• Nem Talált Eredményt

Differenciálhányados. Határozott és határozatlan integrál

1. 1 Differenciálhányados. A differenciálás szabályai.

75§. . Legyen az egyváltozós függvény az hely bizonyos környezetében értelmezve. Az helyről

áttérve valamely más helyre, a függvény megváltozása, vagy növekménye . Ennek a független

változó növekményéhez való viszonya, azaz

2.1. egyenlet - (1)

ú. n. különbségi hányados, vagy differenciahányados. Utóbbi geometriai jelentése az görbe és

abszcisszájú és pontjain átmenő szelő iránytangense (40. ábra). Ez szintén az függvénye, amely az

hely szóbanforgó környezetében az helyeken értelmezve van.

40. ábra.

Az esetben, midőn az 75. § (1) alatti különbségi hányadosnak az helyen van véges határértéke, azaz

2.2. egyenlet - (2)

létezik és véges, az függvényt az helyen „differenciálhatónak” vagy „deriválhatónak” mondjuk és e határértéket a függvény helyen vett „differenciálhányadosának” vagy „deriváltjának” nevezzük. Vagyis (46.

§) részletesen kifejezve, az a helyen való differenciálhatóság fogalmát következőkép állapítjuk meg:

az függvényről azt mondjuk, hogy az a helyen differenciálható és differenciálhányadosa a véges számérték, ha akármilyen kis pozitív számhoz található oly pozitív , amely mellett

valahányszor

A differenciálhányados mintegy annak a jellemzésére szolgál, hogy a függvény az illető helyen milyen gyorsan változik. Azt mondjuk, hogy a differenciálhányados a függvény változásának a „sebessége” az illetd helyen.

Képzelhető, miszerint ennek kiszámítása, az ú. n. differenciálás vagy deriválás elsőrendű fontosságú a függvény vizsgálata szempontjából, amint az alábbiak majd igazolják is.

Az függvény differenciálhányadosa szintén függvény, amelynek értelmezési tartományát azok az

helyek alkotják, amelyeken differenciálható. E függvény jelölésére rendre az

vagy rövidebben

symbolumok szolgálnak. (Az elsőt Lagrange, a másodikat Newton, a harmadikat Leibniz vezette be.) Az utóbbit még így is szoktuk írni:

mikor is mint a differenciálás műveleti jele szerepel. Az első jelöléssel az helyen vett differenciálhányados a fenti definíció értelmében

2.3. egyenlet - (2*)

Az független változó növekményét -szel, az függvény megfelelő növekményét -nal jelölve, az helyen vett differenciálhányados a harmadik jelölésben

2.4. egyenlet - (2**)

Ha elsőfokú racionális egész függvény, azaz

akkor nyilván , vagyis

és így egyszersmind

tehát ekkor a differenciálhányados állandó, mégpedig a függvényt ábrázoló egyenes iránytangense. Ha a

függvény állandó, vagyis az egyenes párhuzamos az tengellyel, akkor a differenciálhányados . A

mondottak szerint az függvény deriváltja

Keressük most az függvény differenciálhányadosát valamely helyen.

Az helyről áttérve egy más helyre, a különbségi hányados

Minthogy az helyen rendre az határértékkel bírnak 26. § (5), azért

itt a jobboldal mind az tagjának határértéke tehát e különbségi hányados határértéke (46. § (1*))

Eszerint az helyen differenciálható és differenciálhányadosa . Tehát az függvény mindenütt differenciálható, nevezetesen

2.5. egyenlet - (3)

Az ( ) függvény is minden helyen, tehát egész értelmezési tartományában

differenciálható. Ugyanis az helyről áttérve -re, a különbségi hányados

erről pedig látható, hogy az helyen vett határértéke (46. § (2*), (1*), (3))

Tehát deriváltja bármely helyen

2.6. egyenlet - (4)

76§. . Ha az helyen differenciálható, akkor ott szükségképpen folytonos. Ugyanis a függvény növekménye

s mivel és a feltevés szerint 75. § (2*)

létezik és véges, azért 46. § (2)

Ez éppen azt jelenti, hogy az helyen folytonos 50. §

Azonban a differenciálhatóság csak az illető helyen vonja maga után a folytonosságot. Lehetséges, hogy a függvény egy helyen differenciálható, minden más helyen pedig nem is folytonos. Például értelmezzük az függvényt így:

Ez esetben a helyről valamely helyre áttérve, a különbségi hányados

Világos tehát, hogy

azaz a helyen van differenciálhányados, mégpedig

Bármely helyen azonban a függvény nem is folytonos. Legyen u. i. például racionális. Akkor bármily közel válasszuk is -hez a helyet (ilyen példának okáért ha eléggé nagy), a megfelelő függvényérték nem közelíti meg tetszőlegesen az helyhez tartozó értéket. Hasonló az okoskodás, ha irracionális.

Természetesen a differenciálhatóság sokkal többet jelent a folytonosságnál.

Így pl. az

függvény a helyen folytonos (minthogy itteni értékét éppen a határértékével (46. §) vettük egyenlőnek), de nem differenciálható. Ugyanis a helyről áttérve -re, a különbségi hányados

ennek pedig a helyen nincs határértéke (46. §).

77§. . Ha az függvény valamely helyen nem differenciálható, akkor ez azt jelenti (75. §), hogy az

függvénynek e helyen nincs véges határértéke. Ez legegyszerűbben úgy következhetik be, hogy a jobb- és baloldali határérték külön-külön létezik, de a kettő egymástól különböző. Ezeket az függvény helyen vett jobb-, ill. baloldali differenciálhányadosának nevezzük.

Például értelmezzük az függvényt így:

Ennek diagrammáját úgy kapjuk, hogy vesszük az parabolának azt az ágát, amelyen és ezt

még kiegészítjük az tengelyre vonatkozó tükörképével (41. ábra). Miután deriváltja az helyen

nyilvánvaló, miszerint e helyen függvényünk jobboldali deriváltja , a baloldali .

41. ábra.

Ha a különbségi hányados határértéke vagy , akkor azt mondjuk, hogy az illető helyen a függvény differenciálhányadosa , ill. , bár a függvény ekkor a szó eredeti értelmében nem differenciálható.

Amennyiben a különbségi hányadosnak a jobb-, ill. baloldali határértéke vagy akkor vagy jobb-, ill. baloldali differenciálhányadásról beszélünk a szóbanforgó helyen. Például

differenciálhányadosa az helyen , mert a különbségi hányados határértéke

Az függvénynek (43. §, 026. ábra) az helyen a jobboldali differenciálhányadosa nyilván megegyezik e helyen vett deriváltjával vagyis 75. § (4), a baloldali evidenter .

78§. . A differenciálhányados fogalmából folynak a differenciálás következő formális törvényei:

Ha valamely helyen differenciálható függvény és állandó, akkor ott

2.7. egyenlet - (1)

Ha és valamely helyen differenciálható függvények, akkor ott

2.8. egyenlet - (2)

Ugyanis ez helyről áttérve egy más helyre, különbségi hányadosa nyilván az különbségi

hányadosának -szerese, az összegé pedig az és függvények

differencia-hányadosainak összege, tehát ugyanez érvényes a határértékekre 46. § (1), (2), azaz a megfelelő deriváltakra 75.

§ Ez (1) és (2) képletekből teljes indukcióval következik, miszerint általánosabban

2.9. egyenlet - (3)

hacsak a szóbanforgó helyen differenciálhatók.

Minthogy pozitív egész kitevőre (75. § (3)), általában valamely racionális egész függvény deriváltja 78. § (3) értelmében

tehát eggyel alacsonyabb fokú racionális egész függvény.

79§. . A szorzat és a hányados alapvető differenciálási szabályát a következő tétel fejezi ki:

Ha u és v valamely helyen differenciálható függvények, akkor ugyanott ezek szorzata is differenciálható, nevezetesen

2.10. egyenlet - (1)

amennyiben az illető helyen , az hányados ott ugyancsak differenciálható, mégpedig

2.11. egyenlet - (2)

Legyen u. i.

és a szóbanforgó hely . Erről áttérve valamely más helyre, a két függvény szorzatának különbségi hányadosa

2.12. egyenlet - (3)

Mivel a feltevés szerint és az a helyen differenciálhatók, azért (75.§)

2.13. egyenlet - (4)

Továbbá az helyen szükségkép folytonos lévén (76. §), egyszersmind

2.14. egyenlet - (5)

Ennélfogva (3)-ból a 46. § (1) és (2) képletei alapján következik, hogy

Eszerint az helyen (1) valóban fennáll.

Amennyiben , az a hely bizonyos környezetében , lévén az helyen folytonos. Tehát az

környezetben értelmezve van. Ennek különbségi hányadosa

s ebből (4) és (5) alapján folyik

Látjuk, az függvény az helyen differenciálható, mégpedig itt

2.15. egyenlet - (6)

Ennélfogva a már bebizonyított 79. § (1) alatti szabályt az szorzatra alkalmazva

amivel a 79. § (2) szabályt is igazoltuk.ű