·cSAIC EGY:IQS
.. f413GÉRTÉST!. ..
r ~61
6rblluk· a ~ k 11er6ny~ •6rM, bon. ••· elemi iskolák-..._ U l ~ a &: iavá.rot peritérl~n. mec•
~ . }~ . · k.ht,permekoket azért, mert
~-"°'"'ü.
K~ kell állani en, szóra .N4 ~ellett á fu.tcsa ée kfnos JeienségeJi;
m..i1~i1
:lle>ff. Tan általános tan.kötelezettség, az
ia&a ;fó 6• :iidvöa doloc. ?rla n,.ár minden•
k!Mk
.ffÜléCe&
tudni irni-olvasni, hiszen•'1 ta,pocltat sem tehet az ember a.nélkül,
lu>n- tördnyek, rendeletek ne szabályoz•
n.4t u életét. • a kenyeret 1em lehet meg-kereeni a legelemibb tudományok bme-rete nélkül. Hát ez rendben is volna. Arra aw.nban nem lehet kötelezni a szegény
•unli:ásen1J,ert, hogy annyi pénzzel
ren-ciélkerlbk, amennyi a uermek felszerelé-1Uea szllkséges. Különö~.il. manai,.ó.g. Hi-Bii&n · ma u onzár lakoBSl.gának túlnyomó többdge boldog, ha a mindennapi falatot bistosithatja családjának!
· Már :m.Oit . aztán elmegy az a szegény gyermek az iskolába. Ninca könyve.
Vall-;f~ be, i}agyon dré,gú.k a magyar ta1,1-küny-vek, pedig óriui tömegben készül•
nek, hlntn általános tankötelezett&ég
~ttHl
a
legtöbb családban több ll'Yerme-ke! is fel iell ererelnl könyvvel, füzettel,!r6ezerrel, Bűnös az á aednT ember, hogy 111-em tud a lajblija zsebéb61 annyi J>taa6t kikotorni, amennyi kem VaiJon
•e~ /6J oz neki, l1ogy gyermekét könyv fltlktil ké,,ytelen ·elereszteni az iskolába1
'l.'~het ll arról, hogy tankötelezettség ugtan
:van,
de ingyen isli:olakiinyv és füzet nin·ieee».I Pedl,g ha az állam törvény erejóvel k&tere1liet ia arra, bory a gyermekek ki-dtel nélkül l&kC>lába járjanak, arra milr nem köteácliet senkit, hogy annyi Pénze letTen, 1.J11ennyire ■ifiuége van!
S a pedagógus urak ~ bölgyek
kiállít-!ü:, leezidjá.k, megbüntetik azokat-a ,gyer-mekeket, a.kiknek nincs könyvük. Mintha a gyermek elinn4, elkártyá:má
a
könyvre adott ~nit. Mintha a gyermek tehetne r6lá, . hon szegény apja, özvegy anyja nem tudott &tizekuporaratni annyit, _,,ennyi l:ell, Megbüntetik,megulgyenf-~il, a gyermeket azért, . mert ,zegény • .•
Milyen romboló hatása van az ilyen el-:itrásnakl A hatéves gyermek, alig teszi
~ 16.btt ,a11 iskolába, már tapasztalja, . hogy a . szegénység bún, .9Z~gyen s azkt l,iintetéti jár. Hogy azok', akiknek van könyvff.k, ;Jó gyermekek s ő ro88Z. Hogy a 11z1ilei meavetést é-rdemclnek, mert hiszen kiteezit őt a megvetésnek, büntetésnek. S elámul a ~rmek s meg van döbbenve és az lgazsA(b& Tetett minden hite romba-Üö.l. 0 edqig szol'ette az apját, rajongott
·az anyjáért, tii;ztelte · öket. S most ezt kell ta.paaztalnl&. Büntetéat kap, mert apja, uttjJja nem tud elég pénzt keresni •••
'l'isztelettcl felszólalok ez ellen az eljárás
~Uiin a nfilvánosság előtt. Gondolják
vtí-Cig • . netel6k eljárásuk veszedelmes vol•
táti 8 bti.ntetés helyett adjanak inUl>b könyvet, megazégyenitéii helyett pedig Ti•
r.ntalJák meg a szegény kicsinyeket 1
lllJff&rá,~ák ~e• nekik, bon 1zfileiket nnnál ;Jobban szeressék, mennél
b&ieseb-~- lüzdeJ2ek a c.ealád,. puszta. kenyeréért!·
- . Kmtol4ntl .J4noa
~~ A'13o. ~ - Ai
2.)0./lt-. ,?.
--munlsták. Mert hiába hirdetik -ttlt!crék,
A k
9•1 1•
hogy ök a marxizmus cllcn=éi:cl, gnzda•llliDl)j
a 1ZfflU$
sági követeléseik éppcnugy tisztamar-V J.,.SftBDiai'"' -?
xlsta követelések, mint ahogy polltikale; 11 mozgalmuk az osztályharc slkJán mozog,
!fogy antiszemiták. hogy nacionalistái<,
írta:
Kodolányi János
az csak azt mutatJa, !Jogy a háboru óta clprolelarizálódott osztályok lckint~lyes Budapest.. szeptember hó. része még nem tudott szákitani a ni•A maiyar · sa)tó eaöotetfi megdöb• lási és nemzeti
I
elszavalckal s reminisz•benéssel reglsztrálla a németorn4,cl d• cenclákkal. Sok közöttUk az olyan elem, lasztások eredményét. Erre me, is van amely nemrég még polgári lólétben s a kellő oka. Mert a most lefolyt válasz• nyugalomban élt s a polzári idcológlc tások Magyarorszá.r; sorsát vetltlk elöre. "1·,e voli. A i;:ll:dnsági kénysze;üsé1:ck mu~t (!í:Cl{Ct al ;.:icmckct is az osztflly-A kapitalista termelés válsá.u elérke-. harc utiára sodorták, ám ug:y, uog)! ide•
zett a végső kliellés stAdlumába. A bá· ológ1~j:'(nak némely csökci·é!!y(;\, lüi'.ö-boru befejezése óta folytak a krlils me,. uösen a nök neni adták még; lel. A !{ér•
oldásának sikertelen klsérletel Tárna• dés most már !gy lormulázódott: lerom•
lások, kompromisszumok, paktumok 1 1 • d 1 •
Próbálták 8 belső ellontmondbokat ki• bolható-e a néml)t kap tal st:i tar;;a a m1 rend nemzeti alapon, vagy nem? S me•
küszöbölni, a végsöklit leszltett lmperla• lylk szárny fogja lerombolni, a nemze-lisla versen1és méreglodt klbuznl. a
piacok elvesztésének következményeit el• ti-e, va&Y a kommunista • ••
kendőzni. Folyt a késhenli menő harc ai Különösen meg vannak döbbenve azok, egyes kapitalista érdekcsoportok között akik Németországot. mint demokratikus s ugyanakkor lolyt a harc a prolctariá" : államot tisztelték. Ök most nem tucliák:, tus ellen. Ezek a moz,almak a tel!es hi• : mit gondollanak.. Eddig nem vették ész•
pokrizls és álszemkem Jegyében !oly• ' re, hogy Németországban volt ui::yan tak le, Leieg;yvcrz.ésl koofereoclákat tar• : politikai demokrácia, de gazdasági de•
tottak például s UitY·anakkor lázasan mokrácla annál kevésbé, hiszen kaolta·
fegyverkeztek. MegáliaPodtak ei::yné• ' lista termelésben ez el sem képzelhetö.
hány kivénült csatahajó ebüllyesi,tésé• . Eddig nem vették tudomásul, hogy a bcn, dc vadul növelték a repillllgép-par• '· német demokrácia felemás organizmus, kolrnt és gyártották a mérgei gázokat. levegöbe épltett polltlknl forma, gazda·
»Rcndczt6k• a Jóvátételi problémát. ám sági alap· nélkül Ez: a belsö antagonlz•
u:;y, hogy abban' megszakadtak a dol• mus robbant ki most a választáson. Per•
gozók milliói, czyik állam kapltali:::musa sze sokan vannak, akik most már k.iván•
a másik tönkretétele árán facsarta ki az Ják a dlktaturát, mert - mint mondlAk adósssá'1:ok törlesztésére szükségi:s ösz• - a német népet a hisztéria kcrltette szci;ekct s !okozta ar.nak. uclsö vál!,ágal.t. hatalmába I Holott hisztériáról szó slnc,.
A békü!éi<cnyséi; és kle11:yenlltödés poli• Arról van csak szó, hogy a nép vllágo•
tikálát hlrdett6k és soha a petr61cuW: san látja a kapitalista termelés tchetet•
a sz;én, a nyersvas monopoll;;ztlkus. blr• fenségét s 1• akarja azt rombolni, Gaz·
toklásáért nem Indult mea; olyan klmé- duágl demokráciát akar a politikai de•
letlen s eszközökben cseppet sem vAlo• mokrác!a alá. Nem a demokrácia bukott gatós harc, mint éppen ennek a polltl• meg, hanem a felemás demokrácia, az t:ának a hirdetése lde)én. A szakadék, áldemokrácia, amelyben 8 dolitozók él·
mely a háboru után egyre jobban tágult veznek ugyan politikai Jo,okat, de gU•
uiy az egyes kapitalista érdekkörök, d á · 1 k mint a kapitalizmus és a clolgozó osztá• as
,1
og;o at nem.lyok l(özött, immár átbághatatlanná mé• A nyomor é's mimhnólkllllsést iylízött
lyült. a választásokon - montcgetözno-k most
a pol~ári pá,rtok, Jgen. a nyomor és a
Pontosan mutatja ezt a német válasz- intmkan~k!Wsé,:, A· néo tlz esztendelf.
tások eredménye, A polgári pártok, am~- várta és hitte, .hOiY a kapitalista kor•
lyek a kapitalista termelés érdekclllel• ltusok rendbet,ozúdc az·· 61,tet
s ·.
be-nek osztályát képviselik, csu!osan fel· váltlak 1 .
bavoa tott .
Jd,retekot;Tilret-morzsolódtak s felülkerekedtek,. mí:i:: pe• .l I d 1. t "é t k ők s a tár dig. rohamos tempóban, a tJkccllcucs met r;S b itltll tsazo, " r o : • pártok, A nemzeti szocialisták és n kom•
;1q; 0 . .
. 10 . 1 lg , trr . 6
~ ( ;'
/
D'alúot : • eredJliénytelemézeit :: - ~
deüfÍtt, -DIÚ~ífÍ)dk' j ~ olYaD 6Jegee N táraaüisotkal loldozották. S a ~ - tJutáa.. -1•t . a: .. ~ e t válűiüiokoanéo drt '5-tiirt: Sors.. -azőabaaeure: mutatko~k-.''ffi'edüli. oka
csak·
kétséicbeeltöbb és kilátástalanabb lett.
az.
boa ~en sok orszásroaá'mk:·~Meic kell vallani: ~~rö! nem a kai,lta- Utlkal demokrácia slncsc. Ha például lista oArtok_ tehetnek: errlíl a kaottáJli.'
Maaaronzu .Jléoe;s.
olyaa Altaanosau·mus beJs6 lodkáJa tebet csü. Illetve 61: uaballon •válautbatna. mint ahogy belső ellentmondásai .cllmlntlhatatlan
a
u6nlet ,a6o vAlaszt. e1Y-kéi éven b~-soro:r:ata. S ezt Utta .. bo a Gémet néo lül :·11aan~ok':,-;: lelea~k mutatltoz~többséiz:e I ezt a:r: erodmEnYte1eas6pt ntntk; mlut '"ott. Amlb61 u a tanuld,:,·
elégelte~mos. Szó Jlacs Itt ~vo~. JaOff abol .nlncsea .KWSuúl. demokrt-clfrbott Paradicsomról«. · OUdada,o- da. ott: ·stPtzertt ■ ·ooUtlkal' dllctatpf'a lltikal téuyekrtil van. csat. szó. Szó Is. l(apltallsta JdzsákmárlYolás 6s oo-slncs e«Y néo hls:r:t6rl,Jir61: Csak ar- litlkal subadsárt nem fér össze e~-ról van 1zó. boitY a Déo a maa érde- mással. Csak sl~etl az ,ueotmon4á-kelt clóbbre bel:vod a boltallsta ter-1 sok klélouldh6t , s az elleot6tek klrob-mclés 6rdekelnét s a map módJán b«ilb,t. A kaoltall:uaus s:r:cmoontláb61 akarla mcs:tercmtcnl a mua 6letlormá-· az a helyes, ami Maoarorsú~ valtY lát s nem I kaoltall:r:muséa.. Olniország,. LonoetornA~
J111oulá-A kaoitalista clvlllúcló 6sueom!J111oulá-Asa vla illam6lct6beo . történik.
sok!clll közelebb van. mint h1nMak. A:r: Do a sr.oclal1$tü szemoontlából uu•
ul bAboru sokkal k6r.elebb van. • mint h91:ves. ab~Y Németorsd~an t&-tbut, 2"ondolnánk. A krlzls sokkal ma.uobb, Most Ulnt . kL ho,tY mllYea lelcntösh;U és sokkal sulyosabb. mint a Jea,esszl- a lc,:klsebb ooUtlkal s:r:abadda; lai mlstábbak Is v6lllt. HOStY nem mln4 E:tt azonban blzonYára észbevenlk a
ml oolltlkusalnk, a s:azdashl m.abarad-1Alnk Is és a német választások után
csak lobban irtóznak a azal>ad1áldo-a:okt6I, mint edd·hc. Van erre okuk ele-a:~mdö. A német oélda mutatla. hogy hol áU az eur6Qal kaoltallsta termelési 6s társadalmi rend.
1
1
_j
J ,:,
,adászok a vlláiWril elől,előséuel loly-atnak. korszakalkotóak lesznek 8 •ma-;yar gazdasági· é(etre. Arról van u,n.·an-s szó, hogy kiváló vadászaink mea;hlv-ák a francia vadászokat hadnkba
va-lászul, mert, mlut mondják, az ország nal meg;csonldtott állapotában Is bővel•
,edlk ugy naty vadban, mint apró vad•
rekben, ha kivitelre keriiL Politikaiak:
külföld lobban megismeri uazánkat, Hla, milyen magas nlvón ,Hl a kultu•
ánk (ami alatt főként tokall bort, uép.
·lseletes menyecskét, autóutat és ban•
:ellet kell érteni, cldnnyal füszere:.i;ve),
!viszik a hlrét az ország óriási vendé&;•
zeretetének s beláttatják mindenkivel, ,ogy bizony nagy lgazsái:;talansá1 tör•
ént velilnk. Mert a vendégek vadászat itán természetesen Trianonról loinak ,eszélr.!. Direkt ezért Jönnek ••• Ezért énzt. pénzt. Ezt ldegenlorulomnak
blv-½r1 ,1q30 rmp} lo
·agy tökéléoek eredményét. ldcg,mlor-alom l Micsoda varázsige. MIiyen szép
lntélyes mennylségü olcsó hussal lét-atná el az orzág; szegényebb osztályait, azaJias buzgalmuk folytán ideclpelnek világhiril francia vadászok? Kanadét em érte semmiféle trianoni kata3ztrófa, ti szüksé,:e tehát a ml vadászaink
ex-edlclóJára? A vagy talán azért mennek da, hogy az ország; Jó hlrncvét elter•
~sszék a prémvadász-terllleteken és 1oggyőzzék a kanadaJ farmereket ha•
ánk siralmas állapotáról?
Amennyire a magyar vadászok min•
ig tüzrölpattant honfiúi lelkessér.ét Is•
1ercm, valószlnllnek látszik ez a apitallzmust a trianoni béke lgazsáitta•
Ulság;alról s hagyjanak Itt néhány mll·
-0 frankot· 1s. Ylszont menJenek ki cse":
éhe a ml vadászaink -h~Jgydtlll Kana~
ába, ám. lehetölea: takarék9skodJanak - ami · az ottani prériken l1en · k!Snnyll 'oloi - s 'nözzék mea:. a ;farmereket
...J.