Az esettanulmányok bemutatása

„A” esettanulmány A rendezvény bemutatása

A rendezvény megnevezése 28. Úszó, szinkronúszó, műugró és hosszútávúszó Európa-bajnokság

Helyszíne Magyarország, Budapest - Margitsziget

Időpontja 2006. július 26. - augusztus 6.

Szervezője Magyar Úszó Szövetség

Interjúalany Ruza József szervezőbizottság ügyvezető igazgató Akkreditált résztvevők száma 1594 (948 versenyző, 646 csapatkísérő)

Megvalósításban résztvevők száma 678 (szervezőbizottság: 69 fő, önkéntesek: 609 fő) Előkészítés ideje hónapokban 48 hónap

43. Táblázat: Az "A" rendezvény általános információi

Az 28. Úszó, szinkronúszó, műugró és hosszútávúszó Európa-bajnokság hazánk egyik legkiemelkedőbb rendezvénye volt az elmúlt évek során. A Magyar Úszó Szövetség tagjaiban 2002-ben fogalmazódott meg az Európa-bajnokság megrendezésének gondolata, elsősorban a hazai csapat szerepeltetése, valamint a szponzori támogatások megszerzése miatt. A 2002-es évben elindított sportdiplomáciai és kandidációs tevékenység eredményeként, az Európai Úszó Szövetség (LEN) hazánknak ítélte a rendezés jogát, Horvátország és Hollandia ellenében. A rendezvény a Margitszigeten került megrendezésre, ahol minden szükséges feltétel (versenymedence, műugró-medence toronnyal, fix és mobil lelátók) adott volt a gördülékeny lebonyolításhoz, egészen addig, amíg a Budapestre zúduló felhőszakadás meg nem zavarta a rendezvényt, jelentős károkat okozva.

„Sok tekintetben minden idők legsikeresebben megrendezett Európa-bajnokságának nevezték a Budapesten megrendezett 28. EB-t. Elismerő szavak egyaránt érkeztek

külföldről és itthonról.”

/Beszámoló a 28. LEN Úszó Európa-bajnokság szervezőbizottsági munkájáról./

A rendezvény szervezése és elért eredményei

A rendezvény szervezőbizottsága célul tűzte ki, hogy egy sikeres és emlékezetes Európa-bajnokságot kívánnak megrendezni, és ezt minden résztvevőben tudatosították is. Az eseménnyel, egyrészről hazai szereplési lehetőséget kívántak biztosítani a sportolóknak, akiknek itthon olcsóbb a versenyzés, valamint hihetetlen élmény és motiváció az itthoni közönség előtti szereplés lehetősége. Másrészről anyagi szempontból a szövetség működéséhez és a magyar csapat olimpiai felkészüléséhez kívántak megfelelő állami támogatást, és szponzori bevételeket szerezni az EB megszervezésével. A rendezvényre ellátogató nézők tekintetében a teltházas lebonyolítás volt a cél, amely elengedhetetlen a jó hangulatú és sikeres EB megvalósításához. Ennek érdekében ingyenessé akarták tenni a rendezvény látogatását, azonban az időközben fellépő anyagi gondok miatt, ez nem valósulhatott meg. A jegyárak kialakításakor azonban túl magas árat állapítottak meg, és nem keltek el a belépőjegyek, ezért az első napot ingyenessé tették, a többi napokon pedig csökkentették a jegyárakat. Így sikerült elérni, hogy megteltek a lelátók és fantasztikus hangulat volt.

Az EB eredeti helyszíne a szükséges állami garanciával Lágymányoson építeni kívánt új uszodakomplexum volt, amely az állami támogatás megvonása miatt, nem valósulhatott meg. Az uszodaépítésre és rendezési költségekre kezdetben jóváhagyott állami támogatást 2004-ben visszavonták, amely a rendezés évére már az eredeti összeg kb.

10%-át tette ki. A támogatás megvonása miatt, a szervezőbizottság döntési helyzetbe kényszerült, vagy lemond az EB rendezési jogáról, vállalva az ezzel járó bírságot és presztízsveszteséget, vagy vállalja a megvalósítást a megváltozott körülmények ellenére is. A bizottság az EB megrendezése mellett döntött, mégpedig az új, margitszigeti helyszínen, ahol az uszoda helyének kiválasztása, a létesítmény megpályáztatása és létrehozása jelentős feladatokat, nehézségeket és sokszereplős egyeztetéseket vont maga után, a rendezvény meghatározott időbeli korlátja mellett. A rendezvény lebonyolítására létesített új helyszín megépítésére és beüzemelésére, a Miniszteri Biztosi Hivatal kapott megbízást a minisztériumtól, a munkálatok kivitelezését pedig egy 100%-os állami tulajdonban lévő vállalat végezte el, akikkel mindvégig nagyon jó volt a szervezőbizottság kapcsolata. A létesítményt maximálisan az EB igényeinek

megfelelően alakították ki, és rendezték be. A résztvevők és megbízott partnerek hatékony közreműködése és elkötelezett munkája révén, időre elkészültek a szükséges létesítmények, amelyek megfelelő körülményeket biztosítottak a rendezvénynek.

A rendezvény megszervezésekor a LEN előírásai és folyamatos ellenőrzései biztosították, hogy minden szükséges feltétel meglegyen a versenyzők kiszolgálásához, és a futamok lebonyolításához. A versenybíróságot a LEN szervezte meg, a szükséges időmérő és információs eszközökért, pedig a hivatalos időmérő „Omega” óragyár volt a felelős. A szállást teljes egészében egy utazási vállalatra bízták, és igyekeztek főként szigeti szállodákat biztosítani a versenyzőknek. A közlekedést a hivatalos résztvevők számára hajókkal oldották meg a szállodák és az uszoda között, ami kényelmessé és kiszámíthatóvá tette számukra az utazást. Ezeken a területeken kívül, még több beszállítót alkalmaztak a vendéglátás, az érmek, a biztonsági szolgálat, a jegyértékesítés, stb. területeken, akikkel főként a hosszú távú együttműködés miatt, jó volt a kapcsolat. A beszállítókkal és partnerekkel igyekeztek támogatói, vagy barterszerződéseket kötni. Például a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. által szállított majd 500 érmen megjelent a cég emblémája, amelyet a díjátadók és sajtótájékoztatók során mind a helyszíni nézők, mind pedig a közvetítések nyomon követői is láthattak.

Az európai szövetség marketingcége a szponzori megállapodások feltételeit erősen leszabályozta. A LEN és a Magyar Úszó Szövetség 4-4 kiemelt támogatót és 6-6 hivatalos szponzort adhatott, akiknek megjelenéseit az ügynökség szigorúan szabályozta és ellenőrizte. A rendezvény során a LEN munkatársai, a sajtó és a VIP vendégek kiemelt kezelésben részesültek, amelyben jelentős szerepet vállalt a végrehajtó bizottság elnöke, Dr. Gyárfás Tamás, aki már a pályázat előkészítése és kidolgozása során is jelentős sportdiplomáciai szerepet vállalt a szükséges támogatók megszerzése érdekében. A hazai szövetség képviselői, a rendezvény szponzoraival igyekeztek hosszú távú együttműködéseket kötni, nem csupán az EB, hanem más versenyek, a csapat és az edzők támogatására is. A nagyon vegyes összetételű szponzori gárdát igyekeztek elkötelezni a rendezvény és a sportág mellett, ezért rendszeres eseményeket tartottak számukra, és több világversenyre kiutaztatták és vendégül látták őket.

A marketing területén belül részletesen felépített sajtókommunikációt folytattak a rendezvény népszerűsítésére, a magyar csapat megismertetésére, valamint a szponzorok megjelentetésére, melyet a felmerült problémák miatti sajtóvisszhang is „támogatott”.

Az EB helyszínén teltházas volt a nézőtér, és a versenyek alatt 38 országban közvetítették a futamokat, ami több milliós kumulatív nézettséget hozott a rendezvény számára.

A rendezvény megszervezése során részletes forgatókönyvet készítettek a verseny lebonyolítására, melyet folyamatos aktualizáltak a LEN, vagy a Magyar Úszó Szövetség elnökének jóváhagyásával. Az EB előkészítési munkáira vonatkozóan részletes ütemtervet állítottak össze, havi és szakterületi bontásban, a szükséges feladatokkal, felelősökkel és határidőkkel, amely minden résztvevő és partner munkájának alapját képezte. A rendezvény költségvetése, az egyes szakterületek által kidolgozott költségtervekből állt össze, amelyet a LEN-nek, valamint az állami szerveknek is be kellett nyújtani. A kidolgozott költség- és időtervek azonban sokszor módosultak, főként az állami támogatás elvonása, illetve az uszodaépítés többszöri módosulása miatt.

Az EB szervezőbizottságában a szervezési feladatokat végző végrehajtó bizottság mellett, a védnökökből egy tiszteletbeli bizottságot hoztak létre, az állam, a város, a vállalati szféra és a média neves képviselőiből. A végrehajtó bizottságban az ügyvezető igazgató, a pénzügyi igazgató, a gazdasági vezető és a sportigazgató állt az elnök alatt, akik munkáját két vezető koordinátor segítette, akik összefogták az egyes szakterületek (pl.: marketing, logisztika, média, szolgáltatások, stb.) tevékenységét is. A négy sportágat külön sportigazgatók koordinálták. Minden szakterületi vezető jogosult volt dönteni a területét érintő kérdésekben, azonban a pénzügyi vonatkozású kérdéseket jóvá kellett hagynia az ügyvezető igazgatónak is. Az EB gazdálkodása során a rendezvényszervezés, a sporttörvényi sajátosságok és a csereszerződések kezelése jelentős nehézségeket okozott, azonban a szóban forgó feladatok törvényes rendezését, a szervezőbizottság által évek óta foglalkoztatott jogi, adó- és könyvvizsgálói tanácsadók segítségével megoldották.

A szervezeti hierarchia kialakítása, és az ügyviteli rend kidolgozása hatékonnyá és gördülékennyé tette a bizottság munkáját, azonban az információk megosztásának hiánya és az egyes területek közötti átfedések miatt, sokszor felesleges köröket futottak a szervezők, és többen foglalkoztak ugyanazzal a problémával, vagy éppen ellenkezőleg, a gazdátlan feladatok nem kerültek időben teljesítésre.

A szervezőbizottság összeállításakor a szövetség tagjain kívül elsősorban olyan résztvevőket alkalmaztak, akik saját területük tapasztalat szakemberei, rendelkeznek a szükséges készségekkel, és már dolgoztak velük korábban, vagy ajánlották őket. A bizottságon belül jó volt a légkör és a csapatmunka, mivel a közös cél, a sikeres EB megszervezése biztosította az elkötelezettséget, és összekovácsolta a csapatot. Szinte minden terület megfelelően működött, és kezelte a menet közben felmerülő problémákat, azonban különösen hatékonyan dolgozott a rendezvény logisztikai lebonyolítása, ahol a teljes EB alatt csupán egyetlen hiba, egy hajókimaradás történt.

A rendezvény megvalósítása során, az utolsó pillanatban befejezett helyszíni munkálatok mellett, a programmódosításokat és jelentős eszközbeli károkat okozó felhőszakadás állította jelentős akadály elé a szervezőket. A váratlan esőzés miatt el kellett halasztani bizonyos futamokat, helyre kellett állítani a víz által eláztatott helyiségeket, valamint pótolni kellett a vihar által tönkretett berendezéseket és közvetítő felszereléseket. Mindebben jelentős szerepet vállaltak a rendezvényen dolgozó önkéntesek, valamint a Magyar Televízió munkatársai.

Összességében rendkívül pozitív volt a rendezvény értékelése, mind a résztvevők, versenyzők és nézők, mind az európai szövetség és a szponzorok részéről. A rendezvény pénzügyi eredménye az állami támogatás jelentős mértékű csökkentése ellenére is nyereséges lett, amelyhez hozzájárult, hogy a szponzori keretszerződések révén sikerült biztosítani a magyar csapat néhány éves támogatását. A szervezőbizottság hatékony előkészítő és végrehatjó munkát végzett, amely a váratlan helyzetek kezelésében is megmutatkozott.

Az úszó Európa-bajnokság szervezőinek tapasztalatai rávilágítanak, hogy már magának a rendezés jogának elnyerése is jelentős előkészítő munkát és kapcsolatépítő feladatokat igényel, amely a szervezés során mindvégig szükséges az európai szövetség támogatásának és együttműködésének elnyerése érdekében. Fontos tapasztalat ugyanakkor, hogy az állami szerepvállalás elmaradása, jelentős hátrányt és problémákat okozhat a szervezőknek, akiknek elő kell teremteniük az így kieső bevételeket, és meg

kell birkózniuk az új helyzet adta kihívásokkal. A jó beszállítói kapcsolatok, a bizottság által kidolgozott ütemterv és forgatókönyv hatékony eszközt biztosít a feladatok végrehajtásához és a határidők betartásához. A feladatkörök pontatlan meghatározása, valamint a nem megfelelő információ megosztás sok esetben átfedéseket és felesleges munkát okoz a szervezőknek, valamint bizonyos tevékenységek elmaradását vonja maga után. A szervezési feladatokra tapasztalt, rátermett és elkötelezett résztvevők kiválasztása, lehetővé teszi a hatékony munkavégzést és a jó csapatmunkát a bizottságon belül. A folyamatos médiatájékoztatás pedig biztosítja a rendezvény iránti közfigyelmet, a szponzorok elégedettségét, akik a különös odafigyelés és gondoskodás miatt, hosszabb távú együttműködésekre is hajlandóak. Az időjárás azonban ezúttal nem volt kegyes a szervezőkhöz, hiszen az EB során bekövetkezett vihar és felhőszakadás komoly problémákat és károkat okozott.

„B” esettanulmány A rendezvény bemutatása

A rendezvény megnevezése 35. Felnőtt síkvizi kajak-kenu világbajnokság

Helyszíne Magyarország, Szeged

Időpontja 2006. augusztus 17-20.

Szervezője Magyar Kajak-Kenu Szövetség

Interjúalany Schmidt Gábor szervezőbizottság elnök Akkreditált résztvevők száma 1200

Megvalósításban résztvevők száma Kb. 500 (ebből szervezőbizottság: 39 fő, önkéntesek: kb. 450 fő) Előkészítés ideje hónapokban 20 hónap

44. Táblázat: A "B" rendezvény általános információi

A 35. Felnőtt síkvizi kajak-kenu világbajnokság a kajak-kenu sport legjelentősebb rendezvénye volt az 1998-as óriási közönségsikert hozó szegedi világbajnokság után. A Magyar Kajak-Kenu Szövetség 2000-ben határozta el, és pályázta meg a 2006-os világbajnokság rendezését. A Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség kongresszusa pedig 2000-ben oda is ítélte Szeged városának a 2005-ös ifjúsági, valamint a 2006-os felnőtt világbajnokságot, tudván, hogy a korábban már bizonyított magyar szervezőknél jó kezekben lesz a VB megrendezése. Így már évekkel korábban elkezdődött a két világverseny előkészítése, amely folyamatban a házigazdák az ifi VB-t a felnőtt világbajnokság főpróbájának tekintették szervezési, és rendezési szempontból. Az eseményeknek a Maty-éri Gróf Széchenyi István Evezős- és Kajak-Kenu Pálya adott otthont, amelyen az 1998-as és 2002-es munkálatokat követően, még a világbajnokságok előtt is jelentős fejlesztéseket valósítottak meg. A rendezvény minden téren rendkívül jó eredményeket hozott, a sportolók teljesítménye, a szervezők munkája, a helyszíni és televíziós érdeklődés felülmúlta az előzetes várakozásokat.

„Kiváló szervezés, világszínvonalú világbajnokság, nagyszerű eredmények.

Soha ilyen színvonalas vébét nem szerveztek még.”

/Ábrahám Attila, olimpiai bajnok kajakos/

A rendezvény szervezése és elért eredményei

A világbajnokság megrendezésével a szervezők fő motivációja az volt, hogy a kajak-kenu sport fogalom legyen Magyarországon, a versenyzők igazi sztárok legyenek itthon, és akár nemzetközi szinten is. Ennek megfelelően a VB elsődleges eszmei célkitűzése egy emlékezetes rendezvény, – és nem csupán egy verseny megszervezése volt – ahol a látogatóknak maradandó élményt és színvonalas programokat, szórakozást tudnak nyújtani.

A konkrét célok meghatározása során, az első számú prioritás a hivatalos résztvevők (versenyzők és kísérők) maximális támogatása és a lehető legjobb kiszolgálás biztosítása volt, hogy számukra minden szükséges feltétel megfelelő legyen. Ennek megvalósítása érdekében többször átgondolták, „végigjárták” a versenyzők „életét” a rendezvény során (utazás, pihenés, étkezés, edzés, stb.), és igyekeztek mindenre felkészülni, a szóba jöhető igényeket maximálisan kiszolgálni, valamint mindenről pontos és részletes információt szolgáltatni. A második legfontosabb cél, a nézők kiszolgálása volt helyi szinten, illetve a televízión keresztül. A fedett lelátók mellett mobil lelátókat építettek és jelöltek ki a pálya szélére, közelebb hozva a versenyzőket és a nézőket egymáshoz; valamint a nézőket folyamatosan informálták a kivetítők, hangosbemondók, kiadványok, rajt- és eredménylisták segítségével. A sajtó kiszolgálására és a televíziós közvetítésekre is kiemelt hangsúlyt fektettek a szervezők.

A közvetítésekhez új beruházásként telepített FlyCam és GoCam mozgó kamerarendszer, lehetővé tette a futamok versenyzőkkel haladva történő közvetítését, ami nagyon pozitív fogadtatásra talált. A harmadik legfőbb cél, a szponzorok és VIP vendégek kiemelt kezelése volt, akik részére külön VIP teraszt alakítottak ki és szinte minden lehetőséget kihasználtak a szponzorok megjelenítésére (molinók, suhanó reklámok, rajt- és célvonali reklámok, óriásplakátok, kiadványok, stb.). Pénzügyi téren a legalább nullszaldós rendezvény, valamint a csapat olimpiáig történő szponzorálásának biztosítása volt a cél.

A versenyhelyszín kialakításakor a maty-éri pálya korábbi két fejlesztési szakaszát követően, a VB előtt a befejező fázis munkálatait kellett elvégezni, melynek során a pályán az osztósziget és az egyik oldal partvédelmének megerősítése történt meg, míg a parton színvonalas sajtóközpont és TV-stúdió létesítésére, valamint új stégek kihelyezésére került sor. A fejlesztések megvalósításához és a szükséges felszerelések biztosításához alvállalkozók bevonására volt szükség, ahol főként korábbi kapcsolataikra támaszkodtak, és igyekeztek megbízható, jó referenciákkal rendelkező partnereket választani, akikkel kötbéres szerződéseket kötöttek. Ennek eredményeként nem sok területen volt csúszás a munkálatokban, azonban összességében kb. 80%-ban sikerült a szervezőknek az elvárásaiknak megfelelő beszállítókat szerződtetniük. A szervezők tapasztalatai szerint, folyamatosan jelen kell lenni a beruházások, létesítmények és berendezések építésénél és felszerelésénél, annak érdekében, hogy ellenőrizzék a munkálatokat, és az esetlegesen felmerülő problémákat, kérdéseket még időben orvosolni tudják. Ezen a területen különösen a helyi vállalkozókkal volt probléma, akik jelentős anyagi haszonra kívántak szert tenni egy-egy megbízással, ennek érdekében hallgatólagos megállapodásokat kötöttek a minél magasabb, már-már irreális árak elérésére.

A rendezvény során a feladatok tervezésére és nyomon követésére a minden részletre kiterjedő forgatókönyv szolgált. Az egyes szakterületek vezetői külön-külön kidolgozták az egyes divíziók tevékenységeit, – az elvégzendő feladatokat, a költségeket és felelősségeket – ami a rendezvény teljes forgatókönyvének alapját képezte. Ezzel kapcsolatban a változtatások miatt a forgatókönyv is folyamatosan módosításra került, még a VB első napját megelőzően is, ami megnehezítette a verseny-lebonyolítás és a versenyinformáció szakterületek tervszerű munkavégzését.

A világbajnokság rendezési jogának elnyerése után, a hazai szövetség nevezte ki a szervezőbizottság elnökét, majd ez elnök állította össze a projektcsapatot, akik a rendezvény előkészítésén és megvalósításán dolgoztak. A bizottság mellett létrehoztak egy szakmai grémiumot is, amelynek tagjai (MKKSZ elnöke, Szeged város polgármestere és alpolgármestere, a hazai sportdiplomácia és média képviselői) eszmei támogatást és védnökséget biztosítottak a rendezvény számára. A szervezőbizottság összeállításakor első lépésként megtervezték, hogy milyen divíziók munkájára lesz szükség, akik önálló egységként végzik a feladatukat. Ennek eredményeként 7 divízió állt össze (versenylebonyolítás, rendezvénytechnika, rendezvényinformatika, vendéglátás, logisztika, városi kapcsolatok és PR-marketing), amely csapatokon belül 3-4 személy munkálkodott az adott szakterület feladatainak ellátásán. A divíziók munkáját és a rendezvény központi szervezését egy erős titkárság támogatta, mintegy kiszolgáló részleg, amely magában foglalta a jog, biztonság, VIP, személyzet, Nemzeti Sporthivatal és nemzetközi kapcsolatok, gazdasági, pénzügyi, szakmai kontrolling, sportági VIP és a szurkolók területeket. A szervezőbizottság tagjainak kiválasztásakor az egyes területekre megkeresték a legmegfelelőbb embereket, akiknél szempont volt, a korábbi versenyszervezési tapasztalat, illetve a szakterületükön belüli referencia. A bizottság munkája során sikerült egy jól együttműködő és profi csapatot összeállítani, akiknek közös célja volt a sikeres VB rendezése, amiért mindenki akart tenni, különösen az újoncok, akik számára a kihívás, a bizonyítani akarás még több motivációt adott.

A szervezőgárda munkája során, az egyes divíziók önállóan végezték munkájukat az elkészített forgatókönyvek alapján, ezért nagyobb szervezőbizottsági megbeszélésre csak ritkán, összesen három alkalommal volt szükség. A bizottság munkájának koordinálása 2-3 ember kezében összpontosult (szervezőbizottsági elnök, titkár, illetékes divízióvezető), akik átlátták a folyamatokat, megosztották egymással az információkat, napi szinten kommunikáltak, és ők hozták meg a rendezvényt érintő fontosabb döntéseket. A lapos szervezeti felépítés éppen ezért hatékonyan támogatta a folyamatos információáramlást és a hatékony információ megosztást, hiszen a divízióvezetők tudtak mindenről a saját területükön belül, valamint közvetlen kapcsolatban álltak a bizottság vezetőivel is.

A szervezőbizottság mindvégig különös hangsúlyt fektetett a tájékoztatásra, a médiával és a szponzorokkal történő kapcsolattartásra. A PR és marketing igyekezett minden eszközt megragadni a rendezvény népszerűsítésére és a szponzorok megjelentetésére (közterületi média, kiadványok, sajtómegjelenések, stb.), amely meg is hozta a kívánt eredményt, hiszen több száz cikkben és tudósításban, TV-s és rádiós megjelenésben (csak az MTV 9 óra 11 perc terjedelemben közvetítette a VB eseményeit) adtak hírt a rendezvényről, és szinte minden nemzetközi és hazai újságíró maximálisan elégedetten távozott a rendezvényről. A szurkolókat és nézőket szintén igyekeztek minél több hasznos információval ellátni, a rendezvényt megelőzően és a versenyek alatt egyaránt.

A környékbeliek számára például elküldték a rendezvény szórólapját a DÉMÁSZ

számlalevelekkel együtt, így minden háztartás, aki számlalevelet kapott, értesült a rendezvényről. A belépőjegyet vásárló nézők megközelítési, program és lelátó-beosztási információkat kaptak a jegy mellé, a helyszínen pedig a versenyzők és a sportág történetét bemutató propagandaanyagokat, valamint aktuális pályabeosztást és eredménylistákat osztottak számukra.

A verseny külső támogatottsága tekintetében a város maximális elkötelezettsége mellett, az állam jelentős anyagi hozzájárulását és erkölcsi támogatását is élvezte a rendezvény, amelyhez több szervezet is csatlakozott. A Magyar Honvédség jelentős segítséget nyújtott a helyszín előkészítése és a rendezvény megvalósítása során, míg a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium az árvíz utáni vizsgálatokban nyújtott támogatást.

A rendezvény során az időjárás nagyon pozitív hatással volt a rendezvényre, mivel mindvégig kánikulában volt részük a nézőknek és versenyzőknek. A lebonyolítás során két területen merült fel probléma. Az egyik panasz, a nézőket szállító buszok pontatlansága még aznap rendezésre került, míg a nagyobb probléma a kijelölt parkolók

A rendezvény során az időjárás nagyon pozitív hatással volt a rendezvényre, mivel mindvégig kánikulában volt részük a nézőknek és versenyzőknek. A lebonyolítás során két területen merült fel probléma. Az egyik panasz, a nézőket szállító buszok pontatlansága még aznap rendezésre került, míg a nagyobb probléma a kijelölt parkolók