Első főrész: Alapvető rendelkezések 513
Második főrész: Az állampolgárok általános jogai 515 Harmadik főrész: A szövetség és a tagállamok 515 Negyedik főrész: A szövetségi törvényhozás 516 első fejezet: a szövetségi törvényhozás szervei 516
a. az előkészítő szervek 516
1. az Államtanács 516
2. a Szövetségi kulturális tanács 517 3. a Szövetségi gazdasági tanács 517
4. tagállamok tanácsa 519
b. a Szövetségi gyűlés 520
C. a kibővített Szövetségi gyűlés 520
Második fejezet: további rendelkezések 521
Harmadik fejezet: a szövetségi törvényhozási eljárás 523
Negyedik fejezet: a szövetségi törvényhozás szerveinek a
szövetségi ügyek végrehajtásában történő közreműködése 526 Ötödik fejezet: a szövetségi törvényhozó szervek
tagjainak jogállása 527
Ötödik főrész: A szövetségi végrehajtó hatalom 528
első fejezet: a közigazgatás 528
a. a Szövetségi elnök 529
b. a Szövetségi kormány 531
C. a fegyveres erők 534
Második fejezet: a bíráskodás 535
Hatodik főrész: A tagállamok törvényhozása 537 Hetedik főrész: A tagállamok közigazgatása 540 Nyolcadik főrész: A közigazgatási körzetek, a községek
és a községi társulások 543
Kilencedik főrész: Bécs szövetségi város törvényhozása
és közigazgatása 544
Tizedik főrész: A közigazgatás kivételes jogosítványai 546
Tizenegyedik főrész: A Számvevőszék 549
Tizenkettedik főrész: A Szövetségi Bíróság 549
Tizenharmadik főrész: Záró rendelkezések 555
Hivatkozottirodalomjegyzéke
557Tárgymutató
579Németnyelvűtartalom
609az egykori osztrák Császárság – európában szinte utolsóként – még di-nasztikus állam volt. Összetartó erejét nem egy azonos nemzethez tar-tozás, hanem az uralkodó személyéhez történő kötődés biztosította. a vesztett háborút követően a dinasztia kényszerű távozásával azonban az összekötő kapocs elpattant. a régi osztrák állam, minden belső ellenállás nélkül, darabjaira hullott szét, egykori területén nemzetállamok alakul-tak. ebben a helyzetben még az is kétséges volt, hogy az újonnan létrejött államalakulatok bármelyike egyáltalán áll-e államutódlási viszonyban a régi, dinasztikus ausztriával. az állam régi elnevezését végül, részben a békeszerződésből eredő kötelezettségként is, a németek által lakott terü-letek vitték tovább. a kezünkben tartott kötet ennek az államnak a felépí-tését és működését vizsgálja, a mai független ausztria létrejöttét jelentő 1955-ös államszerződésig.
ausztria 1920-ban kibocsátott alkotmánya több, más államok számára is mintául szolgáló alkotmányos konstrukciót tartalmazott, ugyanakkor a 30-as évek elejének krízishelyzetét nem tudta kiheverni. a Szerző mun-kája ezzel összefüggésben érzékelteti a vesztett háborúból eredő belpo-litikai, és alkotmányos válsághelyzeteket. a régió három vesztes álla-mában a háborúból, majd a gazdasági világválságból eredő feszültségek eltérő tendenciákat váltottak ki. Magyarországon egy nem minden szem-pontból demokratikus kormányzati rendszer jött létre: a forradalmakból eredő káosz ellenreakciójaként az államműködésben már a kezdetektől tekintélyelvi elemek is mutatkoztak. ez a rendszer azonban a gazdasá-gi világválság következményeit is kibírta, a korlátozott demokrácia az 1944-es katonai összeomlásig fennmaradt. ausztriában és Németország-ban 1918 után egy teljesen demokratikus államberendezkedés jött létre, a világválságból eredő nyomás alatt azonban mindkettő megtört. Német-országban egy totalitárius kormányzatot vezettek be, ausztriában pedig – ennek megakadályozása végett – egy tisztán autokrata alkotmányt lép-tettek életbe.
a 30-as évek autokrata államrendszerei gyakran alkalmaztak hivatás-rendi elemeket, amelynek pedig egyik szellemi forrása XI. Piusz pápának az 1931-ben kibocsátott „Quadragesimo anno” kezdetű enciklikája volt.
a Szerző azonban ezzel összefüggésben rávilágít arra, hogy a hivatás-rendi szerveződés alkalmazásának nem szükségszerű következménye az
autokrata kormányzat. ez az említett pápai enciklikából is levezethető, hiszen XI. Piusz a hivatásrendiséget nem az állam, hanem a társadalom szerveződésében tartja fontosnak, az államforma (a kormányzati rend-szer) megválasztását az emberek szabad belátására bízza. emellett a mun-kában megfigyelhető az autokrata és a totális állam közötti határvonalak meghúzása is. a Szerző érzékelteti, hogy az autokrata állam nem a totális állam egy szelídebb változata, hanem egy attól különböző kormányzati rendszer. az 1934-es osztrák alkotmány nem a hitleri Németországban kiépülő kormányzati rendszer irányába tett első lépés volt, hanem egy másik irányba történő elmozdulás kísérlete.
a 30-as évek történelmi helyzetéből eredő érdekességek mellett a mun-ka másik, nagyobb részének, a hatályos alkotmányjog szempontjából is jelentősége van. ausztria ugyanis azon államok közé tartozik, amelyek a második világháború után nem bocsátottak ki új alkotmányt, így a könyv 1920 és 1933 közötti időszakról szóló fejezete a ma is hatályos osztrák alkotmány alapjait – közte több, mintaértékű alkotmányos konstrukciót – tárgyalja.
talán a leginkább példaértékű a közjogi bíráskodás kiépítése. a munká-ból kitűnik, hogy a közigazgatási bíráskodás már a császárság időszakában igen fejlett volt, sőt az alkotmánybíráskodás egyes elemei is megjelentek.
Így nem csoda, hogy 1920-ban ausztriában állítanak fel először alkot-mánybíróságot. bár párhuzamosan Csehszlovákiában is sor kerül erre, azonban ennek gyökerei is az osztrák Császárságra vezethetők vissza.
emellett ausztria volt európa egyik első tisztán parlamentáris köztár-sasága. az 1920-as alkotmány a teljesen reprezentatív államfő mellett foglalt állást, s a Szövetségi kormány kizárólag a népképviseleti kamará-tól állt függésben. további érdekesség, hogy az 1929-es alkotmánynovel-la, a Weimari köztársaság mintájára, több fél-prezidenciális elemet ikta-tott be az osztrák közjogba, amelyek az alkotmány hatályának 1945 utáni fenntartása miatt máig megmaradtak. Németországban egy ezzel ellenté-tes hatás érvényesült, a bonni alaptörvény az 1933 előtti fél-prezidenciális helyett az ausztriára 1920 és 1929 között jellemző parlamentáris kor-mányzati rendszert vezetett be.
Összességében a munkáról elmondható, hogy sok, Magyarországon eddig még nem publikált eredményt tartalmaz, így ajánlom minden ér-deklődő olvasó figyelmébe.
Dr. Schanda balázs
BGBl. [Bundesgesetzblatt – Szövetségi törvénytár] ausztria hivatalos lapja 1920 és 1938 között.
BrV [bismarkische reichsverfassung] a Német birodalom 1871.
április 16-i alkotmánya.
B-vg1920 [b-Vg bundesfervassung] az osztrák köztársaság 1920. évi alkotmánya.
B-vg1925 az osztrák köztársaság 1920. évi alkotmánya, az 1925-ös alkotmány-novellával egységes szövegbe foglalva.
B-vg1929 az osztrák köztársaság 1920. évi alkotmánya, az 1929-es alkotmány-novellával egységes szövegbe foglalva.
B-vg1934 az osztrák Szövetségi Állam 1934. évi alkotmánya.
Csehszlovákia1920 a Csehszlovák köztársaság 1920. évi alkotmánya.
GG [grundgesetz]a Németországi Szövetségi köztársaság 1949.
május 23–i alaptörvénye.
1. KA. (erstes konntrollabkommen) abkommen über die allierte kontrolle in oesterreich vom 4. Juli 1945. az ausztria szövet-séges ellenőrzéséről szóló 1945. július 4. megállapodás (első ellenőrzési megállapodás) [Forrás: Verosta (1947) i. m. 66–71.]
2. KA. (zweites konntrollabkommen) abkommen über den kontroll-apparat in oesterreich vom 28. Juni 1946. az ausztria feletti ellenőrző szervekről szóló 1946. június 28. megállapodás (második ellenőrzési megállapodás) [Forrás: Verosta (1947) i.
m. 104–113.]
LGBl (Wien) [Landesgesetzblatt für Wien – bécsi tagállami (városi) törvény-tár] bécs szövetségi főváros hivatalos lapja.
lengyelország1921. a Lengyel köztársaság 1921. évi alkotmánya.
l-vgBgld1926. [Landesverfassung für das Land burgenland vom 15. Jänner 1926] burgenland 1926. január 15-i tagállami alkotmánya.
l-vgBgld1934. [Landesverfassung für das Land burgenland vom 16. oktober 1934] burgenland 1934. október 16-i tagállami alkotmánya.
l-vgKt1924. [Landesverfassung für das Land kärten vom 14. März 1924.]
karintia 1924. március 14-i tagállami alkotmánya.
l-vgKt1930. [Landesverfassung für das Land kärten vom 4. Juni 1930.]
karintia 1930. június 4-i tagállami alkotmánya.
l-vgKt1934. [Landesverfassung für das Land kärten vom 14. Dezember 1934.] karintia 1934. december 14-i tagállami alkotmánya.
l-vgNö1920. [Landesverfassung für das Land Niederösterreich vom 30.
November 1920] alsó-ausztria 1920. november 30-i tagállami alkotmánya.
l-vgNö1934. [Landesverfassung für das Land Niederösterreich vom 30.
oktober 1934] alsó-ausztria 1934. október 30-i tagállami alkotmánya.
l-vgOö1930. [Landesverfassung für das Land oberösterreich vom 17. Juni 1930] Felső-ausztria 1930. június 17-i tagállami alkotmánya.
l-vgOö1935. [Landesverfassung für das Land oberösterreich vom 9. Juli 1935] Felső-ausztria 1935. július 9-i tagállami alkotmánya.
l-vgSa1921. [Landesverfassung für das Land Salzburg vom 16. Februar 1921.] Salzburg 1921. február 16-i tagállami alkotmánya.
l-vgStei1921. [Landesverfassung für das Land Steiermark vom 26. November 1921.] Stájerország 1921. november 26-i tagállami alkotmánya.
l-vgTir1921. [Landesverfassung für das Land tirol vom 16. Februar 1921.]
tirol 1921. február 16-i tagállami alkotmánya.
l-vgvor1923. [Landesverfassung für das Land Vorarlbeg vom 30. Juli 1923.]
Vorarlberg 1923. július 30-i tagállami alkotmánya.
l-vgWien1920. [Die Verfassung der bundeshauptstadt Wien vom 10. November 1920.] bécs szövetségi főváros 1920. november 10-i alkotmánya l-vgWien1934. [Stadtordnung der bundeshauptstadt Wien vom 31. März 1934.]
bécs szövetségi főváros 1934. március 31–i városi rendtartása Minisztertanácsi
jegyzőkönyv 6.kötet
[az első köztársaság minisztertanácsi jegyzőkönyvei]
Protokolle des Ministerrates der ersten republik. abteilung VIII, 20. Mai 1932 bis 25. Juli 1934, band 6, kabinett Dr.
engelbert Dollffuß 23. Februar 1934 bis 18. april 1934. Wien:
Verlag der Österreichischen Staatsdruckerei, 1985.
Minisztertanácsi jegyzőkönyv 7.kötet
[az első köztársaság minisztertanácsi jegyzőkönyvei]
Protokolle des Ministerrates der ersten republik. abteilung VIII, 20. Mai 1932 bis 25. Juli 1934, band 7, kabinett Dr.
engelbert Dollffuß 24. april 1934 bis 27. Juli 1934. Wien:
Verlag der Österreichischen Staatsdruckerei, 1986.
mka a Magyar köztársaság alkotmánya (a többször módosított 1949:XX.tv.)
NemzetiTanács
Naplója [az osztrák köztársaság Nemzeti tanácsának üléseiről készült napló] Stenograpische Protokolle über die Sitzungen des Nationalrates der republik Österreich
NemzetiTanács Ügyrendje (Házszabály)
bundesgesetz vom 19. November 1920 über die geschäftsordnung des Nationalrates [BGBl 1920/10.]
P-vg. (Preuβische Verfassung) a Porosz Szabadállam 1920. novem-ber 30-i alkotmánya.
RGBl (deutsches) [Reichsgesetzblatt – birodalmi törvénytár (német)] a Német birodalom hivatalos lapja 1867 és 1945 között.
RGBl (österr.) [Reichsgesetzblatt – birodalmi törvénytár (osztrák)] a biro-dalmi tanácsban képviselt királyságok és országok (osztrák Császárság) hivatalos lapja 1849 és 1918 között.
StGBl. [Staatsgesetzblatt – Állami törvénytár] ausztria hivatalos lapja 1918 és 1920 között, valamint 1945/1946-ban.
saint-germaini
békeszerződés [Staatsvertrag von Saint-germain-en-Laye vom 10. September 1919. (StGBl 1920/303.)] az ausztria által aláírt, az első világ-háborút lezáró békeszerződés.
Stv.1955 [Staatsvertrag, betreffend die Wiederherstellung eines
unabhängigen und demokratischen Österreich (BGBl 152/1955)]
a független és demokratikus ausztria helyreállításáról szóló államszerződés (1955)
trianoni
békeszerződés [az Észak-amerikai egyesült Államokkal, a brit birodalommal, Franciaországgal, olaszországgal és Japánnal, továbbá bel-giummal, kínával, kubával, görögországgal, Nikaraguával, Panamával, Lengyelországgal, Portugáliával, romániával, a Szerb-Horvát-Szlovén Állammal, Sziámmal és Cseh-Szlovákországgal 1920. évi június hó 4. napján a trianonban kötött békeszerződés] a Magyarország által aláírt, az első világháborút lezáró békeszerződés (becikkelyezte az 1921. évi XXXIII. tc.)
versailles-i
békeszerződés [Friedensbeschluss zwischen Deutschland und den aliirten associirten Mächten. Vom 16. Juli 1919. RGBl. (deutsches) 687.]
a Németország által aláírt, az első világháborút lezáró béke-szerződés.
vv1945. [Vorläufige Verfassung 1945 – az osztrák köztársaság 1945. május 1-jén kibocsátott Ideiglenes alkotmánya]
Verfassungsgesetz vom 1. Mai 1945 über die vorläufige einrichtung der republik Österreich (Vorläufige Verfassung) StGBl 1945/5
vÜg1920 [Verfassungsübergangsgesetz 1920] Verfassungsgesetz vom 1.
oktober 1920, betreffend den Übergang zur bundesstaatlichen Verfassung StGBl 1920/451, BGBl 1920/2. [az 1920. október 1-jei alkotmánytörvény, a szövetségi állami alkotmány hatály-baléptetéséről]
vÜg1929 [Verfassungsübergangsgesetz 1929] bundesverfassungsgesetz vom 7. Dezember 1929, betreffend Übergangsbestimmungen zur zweiten bundes-Verfassungsnovelle. BGBl 1929/393. [az 1929. december 7-ei szövetségi alkotmánytörvény, a második szövetségi alkotmánynovella hatálybaléptetéséről]
vÜg1934 [Verfassungsübergangsgesetz 1934] bundesverfassungsgesetz vom 19. Juni 1934, betreffend den Übergang zur ständischen Verfassung (Verfassungsübergangsgesetz 1934) BGBl 1934.
II/75. [az 1934. június 19-i alkotmánytörvény, a hivatásrendi alkotmány hatálybaléptetéséről]
WRv (Weimarer reichsverfassung – Weimari alkotmány) a Német birodalom 1919. augusztus 11-i alkotmánya.
magyar-német
alkotmánybíróság Verfassungsgerichtshof alkotmányerejű rendelkezés Verfassungsbestimmung
alkotmányerejű törvény Verfassungsgesetz [ld. 2.§]
alkotmánytörvény Verfassungsgesetz [ld. 2.§]
alkotmányügyi tanács Verfassungssenat Állambíróság Staatsgerichtshof Államdirektórium Staatsdirektorium
Államelnök Staatspräsident Államkancellár Staatskanzler
Államkormány Staatsregierung államügyészség Staatsanwaltschaft
államszövetség Staatenbund átmeneti törvény Übergangsgesetz
ausztria Szövetséges bizottsága allierte komission für Österreich bécs városi tanácsa Wiener bürgerschaft
birodalmi bíróság reichsgericht birodalmi közlöny reichsgesetzblatt
decentralizált egységállam dezentralisierter einheitsstaat egységállam einheitsstaat
értesítő kundmachung Fegyelmi bizottság ordnungssenat
főállamügyészség oberstaatsanwaltschaft Főbizottság (a Nemzeti tanács bizottsága) Hauptausschuß
határozat entschließung Hazafias Front Vaterländische Front
hirdetmény kundmachung ítélőtábla oberlandesgericht
járásbíróság bezirksgericht, amtsgericht jogrendelet rechtsverordnung
kerületi elöljáró (bécsben) bezierksvorsteher kerületi képviselőtestület (bécsben) bezirksvertretung
kibővített Szövetségi gyűlés bundesversammlung kivételes jogok Notrechte
kivételes rendelet Notverordnung koronatartomány kronland
körzetfőnök bezirkshauptmann körzetfőnöki hivatal bezirkshauptmannschaft közigazgatási bíróság Verwaltungsgerichtshof
közigazgatási körzet Verwaltungsbezierk közigazgatási rendelet Verwaltungsverordnung
község gemeinde, ortsgemeinde községi képviselőtestület gemeindetag
községi tanács (bécsben) gemeinderat Legfőbb Államügyészség generalprokuratur
Legfelsőbb bíróság oberster gerischtshof Nemzeti tanács Nationalrat
népi kezdeményezés Volksbegehren népszavazás Volksabstimmung országgyűlés Landtag
óvás einspruch rendelet Verordnung Számvevőszék rechnungshof Szövetséges tanács allierter rat
szövetségi állam bundesstaat Szövetségi bíróság bundesgerichtshof
Szövetségi elnök bundespräsident szövetségi főváros bundeshauptstadt Szövetségi gazdasági tanács bundeswirtschaftsrat
Szövetségi gyűlés bundestag Szövetségi Haderő bundesheer Szövetségi kancellár bundeskanzler
Szövetségi kormány bundesregierung Szövetségi közlöny bundesgesetzblatt Szövetségi kulturális tanács bundeskulturrat
Szövetségi tanács bundesrat
szövetségi város bundesunnmitelbarer Stadt tagállam Land
tagállami kormány Landesregierung tagállamok tanácsa Länderrat
tartomány Provinz
tartományfőnök Landeshauptmann tartományfőnöki hivatal Landeshauptmannschaft
tartományi gyűlés Provinziallandtag tartományi helytartó Landesstatthalter
tartományi tanácsos Landesrat (a tagállami kormány tagjai) tartományi város landesunmittelbarer Stadt
törvényszék kreis- und Landesgericht városi szenátus [bécs] Stadtsenat
német-magyar
allierte komission für Österreich ausztria Szövetséges bizottsága allierter rat Szövetséges tanács
amtsgericht járásbíróság
bezierksvorsteher kerületi elöljáró (bécsben) bezirksgericht járásbíróság
bezirkshauptmann körzetfőnök bezirkshauptmannschaft körzetfőnöki hivatal
bezirksvertretung kerületi képviselőtestület (bécsben) bundesgerichtshof Szövetségi bíróság
bundesgesetzblatt Szövetségi közlöny bundeshauptstadt szövetségi főváros
bundesheer Szövetségi Haderő bundeskanzler Szövetségi kancellár
bundeskulturrat Szövetségi kulturális tanács bundespräsident Szövetségi elnök
bundesrat Szövetségi tanács bundesregierung Szövetségi kormány
bundesstaat szövetségi állam bundestag Szövetségi gyűlés bundesunnmitelbarer Stadt szövetségi város
bundesversammlung kibővített Szövetségi gyűlés bundeswirtschaftsrat Szövetségi gazdasági tanács dezentralisierter einheitsstaat decentralizált egységállam
einheitsstaat egységállam einspruch óvás entschließung határozat
gemeinde község
gemeinderat községi tanács (bécsben) gemeindetag községi képviselőtestület generalprokuratur Legfőbb Államügyészség
Hauptausschuß Főbizottság (a Nemzeti tanács bizottsága) kreis- und Landesgericht törvényszék
kronland koronatartomány kundmachung hirdetmény, értesítő
Land tagállam
Länderrat tagállamok tanácsa Landeshauptmann tartományfőnök Landeshauptmannschaft tartományfőnöki hivatal Landesrat (a tagállami kormány tagjai) tartományi tanácsos
Landesregierung tagállami kormány Landesstatthalter tartományi helytartó
landesunmittelbarer Stadt tartományi város Landtag országgyűlés Nationalrat Nemzeti tanács
Notrechte kivételes jogok Notverordnung kivételes rendelet oberlandesgericht ítélőtábla
oberstaatsanwaltschaft főállamügyészség oberster gerischtshof Legfelsőbb bíróság
ordnungssenat Fegyelmi bizottság ortsgemeinde község
Provinz tartomány Provinziallandtag tartományi gyűlés
rechnungshof Számvevőszék rechtsverordnung jogrendelet
reichsgericht birodalmi bíróság reichsgesetzblatt birodalmi közlöny
Staatenbund államszövetség Staatsanwaltschaft államügyészség
Staatsdirektorium Államdirektórium Staatsgerichtshof Állambíróság
Staatskanzler Államkancellár Staatspräsident államelnök Staatsregierung Államkormány
Stadtsenat városi szenátus [bécs]
Übergangsgesetz átmeneti törvény Vaterländische Front Hazafias Front
Verfassungsbestimmung alkotmányerejű rendelkezés Verfassungsgerichtshof alkotmánybíróság
Verfassungsgesetz alkotmánytörvény, alkotmányerejű törvény [ld. 2.§]
Verordnung rendelet
Verwaltungsbezierk közigazgatási körzet Verwaltungsgerichtshof közigazgatási bíróság Verwaltungsverordnung közigazgatási rendelet
Volksabstimmung népszavazás Volksbegehren népi kezdeményezés Wiener bürgerschaft bécs városi tanácsa
1.§Akönyvszerkezete.az 1918 és 1955 között felvázolható öt alkot-mánytörténeti periódusból1 nagyobb részletességgel kettőt, az 1920-as és az 1934-es alkotmány államszervezeti kérdéseit érintettem. az 1918 és 1920 közötti ideiglenes államszervezet időszakát fiatalon elhunyt kollé-gánk, Ijjas József, kandidátusi értekezésében már feldolgozta.2 az 1938-as „anschluss” ausztriát egy totális állam részévé tette, ahol az alkot-mányos rend formalizált szabályai elmosódtak, így ezzel az időszakkal is csak rövidebben foglalkoztam. a négyhatalmi megszállásról szóló fejezet viszonylag rövidebb terjedelme abból ered, hogy 1945 után ausztria bel-ső államszervezete az 1920-as alkotmány alapján működött. Így vizsgál-ni csak a megszálló hatalmak jogállását és az önrendelkezést helyreállító 1955-ös államszerződést, vagyis kizárólag az állam nemzetközi jogi hely-zetét kellett.
ezen utóbbi kérdéskör azonban a két világháború között is jelentősen determinálta ausztria közjogi viszonyait, ezért nemzetközi jogi helyzeté-nek 1918 és 1933 közötti vizsgálatára külön fejezetet iktattam be. az ag-resszív hitleri külpolitika megjelenésével a kérdéskör meghatározó eleme a Németországhoz fűződő viszony lett, amelyet az 1938-as „anschluss”
előtörténeteként tárgyaltam.
a 1920-as alkotmányról és novelláiról szóló fejezet az első jelentős, konkrét államszervezeti kérdéseket érintő rész. a fejezet szerkezetét érte-lemszerűen meghatározta a hatalmi ágak megosztása és ausztria szövet-ségi államberendezkedése, vagyis a horizontális és a vertikális hatalom-megosztás. ez azonban a téma tartalmi bontására rögtön két lehetőséget is megnyitott. az egyik az alkotmány szerkezetéhez történő igazodás, amelynél a vertikális bontás az első lépés. két egységként kezeli a szövet-ségi és a tagállami államszervezetet, s ezeken belül külön-külön tárgyalja
1 az általam felvázolt bontásban: első periódus az 1918 őszi forradalomtól az 1920-as alkotmány kibocsátásáig tartó ideiglenes államszervezet; második pe-riódus 1920-tól az 1934-es alkotmány kibocsátásáig terjedő időszak; harma-dik periódus az 1934-es hivatásrendi alkotmány négy éve; negyeharma-dik periódus a német megszállás (1938–1945); ötödik periódus: a négyhatalmi megszállás (1945–1955).
2 Ijjas józsef: Német-Ausztria provizórikus alkotmányrendszere. [kandidátusi értekezés, 1986] (országgyűlési könyvtár, budapest, központi raktár, raktári jelzet: 497.631)
a klasszikus (horizontális) hatalommegosztást. a szakirodalomi munkák jó része viszont a horizontális hatalommegosztásból indul ki, s az egyes hatalmi ágakon belül elemzi a szövetségi és a tagállami funkciókat.
Meglátásom szerint azonban az unitárius államberendezkedéshez szo-kott magyar olvasónak jobban követhető az első, az alkotmány szerkeze-te szerinti tartalmi felépítés, s ezért munkámban is ezt követszerkeze-tem. ebben az esetben ugyanis nem kell folyamatosan egy olyan vertikális hatalom-megosztást elemeznünk, amely a magyar közjogban – legalábbis az uniós csatlakozásig – ismeretlen volt. Így a szövetségi és a tagállami államszer-vezet külön fejezetekbe került. a szövetség dominanciája miatt azonban annak minden államhatalmi egysége egy külön alfejezetet kapott, míg a tagállamok teljes államszervezete egy alfejezetbe került.
a témát feldolgozó, általam is hivatkozott terjedelmes szakirodalom kezdettől rövidített módon jelenik meg a lábjegyzetekben. a rövidítések feloldása a kötet végén található.
2.§Aszakkifejezésekfordítása több esetben nehézséget okozott, mert a köznyelv gyakran a jogi tartalmat korrekt módon ki nem fejező magyar megfelelőket használ, vagy a korrekt fordítás hangzása idegen a magyar nyelvtől. emiatt készítettem egy hosszabb szójegyzéket is, de néhány esetben a részletesebb magyarázatot is szükségesnek tartom, s ezt teszem meg az alábbiakban.
az első ilyen probléma a „Land” szó fordítása, amelynek magyar jelen-tése az „ország”. ausztriában és Németországban azonban a „Land”-ot a szövetség belső területi egységeinek elnevezésére használták, s használ-ják ma is. Itt viszont ezek közjogi állásától függ, hogy azt „tartománynak”
vagy „országnak” fordítsuk. Németország esetében a köznyelv gyakran használja az első kifejezést, ami mindenképpen hibás, hiszen egy szövet-ségi államnak „országai”, vagy „tagállamai” vannak, s nem tartományai.
ausztriában azonban 1918 előtt és után is használták ezt a kifejezést, holott 1918 előtt decentralizált egységállam volt [ld. 12.§], azt követően viszont szövetségi állam lett. [Ld. 66.§] ezért a császárság időszakából a
„kronland” kifejezést „koronatartománynak”, a köztársaság időszakában viszont a „Land”-ot „tagállamnak”, vagy „országnak” fordítom (Landtag
= országgyűlés).
ezzel összefüggő probléma a tagállami kormány vezetője, a
„Landeshauptmann”, amelynek pontos közjogi jelentése tagállami mi-niszterelnök lenne. a tagállami kormány tagjaira vonatkozóan azonban
az osztrák közjog nem használta és ma sem használja a „miniszter” meg-jelölést. az „országfőnök”, vagy „tagállami főnök” helyes lenne, de ezt a magyar nyelvben kicsit erőltetett kifejezésnek tartom. az utóbbi időben gyakorivá vált a „tartományi kormányzó” megjelölés is, a „kormány-zó” szó azonban a magyar közjogtörténetben a régens megfelelője, így használatát szintén nem tartottam szerencsésnek.3 ezért megmaradtam a köznyelvben inkább használt, bár alkotmányjogilag nem egészen korrekt
„tartományfőnök” kifejezésnél.
Problémát jelentett a „Bundesversammlung” szó pontos fordítá-sa is, a „bundestag”-nak és a „bundesverfordítá-sammlung”-nak ugyanis a magyar nyelvben egységesen Szövetségi gyűlés a jelentése, de mégis két különböző államhatalmi szervről van szó. az 1949-es német
Problémát jelentett a „Bundesversammlung” szó pontos fordítá-sa is, a „bundestag”-nak és a „bundesverfordítá-sammlung”-nak ugyanis a magyar nyelvben egységesen Szövetségi gyűlés a jelentése, de mégis két különböző államhatalmi szervről van szó. az 1949-es német