• Nem Talált Eredményt

Írta: Kollár Attila és Karlinger Kinga

14.1.4. Focalis megjelenésű májbetegségek A leggyakrabban felfedezésre kerülő

14.1.4.1. Benignus intrahepatikus eltérések:

14.1.4.1.1. Cysta

Típusos megjelenéskor éles kontúrú, jól határolt, belső echóktól mentes, folyadéktartalmú képletet látunk, nem ritkán vékony szeptum is elhelyezkedhet benne és akár kisebb fali meszesedés is ábrázolódhat. Méretük 3 mm és 10-12 cm között változhat. A simplex cysta (16. ábra) a multicystás májtól csak a cysták számában jelent eltérést. A polycystás máj (17.

ábra) viszont autoszomális dominánsan öröklődő betegség, melynél a cysták jelentős száma miatt akár a májparenchyma 70-80 %-a is cystás átalakulást mutathat. Gyakran jár együtt polycystás vesékkel, míg a teljes polycystás szindrómát - amelyhez még a pancreas polycystás érintettsége is társul – roppant ritkán látjuk.

16. ábra Simplex májcysta, UH vizsgálat

14. Hasi parenchymás szervek diagnosztikai vizsgálómódszerei

185 17. ábra Polycystás máj, kontrasztos CT vizsgálat

A májcysták differenciál diagnosztikai nehézséget csak atípusos megjelenés esetén okoznak (bennékük fokozott echogenitásúvá - UH ill. denzitásúvá - CT is válhat), ilyenkor cystosus tumortól, metastasistól, esetleg tályogtól történő elkülönítésük csak a klinikai adatok összevetésével és UH- vagy CT-vezérelt punctió elvégzésével lehetséges.

Az MR kép a cystákra jellemzően sima kontúru, T1 súlyozással gyenge, T2 súlyozással igen erős jeladású. Ha a cysta komplikálódik (fibrosis, septumok, besűrűsödés, haemorrhagia), az MR jeladás ennek megfelelően változatos.

Külön megítélést igényelnek azok az esetek, amikor a klinikum alapján nem kizárt, hogy echinococcus cystával állunk szemben. Ilyenkor a szerológiai vizsgálatoknak is alapvető a fontosságuk. Ezeket a kórformákat már a parazitás májbetegségeknél tárgyaltuk.

14.1.4.1.2. Hemangioma

Típusos esetben jól határolt, echodús szolid képlet, leginkább 2 cm alatti átmérővel (18.

ábra).

18. ábra Máj haemangioma típusos UH képe, 6. szegmentum

Atípusos hemangioma (inhomogén, vegyes echoszerkezettel vagy echoszegény megjelenéssel) esetén szükség lehet további képalkotó vizsgálatok (többfázisú MDCT, MR) elvégzésére, sőt bizonyos esetekben az UH vezérelt biopszia sem kerülhető el a megnyugtató diagnózis felállításához.

MR vizsgálatra csak a "nem típusos” haemangiomák esetén kerül sor, ugyanis UH-gal, ha kétség maradt dynamicus CT-vel (19., 20. ábra), ha még mindig nem tökéletes a

186

diagnosztikus biztonság, akkor izotópos módszerrel és biopsiával egy terime haemagioma volta eldönthető.

19. ábra Máj haemangioma, CT natív vizsgálat

20. ábra Máj haemangioma, kontrasztos CT vizsgálat, késői vénás fázis

Érképlet melletti, tok alatti localizáció és centralis thrombosis-fibrosis megzavarhatja a diagnosztikus értékelés biztonságát és ekkor kerülhet sor az MR vizsgálatra, ami nagyon érzékeny a haemangiomákat illetően (21. ábra) (0,5 cm-es méretűt is már jelez).

21. ábra Máj haemangioma, MR vizsgálat, T2 szekvencia T1 súlyozással a májparenchymánál kissé gyengébb jeladásúak.

T2 súlyozással igen erős jelet adnak. A T2 relaxatiós idő ingadozását (a jelintenzitás erősségét T2-vel) a thrombosis-fibrosis mértéke döntően befolyásolja.

14. Hasi parenchymás szervek diagnosztikai vizsgálómódszerei

187 MR-rel is lehet kontrasztdinamikai vizsgálatot végezni, ahol a haemangiomák lassult

keringésdinamikája a (CT-hez hasonlóan) demonstrálható: írisz, kerékküllő alakban kívülről befelé telődnek, amennyiben típusos megjelenésűek.

14.1.4.1.3. Focalis Nodularis Hyperplasia (FNH)

Előfordulásában kifejezett női dominancia tapasztalható (80:20 %), gyakorta a huzamosabb ideig anticoncipienst szedő fiatal nőknél jelentkezik.

Tipikus UH megjelenése nincs, mert echodúsabb, echoszegényebb, sőt izoechogén is lehet az ép májszövethez képest. Amikor kissé echodúsabb a környező, ép májparenchymánál akkor UH-gal megbízhatóan azonosítható lehet és centralis részében (nem minden esetben) láthatunk egy echoszegényebb területet (central scar) is. Color dopplerrel típusos esetben a tumorban az ún. kerékküllő rajzolat (spoke wheel) mutatkozik. Ezek a daganatok tipikusan artériásan hypervascularisaltak és kimutatható a képlet centruma felé haladó domináns artéria is. Többször előfordul, hogy UH vizsgálattal az FNH nem különíthető el a környező májparenchymától, csak a térszűkítő hatás érzékelhető (vénák, epeutak mérsékelt dislocatioja, compresssioja). Ilyen esetekben a jól kivitelezett többfázisú MDCT vagy az MR vizsgálat diagnosztikus értékű lehet (22. ábra). MR vizsgálattal a T1 súlyozott képeken a májszövettel izointenzív jeladás látható benne, és csak az erek distorsiója az, ami felhívja a figyelmet a jelen lévő elváltozásra.

22. ábra FNH, MR vizsgálat, kontrasztos T1, i.v. Gadolinium adásával

A T2 súlyozású szekvencián a jelintenzitás kissé fokozott lehet a normális májparenchymához képest. A "centralis heg" fibroticus volta miatt gyenge jeladású mindkét súlyozással, de ha colliquatios necrosis van benne (mások ezt a tág epeutaknak tulajdonítják), akkor T2-vel erős jeladást mutat.

14.1.4.1.4. Adenoma

Ezeknél a jóindulatú májdaganatoknál is előfordulási gyakoriságukat tekintve női dominancia van, de nem olyan mértékben, mint az FNH-nál (60:40 %).

Nagyon fontos az időben történő felismerésük, mert növekedésük során bevérezhetnek és így súlyos szövődmények (parenchymás vagy intrabdominalis vérzés) alakulhatnak ki.

UH-gal speciális morfológiai kép itt sem tapasztalható, viszont a képleten belüli echoszegény, egyenetlen kontúrú, avascularis terület már felhívhatja a figyelmet bevérzésre.

Korai artériás fázisban ezek az elváltozások is fokozott kontraszthalmozást mutatnak, az a.

hepatica felől hypervascularisaltak, de FNH-hoz hasonló specifikus jellel (pl. central scar) nem találkozunk.

188

MR vizsgálattal a T1 súlyozott felvételeken a jelintenzitás általában kicsit csökkent. Ha van pseudocapsula, az T1 súlyozással hypointenzív.

A T2 súlyozással az adenomák fokozott jeladásúak.

Inhomogen jeladású a benne lévő zsírszövet és necrosisok miatt. Az adenomán belüli vérzések a képet erősen "tarkítják" és a vérzések életkorának megfelelően váltakozik jeladásuk T1 és T2 súlyozással.

Ami megkülönbözteti az FNH-tól az adenomát, azok a következő jellegzetességek: az inhomogenitás, a zsírtartalom, a bevérzések és ha van, akkor a pseudocapsula.

Ugyanezek a jellegzetességek - a zsírtartalom kivételével! - nem alkalmasak a hepatocellularis carcinomától való elkülönítésre, mert az is bevérezhet és lehet körülötte pseudocapsula is.

14.1.4.1.5. Egyéb benignus májtumorok

Természetesen az előző elváltozásoknál jóval ritkábban lipomát, pseudotumort, intrahepatikus splenosist, egyéb jóindulatú májtumort is találhatunk intrahepatikusan. Ezek bizonyos esetekben diagnosztikus nehézséget okozhatnak és képalkotó vezérelt biopsziára is nem egyszer szükség lehet a további terápiás döntés meghozatala céljából.

A leggyakoribb