A projektsiker dimenziói

A projektsikert különböző szinteken értelmező tanulmányok és modellek, a sikerkritériumok kategóriáinak megalkotásával, a projektsiker különféle dimenzióit határozták meg. Ezen tanulmányok legfőbb eredményeit mutatom be a következőkben.

Baccarini (1999) a projektek sikerességének értékelését két dimenzión keresztül, a projektvezetés és a projekteredmény sikerességén keresztül közelíti meg. A két csoporton belül, azonban több helyen azonos kritériumokat alkalmaz, például az érdekcsoportok elégedettségére vonatkozóan, amitől nehézkessé válik az egyes dimenziók értékelése. Ezen túlmenően a két dimenzió sem függetleníthető teljesen egymástól, hiszen „a projektvezetés, mint tevékenység sikerességének mértéke jelentős befolyással lehet a projekteredmény sikerességének mértékére.” (Görög, 2003, 43)

Görög Mihály (1996; 1999c) hierarchikus modelljében ugyanakkor a projektek stratégiai szerepét helyezi előtérbe, és ennek megfelelően a projektsiker értékelésének három szintjét határozza meg: az elsődleges projektcélok teljesítése, a projektet kezdeményező projekttulajdonosi szervezet szempontjai, valamint a projektben érintett érdekcsoportok magatartása alapján történő értékelés. Az elsődleges projektcélok alapján történő értékelés során a hagyományos három feltétel tervezett, és ténylegesen elért értékeinek összehasonlító vizsgálata történik meg. A projekttulajdonosi szervezet tekintetében a legfőbb szempont, hogy a létrejött eredmény mennyiben járul hozzá a kitűzött stratégiai cél eléréséhez. Az érintett érdekcsoportok magatartása kapcsán pedig a projekt érintettek általi elfogadása, az érintettek projekthez való viszonyulása az értékelés fő szempontjai.

Egy másfajta megközelítésben Lim és Mohamed (1999) abból indul ki, hogy a projekt sikerét különböző nézőpontból vizsgálja minden, a projekt által érintett személy, vagy csoport. Ennek megfelelően a szerzők makro, illetve mikro szinten vizsgálják a projektsiker kérdéskörét. Makroszinten a feladat határidőre történő teljesítése és az érintettek elégedettsége a projektsiker kritériumai, vagyis, hogy elértük-e a projekt kitűzött eredeti célját? Ennek a kritériumnak a teljesítése elsősorban az ügyfél és a felhasználó elégedettségét befolyásolja. Míg mikro szinten az alsóbbrendű célok elérése a lényeges kritérium, úgy, mint a feladat elvégzése a költség, minőség, teljesítmény és biztonság szempontjából, amely szempontok főként a létrehozó szervezet, a projektcsapat, valamint a beszállítók számára bírnak nagy jelentőséggel.

A projektsiker vizsgálatok közül az időhorizontot is figyelembe vevő többdimenziós megközelítés Shenhar, Dvir és kollégáik (Shenhar et al., 2001) nevéhez fűződik, akik különböző iparágakban csaknem 150 projektet vizsgáltak meg. A projektek sikerének megítélésnél a sikercélok négy fő területét azonosították, megadva a területhez tartozó sikerkritériumokat is. Az első szint a projektteljesítés, amely a kitűzött határidő, költségkeret és minőségi követelmények teljesítését jelenti. A következő szint a fogyasztóra gyakorolt hatás, amely a fogyasztói igények kielégítését tükrözi, míg a harmadik szint, a szervezeti szintű siker, amely a stratégiai célkitűzések támogatását követeli meg. A negyedik szint a projekt jövőbeli hatásait kívánja értékelni, a szervezet versenyelőnyére, hosszú távú helyzetére kiváltott hatást.

Projektsiker Projekt

sikercél

Projekt időhorizont Felkészülés a

jövőre

Vállalati siker

Fogyasztókra gyakorolt hatás

Projektcélok teljesítése

Nagyon Rövid Hosszú Nagyon rövid hosszú

21. ábra: A sikerdimenziók időbeli kerete Forrás: Shenhar et al., 2001, 716

Az egyes sikerdimenziókhoz tartozó követelmények a következők lehetnek:

9 Projektteljesítés: határidő és költségkeretek betartása

9 Fogyasztóra gyakorolt hatás: funkcionális teljesítmény, technikai specifikációk teljesítése, vevői igények kielégítése, vevői probléma megoldása, a vevő használja a terméket, vevői elégedettség.

9 Szervezeti siker: kereskedelmi siker, nagyobb piaci részesedés elérése.

9 Felkészülés a jövőre: új piacok létrehozása, új termékvonal létrehozása, új technológia kifejlesztése.

A dimenziók és az azokhoz tartozó kritériumok meghatározásán túl a tanulmány megadja a sikerdimenziók relatív fontosságát is az egyes projekttípusok függvényében.

Az alacsony és közepes technológiai szinten elsődleges a projektcél teljesítése, valamint a fogyasztóknál elért siker; míg a magasabb technológiai szintű projektek esetében előtérbe kerül a szervezeti siker és a projekt jövőbeli hatásai.

Cooke-Davies (2004) több projektsiker tanulmány elemzése kapcsán egy egységes metrikát javasol a projektsiker kézzelfoghatóbbá tételére, amelyben a projektsiker három szintjét: a projektmenedzsment tevékenység sikerét, a projekt sikerét és tudatos projekt sikerességet különbözteti meg. A szerző a sikerszintek meghatározásán túllépve megadja az egyes sikerszintekhez a tipikus sikerkritériumokat, a lehetséges sikertényezőket, valamint a szervezeti szinten felelős személyt, vagy csoportot is. A projektmenedzsment siker szintjén a tipikus sikerkritériumok: a határidő, költség, minőség, technikai teljesítmény, terjedelem és biztonság, amelyek megfelelő teljesítésért elsősorban a projektmenedzser és csapata felel. A projektsiker szintje már magában foglalja a szervezet számára elért előnyöket, valamint a projektben érintettek elégedettségét is, amely teljesülését a projekttulajdonos és szponzor is meghatározza.

Végül a tudatos projektsiker jelenti a vállalatnál futó projektek és projektmenedzsment tevékenység átfogó sikerét, a vállalati hatékonyság és termelékenység javulását, amely követelményekben jelentős szerepet játszik a top menedzsment és a részvényesek köre is.

Véleményem szerint a három sikerszint teljesítése valóban felépíthető e hármas tagolásban, azonban az egyes kritériumok teljesítésében szerepet játszó felelősök és csoportok köre nem különíthető el ilyen élesen egymástól, hiszen a projektmenedzsment tevékenység sikerében is szerepet játszhat a vállalat vezetése, az ügyfél véleménye.

Mint láthatjuk, a projektek sikerességének értékelése még különböző dimenziók segítéségével is rendkívül összetett kérdés. Az értékelés szempontjai között találunk kvantitatív, objektíven mérhető kritériumokat, mint például a költség- és időkeret;

valamint kvalitatív, inkább csak közvetett módon, szubjektíven értékelhető kritériumokat, úgy, mint az elégedettség, vagy a hosszú távú hatások. A bemutatott tanulmányok alapján jól áttekinthetőek a siker megítélésének szintjei, valamint a szintekhez tartozó sikerkritériumok köre, azonban a szerzők nem adnak támpontot számunkra az értékelés szempontjainak számszerűsítésére és azok mérésére vonatkozóan, pedig a siker minél hatékonyabb megítélése érdekében törekednünk kell a szubjektivitás mérséklésére, a kritériumok mérhetővé tételére. Hasonlóképpen nem kapunk információt az elvárt teljesítményt elősegítő, támogató területekről, folyamatokról és módszerekről, pedig ezen területek ismerete segíthet hozzá minket a projekt eredményes végrehajtásához és a sikerkritériumok teljesítéséhez.

A projektsiker dimenziók összevetése

A projektsiker dimenzióit, a sikerkritériumok különböző szintjeit vizsgáló tanulmányok eredményeit az alábbi táblázatban tekinthetjük át:

Szerzők Sikerdimenziók Sikerkritériumok

Projekteredmény hozzájárulása a stratégiai célok eléréséhez

Projektvezetés sikeressége

Projektérintettek elégedettsége Elsődleges projektcélok

teljesítése Előre meghatározott eredmény teljesítése a határidőn és költségkereten belül

Projekttulajdonosi szervezet

szempontjából Projekteredmény hozzájárulása a kitűzött stratégiai cél eléréséhez

A projekt folyamatában és eredményében érintett érdekcsoportok támogatása

Görög (1996, 1999c)

Érintett érdekcsoportok

magatartása

Az eredmény érintettek általi elfogadása Feladat és projektcélok határidőre történő teljesítése

Makro szintű siker

A projektben érintettek elégedettsége

A feladat elvégzése a költség, minőség, teljesítmény és biztonság szempontjából Lim - Mohamed (1999)

Mikro szintű siker

A szervezet, projektcsapat és beszállítók elégedettsége

Projektteljesítés Határidő és költségkeretek betartása Technikai és funkcionális specifikációk Vevői igények kielégítése, probléma megoldása Fogyasztókra gyakorolt

hatás

Vevői felhasználás és elégedettség Kereskedelmi siker

Szervezeti szintű siker

Szervezeti stratégia támogatása

Shenhar et al. (2001)

Projekt jövőbeli hatásai Szervezet hosszú távú helyzetére, versenyelőnyére kiváltott hatás

Határidő, költségvetés, minőségi és technikai paraméterek teljesítése

Projektmenedzsment tevékenység siker

Terjedelem és biztonság követelmények

teljesítése

Érintettek elégedettsége Projektsiker

Szervezet számára elért előnyök

Átfogó siker minden projektre és átfogó projektmenedzsment siker

Tudatos projektsiker

Hatékonyság az üzleti stratégiában és a kulcs vállalati erőforrások termelékenysége 3. Táblázat: Projektsiker dimenziók és sikerkritériumok

Forrás: saját összeállítás

Jelen kutatás keretei között sikeresnek tekintjük azt a projektet, amely egyrészről megfelel a hármas peremfeltétel követelményeinek, teljesíti az előre meghatározott projekt célkitűzéseket; másrészről pedig elégedettséget ér el a projektérintettek:

megbízó, felhasználók, szponzorok, partnerek, projektcsapat és egyéb érintettek körében.