A hipotézisek ellenőrzése

1. Hipotézis

A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek szervezési gyakorlata leírható a sikertényezők három csoportjával, melyek a feladatorientáció, a kapcsolatorientáció, valamint a véletlen hatások.

A keresztkorreláció vizsgálat során a nemzetközi sportrendezvények szervezési gyakorlatát jellemző változók között számos esetben szignifikáns korrelációt mutattam ki. E megállapítás következtében új látens változókat, vagyis faktorokat hoztam létre faktoranalízis segítségével. Az elemzés eredményeként hat sikertényező-faktort sikerült beazonosítanom, amelyek két fő csoportra, feladatorientált és kapcsolatorientált sikertényező-faktorokra bonthatók.

A statisztikai elemzések és esettanulmányi vizsgálatok alapján további sikertényező-faktorként azonosítottam a véletlen hatásokat, amelyek jelentős hatást gyakorolnak a sportrendezvények előkészítésére, megvalósítására, és elért eredményeire egyaránt.

A faktoranalízis és az esettanulmányi vizsgálatok eredményei alátámasztották, hogy a sikertényezők e három területe: a feladatorientáció, a kapcsolatorientáció és a véletlen hatások írják le a nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek szervezési gyakorlatát.

Bizonyítást nyert megállapítások:

¾ A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek szervezési gyakorlata leírható a sikertényezők három csoportjával, melyek a feladatorientáció, a kapcsolatorientáció, valamint a véletlen hatások.

¾ A feladatorientációt megtestesítő sikertényező-faktorok: a „projektcélkitűzés” és a

„projekt szerződésstratégia” faktorok.

¾ A kapcsolatorientációt megtestesítő sikertényező-faktorok: a „projektirányítás”, a

„projektcsapat szervezeti kultúrája”, az „együttműködés és kommunikáció”, valamint a „kooperáció” faktorok.

¾ A véletlen hatásokat megjelenítő sikertényező-változók: a természeti-időjárási, a társadalmi-politikai, valamint az egyéb váratlan események, illetve a véletlen hatások kezelése.

2. Hipotézis

A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikeressége leírható a sikerkritériumok két területével: a projektcélok teljesítésével, valamint a projektérintettek elégedettségével.

A keresztkorreláció vizsgálat során a nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek eredményeit leíró változók között sok esetben szignifikáns korrelációt mutattam ki. Az eredményekre alapozva új látens változókat, vagyis faktorokat hoztam létre faktoranalízis segítségével. Az elemzés eredményeként négy sikerkritérium-faktort azonosítottam, amelyek két fő területet, a célok teljesítését és a külső projektérintettek elégedettségét ölelik fel.

A faktoranalízis eredményeit az esettanulmányi vizsgálatokból levont következtetések is megerősítették.

A faktoranalízis és az esettanulmányi vizsgálatok eredményei alátámasztották, hogy a sikerkritériumok két területe: a projektcélok teljesítése és a külső projektérintettek elégedettsége jelenítik meg a nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikerességét.

Bizonyítást nyert megállapítások:

¾ A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikeressége leírható a sikerkritériumok két területével: a projektcélok teljesítésével, valamint a külső projektérintettek elégedettségével.

¾ A projektcélok teljesítését az „elsődleges projektcélok teljesítése”, valamint a

„további projektcélok teljesítése” faktorok fejezik ki.

¾ A külső projektérintettek elégedettségét az „együttműködő partnerek elégedettsége”, valamint a „további érintettek elégedettsége” faktorok jelenítik meg.

3. Hipotézis

A nemzetközi sportrendezvények szervezési gyakorlatában a projektérintettek elégedettsége a kapcsolatorientáció területével szorosabb, míg a feladatorientáció területével gyengébb összefüggést mutat.

A lineáris regresszió- és korrelációelemzés során elvégeztem a külső projektérintettek elégedettségét leíró sikerkritérium-faktorok és a kapcsolatorientációt, illetve feladatorientációt megtestesítő sikertényező-faktorok között kimutatható összefüggések vizsgálatát. Az elemzések eredményeként egy feladatorientált, valamint több kapcsolatorientált sikertényező-faktor esetében adódtak szignifikáns összefüggések a sikerkritérium-faktorokkal. A lineáris regresszióelemzés során szignifikáns összefüggést tapasztaltam az „együttműködő partnerek elégedettsége” sikerkritérium-faktor és a feladatorientált „projekt szerződésstratégia”, illetve a kapcsolatorientált „együttműködés és kommunikáció” sikertényező-faktorok között. A „további érintettek elégedettsége”

sikerkritérium-faktor esetében szignifikáns összefüggés mutatkozott a feladatorientált

„projekt szerződésstratégia”, illetve a kapcsolatorientált „kooperáció”, „együttműködés és kommunikáció”, valamint „projektirányítás” sikertényező-faktorokkal.

A korrelációelemzés eredményei alapján az „együttműködő partnerek elégedettsége” a kapcsolatorientált „együttműködés és kommunikáció” faktorral szoros, míg a feladatorientált „projekt szerződésstratégia” faktorral gyenge összefüggést mutat. A

„további érintettek elégedettsége” a kapcsolatorientált „kooperáció”, valamint

„együttműködés és kommunikáció” faktorokkal közepesen szoros, míg a feladatorientált „projekt szerződésstratégia” faktorral gyenge kapcsolatot mutat.

A feltárt korrelációs kapcsolatok különbségének szignifikancia vizsgálata során megállapítottam, hogy a „további érintettek elégedettsége” sikerkritérium-faktorral kimutatott összefüggések esetében szignifikáns eltérés van a kapcsolatorientált

„együttműködés és kommunikáció” faktorral, illetve a feladatorientált „projekt szerződésstratégia” faktorral fennálló korrelációs együtthatók között. A „további érintettek elégedettsége” szignifikánsan szorosabb összefüggést mutat a kapcsolatorientált „együttműködés és kommunikáció” faktorral, mint a feladatorientált

„projekt szerződésstratégia” faktorral.

A lineáris regresszió- és korrelációelemzések, valamint a szignifikancia vizsgálat eredményei alapján nem igazolható teljes mértékben a hipotézis során megfogalmazott feltevés, mivel a külső projektérintettek elégedettségét leíró sikerkritérium-faktorok és a feladatorientált, illetve kapcsolatorientált sikertényező-faktorok közötti kapcsolatok tekintetében nem mondható ki általános érvényű szignifikáns különbség Az eredmények alapján megfogalmazott tézist és részletes magyarázatát a dolgozat 4.2.2. fejezetében ismertetem.

A lineáris regresszió- és korrelációelemzés eredményeit az esettanulmányi vizsgálatokból levont következtetések is alátámasztották.

Bizonyítást nyert megállapítások:

¾ A felmérés során vizsgált sportrendezvények esetében az „együttműködő partnerek elégedettsége” faktor 0,01 szinten szignifikáns szoros kapcsolatot mutat a kapcsolatorientált „együttműködés és kommunikáció” faktorral. A „további érintettek elégedettsége” faktor esetében 0,01 szinten szignifikáns közepesen szoros összefüggés mutatható ki a kapcsolatorientált „kooperáció”, valamint

„együttműködés és kommunikáció” faktorokkal.

¾ A korrelációs együtthatók különbségének szignifikancia vizsgálata alapján az

„együttműködő partnerek elégedettsége” tekintetében szignifikánsan szorosabb korreláció mutatható ki a kapcsolatorientált „együttműködés és kommunikáció”

faktorral, mint a feladatorientált szerződésstratégia faktorral.

4. Hipotézis

A nemzetközi sportrendezvények szervezési gyakorlatában a projektcélok teljesítése a feladatorientáció területével szorosabb, míg a kapcsolatorientáció területével gyengébb összefüggést mutat.

A lineáris regresszió- és korrelációelemzés során elvégeztem a projektcélok teljesítését leíró sikerkritérium-faktorok és a feladatorientációt, illetve kapcsolatorientációt megtestesítő sikertényező-faktorok között kimutatható összefüggések vizsgálatát. Az elemzések eredményeként egy feladatorientált, illetve több kapcsolatorientált sikertényező-faktor esetében adódtak szignifikáns összefüggések a külső projektérintettek elégedettségét leíró sikerkritérium-faktorokkal.

A lineáris regresszióelemzés során szignifikáns összefüggést tapasztaltam az

„elsődleges projektcélok teljesítése” sikerkritérium-faktor és a feladatorientált

„projektcélkitűzés”, illetve a kapcsolatorientált „projektirányítás”, valamint

„együttműködés és kommunikáció” sikertényező-faktorok között. A „további projektcélok teljesítése” sikerkritérium-faktor esetén szignifikáns összefüggést mutattam ki a kapcsolatorientált „kooperáció”, valamint a „projektcsapat szervezeti kultúrája” sikertényező-faktorok vonatkozásában.

A korrelációelemzés eredményei alapján az „elsődleges projektcélok teljesítése” a

„projektirányítás” faktorral, míg a „további projektcélok teljesítése” a „kooperáció”

faktorral mutat közepesen szoros kapcsolatot.

A lineáris regresszió- és korrelációelemzések eredményei alapján tehát nem igazolódott be a hipotézis során megfogalmazott feltevés, mivel a projektcélok teljesítését leíró sikerkritérium-faktorok esetében a feladatorientált „projektcélkitűzés” faktorral gyenge, míg a kapcsolatorientált „projektirányítás” és „kooperáció” faktorokkal közepesen szoros kapcsolat mutatkozott. A kapott eredmények részletes magyarázatára a dolgozat 4.2.2. fejezetében térek ki.

A lineáris regresszió- és korrelációelemzés eredményeit az esettanulmányi vizsgálatokból levont következtetések is alátámasztották.

Bizonyítást nyert megállapítások:

¾ A felmérés során vizsgált sportrendezvények esetében az „elsődleges projektcélok teljesítése” faktor 0,01 szinten szignifikáns, közepesen szoros kapcsolatot mutat a kapcsolatorientált „projektirányítás” faktorral. A „további projektcélok teljesítése”

faktor esetében 0,01 szinten szignifikáns, közepesen szoros összefüggés mutatható ki a kapcsolatorientált „kooperáció” faktor vonatkozásában.