Edetl bürohrácia
E.gy vidéki kisvároi;ba,n betértem a poi;tahi\·ata.lb&.
Telefonálni akartam vulamelyik baráto,nnuk, aki abban a vároi;bau lakik. Szándékomat bejolentettem a hivatalnoknak a lotettew a húi,;z fillért. De akartam mennd a tülkéb'e, mert hiszen logikusan az. következett volna, hogy a pénz lesz.úrba után teletouüljak. De !' hivatalnok utánam szólt:
- Mi a neve1
ElblÍ.Dlultam. Ml a nevem I Hogy jut ilyen k6rd\w az. eszébe ennek az úriembernek! Mi köze a telefoná-lásnak a nevembe-út
- Hogy hivják1 ! - tette fel ú.iból a kérdést, moet már nyomatékonn, nyilván azt gondolva, ho~ nem tudok magyal'lü, vagy hogy hülyo vagyok.
- Bocsánat, - vii.laszoltt1m - miért érdekli ei1 6ntl Én telefonálni szeretn6k.
- Szóval nem mondja meg a nevét. Akkor nem ka.pesolok! - mondta mérgesen s be akairta ceapnl a
ablakot.
, _ . Ennek fele ,sem tréfa, - gondk>ltám, Itt 6n mecbl&
&Íázett1kö7iésbe kel"ültem a hivatali ésszel • a véee u
;l~,
-~lft-,
csakugyan nem telefonli.lb,tok. Pill&1u1itoki alo;tt véa-ircikázott agyamon winden lehet6 é.11 lehetet-len ok, amiért a nevemet kérdezik. 'l'a.lán h&a~p.litok valakihei · akit sikkasztásért köröM1ek! Ta.láal hqüa volt a h,u;ziÜléres.! Talán váratlanul lelepleztek ec,, orszácos kémked,ésU •.r&lán . . . talán ez. a derü: dr öss,evétette a telefónt a távíró,al! Avagy valahol ta~oztunk már s most az emlékez1;tét akarta telfri9-sitenl, meg akar hívni vaosorára! · Orve-ndeni akar • szerencsének tDe hiába. Magya:i;ázni kezdtem neki, hogy nem 6T"•
tein, miért kívánCBi a neveo1re. Én csak telefonl.lni óhajtok, new is vala1U-i más városba, hanem ide, helybe
1 a húsz fillér ott van, tessék ...
E-rr~ aztár; egész b.ivatlili tekintélyét 111.tbavetve, kissé hangosan követelte, hogy mondjam LUeg a neve~
ruet. Másként new kapcsol. De hát a nevemnek eemml köze a telefónhoz. Jl:n havonként, évtizedek ót.a, százazo?' f11 telefonálok, t1·aftkból is, szcrkesztőségMI is, postáról is, olyan tel\)fónual is. amelybe beledobja az ember· a
· pénzt, igen szellemes találmány ... Végül felvilágosított.
hogy igenis, a · nevet be kell irni.
Ezutlin egy budal)Chti 1,ostán megk6rdez.tem a telé-, fónkezcl6 kedvei;, idős hölgyet, miként áll a dolog.
- Csukugyun, be kell írui a nevet, de csak azért, hogy a rovat ki kgyen töltve. Ml meg se 11zoktuk k6r-dezni, csak beírjuk, hogy Hallí.ez, meg Molnár, vaa, ami éppen eszünkbe jut ..•
Kedves Postaigazgatósúg, én ezt megint nem 6rtem.
Minek a rubrika.! :Mit 6s kit é11 miért őriznek ellent 'l'alán azon a follsmerfü;en alapul nz állampolgárok te-;
referéiuek elleo.6rúél:ie, hogy vidéken nehéz hami11 nevet hemondan.i, mert ott mindenkit il11m1rnt•k, akinek tele-_fónja van! '.l'alán ... az. állam ..• hatályosabb ..• Nem, ezt nem akarom 1.1 neru tudom elhinni. 'Mondj4k rá, hon,
»copf«, abban uiindenki megnyugszik, azzal mindenki
beéri • • • Kodolányi .Tinos
!f1/
•
a
Kivetem
szerencséjét •••
'.Az utóbbi időben Budapest környékén rclteuclcseu thzaporodtak a cigányas~onyok. Férfiút 1-ohasem Iá·
tok ebből a fajtából, mindig és windenüU csak as,:•
hZonyt. És cwdálatos, azt írják róluk, hogy kiveszőben .vannak, holott itt a főváro!i orra nlatt hcm:ia;egnek s minden cigányasszony karján ott gubbasit' i;zundikálva egy gyerek. Nem vették még é~zre, hogy a ciganygye•
'rck ritkán sír! Valahog~• mei;tanulja, hogy az ~tÍyja üzletét nem szabad rontania s mikor i1z nwgszólal vala•
melyik konyhaajtóban, hogy :;kivetem a i;erenciéjét, a Jevejét«, hát i;zépcn meglapul II alszik, vagy apró fe•
keto szemecskéjévcl ny11godlan bámulja a láncon
böm-bölő kutyát.
S a cigún~•m,,zo11y Jctelepszik a küszöbre, hő, széled, rosszszágú ruhája feHtői redőkben omlik el körlilöttc, zse-beiben turkál s hatlar, l.111dnr a nyelve, pillanatig sem hagy szóhoz jutni mást. Az ő üzletfelei az asszonyok.
Kis pe~tköniyéki hüzakhan a tuúiely köriil forgolódó, i,;zatyorban kutató, gyer111ekkel vm;zödő, munkélól cl-f.erpcdt, 1,2:ópsí•gd, vidámságot ellH'bsegeW as:,zonyok, nkik minde11röl Je111011,ltak már 1, akiknek a lelke leg-mélyén még ott pirl<1kol a vúgy Jsten tudja mi ut:í.n, akik álmukban fiatal lányoknflk érzik maguk:,t és 1,ürű erdőkben 1,ót.álgutnnk, vinigot tépcgduck s úlmukm reggelre vulamcunyien elfelejtik ... A férfit nt'm i;zereti n cigányu&bzony. MesszirlÍI elkerüli. Mert a fér!l a flz:-kai realiU!:o,ok eu, berc, u muukújávnl, péuzével, 11oliti•
kájúval, gazda1,ági lielyzclével törődik, beune ue1u ver•
ack gytik('ret kis titkosan hujtogató ,·ágyfa.I!láziák.
De nz · as~zonynép &1lt'relnó tudui, 111it tartogatnak számára a végzet tiirvéuyci, u véletlenek R,rnbtilyai, valami hi!.lrntatlant és kifürkés.dJCtetlcnt akar lát.ni '" kifürkészni, azt akarjn lrnllanl valakinek :1 i,zájábül l1ókuszpókusu1k kíséret.ében, urnit már 1"ége11, talán gyermekkoráJ,au tudatalatti énjébe viisszafojtolt s ami ott kí8ért, kísért szüntcleniil é!I nyugtalanítóau. S n cigányasö1,ony ezt inturtívc tudja, érzi. Pompás pszi-chológm1. Amikor Moravcsik 1>rofcssi;or még ott tar•
tott, hogy u lelki bajokat i;;zépen gvmbostüro rszúna boskntulyázla és preparáHu szé1> .latin nevek tudo·
mánys1.11gú levébe, a clgányasszony u11tr ezer év óta i;ok-sok pénzt, ruhát, ennivalót vágott zsebre a lrY8·
korlati lélektan alkalmazásával .••
Most se1egcstiil vonulnak a cig:ínyai,~,:ouyok a kis házak kapuja felé. Csunya 11zavakat vetnek a kuty~-nak, amely nem tűri a szagukat. S kerepelnek ~ ma·
gyarüznak és bfaclegnck és jói;olnak a kouy.l.iú~ 1.ii-i,zöbéu 1, nincs as~zony, aki cl merné kergetni l'.iket onnét. Mert vajjou mikor kellett annyira lemoullaui n i;z/>pi,fgröl, a vidámságról, a hiú~ágról, a vágyak
tí'l-je~cdéséről a nőnek, mint 1ua? 1 Nos. nc111 nzokról 11
.11ökról hc~zélek é11, 1tkikről az ujságok asszouyrovalai t1zól11nak s a kozmetikusok reccvtjci nem hatolunk cl e'bhc a rótegbe. Itt a mindennapos szatyor, 11 hat-hét nerek, ·a gyárkürt rekedthangú üvöltése, a hetibór és a munkakötJyv je.llemzi az életet . . • R a cigányasz-szony, elmaradhatatlan gyerekével a karján vándorol a kis· házak között é!I jósol, szerencsét vet, vágyf1m-tfi1,lák te]jesed~sérA eskfü11.ik. 11:s ö a nye.rtes.
Ha vnl:11101 ri:rflbang űsenrliil. sehe11en fü,szrknp•
Jiodja kártyáit, ülbeveszi a gyereket, - oki ilyenkor talán fomlinyomásra keservesen sírni kezd - (,~ siet.,
tut 'ki ·a (Úizból, amig kedves az \'!}ete!
Kodolányi János,
~1 ;J~ )qr}-q
,ti ,'JJi. /(,q1r. %.
--1 • 1 h t
a mama jelenlétében bármit is meg merjen koo-,gy IS e e
• • • káztatni. De Géza, ez a karcsú, csupa mozgás ifjú, ez a:lrta • Kodolányl Já o csupa :vér és pogány jókedvember, minden volt,
• n S csak józan nem. S bennünk elhűlt a vér, amikor A vasuti koesiban többen ültünk rokonok és az éppen fékező vonatról, mint a nyíl pattant le,
ismerősök, közöttünk több asszony és egy fiatal- átrohant a síneken s kitárt karokkal egyenesen ember, akit mindenki úgynevezett jó pofának nekiszaladt a mit sem sejtő bájos leánynak.
•ismert. Kelenföldhöz közeledtünk és a vonat már - Drága Babikám, hát itt vagy, de régen bent járt a pályaudvaron, amikor Géza, a jó pofa nem láttalak! Szervusz1 szervusz!
kipillantott az ablakon: Mindenki a lelkendező ifjút bámulta. Ennyi:
- Ejnye, az árgyélusát, de gyönyörű kis lány sziY, ennyi boldogság még nem volt emberben, áll ott a perrónon! - kiáltott fel ~s csettintett az mint most Gézában. S a kislánynak ideje sem ujjával. - Kedvem· lenne megcsókolni. volt a felocsudásra e márie ott vergődött az erős
- Nem szégyeled magadt - ripakodott rá férti karjai között. Géza pedig magához szorf-nevetve az egyik néni. totta a derekát, átkarolta, mint a vaskapoes, csó„
- Sőt meg is csókolom. Fogadjunk, hogy meg- kolta, ahol érte, a szemét, arcá.t, száját, nyakat,
csókolom, - erősködött Géza s már kapkodta a fullasztón. .
kalapjút. Bennünk megfagyott a vér. A kislány mene„
Altalános nevetés, kiabálás támadt. külni szeretett volna, de csak vergődött, mint a - Csak nem bolondultál meg! csapdába került galamb. Püfölte az ifjút, kar-- De Géza, az istenért... molta, taszította, rúgta és tépte, ahogy bírta.. Nelh - Annyit mondok, botrányt ne csinálj, mert r1aso-on bírta. De a mama annál inkább!
Megra-ketti,hasítalak. gadta az ismeretlen . ifjú kabátját, agyba-főbe
Hát b f ad • · · verte Gézát, kalapját a homokba taszította
es
- mi e og Junk, hogy megcsókolom! közben visított, mint a vércse. Celnoe botrány, A lebeszélés, úgy látszott, eredmén)'telen. kerekedett.
Géza villogó szemmel, izgatottan állt a fülke aj- Mikor Géza már nem adliatta fov!hb a
i~
tajában s eleven arcán jókedv és huszáros el- rokont, hiszen az őt ért · tá.madá..cmkról tudomást szántság ficánkolt. De azért senki sem vette komo- kellett vennie. két lépést hátralépett s a világ Jeg-lyan, néhányan fogadást kötöttek szivarba és naivabb pofájával dadogni kezdett:
csokoládéba, ka~zslan számítgatván, hogy jó lesz u od · od -,.~edL.f B • -b · ·
t ·
ezek d l kh b ~·tt -
.1-uios a ... mtcs a ~..- - ... o ~ozzaJU ni ez a o go oz, a m11or 1 az mBR • • Hölgyeim, az üitenért, b06'1ássanak m~ •• ,
alkalom. " ffigyjék el, vigasztaliiatatlan va~ok. Tatai Géma
Mikor a vonat megállt, mindnyájan az ab- vagyok, kérjenek tőlem elégtételül bármit. ~n ter~
lakhoz szorongtunk. Valóban ott állt a bájos mészetesen .•• De ilyen borzalmas tévedee! Azt kislány, rózsaszínű nyári ruhában, kis selyem- hittem, hogy a Mariska! · ka)appal a fején. elragadón bájos, mosolygó és Mondjam, ne mondjam, a mama !s, de _meg' friss ang.ralka! De melle.tte ott. állt a termetes a kislány is, lassan lemiillapodtak, mintán belát-és szigoruarcú mama. hollófekete selyemben, üti- tá k. ho~ az életben adódnak fatális tévedések. . köpö:~gel a vállán és kis táskával a kezében. -
Ez
r8ndben van, ha m~11,17~rte .. !s a . f ~ . ' Ha • ri nem, ezért áz akadályért ie érdémee sokat, de elVMZtette a 1 , : a ~ ... m.GldtaTolt fo,adni,
htn
1tem akadhatótt · j6zan fÉirft, Ki · ~ · · · - · · · · -- · · ·1
A falu szociális v1szonya1. . .
* A falu szociális viszonyairól besz.élni úgy, hogy mikor az ember szigorúan rag,aszlkodik a való tényekhez, ugyanakkor azok megítélé-sében teljesen oibjektiv is maradjon, kissé nehéz. Kföönösen nehéz .fel-adat ,ez egy írónruk, aki többízben keserű ihangot ütött meg, ha még olyan halk és lefojtott '.VOl:t is a hang, az írónak, aki természeténél fogva hajlamos ,a szubjektív érzés-ek kifejezésére, 'hiszen ez a szó, hogy „falu", nem statiszt•1kai adafokat, nem kereskedelmi viszonylatokat, nem a termeliés és áruértékesítés ,bonyolult számadatal't jelenti 'Csupán, ihanem az élmények rengeteg tömegiét, szép és kínos emlékek egész bányáját, a ,gye:r1mekkor, az ~fjúsá,g és a fél'lfikorhalépés minden ambicióját és nagyotakarását, sikereket és s~kertelenségekelt, emberek /hosszú soní,t, akiklhez valamikOT a szeretet, ,vagy gyűlölet érzése kfüfüte. Mégis, megMsérelem vázla1tosan oly:a.1,1 képét adni a lf:a.lrunaik, amelyben a le'.hető
}egikevesebb szU!bjektiv elem van, néha inkáibb személyes tapa,sztala0 taimra, . élményeimre 1fogok :támaszkodni s kerülöm· még csa,k a .Ját-sz,at:it is annak, hogy tudományos:kodni óhajtanék.
Lássuk a falu szociális keresztmetszetét. ·
A ifalu az ország minden részében más és más. Azok, akÍlk Jfa.Juról beszélnek, .gyaikran valami ideálisan elképzelt, iskolás faluképre gon-dolnak, az Alföld nagy pusztaságain kiemelkedő fehér toronnyal, a csen-desen ballagó tehenek1kel, a pacsirtaszó mellett · ,énekelve sz,ántog,ató pairasztfal, akfüez 1kaoér rokol3ában jön ·ki a menyecske, va,gy édesbús mosollyal a többgyermekes feleség, karján lóbálva az elemózsiás-kosarait . . . S rögtönl !hallják a d'a.Iu harangjánalk édes-hús 1kondulását, látják, ,amint a :fellétlenüil rillagyon ivallásos ma,gyar pa,raszt tCSaiádjá,val együ:U hangosan imádkozik, aztán megszegi a kenyeret, látja a lfalu népét ünneplőlben vonulni a templom felé, s ez ,az ünneplő egytől-egyig
a magyar népműviészet remeke. Az út porában édesdeden játszanak ,a gyermekek, IJ)líg a hölcs fér,fia!k és a jóságos asszonyO'k, pfros-poz,sgás lányok t-ereferélnek s ipal'kodnak minél pontosabban megifelellii ennek az iskola,könyvhől kivágott képnek.
* ,A iB. iM. T. má,roi.us 13.J,k,i lVli,taes.bjién ,t,amtotit elöadás.
½¼r fí(l }~i1,f--mef .
l?J-. 1. ')_ -ct A.
33
,Más azonban a dunántúli falu, más a nógrádi és nwgyon más az alföldi. Nemcsak ,a karaktere más a különböz:éS vidékek falvainaik, a·sze-rint, hogy milyen keveredésű emberek la,kják, hanem ,az élete is rend-, kívül különböző. Más az olyan lfa1u szociális rétege~őd,ése például, ame-lyet nagybirtokok veszn-ek kör.ül és halálos öle1ésükkel fojtják meg az életak•aT.a,tot benne s más az oly,an,é, amely va1ami ·gyárváros tövébe telepedett ·s a nwgyipar érdeksziférájában ,él. Más ,az olyan hegyvidéki ifialu, amelyet erdőségek iés pll!pi !földek vesznek köriül, más az oly.runé, amely a iha,tiárok közelében jobban !beleesik ,a kereskedelmi ütőerek -Hilktetésébe. A közmondás szerint: alhány ,ház, -annyi •szoká,s és ez érvé-nyel? a ifalu szociális viszonyaira is, ahány fal111, _annyilfiéle rétegeződ,és,
aJillily.ilféle életforma, ,an;nyilf.éle jellemvonás.
M,égis megszerkeszibhetjük a f.alu .szociális rétegeződésiének sema-tiik,us képét-; ha az osz'lályta,gozódás minkéntjét figye}j,ük. Hiszen a ,leg-több faluban vaii egy gazdagabb paraszit;r,éreg, ;v,an egy töxwemritokos réteg, v,an 1paros, kereskedő, van proletiáriátus és vian egy ·úgyinevezett intelligens réteg, 18!Illely többnyire a köz-i,gazigaiá:s embe:reiibő1 tevődik
össze s magáthoz vonzza még a taní-tót, papot, ,a föl:dbir.tokost sitb. .
E·lső ,piHanatTa is lát,sz.iik, lhogy a földbirtokost rnem lehet a tulaj-donképeni. fa1uhoz számítani, ámbár foglalkozásáJD:ál fogva logikusan oda tar,tozik, hiszen termelöeszköze ;épen úgy a föld, irermelvény,e épen úgy a föld terméke, mint a paTaszté. Ennek oka az, Jíogy még a \feu-dális tár.s.adalmi rendben a földesuia:t s a ,parasz;ti jobbágyot egy világ választotta el egyimástól, egyrészt - a földesur _9sztályihelyzete, másrészt érzelmi vHága. A d'eudalizmus megdőUével is lfennmámdt .azonban egy-rész•t az osztá:lyelkü1önülés, máisrészit a kfüön érzelmi világ, úgy, ihogy a na,gy,birtok.osokat ma is nemeseknek 'lehetne .nervezni, szemben a kis-birtokos pam-,a,sztsággal. Ezért a falu111ak ezt az egyébként ~gen vékony rétegét ne is vegyiük most . figyelembe.
1A par-aisz.tok arisz;tokráciája, a külön ipara1sz-t-~risZ'lokTáda a nagy-paraszti IJ.'léteg. Ennek a re'te(:!irtek annyi "föld ,viim ia, kezén, liogy a csa-lád megél!hetéset kényelmesen ·biz,tosítihaitjia, anélkül, ihogy a családfő
nek, vagy a iosalád bár.melyik ta,gjániak ibérmunk.át is kellene v,égeznie.
Ennek -a rétegnek a proletári,átÚs felé semmilfiéle káipcsolaita 1sincsen, osz,tályihelyzete függetlenné s ikülönáUóvá teszi s ehihez 1képest más az érzelmi v.ilá,ga · is, mások az érdekei, más ;a ,gcmdol'kozása. Ez a p.ar.a,szt-airisztokrata réteg igen öntudatos, mert ihiszen anyagi bázisa varn, igen fontos -anyiagi báziisa: földje s ebből is annyi, amennyi neki elegendő.
EJh:hez kwest ő igazán ú•r, senk.>i!re nem ,szorult a ikiét keze· nmnk•áiján kí-viÜ.l, nem kell másokrt.61 ,fü.g.gen.ie a rriindenn,aipi _kenyérért, minden érté-két megl!lll'ltlha1bja magának s iha lemond vi;ila:milröl, annak az áráit töhb-nyjre ö mag,a .szall:fuat'ja meg. iMegvalllila1k a kiépített szervezetei, ame-lyek ér(Jekeit képvisel~k, az. országgyűlési válasz'tásokbarn mint 1fonrt.os elem vesz riész-t s r.észiben az ő ,sz.ájaíze szerint a·l,a-kulna'k a prog•r~m-mok. Bármennyire 1keves,en legyenek is ök, sajnos, az orsz·ág I-a1kossá-gánaik bármilyen ·kicsiny lhány-ada éljen is a paa;aszt-arriisz.tokriata szfa-vona'lon
s ez
a kis ~yad is •bánnenmyire fogyjon naipról-na,pra, mégis e'&' a réteg a falu laikoss-á,g{maik leg:SIÚlyosaihb rétege, épen azért, mert az . osz,bá>lyihelyzetie súlyossá tes-zi. ,Ö ·visú a lfailu be1ső ,életénclt iriányáltftsát, az ő vá}I,a,in nyugsz,jik a döntés feladata minden olyan kérdésben, amely. 3
..
1,,
í34
a falu ,éliet,ében fontos. Ő adja a :faLurnak a ibí-rót, az ő sz.a.va esi,k sú.Jyo-san a latba tan,í'tó, rpap, vagy jegyzővá'lasz.táskor. Még az ország mai le-hetetlen gmdasági és szociális berendezése mellett is ez a réteg tartotta meg legjobban a .vitalitását, életkedvét, támadó erejét és védekező okos-ságát.
Egész,en más a helyzet a tör,pebirtokos parasztságnál. Ez a.Jatt az olyan parnsztot ,értem, akinek van ugyain földje, de nem annyi, ihogy teljes mértékben biz,tos,ítaná a család fenntartását, a szabad mozgás
le-hetőségét, az élet a:karatának teljes mértékű ,kilfejlödés,ét. Ez a fajta pa-raszt az év .bizonyos sza1kaiban ,k·énytelen áruba :bocsMarui a munkaere-jét is, ,tehát r,észben bérmunká,ssá válik. iMíg egyif.elől van magántulaj-donban bizonyos mennyis,égü termelöesz•k-öze, másifolől ikiényt,el,en . idő
rol-idöre maga is .azok sorába áll.arn:i, ak,i-k semmilféle ternnelősz'közzel
n-em :r:endelkeznek, tehát időről-idör,e proletiár,rá válni. Az effajta ,pa-raszt jellemvonásai is ,ehhez képest mások. Bizonyos távolság Vlálaszbj,a el a tehet,ős ari:sz,tok,rat,a-paraszttól, sőt aittól reszhen függ is, mert a:ra-tás, kapálás, sz,énaJhordás stb. idején el kell mennie aih'hoz és munkát kell vállalnia, még pedig nem ,is azon az áron, ami,t ő mag,a sz,ab meg a munkájáér,t, hanem úigy, ahogy az a jobban meg,szer,vezett és önál-lóbb nagyparasz1tság 1ha.'llgatólagos megegyezése szerint !kfra1akul. Ez a r,ét,eg jó.formáin alig rendelkezik va'lami érdekvooő szervezettel Átme-neti osztály lévén a teihetős ,paraszt és a ite'ljesen lföldné1kfüi proletár k-özött, ,egyikihez s·em taritozi,k igazán, hiszen a napszámos-nép öt nem t,ekintheti magával egyivásuna,k, de nem tek1int-i a nagypairaszt s,em.
Egyik olda,lon irígység, osz.tálygyülölet, a más,ikon aenézés, osz1tálygőg
a r:észe . .Sót a tulajdonképeni proletár még ia saját munkaibéreinek a megrontóját is látja benne, mer,t a.z, ·a:k•inek van v,afamennyi fö'ldje, ol-csóbb bér,ért i.s váUa,füat munkát, ihi,szen a imun1kabétr számára csak
olyao:i pótlás, amely
a:
kis föld hozamát elégségessé teszi a megélhetésre.Ez a ,parasztréteg nem lehet oly,aill ny.ilt, öntudatos és büszke, mert hi-szen ez•er és egy oka van rá, hogy mega'lk1Uvó legyen. Nincs ahban a helyz,etben sem, hogy természetadta :képességeit sz,abadqp kiffejtlhes,se, mindunt,alan elnyomás, eMojtás éri a lelki életét. Az ő báz,i,sa szüikébb, enné]fogva bizonytafan:abb az egész élete s ez a b.izornyta.1anság bafo--lyásolja a lelkivilágáit is.
Itt van azután a teljesen föt<lnflküli p,amszt. Ez a falu
.t.ulíl,jdon-~épeni nagy és kompakt tömege, egymag, :többet tesz ki majdMm az országban, mint a másik kettő együittvéve. 1Ide tartozik a napszámos, a kubikos, az erdÖirnunkás, de ide faf'tozik a nagyibirtokok, 1urada•lmak cselédsége is. Ennek a tömegnek az élete ma fok10zoM: figyelmet érde-mel. A faluban el.foglalt helyzete a ,következő: 1ébfennta~tá>sának leg-szükségesebb eszközeit a puszta kiét kez,e munkájával szerzi meg. Muin-ikája béf'ét nem áUapí-llhatja meg ő maga, mert semmiltéle érdekvédő
szervezete a mun'kálfaitókkal szemben nincsen, sót nem is lehm, mert ez ,érz,ékeny,en érintené a munkálfatókat úgy •a faluba[}, mint a '11:árosok ii,partelepein, ahová a munkát kereső, letöredezett proleitár.csopotlok ori,entáilódna'k. Az úgynevezett munkapi!aoon az a -helyz,et, hogy a mim-káita.tó-,érdekeHségek maguik is ura törekszenek, hogy a teljesen föld-nélküii par,asz1tmunkás mennél Iliagyobb tömeg,ek,ben kínálja mun'ka-erejét, mert hisz,en így válik elérihet,őv,é :a mu;nka:bérek automatikus
le-r
35
morz·solása. A földnélkiü1Hnek a tulaj·don falujáiballl semmi beleszó_lá,sa nincsen a közügyekbe. Vál,asztásoknál az ő szava nem dönt, sőt ki sem kiér:ik a vélemény.él. 1Minden létező osztály cs.a,k fielette állhat, ezért a leg-nagyobb ebfojt:á,sok1nak v·an alávetve a 1-elkiélete is. Minthogy életvágyát,
1teUerejét szabadon nem éfüet1i ki, áldoz,atául esik a kiüfönböző lelki ba-jdkna•k, amelyeknek egyik fontos a1tatósz,er•e az a1lwhol. Egész élete irettenetes mega'lkuvások, •vágy,eMojtások sorozata, az ember:i, szabad ,élethez az ő életének semmi köze. Milll'tán ké~,Men eMelejteni emberi mélitóságát, hogy ne fájjon neki, lha me~alázz:á,k, gerinctelenné vá,1,ik, filozófiája ,söLét és pesszimista, vaLami két1ségbeejtő belenyugvás a
meg-;változ,hatf!,tlan sorS!ba.
,O
miindi,g csaik -azt ihaHja, hogy „az ember \kevés-sel beéri, vágyruiit ha k,evesehbre ,méri", az ő számára nincsenek kultur-eredmények, · őrá nem vona;tikoz1ik az oIWos~udomány megálliapí1tása, hogy a sze,r,vezet lfenntartiásáihoz ennyi és ennyi ka'lóriiáJr:a :van sz•Ü!kség, az ő számáiia a civillizáoió .rengeteg eredménye nem jelent semmrféle könnyebbséget, semmiiféle ,szinvonal-emelked.és.t. Az életmeg-;változ,hatf!,tlan sorS!ba.