A sporthoz kötődő nagyrendezvényeknek mindig is lényeges szerepet tulajdonítottunk.
Az utóbbi években azonban különösen megnövekedett a sportrendezvények jelentősége, amely megjelenik a rendezvények növekvő számában, méretében és sokféleségében, a befektetett összeg növekedésében és az egyre intenzívebb versenyben, melyben a városok és országok versengenek egymással a presztízst hozó sportversenyek elnyeréséért. (Zeman, 2005)
Napjainkban, a médiában és a közéletben is egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek a különböző nemzetek sportolóinak megmérettetései. A versenyek előkészítését és megvalósítását, a sportolók felkészülését és szereplését folyamatos médiatudósítások és híradások kísérik. Egy-egy ilyen világverseny előnyös hatásai az eseményt szervező sportszövetség és a hazai sportolók mellett a rendező városra, régióra, sőt országra is kiterjedhetnek. (Dancsecz – Szabó, 2007)
A nemzetközi sportrendezvények magyar vonatkozásban is rendkívül fontos szerepet töltenek be. A nemzetközi sportrendezvények megszervezésében egyre jelentősebb, és évről évre bővülő szerepet vállalnak a hazai sportszövetségek és a környező országok sportmozgalmai is. Ennek oka egyrészt a sportszervezetek anyagi hátterének biztosítása, az utánpótlás-nevelés támogatása; másrészt a sportág és a sportolók minél szélesebb körben történő ismertté tétele, valamint a sportolók hazai közönség előtti szerepeltetése.
A rendszerváltást követően ugyanis az állam kivonult a sportszervezetek támogatásából, így a sportmozgalmak jelentős megélhetési gondokkal küszködve rá vannak kényszerülve, hogy saját maguk teremtsék elő a fennmaradásukhoz szükséges anyagi forrásokat. Ennek egyik legfőbb eszköze a szponzori támogatások mellett a sportversenyek rendezése, amely tapasztalt, hozzáértő és elkötelezett szervező-munkával jelentős sikereket és anyagi bevételt hozhat a sportszervezetek számára.
(Nyerges, 1998)
A pénzügyi nyereség mellett a legfőbb ok, amiért a sportszövetségek nemzetközi versenyek szervezésére törekednek, az a sportág és a hazai csapat népszerűsítése, valamint a hazai sportolók szerepeltetése, akiknek így egyrészt olcsóbb a versenyen való részvétel, másrészt otthon, hazai közönség előtt szerepelni óriási élmény és motiváló tényező számukra.
A nemzetközi sportrendezvények ugyanakkor jelentős hatással vannak a rendező ország, régió, illetve város turizmusára és gazdaságára is. A nemzeti sportdelegátusok és hivatalos kísérők mellett szurkolók és nézők tömegei érkeznek egy-egy ilyen sportrendezvényre, akik számára különösen vonzó a verseny feszültsége, az egyre növekvő teljesítménykényszer, a sportsikerek átélésének élménye, valamint a látványos nyitó- és záróünnepségek, kísérőprogramok. Ezen kívül természetesen nem elhanyagolható, másodlagos haszon a rendező település, illetve régió számára a rendezvény reklámértéke sem, hiszen a turisták továbbviszik a sikeres rendezvény, a vendéglátóhely hírét, nem is beszélve a televíziós közvetítésekről és tudósításokról, amelyek nézők millióihoz juttatják el a rendezvény képeit és híreit. Ezért egy rendezvénynek mindig valami maradandót, valami meglepetést kell nyújtania, amitől ténylegesen felejthetetlen élmény lesz a helyszínre látogatók és a TV-nézők számára.
A sportrendezvények hatásainak vizsgálatával foglalkozó szakirodalmak szinte mindegyike abból a hármas felosztásból indul ki, mely szerint a sportrendezvények
hatása a rendező térség és környező régió számára gazdasági, ökológiai (környezeti) és társadalmi téren jelentkezik.
Sportrendezvények
Gazdasági hatások
közvetlen bevételek
hosszú távú hatások
közvetlen
költségek közvetett költségek
Környezeti hatások
hulladék zajterhelés
érzékenység a környezet és természet iránt
Társadalmi hatások
sport-érdeklődés identitástudat
változások a sporttudatosságban
3. ábra: A sportrendezvények hatásainak csoportosítása Forrás: Albers, 2004, 33
A rendezvény gazdasági hatásai foglalják magukba a szervezéssel kapcsolatban felmerülő közvetlen és közvetett költségeket, valamint az esemény által hozott közvetlen bevételeket és hosszú távú megtérüléseket. A környezeti hatások alatt a verseny miatt jelentkező környezeti terheléseket és következményeket kell számba vennünk, míg a társadalmi hatások tekintetében az identitás és sportérdeklődés formálása lehet fontos tényező. (Albers, 2004) A sportrendezvények hatásait a következő fejezetekben részletesen is bemutatom.
2.3.1. A sportrendezvények gazdasági hatásai
A sportrendezvények megvalósításával kapcsolatos gazdasági hatások, költségek és bevételek tekintetében megkülönböztethetjük a makrogazdasági és a mikrogazdasági szinten jelentkező eredményeket, amelyeket jól áttekinthetünk az alábbi ábrán.
4. ábra: A sportrendezvények mikro- és makrogazdasági hatásai Forrás: Heinemann, 1995, 256
Makrogazdasági területen a kereslet alakulása, az árszínvonal, a foglalkoztatottság és a külkereskedelem adataiban jelenik meg a rendezvény hatása, míg mikrogazdasági szinten a közvetlen hatások (szervezőbizottság kiadásai és bevételei) és a közvetett, pénzügyi és nem pénzügyi eredmények jelentkeznek. (Grozea-Helmenstein – Kleissner, 2003)
A sportrendezvények gazdasági hatásai jelentkezhetnek elsősorban az infrastruktúra fejlesztése, a szükséges beruházások kapcsán. Ezek közül több beruházás országos szinten merül fel, amikor újabb stadionok létesítése és a kapcsolódó infrastruktúra kiépítése szükséges. Az ilyen méretű beruházások pozitív hatásaként a kapcsolódó iparágak időszakos fellendülése és foglalkoztatási igényeinek megugrása jelentkezik, amely a multiplikátorhatáson keresztül a vásárlóerő élénkülését is maga után vonja; míg negatív aspektusként kell megemlítenünk a beruházások fedezetébe bevont állami források és adóbevételek jelentős mértékét. (Helmenstein et al., 2007)
A rendezvény megszervezése és létrehozása során szinte minden feladatnak van gazdasági vonatkozása, hiszen a létrejövő szervezőcsapat külső közreműködőket, szolgáltatókat vesz igénybe a legtöbb területen, mint például: marketing, biztonság, takarítás, létesítmények felszerelése, stb. Nem is beszélve a kísérőrendezvényekre és a rendezvények színesítése céljából felkért kulturális, sport és szórakoztató szervezetekről, szolgáltató vállalatokról. A bevont vállalatok megbízásai szintén foglalkoztatási, költségvetési és vásárlóerő növekedési hatást vonnak maguk után.
(Helmenstein et al., 2007)
A sportrendezvények turisztikai hatásai
A sportrendezvények által kiváltott gazdasági hatások sorában ki kell emelnünk a rendezvények jellegéből adódó turisztikai eredményeket, amelyek a turisztikai szektoron kívül további területekre is jelentős hatást gyakorolnak. A versenyre érkező úgynevezett sportturisták tömegei a belépőjegyek és emblémázott termékek megvásárlása mellett a szállásra, étkezésre, utazásra és a helyi látványosságok megtekintésére költenek tartózkodásuk során, növelve ez által a helyi gazdaság, főként a szolgáltatóipar bevételeit. (Dreyer – Krüger, 1995) A megnövekedett turisztikai kereslet a bevételek mellett szintén több munkaerő felvételét, ezen keresztül pedig a vásárlóerő növekedést generálja, valamint a turisztikai és forgalmi adók révén az állami bevételeket is gyarapítja. (Long – Robinson, 2004)
A sportversenyekre érkező turisták korábban a hagyományos sportrendezvényeknél, elsősorban a sportélmény, saját csapatuk, sportolójuk szereplése miatt látogattak el a rendezvényre, amely jelentős érzelmi kötődést hordozott magában és látogatásuk kizárólag a sportrendezvényekre koncentrálódott. Napjainkban már a verseny, mint élmény átélése, megragadása a rendezvényen való részvétel fő motivációja. A turisták a sportversenyeken – amely a kínálat magját képezi – való részvétel mellett tetemes elvárásokat támasztanak a kiegészítő szolgáltatások és programok iránt, amelyek a mindennapokból való kiszakadást és maradandó élményt nyújtanak számukra. (Albers, 2004)
A szabadidős szolgáltatások fogyasztójává vált sportturisták indíttatása egyrészt lehet úgynevezett toló (push) jellegű, amikor a fő motiváció az elszakadás a hétköznapoktól, bajtársi és baráti kapcsolatok kialakítása és ápolása, a közösséghez tartozás élménye, valamint a lehetőség arra, hogy olyant tegyenek, amit egyébként nem. Másrészt úgynevezett húzó (pull) jelleggel vonzó számukra a mérkőzés, a verseny túlfűtött, izgalmas és izzó légköre, valamint az eredmény bizonytalansága által kiváltott feszültség és izgalom. (Hinch – Higham, 2004)
A rendezvények által elérhető turisztikai, valamint gazdasági haszon realizálásához azonban egy megalapozott és kidolgozott stratégiai rendezvény-turisztikai koncepcióra
van szükség. A koncepciónak tartalmaznia kell egy vonzó, attraktív programcsomagot, speciális turisztikai ajánlatot, amely nem csupán a verseny iránt érdeklődőket elégíti ki, hanem megfelelő elfoglaltságot és szórakozást nyújt a többi érdeklődő számára is. A kulturális és szórakoztató programok mellett pedig gondolniuk kell a szervezőknek olyan körutazások, turisztikai programok kidolgozására is, amelyekkel meghosszabbítható a turisták tartózkodása a rendezvény előtt, alatt, illetve után. A turisták számára a stadionok környezetében kínált áruk és szolgáltatások sokasága, a helyi közlekedési eszközök, repülőtársaságok és utazási irodák igénybevétele szintén jelentős bevételi forrás lehet. Annak érdekében pedig, hogy minél többen érkezzenek a sportrendezvényre a belföldi és külföldi célcsoportokra irányuló stratégiai turizmusmarketing-mix lehet a leghatékonyabb, amely differenciált utazási és program-csomagokkal, jól működő jegyértékesítési rendszerrel, megfelelő és rugalmas ár- és kommunikációs politikával, valamint ezeket hirdető nemzetközi kampánnyal hozzájárulhat a turisztikai szempontból sikeres rendezvényhez. (Kurscheidt, 2002;
Rahenbrock, 2005)
A turisztikai hatások vonatkozásában azonban ki kell térnünk arra is, hogy bizonyos szereplők számára nem kívánt, negatív következményekkel is járhat egy-egy nagyrendezvény. A rendezvényre érkező sportturisták megzavarják, vagy éppenséggel kiszorítják a normál turistákat, ami még a következő évek turistaforgalmára is kihathat.
Másrészről a sportturisták jó része hazai, vagy helyi látogató, akik csupán a bevételek és költségek újraelosztásához járulnak hozzá. A turisztikai szolgáltatók szempontjából pedig túlságosan dominálnak a versenyhelyszínek, elnyomva a többi desztinációt és szolgáltatót. (Freyer, 2004)
2.3.2. A sportrendezvények környezeti hatásai
A környezeti, ökológiai következményeket tekintve először is figyelembe kell vennünk a megnövekedett közlekedési forgalom okozta hatásokat, amelyek jelentős környezeti terhelést jelenthetnek a káros anyagok kibocsátása kövezeteztében. Ennek hatását mérsékelhetik a szervezők a tömegközlekedési eszközök igénybevételének megszervezésével és ezek használatának ösztönzésével, szemben az egyéni utazásokkal.
E mellett főként a helyi lakosság tekintetében a gyalogos, vagy kerékpáros megközelítési lehetőség biztosításával és szorgalmazásával érhető el a környezeti terhelés csökkentése.
Egy másik további környezeti tényező a rendezvény során keletkező hulladékmennyiség, amely gyűjtésének és elszállításának megszervezése mellett a szervezőknek törekedniük kell a hulladékmennyiség csökkentésére és feldolgozására is.
A keletkező hulladék mérséklése elsősorban újra feldolgozható anyagok használatával érhető el. A hulladékgyűjtés megszervezése terén az egyik legfőbb eszköz a szelektív hulladékgyűjtés lehet, ahol különböző – lehetőleg jól megkülönböztethető, eltérő színnel, formával ellátott – gyűjtőkbe kerülnek az egyes hulladékfajták, amelyek elszállítás után a megfelelő módon újrafelhasználhatóak. (Liebrich et al., 2002)
Harmadik kategóriaként kiemelendők még az infrastrukturális beruházások és fejlesztések, valamint a lebonyolítás alatt jelentkező jelentős mértékű erőforrás-felhasználás, energia- és vízfogyasztás, a munkálatokkal járó káros anyag kibocsátás.
Ezen a téren a szervezőknek törekedniük kell minden területen az erőforrások gazdaságos, takarékos és kímélő felhasználására, valamint a káros anyag kibocsátás visszaszorítására. (Schmied, 2002)
Végül a környezeti hatások tekintetében azt is meg kell említenünk, hogy a sportversenyek függetlenül attól, hogy a természetben, vagy a városban zajlanak le, jelentős mértékben megterhelik az őket körülvevő környezetet. (Schemel, 2000) Gondoljunk csak a tömeggel és felhajtással járó zajterhelésre és a területek fokozott igénybevételére (pl.: utak, parkolók, stb.).
Ezen káros következményeket figyelembe véve nem véletlen, hogy az utóbbi évek nagyrendezvényei során kiemelt figyelmet fordítottak a környezetvédelemre, a negatív környezeti hatások mérséklésére. A 2006-os németországi futball világbajnokság szervezői a „Green Goal” környezeti koncepció meghirdetésével célul tűzték ki az erőforrás- és energiafelhasználás, a környezeti és zajterhelés csökkentését, a szelektív hulladékgyűjtés és újrafelhasználás, valamint a környezetkímélő közlekedés és építkezés megvalósítását. Ennek érdekében a szükségtelen közlekedés csökkentését és a tömegközlekedést, gyalogos és kerékpáros közlekedést ösztönözték szervezett akciókkal és kombinált bérletekkel. Ahol csak gazdaságilag és technikailag megoldható volt, törekedtek az erőforrás- és energiafelhasználás, a káros anyag kibocsátás visszaszorítására, takarékos új technológiai módszerek és környezetbarát energiahordozók felhasználásával. A szelektív hulladékgyűjtés és újrafelhasználás mellett a vízgazdálkodásra, takarékos felhasználásra és a víztisztításra is kiemelt figyelmet fordítottak. A megtett intézkedések mellett pedig mindvégig törekedtek minden résztvevőben és nézőben tudatosítani a környezettudatosság elvét, a környezetvédelem fontosságát. (Schmied, 2002)
2.3.3. A sportrendezvények társadalmi hatásai
A sportrendezvények hatásainak elemzése során nem célszerű megállnunk csupán a kvantitatív módon mérhető eredményeknél, hanem számba kell vennünk a közvetett, kvalitatív módon értékelhető hatásokat is. A mérhető gazdasági és környezeti hatások mellett ugyanis lényegesek a társadalomra, közösségre kifejtett hatások is, amelyek érinthetik a térség, vagy akár az egész ország lakosságát, ismertségét és megítélését, valamint a szabadidős és sportolási szokásokat is. (Bieger et al., 2000)
A lakosság körében az identitástudat erősödése figyelhető meg egy-egy nagyobb rendezvény kapcsán, amely erősíti a városhoz, régióhoz, vagy éppen az országhoz való tartozást, kötődést és összetartást. Hasonlóan a résztvevő önkéntesek, segítők körében is egy szorosabb kötelék alakul ki az adott sportághoz, térséghez és közösséghez a közös munka, erőfeszítés és ünneplés révén. A rendezvény kapcsán létrehozott, felújított infrastruktúra pedig később szintén a lakosság érdekeit szolgálja a jobb sportolási feltételek és a fejlettebb általános infrastruktúra révén.
A jobb infrastrukturális lehetőségek és a sportsikerek átélésének élménye sokakat ösztönöz a sport kipróbálására, esetleg rendszeres gyakorlására, amely hozzájárul a népesség egészségének megőrzéséhez és életminőségének javulásához. Másrészt a versenysport népszerűsége is erősödhet, többen kedvet kaphatnak a sportolói, vagy edzői pályán történő elinduláshoz.
A rendező térség, ország számára mindezeken túl számottevő pozitív következményt jelenthet az ismertség ugrásszerű növekedése, arculatának formálása és széles körben történő elterjesztése. Hiszen a rendezvényt hírül adó reklámok sok helyre eljuttatják a régió hírét, míg az eseményekről szóló tudósítások szinte napi szinten foglalkoznak a verseny történéseivel, ezáltal a rendező térséggel és jellemzőivel. Ez a későbbiekben
jelentősen növelheti a térségbe utazók számát, valamint az ide érkező üzletek, beruházások gyakoriságát is. (Helmenstein et al., 2007)
A pozitív következmények mellett társadalmi téren is meg kell említenünk a rendezvény káros, negatív hatásait, amelyek elsősorban a nagyobb tömeg miatti zsúfoltságból, közlekedési és parkolási problémákból adódnak, illetve abból, hogy a rendezvény miatt drágább árukkal és szolgáltatásokkal találkozik a helyi lakosság is. (Gursoy et al., 2004) Összességében azonban elmondható, hogy egy nagyszabású sportrendezvény jelentékeny javulást okozhat a térség fejlődésében, a közösség identitásának és összetartozásának erősítésében, valamint a hosszú távú imázs építésében, pozitív kép és vélemény kialakításában, amely ellensúlyozza a rövidtávon jelentkező negatív hatásokat.
2.3.4. A sportrendezvények hatásainak értékelése
A sportrendezvények által kiváltott rövid- és hosszú távú hatások értékelése régóta foglalkoztatja a sporttudomány szakembereit. Az elért eredmények és kiváltott hatások számbavételére és értékelésére számos kvantitatív és kvalitatív módszert dolgoztak ki;
az előbbieket a számszerűen mérhető eredmények, míg utóbbiakat a nehezen mérhető hatások értékelése céljából.
A hatások kvantitatív úton történő értékelésének egyik módszere az input-output elemzés, amely a gazdasági szektor struktúrájának kölcsönös összefüggései alapján méri a multiplikatív hatásokat is számba vevő összgazdasági eredményt. Az elemzés értékeli a rendezvény kapcsán felmerült közvetlen, közvetett és indukált hozzáadott érték, vásárlóerő és foglalkoztatási hatásokat, valamint adó- és járulékbevételeket. Az eredmények iparágankénti elemzése, hasonló módon egy szektorelemzés keretében végezhető el. (Helmenstein et al., 2007)
Napjainkban gyakran alkalmazott kvantitatív technika a költség-haszon elemzés, amely a költségek, bevételek számbavételével és összesítésével könnyen értelmezhető eredményt, pénzügyi teljesítményt ad. Az elemzés során minden fellépő és számszerűsíthető hatás összegyűjtésére, a hatások pénzbeli értékelésére, összehasonlíthatóvá tételére kerül sor, majd végül az eredmények összegzésével a végső haszon is kifejezhető. (Zemann, 2005)
A nehezen számszerűsíthető eredmények kvalitatív értékelésének eszköze az ex-ante vagy ex-post értékelés. Az előzetes ex-ante elemzés során a rendezvény előtt történik meg a várható hatások becslése és értékelése, ami leginkább a későbbi eltérések, hiányok és problémák feltárására és kezelésére ad lehetőséget. A rendezvény utólagos ex-post vizsgálata során a rendezvény alatt, vagy azt követően kerül sor a fontosabb területek és adatok begyűjtésére és értékelésére, elsősorban személyes megkérdezés, kérdőívek, interjúk és megfigyelések segítségével. (Helmenstein et al., 2007)