem lehetünk.
— Igen jó hatást keltett a képviselőház tegnapi ülésében gr. Károlyi Sándor képviselő ur felszólalása, a melyben követelte, nehogy valamiképp a miatt a Az alapszabályok 21. §-a értelmében figyelmeztetnek a tagok, bogy minden inditványt, melyet a közgyűlésen tárgyaltatni óhajtanak, legkésőbb e hó 20-ig a titkári irodában Írásban nyújt-sanak be.
„fohászszerü ima" rögeszméje miatt annyi kath. hitval-lású óvoda lehetetlenné váljék.
—• A „Pesti Napló"-ban olvassuk, hogy dr Samassa J . egri érsek és dr Schlauch L. nagyváradi püspök urak f. hó 19-én Galimberti nuntiussal értekeztek. Ezzel a hír-rel szemben egy félhivatalos tudósító kijelenti, hogy a nagyváradi püspök ur Bécsben levén megköszönni ő fel-sége ajándékát, a pápai nuntiust meglátogtta ugyan, de vele sem maga sem más társaságában nem értekezett.
— A protestantizmus mint átmenet az uj pogány sági a.
Zürichben, a mely jóval kisebb mint Budapest, 1890-ben 1822 kisded maradt kereszteletlenül, 686 tisztán polgári házasság köttetett és 1053 „civil" temetés volt. A pro-testantizmus kezd átmenni a teljes vallástalanságba, az u j pogányságba.
— Francziaországban a mostani uralkodó párt 12 hónap alatt 415 iskolát fosztott meg hitvallásos jellegétől vagyis laicizált. Francziaország társadalma önkéntes ada-kozásból szabad, hitvallásos jellegű iskolákat állit az állam vallástalan iskoláival szemben. Furcsa meghasonlás állam és társadalom között. Kezdetben mindig a társada-lom huzza a rövidebbet. Igy most is, ugyanaz alatt a 12 hónap alatt, míg a franczia állam 415 iskolát fosztott meg hitvallásos jellegétől, a franczia társadalom, a mely óriás többségében katholikus, csak 151 hitvallásos, szabad, iskolát állított fel a hitvallástalanság állami áramlatával szemben.
— Windhorst f. hó 15-én érte el életének 80-ik évfordulóját. Egész Németországban ünnepe volt ez a katholikusoknak. XIII. Leo pápa Rampolla bibornok által levélben üdvözölte a német katholikusok politikai vezérét.
-- Soha még oly üres, semmit mondó czikkek Ka-rácsonykor a budapesti napi sajtóban nem jelentek meg, mint ezidén. Még maga Jókusz Mókusz, azaz Jókai Mór is egy nyelvtudományi értekezésig birta megfeszíteni rend-kívül termékeny fantáziáját. A hires kálvinista regényíró
-- Soha még oly üres, semmit mondó czikkek Ka-rácsonykor a budapesti napi sajtóban nem jelentek meg, mint ezidén. Még maga Jókusz Mókusz, azaz Jókai Mór is egy nyelvtudományi értekezésig birta megfeszíteni rend-kívül termékeny fantáziáját. A hires kálvinista regényíró