A Forrás jele.n számától kezdve ba-rátaimmal együtt én is tevékeny részt veszek a szerk·esztésberr. Ha ed<lig· is 'iparkodtam a proletáriátus érdekeit szolgálni -"- bevallom: gyakran ügyet-len és meg· nem felelő eszközökkel -, úgy ezután: fokozottan veszek részt a :&elszabadulásért folyó osztályharcban.
Sokat tévedtem, de ma tisztán látok. S bár tévedéseimet meg nem történtté n,e,m tehetem mál~, a jövő még az en:rém s minden becsületes elszántságom meg-van ahhoz, hogy a felismert igazságok vezessék tetteimet s eggyé váljak a prol,etáriátussal a harcban\.
Mert tudom, hhgy mint iróntak, mint
művésznek s gondolkodónak, .egy köte-lesi?ég~m van: harcolni az elnyomatás elleni küzde1embe.n a kizsákmányoltak, az alulkerültek, a megrövidítettek ol-dalán. Az ér~ hitemnek is er;ősite•.1.ie
kell a szociálizmusban' hívők hitét, az 'én: tagadásomnak is hozzá kell járulnia az psztálytársadalom megtagadásához.
2
keser,edett el1enségoe vagyok a dilettan-tiµnnsrrak s ezért akadnak m,ajd, akik félteni fogják poziciójukat től,em. En már most kijelentem, hogy semmiféle személyi támadásra nem fogok vála-szolni és, mint aki már sok támadás-banj részesült, ld fogom ereszteni a fé1fü1emen azt, ami a másikon beinent.
Harcba kerülök és harcba akarok ke-rülni, vállalok mindent.
EgyeUen: cél van csupán előttem: a Pr'oletáriátus szolgálata a toll fegyve-rével. S én,. minJt a toll mu.1kás8i, jól tudom, hogy mily,en rettenetes fegyver a toll. Nincsenek illuzióim, nem va-gyok immár romantikus siheder. Még-győződéseimet a tudományra és :a ta-.
pasztalatokra építem, nem ismerek ro-konokat, vagy barátokat, csak
elvtár-~q3 0.
Mint irónak, dolgOZll!Om kell a szocia-lista ideológia felépitésében. MiJ.1.t kri-tiknsn:ak: hozzá; kell :já:ruln'.om a pro-1etáriátus ideológfai neveléséhez, téve-déseinfsk megszünt,etéséhez, ítéleteinek tisztázásához. S mint iró-mm(kásnak, ott a helyem azok között a munkások között, akik a gépek meUett:, vagy kk1t a szántóföldeke·rr robqtolnak s maguk-ban hordozzák az emberiség szebb, iga, zabb és harmonikusabb jövőjét. Irása-imban. eddig is egyll!ek éreztem ma-gam a szenvedőkkel és rabszolgákkal.
Dokumenifálni akarom, hogy J,:özéjük tartozom, hogy cserben nem hagytam
őket s nem is h1agyom soha s hogy ál-dozatot, snlyos áldozatot kell hozn·om ér,ettük, akiknek egész életük s minden napjuk csak áldozathozá.'3.
Tudom, hogy ,ez a lépésem támadá-. sokat fog pr:ovokálni elLeIJiem:támadá-. Ki fó'-g·om hiv,ai a polgári oldal elképedését s az álszociálisták irigy günyolódását.
'.azok, akik ismer·n;ek, tudják, hö'gy
el-sakat, nem ismerek személyes eUensé-geket, mert a proletáriátus ellenségei - túl mtndetn SZiemélyes sérelm'.ell é.s fájdalmon - az én ellenség.eim is. Szo-cialista irodalmi és kritikai orgánumot csinálunk, régi .elvtársaim segitségé-v·el, olyat, amely n!ivójával,
cszkö:?lei-•r.ek tökélet,ességével fel tudja venni a harcot a polgári folyóiratok ellen. S ,ebben, a munkámban félretesz,ek
min-dPii sziemélyes érdeket és hiuságot.
S egyszersmind példát akarok mutat-ni azokn:ak az íróknak, kritikuso:knak, akik még ingadozn/ak s akik n,em me-rík megtalálni az egyenes htat a gaz-dasági, politikai és szellemi elns·oma-tásnak abban a :r,ettenetes atmoszférá-jában, amelyben) ma Magyarország népe vergődik. Kodolányi ,János
fv
SASDI SANDOR: Nuolc hold föld.
Sásdi könyve nem kelt az ol~asóban sie,m kiilönösebb lelkesedfult, sem el-1,enrtmo'ndást Ennek az az oka. hogy gondosan kerül minden momentumot, amely a falu életében ítéletet pr,ovo-kálna. Figyelmét eizy pontra koncen~-rálfa: hogy alakulnla.k S7'erelmek, vi-szonyok, barátságok és
ellenségeskcdé-·sek
a .
nyolc hold földecske körül, mérl~gel minden egyes mozzanatot„minden'. szót. Ez a túlgondos mérlege-lés tán árt is a könyvnek: hiányzik
be-lőle az ösztönös bátorságnak. biztos-s1ágnak a fondülete.
Sajnálatosan nélkülözzük, hogy a falu köziga~atásáról, a, gyermekek életéről. · az államapparátusnak a kon-ookv·enciákat. Ezek az emberek súlyo&
agyagból megmintázott szobrok, ame-lyek soha a maguk alapzatáról-, a
·"nlYolc hold földről, le nem dönithetők.
Pedig nyilt volna rá alkalma, hogy a földnélküli embert s:oombeállitsa a jó-módu paraszttal. Csiráit ,ennek a meg-érzésének látjuk is abban a kitünőéit
megírt jeLenetben~ amely a falu kita-szi tofüainak. koldusainak, kanászának portáján játszódik le. És a szegén;'Y kanászlány szerelme a gazdag paraszt-legény iránt nem nélkülözi az osztály-determináltságok rajzát. · Sásdi azon-ban túlságosaiil óvatos, vagy túlságo-san hidegvérü ahhoz, hog·y a témának ezt az oldalát ki tudja aknázni s a hegyháti kis falu határain túl fül tud-·
ja 11iÖv~zteni. Még nagyon is kötik őt irodalmi ~eminJiszcenciák, nagyon is szeme előtt lebtegnek olyan példák„
amelyek megragadták érdeklődését s
zp.űvészi gyönyörködését. Ez a sz:enti-, mentális ragaszkodás- a példákhoz, az.
, iskolákhoz. megköti a fantáziáját. S
1 ehhez még hozzájárul még az is, .hogy ' túlságosa:rr ragaszkodik emberekhez,, helyzetekhez és miliőkhöz, amelyek!et gyermekkorában magába szívott. Sze-, reti őket s nem akar változtatni a- ké-[
s2Je:n; adódó elemeken semmit. Ezt a szentime.ntálizmust okvetlenül le kell gyürnie. S hogy ehhez meg van: Sásdi, lo'n:!li,ktus~i i_s, szinte Hamsun kez~ből -prultek ,~1. (Nehol a monklatai isi), Eb~
~a UJabb muve azt mutatniá. hogy meg-re~ed . az irodalmi reminiszcenciákban), m1p~~n1 részvétünk is az övé lenne.
A
FERFI öSZTöNELETE,* F e 1 d-m a n n azok közé a pszicho-analitikusok közé tartozik, akiketelsősorban a beteg ember meggyó-gyítása érdekel. ,,Akármennyire is
le-nyügözők a mesterien felépített freudi rendszerek, akármennyire is
• csábítóan egyszerű Adler emberszem-lélete, akármennyire is tetszetős a filozófiára hajló elmének Rank
me-* D r. F e I d m a n n S á n d o r : A férfi ösztön élete.
tapszichoa.nalizise, a gyakorlatban
Ste-kel útján járunk, mert így kezünk nincsen megkötve, gyógyeljárásunk hajlékony és rugalmas marad. Nyu-galmas óráinkban elmerenghetünk az emberi lélek káprázatosan szép és bonyolult gépezetén, de amikor a szenvedő embertárs fordul hozzánk segitségért, akkor csak feltétlenül biztos eszközökkel szabad dolgoz-nunk, melyek tapasztalat szerint cél. , , gondolkozásában nem kott semmi-' féle ·· már kész rendszer tetszetősége,,
todox" freudi gondolatmene.t az az.
Ariadne-fonál, mely a lélek labirin-' tusából kivezet, a másik esetben pe-dig az egyszerű adleri emberismeret".
Analitikusok, akik elsősorban a rend-szer tuciqmányos kiépítését tűzik ki célul, sőt egy új világszemlélet meg-alkotására· is törekszenek, ezért Feld-, mannt nem minden gúny nélkül ne-, értékel-nünk Feldmann konzekvens, nyíl-egy,enes és mindig praktikus, a reá-lis életben gyökerező eljárását.
Ste-\cel gátlásmentes ruganyossága ha-' sonlitható az övéhez.
Ebben a testes és jól megírt;
kötetben a férfi ösztönéletének fejlő~
dését, elferdüléseít s konfliktusait mutatja be a gyermekkortól az apa-ságig. !'-1indig egész sereg klinikai esetből mdul ki és egyszerű, könnyen érthető s hézagmentes következte-téssel tárja fel előttünk az ösztönélet moz~anatait, funkcióit és funkcióza-varatt, sohasem tévesztve szem elől elóí~életeket rombol. (Vonatkozik ez a minden részletkérdésben csak
Freud-hoz, vagy csak Adlerhez ragaszkodók i:l~ltélet~ire is). A terápcutikus ana-hz1st, m1nt szigorúan összefüggő lánc
'szemeit pergeti, semmi sem kerüli el
·a figyelmét s nem riad vissza attól sem, hogy fizikai megbetegedések mö-gött meglássa a lelki rugókat, még olyan esetekben is, ahol az orvos csak fizikai bajt állapithat meg. (Egy igen -érdekes, izgalmas analizisében sze-münk láttára bontja ki egy paciens -olyan természetű funkcionális
zava-rainak lelki hátterét, amelyet a leg-képzettebb belgyógyászok puszta fi-:zikai betegségnek ismertek fel s beál-litottságba kergették. (Nagyon érde-' kes lenne a naplót összevetni néhány , irodalmi alkotással: Tolszto;
,,Gyer-mekkor, ifjúkor" dmű művével, vagy Strindberg önéletrajzi munkáival
pél-; dául. A miívészi alkotás sok még homályban lappangó törvényét.e s fo-lyamatára derülne fény!) Azok pedig, akik gyermeJ.,.-nev,eléssel, vagy emberi lelkek irányításával foglalkoznak nem is i11élkülózhetik ezt a könyvet. Szinte ter-, mészetellenes módszerénter-, amellyel
szisztematikusan tenyészti a beteg ,em- ' , berek tömegeit, a társadalmi
beren-dez'k:edés sok erőszakos, betegségbe , kényszerítő jelenségén s legfőképen ' a szexuális morál tarthatatlan
hipokri-:zisein. Ma már kezünkbe van a , módszer, amellyel rengeteg bajt,
be-tegséget, tra~édiát és konfliktust meg-oldhatunk, megszüntethetünk, s6t megel6zhetünk, de a társadalmi mo-lrál, a hivatalos nevelési rendszer s a neurózisában makacsul megmaradni akaró társadalmi organizáci6 csak igen-igen nehezen vesz róla tudomást, Pedig ezt a könyvet oda "kellene il-leszteni minden pedagógiai könyvtár .szakkönyvei közé, s végre be kellene látni, hogy Wundtnál nem szünt meg a pszichológia. fejlődése.
A könyv nagyon sok életunt s kétségbeesett embernek adhatja visz-sza. a gyógyulásba vetett lútet, az életörömet és a munka szeretetét.
Szülök mint valami nyitott ablakon, pillanthatnak bele rajta keresztül gyermekük lelkivilágába és sok olyan látszólag korrigálhatatlan jellemvo-nást · változtathatnak meg, .tmit ed-dig tehetetlenül szemléltek. Ráébred-hetnek saját felületességük, mulasz-tásuk, vagy oktalan maradiságuk tu-datára. Akik szülőknek, kétségbe-esett embereknek szolgálnak pozi-ciójukban tanáccsal, r;vizió alá ve-hetik . mberismeretük alapjait. Ut-töró könyv a magyar pszichológiai