Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola
Dancsecz Gabriella
A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikertényezői és a siker megítélésének kritériumai
Doktori (Ph.D) értekezés
Témavezető: Dr. Szabó Lajos
Veszprém 2008.
és a siker megítélésének kritériumai
Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében
Írta: Dancsecz Gabriella
Készült a Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolája keretében
Témavezető: Dr. Szabó Lajos
Elfogadásra javaslom (igen / nem) ……….
(aláírás) A jelölt a doktori szigorlaton …... % -ot ért el.
Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom:
Bíráló neve: …... …... igen /nem
……….
(aláírás) Bíráló neve: …... …... igen /nem
……….
(aláírás)
A jelölt az értekezés nyilvános vitáján …...% - ot ért el.
Veszprém, ……….
a Bíráló Bizottság elnöke A doktori (PhD) oklevél minősítése…...
………
Az EDT elnöke
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék ...1
Ábrajegyzék...3
Táblázatjegyzék ...5
Kivonat...7
Abstract...8
Auszug...9
Előszó ...10
1. BEVEZETÉS...11
1.1. A kutatás jelentősége és célkitűzései ...13
1.2. A disszertáció felépítése ...14
2. A KUTATÁS ELMÉLETI HÁTTERE ...16
2.1. A sport helye és szerepe a társadalomban...16
2.2. Sport – projekt – rendezvény...18
2.3. A nemzetközi sportrendezvények jelentősége...22
2.3.1. A sportrendezvények gazdasági hatásai ...23
2.3.2. A sportrendezvények környezeti hatásai ...25
2.3.3. A sportrendezvények társadalmi hatásai ...26
2.3.4. A sportrendezvények hatásainak értékelése...27
2.4. A nemzetközi sportrendezvények szervezése ...28
2.4.1. A nemzetközi sportrendezvények szereplői ...28
2.4.2. A nemzetközi sportrendezvények szervezési folyamata...30
2.4.3. A nemzetközi sportrendezvények szervezésének kulcstényezői ...33
2.5. A projekt meghatározásai ...35
2.6. A projektmenedzsment meghatározásai ...37
2.6.1. Projektek életciklusa ...38
2.6.2. A projektmenedzsment szervezeti dimenziója ...42
2.6.3. A projektmenedzsment funkcionális dimenziója ...51
2.6.4. A projektmenedzsment instrumentális dimenziója...61
2.7. A projektsiker ...68
2.7.1. A projekt sikerkritériumai...69
2.7.2. A projekt sikertényezői...77
2.7.3. Sikeresség vizsgálati modellek...86
2.8. Személyes vezetés elméletek...96
2.8.1. A magatartástudományi személyes vezetés elméletek áttekintése...97
2.8.2. Kapcsolat- és feladatorientáció a projektmenedzsmentben...102
2.9. A kutatás elméleti hátterének értékelése ...105
2.9.1. A projekt sikerkritérium kutatások értékelése...105
2.9.2. A projekt sikertényező kutatások értékelése...107
2.9.3. Hipotézisek...109
2.10. Kutatási modell és módszertan ...110
2.10.1. A kutatási modell ...110
2.10.2. A kutatás módszertana ...111
3. EMPIRIKUS KUTATÁS ...118
3.1. A kutatás lefolytatása...118
3.1.1. A változók operacionalizálása ...119
3.1.2. Az adatok forrása...120
3.1.3. Az kvantitatív kutatás folyamata ...121
3.1.4. A kvalitatív kutatás folyamata...124
3.2. Az adatgyűjtés és a kutatási minta jellemzői...125
3.3. A kvantitatív kutatás ...131
3.3.1. A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikertényező- és sikerkritérium-faktorainak meghatározása...131
3.3.2. A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikertényező- és sikerkritérium-faktorainak összefüggései ...140
3.3.3. A vizsgált térségek sportrendezvény-szervezési gyakorlatának összehasonlítása...156
3.3.4. A kvantitatív kutatás eredményeinek összefoglalása ...158
3.4. A kvalitatív kutatás...159
3.4.1. Az esettanulmányok bemutatása ...159
3.4.2. Az esettanulmányok elemzése ...175
3.4.3. A kvalitatív kutatás eredményeinek összefoglalása ...178
4. KUTATÁSI EREDMÉNYEK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK ...180
4.1. A hipotézisek ellenőrzése ...180
4.2. Az eredmények értelmezése...185
4.2.1. A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikertényezői és sikerkritériumai...186
4.2.2. A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikertényezőinek és sikerkritériumainak összefüggései ...193
4.2.3. A vizsgált térségek sportrendezvény-szervezési gyakorlatának összehasonlítása...199
4.3. A kutatás eredményeinek összefoglalása ...201
4.3.1. Az eredményeket leíró kutatási modell ...201
4.3.2. Tézisek megfogalmazása...202
4.3.3. Önálló, újszerű eredmények...203
4.3.4. A kutatás eredményeinek gyakorlati alkalmazása ...206
4.3.5. További kutatási irányvonalak...207
4.3.6. Összegzés ...207
Irodalomjegyzék...211
Mellékletek ...224
Ábrajegyzék
1. ábra: Projekttípusok a sportban ... 18
2. ábra: A rendezvények főbb csoportjai ... 20
3. ábra: A sportrendezvények hatásainak csoportosítása ... 23
4. ábra: A sportrendezvények mikro- és makrogazdasági hatásai ... 23
5. ábra: A kontinens- és világbajnokságok szervezeti köre ... 28
6. ábra: A szervezőbizottság kapcsolatrendszere ... 29
7. ábra: A rendezvények szervezési folyamata... 30
8. ábra: A sportrendezvények szervezési folyamata ... 31
9. ábra: Pályázati körfolyamat ... 32
10. ábra: A szponzor, a szponzorált és a célcsoport közötti cserekapcsolatok ... 33
11. ábra: Általános projektciklus modell... 39
12. ábra: Projektre orientált projektszervezet... 44
13. ábra: A projektmenedzser befolyása az egyes szervezeti formákban ... 45
14. ábra: Projektmenedzser szerepek ... 48
15. ábra: Egy nemzetközi konferencia lehetséges célstruktúrája ... 53
16. ábra: Egy nemzetközi konferencia lehetséges eszközstruktúrája ... 53
17. ábra: Projektkockázat portfolió... 63
18. ábra: A projekt sikertényezői és kritériumai... 68
19. ábra: Projektháromszög ... 69
20. ábra: A sikerkritériumok négyzete... 71
21. ábra: A sikerdimenziók időbeli kerete ... 74
22. ábra: A tíz sikertényező... 79
23. ábra: Koncepcionális sikertényező modell ... 81
24. ábra: Periodikus projektmenedzsment modell... 83
25. ábra: A Malcolm Baldrige Nemzeti Minőségi Díj kritériumok keretrendszere... 87
26. ábra: EFQM Kiválóság Modell... 88
27. ábra: „Kitűnő Projekt” modell... 89
28. ábra: A Projektmenedzsment Érettség Modell szintek egymásra épülése... 92
29. ábra: A Szervezeti Projektmenedzsment Érettség Modell folyamata ... 93
30. ábra: Projektorientált Szervezet Érettség Modell ... 94
31. ábra: Érettség modellek összevetése... 95
32. ábra: Kezdeményezés-strukturálás és figyelem vezetői magatartás... 98
33. ábra: Feladatcélok és kapcsolati célok ... 100
34. ábra: A projektmenedzsment humán és technikai dimenziója ... 102
35. ábra: A kutatás modellje... 110
36. ábra: A kutatás felépítése ... 118
37. ábra: A kutatási modell feltételezett változói... 119
38. ábra: A kutatás adatgyűjtésének folyamata... 121
39. ábra: A mintában szereplő országok %-os megoszlása... 127
40. ábra: A mintában szereplő rendezvények megoszlása a rendezés éve szerint... 127 41. ábra: A mintában szereplő rendezvények megoszlása a rendezvény időtartama
szerint... 128 42. ábra: A mintában szereplő rendezvények megoszlása a sportági besorolás alapján
... 128 43. ábra: A mintában szereplő rendezvények megoszlása az előkészítési idő alapján. 129 44. ábra: A mintában szereplő rendezvények megoszlása az előkészítésben résztvevők
száma alapján ... 129 45. ábra: A mintában szereplő rendezvények megoszlása a lebonyolításban résztvevők
száma alapján ... 130 46. ábra: A mintában szereplő rendezvények megoszlása a költségvetés nagysága
szerint... 130 47. ábra: Az optimális faktorszám ábrázolása a sikertényezőkre, illetve
sikerkritériumokra vonatkozóan ... 133 48. ábra: A modellben feltételezett és az eredményül kapott sikertényezők ... 138 49. ábra: A modellben feltételezett és az eredményül kapott sikerkritériumok ... 139 50. ábra: A sikertényező- és sikerkritérium-faktorok közötti regressziós kapcsolatok. 147 51. ábra: A sikertényező- és sikerkritérium-faktorok közötti parciális korrelációs
kapcsolatok ... 151 52. ábra: Az átlag és a konfidencia intervallum ábrázolása ... 157 53. ábra: A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek feladatorientált
sikertényezői és eredményei... 178 54. ábra: A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek kapcsolatorientált
sikertényezői és eredményei... 179 55. ábra: A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek véletlen hatásai és
következményei... 179 56. ábra: A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikertényező-faktorai .. 186 57. ábra: A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikerkritérium-faktorai 190 58. ábra: A külső projektérintettek elégedettsége sikerkritérium-faktorok és a
sikertényező-faktorok összefüggései ... 193 59. ábra: A projektcélok teljesítése sikerkritérium-faktorok és a sikertényező-faktorok
összefüggései... 196 60. ábra: Az eredményeket leíró kutatási modell ... 201
Táblázatjegyzék
1. Táblázat: A projekt életciklusok összehasonlítása... 41
2. Táblázat: Projekt sikerkritériumok... 73
3. Táblázat: Projektsiker dimenziók és sikerkritériumok... 76
4. Táblázat: A projektsiker három szintjének összefoglalása ... 82
5. Táblázat: Projekt sikertényezők... 84
6. Táblázat: Projekt kudarctényezők ... 86
7. Táblázat: Kiválóság modellek összevetése ... 91
8. Táblázat: Kapcsolat- és feladatorientáció a projektmenedzsmentben ... 104
9. Táblázat: A nemzetközi sportrendezvények sikerkritériumainak szakirodalmi hivatkozásai ... 106
10. Táblázat: A nemzetközi sportrendezvények sikertényezőinek szakirodalmi hivatkozásai ... 108
11. Táblázat: Az empirikus felmérés adatai... 126
12. Táblázat: A sikertényező-elemek KMO mutató és Bartlett-teszt értéke... 131
13. Táblázat: A sikerkritérium-elemek KMO mutató és Bartlett-teszt értéke... 131
14. Táblázat: A sikertényezőkre vonatkozó magyarázott variancia táblázat részlet.... 132
15. Táblázat: A sikerkritériumokra vonatkozó magyarázott variancia táblázat részlet132 16. Táblázat: ML illeszkedési mutató a sikertényezőkre, illetve sikerkritériumokra vonatkozóan ... 133
17. Táblázat: A sikertényezők rotált faktorsúlymátrixa... 135
18. Táblázat: A sikerkritériumok rotált faktorsúlymátrixa... 135
19. Táblázat: A sikertényező-faktorok változói... 136
20. Táblázat: A sikerkritérium-faktorok változói... 137
21. Táblázat: A sikertényező-faktorokra vonatkozó Kolmogorov-Smirnov-próba... 140
22. Táblázat: A sikerkritérium-faktorokra vonatkozó Kolmogorov-Smirnov-próba .... 140
23. Táblázat: A rezidumokra vonatkozó Kolmogorov-Smirnov-próba eredményei ... 141
24. Táblázat: A változók homoszkedaszticitásának vizsgálata... 141
25. Táblázat: A regressziós modell összefoglalása „A”... 142
26. Táblázat: A regressziós együtthatók és a t-statisztika szignifikancia-szintje „A”.. 143
27. Táblázat: A regressziós modell összefoglalása „B”... 144
28. Táblázat: A regressziós együtthatók és a t-statisztika szignifikancia-szintje „B”.. 144
29. Táblázat: A regressziós modell összefoglalása „C” ... 145
30. Táblázat: A regressziós együtthatók és a t-statisztika szignifikancia-szintje „C” . 145 31. Táblázat: A regressziós modell összefoglalása „D” ... 146
32. Táblázat: A regressziós együtthatók és a t-statisztika szignifikancia-szintje „D” . 146 33. Táblázat: A parciális korrelációs együtthatók és a t-statisztika szignifikancia-szintje „A”... 148
34. Táblázat: A parciális korrelációs együtthatók és a t-statisztika szignifikancia-szintje „B”... 149
35. Táblázat: A parciális korrelációs együtthatók és a t-statisztika szignifikancia-szintje
„C” ... 150
36. Táblázat: A parciális korrelációs együtthatók és a t-statisztika szignifikancia-szintje „D” ... 150
37. Táblázat: Korrelációs együtthatók eltérései közötti szignifikancia vizsgálat eredményei „A” ... 152
38. Táblázat: Korrelációs együtthatók eltérései közötti szignifikancia vizsgálat eredményei „C”... 153
39. Táblázat: Korrelációs együtthatók eltérései közötti szignifikancia vizsgálat eredményei „D”... 153
40. Táblázat: Lineáris korrelációs együtthatók a véletlen hatások változói és a sikerkritérium-faktorok között... 155
41. Táblázat: A varianciaanalízis eredményei ... 156
42. Táblázat: Az „együttműködés és kommunikáció”, illetve a „további projektcélok teljesítése” faktorra vonatkozó Wilks’-lambda statisztika értékei... 156
43. Táblázat: Az "A" rendezvény általános információi... 159
44. Táblázat: A "B" rendezvény általános információi ... 163
45. Táblázat: A "C" rendezvény általános információi ... 167
46. Táblázat: A "D" rendezvény általános információi... 172
Kivonat
A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikertényezői és a siker megítélésének kritériumai
Napjainkban egyre nagyobb érdeklődés és figyelem irányul a különböző nemzetek sportolóinak megmérettetéseire, amely sportversenyek, világ- és Európa-bajnokságok szervezésében évről évre jelentősebb szerepet vállalnak a hazai sportszervezetek is.
A doktori értekezés fő célkitűzése Magyarországon, valamint a kiválasztott európai országokban szervezett világ- és Európa-bajnokságok sikertényezőinek, illetve a siker megítélésében szerepet játszó kritériumainak azonosítása, továbbá azon tényezők összegyűjtése, amelyek meghatározzák a nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikerességét.
A disszertáció átfogó módon mutatja be és értékeli a téma megalapozását szolgáló sportrendezvény-szervezési és projektmenedzsment szakirodalmat, a projektsiker területén végzett korábbi kutatások eredményeit, valamint a személyes vezetés megközelítéseit.
A kutatás egyrészről a nemzetközi sportrendezvények szervezésére vonatkozó empirikus felmérésre épül, amely során kvantitatív módszerként elsődleges kérdőíves adatgyűjtés és statisztikai elemzések kerültek alkalmazásra. Másrészt, a mélyebb problématerületek és a statisztikai úton nem kimutatható területek vizsgálatára, kvalitatív módszerként mélyinterjúkon és másodlagos adatokon alapuló esettanulmányi vizsgálatok lefolytatása történt meg.
Az empirikus kutatás során meghatározásra kerültek a nemzetközi sportrendezvények szervezési gyakorlatát leíró sikertényező-faktorok, valamint a nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikerességének jellemzésére szolgáló sikerkritérium-faktorok. A sikertényező- és sikerkritérium-területek meghatározásán túlmenően a kutatás feltárja a sikertényező- és sikerkritérium-faktorok, azok bizonyos csoportjai között fennálló összefüggéseket. A sikertényező- és sikerkritériumok közötti összefüggések vizsgálata során hangsúlyos területként jelenik meg a feladatorientált, illetve a kapcsolatorientált sikertényező-területek szerepének, jelentőségének feltárása.
Abstract
Success Factors and Criteria of International Sport Event Projects These days more and more attention has been devoted to competitions of athletes from several different nations. In the organization of international sport events, world and European championships, the national sport associations of Hungary play a role which is increasingly important.
The main purpose of my PhD thesis is to define success factors and criteria of world and European championships organized in Hungary and selected European countries.
Furthermore my aim is to identify the components that appear to make a large-scale sport event successful, and which points of view play an important role when judging efficiency.
This doctoral dissertation provides a comprehensive theoretical basis on sport event management and project management, results of previous project success research and studies, as well as approaches of personal management.
The study is based on the empirical analysis of the organization of international sport events and the secondary research of selected world and European championships. In the course of quantitative empirical research primary questionnaire survey and statistical analysis has been applied. In addition to this, during the qualitative research, case study analysis has been done on the basis of personal interviews and secondary documentations in order to further investigate the occurring hidden contexts.
In the course of the empirical research success factors emerged, which describe the organization of international sport event projects, and success criteria defining the basis of which the success of international sport event projects can be evaluated. Furthermore the research reveals the relationships between success factors and criteria, between certain groups of factors and criteria. In addition to this the study of relationships between success factors and criteria focuses on the role and relevance of task oriented and relation oriented success factors.
Auszug
Erfolgsfaktoren und Erfolgskriterien der internationalen Sport- veranstaltungsprojekten
Heutzutage richtet sich eine immer grössere Interesse und Aufmerksamkeit auf die Wettkämpfe von Sportlern aus verschiedenen Nationen. Die ungarischen Sportverbände spielen Jahr für Jahr eine bedeutendere Rolle in der Organisation von Sportveranstaltungen, hauptsächlich bei Welt- und Europameisterschaften.
Die Zielsetzung der vorliegenden Dissertation ist zum einen die Bestimmung von Erfolgsfaktoren der in Ungarn sowie in ausgewählten europäischen Ländern organisierten Welt- und Europameisterschaften, zum anderen die Identifikation von Kriterien, die in der Beurteilung des Erfolgs eine Rolle spielen. Ferner wird eine grosse Aufmerksamkeit der Sammlung von Faktoren geschenkt, die den Erfolg der internationalen Sportveranstaltungsprojekte bestimmen.
Die Dissertation gibt eine umfassende Präsentation und Bewertung der Fachliteratur im Bereich Sport- und Projektmanagement, die Ergebnisse von früheren Forschungen auf dem Gebiet des Projekterfolgs sowie die Modelle der Personalführung.
Die vorliegende Arbeit basiert einerseits auf die empirische Forschung mit Bezug auf die Organisation von internationalen Sportveranstaltungen, in deren Rahmen als quantitative Methode primäre Datenerhebung mit Fragebögen und statistische Analysen durchgeführt wurden. Andererseits wurden für die Untersuchung von tieferen Problemfeldern und die mit Hilfe von Statistik nicht nachweisbaren Gebiete als qualitatives Verfahren persönliche Interviews und Fallstudienanalysen verwendet.
Im Rahmen der empirischen Forschung wurden die Faktoren herausgefunden, die zur Bestimmung der erfolgreichen Organisation von internationalen Sportveranstaltungen dienen, sowie die Kriterien, die den Erfolg von internationalen Sportveranstaltungen charakterisieren. Dabei schliesst die Untersuchung die Zusammenhänge von bestimmten Gruppen von Erfolgskriterien und -faktoren auf. Die Analyse von Zusammenhängen der Erfolgskriterien und -faktoren beschäftigt sich ferner mit der Untersuchung von der Rolle und Bedeutung der aufgabenorientierten und beziehungsorientierten Erfolgsfaktoren.
„Nem elég a célt látni, járható útja kell!
Nem elég útra kelni, az úton menni kell!
Egyedül is! Elsőnek, elöl indulni el!
/Részlet Váci Mihály: Még nem elég című verséből/
Előszó
A mögöttünk lévő XX. század a történelem eddigi legizgalmasabb és legváltozatosabb korszaka volt az emberiség számára, az elszenvedett világháborúk és diktatúrák ellenére is. Mi jellemezhetné jobban a végbement változásokat és felgyorsult folyamatokat, mint a sport, a sportéletben, a sportversenyekben lejátszódott átalakulás. E mozgalom minden sorscsapás ellenére életben maradt, sőt jelentős fejlődésen ment keresztül, amit jól szimbolizál az első újkori olimpiai játékok (Athén 1896.) és a legutóbbi, pekingi (2008.) versenyek közötti óriási különbség.
A mozgás, a sport mindig is fontos volt számomra, legyen szó testnevelés órákról, futóversenyekről, vagy éppen balatoni evezésről. Hasonlóképpen a sportversenyek iránti rajongás, a versenyzők küzdelmének átélése már gyermekként is felpezsdített és örömmel töltött el. Ez irányú lelkesedésem találkozott témavezetőm, Dr. Szabó Lajos tudományterületével és sport iránti érdeklődésével. Ennek következtében – a Veszprémi Egyetemen (ma Pannon Egyetem) elvégzett Idegenforgalmi és szálloda, valamint Közgazdász képzést követően – a sporthoz kötődő nagyszabású rendezvények elemzésére vállalakoztam a Pannon Egyetem, Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolájának Ph.D hallgatójaként 2004.
szeptemberében. Visszatekintve, a kutatás évei alatt véghezvitt irodalmi kutatómunka, interjúkészítés, kérdőíves felmérés és statisztikai elemzések során, sok új ismerettel és tapasztalattal lettem gazdagabb. Úgy érzem, az értekezés elkészítése folyamán rendkívül sokat tanultam – mind szakmailag, mind emberileg – köszönhetően az utamat egyengető kollégáknak, szakembereknek és sportrendezvény-szervezőknek.
Köszönetnyilvánítás
Ezúton szeretnék köszönetet mondani Dr. Szabó Lajosnak, doktori témavezetőmnek, aki időt és energiát nem sajnálva irányította és segítette doktori kutatásomat, valamint mindvégig töretlen hittel támogatta munkámat.
Köszönöm, Dr. Gaál Zoltán és Dr. Kovács Zoltán Professzor Uraknak értékes tanácsaikat és javaslataikat, Dr. Kosztyán Zsolt Tibornak az elemzésekben nyújtott segítségét, valamint minden kollégának a kritikákat, megjegyzéseket és bíztató szavakat, amelyekkel támogatták kutatásomat.
Hálámat és köszönetemet fejezem ki családomnak és páromnak, akiknek nagyon sokat köszönhetek, és akik megértéssel mellettem álltak és támogattak tanulmányaim során.
Végül, de nem utolsósorban köszönet illeti a felmérés résztvevőit és mindazokat, akik a magyar sport és sportszervezés ügyét szolgálják.
Ajánlás
Doktori értekezésemet Dr. Kollarik Amália Professzor Asszony és Biros Gábor emlékére ajánlom.
Veszprém, 2008. november 28.
Dancsecz Gabriella
1. BEVEZETÉS
A mozgás, a sport, a vetélkedés és a győzni akarás egyidős az emberiséggel. Napjainkra a sport népszerűségének és szerepének erősödése révén elérte azt a szintet, hogy az emberek jelentős részének életében valamilyen szempontból fontos, nélkülözhetetlen szerepet tölt be. A sportos életmód, a testedzés sok ember számára a mindennapok részévé vált. A sport tehát ma már társadalmi jelenség, életünk és kultúránk része.
(Fazekas – Nagy, 2000)
A sporthoz kötődő megmérettetések és rendezvények mindig is fontos szerepet játszottak az emberiség életében, kezdve az ókori olimpiáktól, maratoni futásoktól egészen a mai újkori olimpiákig, világjátékokig, világ- és kontinentális bajnokságokig.
Napjainkban még inkább előtérbe kerülnek e nagyszabású sportesemények, hiszen egyre több, nagyobb, sokfélébb és színesebb rendezvényt hívnak életre a sportvilág szereplői, amelyek szervezéséért egyre intenzívebb verseny alakul ki a városok és országok között. (Zeman, 2005)
Hogy mi készteti az egyes országokat és térségeket a versenyben történő részvételre, és milyen funkciókat tölthet be a társadalomban egy-egy sportverseny, arra Nyerges Mihály megfogalmazásában találjuk meg a választ. A sportrendezvények legfőbb funkciója a szórakoztatás, hiszen a részvétel a látvány és az izgalmak átélését, a mindennapoktól való elszakadást, kikapcsolódást jelent a nézők számára. A szurkoló a versenyek alatt, „azonosulva az adott társadalmi csoporttal vagy nemzettel, a versenyzőt a csoport képviselőjeként ösztönzi a győzelem megszerzésére”, mivel az elért győzelem
„növeli a csoport – vagy ország – ismertségét, presztízsét és vonzóvá teszi vagy teheti azt mások számára”. (Nyerges – Petróczi, 2007, 50) Egy nemzetközi vonatkozású sportverseny jellegéből adódóan alkalmas különböző országok és térségek közötti kapcsolatok elmélyítésére és kiszélesítésére, vagyis diplomáciai kapcsolatok kiépítésére és ápolására is. A sportrendezvények gazdasági funkciója mellett, amely leginkább a szponzoráció, a reklám, az infrastruktúra-fejlesztés, az építőipar és szolgáltatóipar területén, valamint hosszú távú közvetett előnyök formájában jelenik meg, a versenyek turizmusélénkítő és imázs növelő szerepe is jelentős. Végül pedig a sportversenyek során átélt élmény, életmód-alakító tényezőként felkeltheti a figyelmet a sport, az adott sportág és sportolói irányába, amely akár az egészséges-életmód kialakítására, valamilyen sportág gyakorlására ösztönözheti a nézőt. (Laki – Nyerges, 1984)
Az egyre nagyobb média- és közfigyelem által kísért nemzetközi sportrendezvények közül a nyári, illetve téli olimpiai játékok, a különféle világjátékok, valamint az egyes sportágakhoz kötődő világ- és Európa-bajnokságok a legjelentősebbek. A sportversenyek sorából kiemelkedik a sportolók legnagyobb seregszemléje, az újkori olimpiai játékok, amelyet az olimpiai eszme mellett a nagyszabású kísérőprogramok és az óriási médiaérdeklődés tesz különlegessé. Az olimpiai játékok számos egyedi vonása, mint például az amatőrség, a gazdasági érdekektől történő mentesség, valamint rendkívüli mérete és kiterjedése miatt nem vethető össze más nemzetközi sportrendezvénnyel, világversennyel. Ezen kívül az olimpiai játékok és a különféle világjátékok korlátozott száma és távoli helyszínei miatt nem volt lehetséges e sportrendezvények vizsgálata jelen kutatás keretei között. Az értekezés során a hazai és európai szempontból jóval gyakoribb és jelentősebb sportversenyek, az egyes sportágak keretein belül szervezett világ- és kontinentális-bajnokságok vizsgálatára került sor.
A témaválasztás aktualitását adja, hogy az utóbbi években egyre nagyobb érdeklődés irányul a nemzetek sportolóinak vetélkedéseire, küzdelmeire. A közfigyelem és médiaérdeklődés középpontjában állnak a különféle sportversenyek, világ- és Európa- bajnokságok szervezési és megvalósítási munkálatai, a rendezés jogáért való küzdelemtől egészen a rendezvény zárásáig és utólagos értékeléséig. Mint nézők és érdeklődők mi is szívesen követjük nyomon a rendezvények elő- és utóéletét, a versenyzők felkészülését, és a helyszínen, vagy a médián keresztül szívjuk magunkba a verseny által gerjesztett feszültséget, izgalmat és örömteli pillanatokat.
A nemzetközi sportrendezvények megszervezésében egyre jelentősebb, és évről évre bővülő szerepet vállalnak a hazai sportszövetségek és a környező országok sportmozgalmai. Egy-egy világverseny előnyös hatásai, gazdasági bevételei és társadalmi vonatkozásai az eseményt szervező sportszövetség és a hazai sportolók mellett a rendező városra, régióra, sőt országra is kiterjedhetnek.
Ezen nagyszabású sportrendezvények megszervezése, a feladatok és tevékenységek kézbentartása, a résztvevők munkájának koordinálása rendkívül szerteágazó és bonyolult feladat. Éppen ezért sikeres és zökkenőmentes megszervezésük és kivitelezésük ma már elképzelhetetlen a rendezvényszervezés és a projektmenedzsment eszközeinek alkalmazása nélkül.
Mivel a kutatás témájául választott világ- és Európa-bajnokságok egyedülálló, különleges és bonyolult feladatok, amelyek célja, határideje és költségvetése előre meghatározott, ezért projektként kezelhetjük e sportrendezvényeket. A sportrendezvények megvalósítására irányuló előkészítő és szervezési munkát pedig projektmenedzsment tevékenységnek tekinthetjük. Az értekezés során a világ- és Európa-bajnokságok megvalósítására létrejött nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikerességét vizsgálom. A kutatás folyamán feltárom, hogy melyek azok a befolyásoló tényezők, amelyek meghatározzák a nemzetközi sportrendezvény- szervezési projektek sikerességét, valamint melyek azok a szempontok és kritériumok, amelyek alapján értékelésre kerülnek e rendezvények és szervezési munkálataik.
A projektek sikerét sokan és sokféleképpen vizsgálták elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt. A kutatások során a szakemberek a sikert meghatározó befolyásoló tényezőkre, illetve a siker értékelésének szempontjaira, kritériumaira voltak kíváncsiak. A vizsgálatok a sikertényezők egyre szélesebb körét tárták fel, amelyek között a kemény, technikai jellegű eszközök és módszerek mellett fokozatosan megjelentek a humán területre fókuszáló puha, kapcsolati elemek. Hasonlóképpen a sikerkritériumok tekintetében már a legelső kutatások is túlmutattak a határidők és költségkeretek betartásának követelményén, és egyre inkább a minőséget, a megrendelő, a vevő, és a munkatársak elégedettségét, a projektek hosszú távú hatásait helyezték a középpontba. A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikerére vonatkozóan azonban eddig még nem készült hasonló, átfogó jellegű felmérés és elemzés.
1.1. A kutatás jelentősége és célkitűzései
Témaválasztásomat elsősorban az az elképzelés motiválta, hogy a nemzetközi sportrendezvények piacán egyre erőteljesebben megjelenő és rendkívül pozitív referenciákkal rendelkező magyar sportszervezésben a projektmenedzsment eszközök és módszerek alkalmazása által hatékonyabbá váljon a sportrendezvények szervezési gyakorlata, és növekedjen ez által a szervezetek versenyelőnye a rendezési jogokért vívott küzdelemben.
A sportrendezvény-szervezési projektek eredményesebbé tételéhez meg kell ismernünk a sikeresség megítélésében szerepet játszó kritériumokat és szempontokat, hiszen ezek bázisán kerülnek értékelésre a sportrendezvények, illetve fel kell tárnunk, hogy melyek azok a sikertényezők, szervezési megoldások és menedzsment módszerek, amelyek hozzájárulnak a hatékony és eredményes szervezéshez és megvalósításhoz.
A kutatás az alábbi kérdésekre keresi a választ az értekezés során:
1. Melyek azok a sikerkritériumok, amelyek bázisán egy nemzetközi sportrendezvény sikere értékelhető?
2. Melyek azok a sikertényezők, amelyek meghatározzák egy nemzetközi sportrendezvény sikeres megszervezését és megvalósítását?
3. Van-e összefüggés az egyes sikertényezők és sikerkritériumok, azok bizonyos csoportjai között?
4. Kimutatható-e különbség a vizsgálatba bevont országok sportrendezvény-szervezési gyakorlatában?
A kutatás alapvető célja a Magyarországon, valamint a kiválasztott európai országokban rendezett nemzetközi sportrendezvények, elsősorban világ- és Európa-bajnokságok szervezési sikertényezőinek, illetve a sikeresség megítélésében szerepet játszó kritériumainak azonosítása; azon rendezvényszervezési megoldások, menedzsment módszerek összegyűjtése, amelyek a sportrendezvény-szervezési projektek sikerességét meghatározzák.
A vizsgálat célcsoportjában hazánk mellett a környező országok közül Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Szlovénia szerepel a nemzetközi sportrendezvények szervezésében vállalt jelentős szerepük miatt. A környező kelet-közép-európai országok mellett a német klasztert alkotó Németország, Ausztria és Svájc hármasa került be a mintavételbe jelentős szervezési tapasztalatuk, valamint a kiforrottabb nyugati-európai szervezési gyakorlat megismerése és feltérképezése céljából.
A kutatás a projektmenedzsment, sportmenedzsment valamint az úgynevezett „event management” (eseményszervezés) területet foglalja magában. A kutatás elméleti megalapozásakor a nemzetközi sportrendezvények jellemzőinek tárgyalásán túl elsősorban a projektmenedzsment, azon belül is a projektsiker megközelítések bemutatására fókuszálok. A sportrendezvények szervezésének módszertani háttere ugyanis leginkább a projektmenedzsmenthez köthető, továbbá e területen vizsgálták a projektek sikertényezőit és kritériumait, míg speciálisan a sportrendezvény-szervezési projektek esetében eddig nem készült ilyen jellegű átfogó kutatás.
A kutatás eredményeként célom olyan modell felállítása, amely a nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikerkritériumait, valamint a sikerre ható tényezőit szintetizálja, mivel nem született még olyan jellegű tudományos igényű kutatás, amely a nemzetközi sportrendezvények sikerességét, sikertényezőit, illetve azok előfeltételeit elemezte volna.
1.2. A disszertáció felépítése
A disszertáció második fejezete a kutatás elméleti hátterét, a sportrendezvények jellemzőit, a projektmenedzsment, a projektsiker, valamint a személyes vezetés elméletek irodalmi áttekintését hivatott bemutatni.
A kutatás elméleti hátterének megalapozása során elsőként a sport társadalmi szerepét, a nemzetközi sportrendezvények jelentőségét, valamint szervezésének sajátosságait mutatom be, amely a téma aktualitásának indoklását és szélesebb kontextusban történő elhelyezését szolgálja. Ezt követően a kutatás szempontjából releváns projekt és projektmenedzsment meghatározások, projekttipológiák ismertetésére térek ki a célból, hogy el tudjuk helyezni a sportrendezvényeket és azok szervezési folyamatát a projektmenedzsment területén belül. A téma bemutatását megalapozó elméleti megközelítések mellett kitérek a projekt életciklusok tárgyalására, valamint a sportrendezvény-szervezési projektek szempontjából releváns projektmenedzsment módszerek ismertetésére, melyet három dimenzión keresztül közelítek meg. E három dimenzió – a projektmenedzsment szervezeti, funkcionális és instrumentális dimenziója – által felölelt módszerek, folyamatok és ismeretek közül azon területek áttekintésére térek ki részletesen, melyek alkalmazása hasznos a szervezési munkálatok során a csapat munkájának összefogásában, a feladatok koordinálásában és végrehajtásában.
A kutatás fókuszában álló sportrendezvény-szervezési projektek sikerességének vizsgálata megkívánja a projektsiker kérdéskörének alapos tárgyalását, hiszen a projektsiker, a sikertényezők és sikerkritériumok témaköre képezi a későbbi gyakorlati elemzések egyik fő területét. Ebben a fejezetben a projektsiker elméleti és gyakorlati megközelítéseire, a sikerkritériumok és sikertényezők területén végzett korábbi kutatások eredményeinek ismertetésére, azok összevetésére és összegzésére fókuszálok.
A projektsiker kérdésköréhez kapcsolódóan kitérek a különféle sikeresség vizsgálati modellek, kiválóság és érettség modellek szempontrendszerének bemutatására és összehasonlító elemzésére, amely alapot ad számomra a sportrendezvény-szervezési projektek sikerének vizsgálata során az értékelés szempontjainak kialakítására.
A projektek sikerét meghatározó tényezők témaköréhez kapcsolódóan, azon túlmutatva kerül sor a személyes vezetés megközelítések, főként a magatartástudományi elméletek ismertetésére. Ezen áttekintés során a kapcsolat- és feladatorientáció dimenzióját, különféle megközelítéseit, valamint a projektmenedzsmentben betöltött szerepét, a projektsikert meghatározó vonatkozásait helyezem a középpontba.
A kutatás szempontjából releváns szakirodalmi elméletek, gyakorlati megközelítések és korábbi kutatási eredmények tárgyalását követően a bemutatott tanulmányok összegzését és értékelését teszem meg. A szakirodalmi elemzések és összesítő értékelések alapján megfogalmazom a kutatás hipotéziseit, amelyeket röviden értelmezek is. A fejezet az összeállított kutatási modell bemutatásával és a kutatási hipotézisek ellenőrzését szolgáló kvantitatív és kvalitatív módszertan ismertetésével zárul.
A harmadik fejezet szolgál az empirikus kutatás bemutatására, a kvantitatív és kvalitatív kutatások folyamatának, valamint az elvégzett elemzések és feltárt összefüggések ismertetésére. A fejezetben részletesen kitérek a kutatás lefolytatására: az adatgyűjtés megalapozására és az adatok forrásának tárgyalására, valamint a kvantitatív és kvalitatív kutatás egyes elemeinek ismertetésére. Az adatgyűjtés és a kutatási minta főbb jellemzőinek bemutatását követően rátérek a kvantitatív és kvalitatív kutatás tárgyalására.
A kvantitatív kutatás ismertetésére szolgáló fejezetben elsőként a nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikertényező- és sikerkritérium-faktorainak meghatározását mutatom be és megadom a létrehozott faktorok értelmezését. A következőkben a sikertényező- és sikerkritérium-faktorok összefüggéseinek feltárására, a feltárt kapcsolatok intenzitásának vizsgálatára és a kapott eredmények bemutatására, értelmezésére fókuszálok. Ezt követően a vizsgált térségek sportrendezvény-szervezési gyakorlatának összehasonlítását, a szervezés hasonló és eltérő elemeinek feltárását mutatom be, valamint megfogalmazom az elvégzett elemzések eredményeit. A fejezet a kvantitatív kutatás eredményeinek összefoglalásával zárul.
A kvalitatív kutatás tárgyalására szolgáló fejezetben az esettanulmányok bemutatására, a szervezés jellemzőinek és a rendezvények elért eredményeinek részletes ismertetésére kerül sor. A fejezet az esettanulmányi elemzések áttekintésével, a kvalitatív kutatás eredményeinek összegzésével zárul.
Az értekezés negyedik fejezete mutatja be a kutatási eredményeket és következtetéseket. Az értekezés záró fejezete a kutatási hipotézisek ellenőrzésére és az eredmények értelmezésére fókuszál a nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikertényezőinek és sikerkritériumainak meghatározása, a tényezők és kritériumok közötti kapcsolatok feltárása, valamint a vizsgált térségek szervezési gyakorlatának vonatkozásában. A fejezet összefoglaló része az eredményeket leíró kutatási modell bemutatására, a tézisek megfogalmazására és a kutatás önálló, újszerű eredményeinek összefoglalására szolgál. A kutatás eredményeinek összefoglalása az eredmények gyakorlati alkalmazásának, a további lehetséges kutatási irányoknak az ismertetésével, valamint egy rövid összegzéssel zárul.
2. A KUTATÁS ELMÉLETI HÁTTERE
2.1. A sport helye és szerepe a társadalomban
A sport ma már nem csupán a szűk értelemben vett mindennapi testedzést és kikapcsolódást jelenti, hanem összetett funkciói révén a társadalom és az emberi fejlődés fontos tényezője. A sport társadalmi szerepének megismeréséhez közelebb vihet minket az Európai Sport Charta definíciója, miszerint a sport „minden olyan fizikai tevékenység, amelynek célja esetenként vagy szervezett formában a fizikai és szellemi erőnlét kifejezése vagy fejlesztése, társadalmi kapcsolatok teremtése, vagy különböző szintű versenyeken eredmények elérése.” (2001, 10)
A fenti definícióból kitűnik, hogy a sport területe túlmutat a fizikai aktivitás feltételeinek megteremtésén, az egyének és csapatok küzdelmének ösztönzésén, és összetett funkciói révén személyiségformáló eszközt, társadalmi érintkezést, egészséges és fejlődő nemzetet, üzletet és hasznot nyújt az egyén és a társadalom számára. (Kiss – Szabó, 2004). A sportot tehát, mint társadalmi jelenséget kell megközelítenünk és vizsgálnunk ahhoz, hogy feltárjuk a társadalom egészéhez, egyes elemeihez fűződő kapcsolatát, szerepét. E társadalmi funkciók a gazdasági, társadalmi és politikai változások hatására folyamatosan alakulnak, történetileg változnak. Az elmúlt évtizedek ipari fejlődése, az urbanizáció, és a szabadidő növekedése következtében a sport egyre fontosabbá vált, mint tevékenység, és mint szórakozás. Ez felgyorsította a sport sajátos társadalmi intézményrendszerének kialakulását, amely intézmények a társadalom sportcélú és testnevelési feladatainak ellátását szolgálják. (Laki – Nyerges, 1984)
A sport, mint társadalmi jelenség vizsgálata során világosan el kell különítenünk egymástól a sport jelentősebb területeit, valamint tisztáznunk kell e területek társadalmi funkcióit, mert ezek határozzák meg az egyes területek szervezeti kereteit és élettereit.
(Nyerges, 1994) E megközelítés alapján a sport három fő területe:
a versenysport, élsport;
a rekreáció sport, szabadidősport;
az iskolai testnevelés és diáksport.
Nyilvánvaló, hogy eltérő társadalmi funkciója van például a rekreációs célt szolgáló szabadidősportnak, a diákok testnevelését támogató sportnak, illetve a versenysport területének. Ennek megfelelően az egyes területek „hivatalos támogatásának módja és mértéke, a működésüket biztosító szervezetrendszer kiépültsége, létesítményi és anyagi lehetőségeik, más társadalmi szférákra való hatásuk és felhasználhatóságuk”
tekintetében lényeges eltérések vannak. (Laki – Nyerges, 1980, 174) Ugyanakkor eltérő lehet a sport fent bemutatott területeinek megítélése egyes országokban is, melyet nem csupán az adott terület társadalmi hatásainak felismerése és hasznosíthatósága határoz meg, hanem az ország gazdasági fejlettsége is. Lényeges szempont továbbá az egyes sportterületek tekintetében a különféle sportágak alkalmassága és jelentősége is. Az iskolai testnevelés és diáksport terén máig az atlétika, a labdarúgás és a kosárlabda játszik döntő szerepet, míg a szabadidősportban például a tenisz, az úszás és a kerékpár térhódítása figyelhető meg. (Nyerges et al., 1993)
A sport három fő területének társadalmi funkciói közül kutatási témámhoz kapcsolódóan a versenysport funkcióinak elemzésére térek ki részletesen a
következőkben. Az élsport szerepének tárgyalásához szükséges kiemelnünk, hogy a modern sportmozgalom viszonylag rövid idő alatt látványos fejlődésen ment keresztül, melyben döntő szerepet játszott az olimpiai mozgalom, elősegítve a sport társadalmi elismertetését, a sportágak elterjesztését és nem utolsósorban a sportolás népszerűsítését. E fellendüléshez hozzájárult a második világháborút követő hatalmi - gazdasági - politikai - ideológiai trend hatása is, amely kialakította és működtette az úgynevezett „versenyspirált”, mely szerint a pozíció – mint politikai reprezentáció és reklám – csakis a teljesítményszint szüntelen emelésével biztosítható. (Laki et al., 1985) E folyamat eredményeként a versenysport „önálló és sikeres, mással nem helyettesíthető, ámde öntörvényű és alig ellenőrizhető folyamattá nőtte ki magát” (Laki – Nyerges, 2006, 501) Az utóbbi évtizedek tehát a versengés erősödését, a teljesítmények fokozását és a versenyek számának ugrásszerű növekedését hozták magukkal. Érdekes kérdés, hogy mi hajtja a nemzeteket, hogy versenysportjukat fejlesszék és a nemzetközi szint megtartásához, követéséhez minden eszközt megmozgassanak?
A versenysport legkézenfekvőbb funkciója a szórakoztatás, hiszen a néző az izgalmakért és a látványosságért tekinti meg a sporteseményt, amely egyúttal a szabadidő eltöltésének módja is, hiszen a mindennapi tevékenységtől történő elszakadást, kikapcsolódást és feltöltődést nyújt a szurkoló számára. A verseny átélésének varázsához az eredmények befolyásolhatóságának vélt vagy valós lehetősége is hozzájárul, hiszen a versenyző nem, mint egyén, hanem mint egy társadalmi csoport képviselője vesz részt a küzdelemben. Így a szurkoló is az egy közösséghez tartozás tudatával, az adott társadalmi csoporttal azonosulva kívánja a versenyzőt buzdítani, az eredmény alakulását befolyásolni. A versenyző, mint a csoport képviselője szereplésével felhívhatja a figyelmet a képviselt csoportra, alakíthatja a szélesebb közösség véleményét. A sport e képviseleti funkciója révén, mint a nemzeti érzés hordozója, a nemzeti egység megjelenítője és a közvélemény formálója szerepet játszhat a nemzeti identitástudat kialakításában és erősítésében, valamint a társadalom erejének, teljesítőképességének bizonyításában is. (Laki – Nyerges, 2006)
Miután a sport a nemzetközi kapcsolatok elfogadott formája, így olyan politikai feladatokat is elláthat, amelyek elősegíthetik az országok közötti hivatalos kapcsolat elindítását, diplomáciai kapcsolatok felvételét, elmélyítését vagy éppenséggel kiszélesítését. E kapcsolat természetesen fordítva is fennáll, hiszen nem egyszer fordult elő a sporttörténelem során, hogy egyes országok a versenyek bojkottálásával fejezték ki nemtetszésüket bizonyos politikai, vallási, vagy ideológiai elvekkel szemben.
Az élsport gazdasági funkciói ugyanakkor már jóval szerteágazóbbak. Egyrészről a népszerű sportágak élmezőnyét felszívta a szórakoztatóipar, ahol a klubok és játékosok adás-vétele mellett a reklám, a szponzoráció is teret hódít. A stadionokban és lelátókon megtalálható hirdetések mellett a sportolók mezén és sportszerén is megjelentek a márkanevek, melyek sokszor a sporttól távol álló cégeket hirdetik, összekapcsolva nevüket a sikeres versenyzővel, csapattal. Másrészt a különféle világversenyek rendezése a létesítményi fejlesztések és a sokrétű előkészítő munka révén több iparág – építőipar, híradástechnika, vendéglátóipar, kereskedelem, közlekedés, stb. – részvételét követeli meg, támogatva ez által az adott területen megbízott cégeket, azok dolgozóit, partnereit és közvetetten a térség gazdaságát, fejlődését is. A nemzetközi vonatkozású sportrendezvények ezen kívül külföldi látogatókat vonzanak a térségbe, a rendezvény idejére, vagy akár hosszabb idejű tartózkodásra is, akik főként a turizmus és a szolgáltatóipar bevételeit növelhetik. A közvetlen bevételek mellett a térség, vagy
ország arculatának kialakítását, formálását és népszerűsítését is támogathatja egy-egy nemzetközi verseny.
A versenysport egy-egy sportoló, vagy sportág sikerei révén felkeltheti a figyelmet a sportolásra, az adott sportág gyakorlásának szépségeire és előnyeire. Ebben az összefüggésben az élsport életmód alakító funkciója által elősegítheti az egészséges életmód kialakítását, ezáltal jótékony hatással lehet akár az iskolai és szabadidősport szerepének erősítésére, gyakorlásának ösztönzésére. A versenyző ugyanakkor példaképként állítható az emberek, főként a fiatalok elé, ami a sportág támogatása és az utánpótlás-nevelés biztosítása mellett az erkölcsi tanulságok – a küzdelem, az áldozatos és kitartó munka, a kudarcok elviselése, stb. – hangsúlyozására is felhasználható. (Laki – Nyerges, 1984)
A sport, és ezen belül is az élsport tehát sajátos előnyöket nyújthat a társadalom számára például a szórakoztatás, az életmód alakítás révén; a gazdaság terén a versenyrendezés, sportszergyártás, reklám és turizmus bevételei által; valamint a politika és a diplomácia területén a nemzeti öntudat erősítése, a közvélemény formálása, az országimázs és a nemzetközi kapcsolatok alakításában. A sport és az élsport funkcióinak ismertetése után a következőkben rátérek a sporthoz kötődő rendezvények alapvető meghatározásainak és formáinak, a projektmenedzsmenttel történő összefonódásának bemutatására.
2.2. Sport – projekt – rendezvény
Ahogy az élet számos területén, úgy a sportban is gyakran találkozhatunk projektekkel, valamilyen egyedi kihívást, célt, újdonságot tartalmazó feladatokkal. A sport területén belül létrejövő projekteket alapvetően három fő típusba sorolhatjuk, melyeket az alábbi ábrában foglaltam össze.
Rendezvényszervezési projektek Cél: sikeres rendezvény
létrehozása
Teljesítményjavító projektek Cél: sportteljesítmény
javítása, fokozása
Áttörést hozó projektek Cél: valami újdonság, áttörés bevezetése, vagy
változtatás
1. ábra: Projekttípusok a sportban Forrás: Waeffler – Pfister, 2008, 514
Az első kategóriába tartoznak a rendezvényszervezési projektek, melyek a leggyakoribb és legváltozatosabb projekttípusok a sport területén belül. Hagyományosan egy rendezvény létrehozásával, mint egy projektfeladattal szembesül a szervező csapat, melynek sikeres megszervezése a szerteágazó tervezési és végrehajtási feladatok összességével, a számos érintett kezelésével és a sport sajátos környezetében korántsem egyszerű feladat. A teljesítmény javítását, a felkészülést megcélzó projektek kifejezetten a magas szintű élsport területéhez kötődnek, és céljuk kimondottan a sportolók teljesítményének fokozása. Ezen a területen a sportolók és csapatok versenyképesebbé és sikeresebbé tételéhez nélkülözhetetlen a speciális szaktudás, know-how, valamint a professzionális projektmenedzsment ismeretek, módszerek és folyamatok, melyek eredménnyel alkalmazhatók, mint például az időtervezés, a projekt terjedelmének meghatározása, a költség- és kockázatmenedzsment, valamint az emberi erőforrás kezelése és a kommunikációmenedzsment. A harmadik terület az áttörést, újdonságot hozó projektek köre, melyek valamilyen gyökeres változást hoznak létre valami új
eszköz, módszer, eljárás bevezetésével, vagy valamilyen terület továbbfejlesztése által.
E változtatás bevezetése kapcsolódhat az előző két terület, vagyis a rendezvények szervezéséhez és a teljesítmények javításához is. (Waeffler – Pfister, 2008) A fent bemutatott három kategória közül a továbbiakban, a kutatás fókuszában álló rendezvényszervezési projektek ismertetésére, azon belül is elsőként a rendezvények körének bemutatására térek ki.
A rendezvény kifejezéssel számos helyen és sokféle értelemben találkozhatunk. Éppen ezért nehéz egy egységes és egyértelmű meghatározást találni, amely leírja a rendezvény definícióját. Mivel minden résztvevő az átélt élmény alapján alakítja ki a képét, véleményét az adott rendezvényről, ezért egyes szakirodalmak különbséget tesznek a rendezvény és az esemény között, miszerint minden esemény egyben rendezvény is, azonban nem minden rendezvényből lesz esemény. Az esemény ugyanis valami egyedülálló, maradandó élményt nyújt a résztvevők számára, ezáltal több és emlékezetesebb lesz, mint egy egyszerű rendezvény. (Holzbaur et al., 2003)
Jól érzékelteti a két fogalom közötti különbséget a rendezvény német és angol meghatározása. A német „Veranstaltung” kifejezés ugyanis szó szerint is rendezvényt, valamilyen alkalmat jelöl, míg az angol „event” kifejezés eseményt, szenzációt jelent.
Az értekezés során a rendezvény kifejezést használom a továbbiakban, mivel a sportrendezvények sorában sem lehet minden egyes rendezvény olyan, amely kiemelkedő élményt nyújtva eseménnyé válik a résztvevők számára.
A rendezvény főbb jellemzői, tulajdonságai az alábbi pontokban foglalhatók össze:
(Haase – Mäcken, 2004)
A rendezvény valami különleges, ami a hétköznapitól eltérő, szokatlan élményt, hangulatot, meglepetést nyújt a résztvevőknek.
A rendezvények rövidtávúak és mulandóak, sokszor egyáltalán nem ismétlődnek meg, illetve csak bizonyos idő elteltével kerülnek újra megrendezésre.
A rendezvényeket eltervezik és megalkotják, legtöbbször valamilyen művészi, történelmi kreatív koncepcióhoz kötik.
A rendezvények turisztikai attrakciót, vonzerőt jelentenek, ahol az elsődleges cél a látogatók csalogatása. Ebből a rendezőkön kívül hotelek, éttermek, szolgáltató vállalkozások is profitálhatnak, sőt az ismertség növelése révén az adott helyszín is.
A rendezvények tehát egyedülálló, különleges feladatok, amelyek célja, idő- és erőforrás-szükséglete előre meghatározott. A projekt definíciója alapján – miszerint projektként kell kezelnünk minden olyan tevékenységet, amely a szervezet számára egyszeri, komplex feladatot jelent, meghatározott célja, költségvetése és teljesítési időkerete van (Görög, 2003) – a rendezvényeket projekteknek tekinthetjük.
A rendezvényszervezés folyamata pedig, amely magában foglalja a rendezvénnyel kapcsolatos teljes körű előkészítő, szervező és összehangoló munkát, nagy hasonlóságot mutat a projektmenedzsmenttel, amely a feladatok előkészítését, tervezését, összehangolását és megvalósítását, valamint e tevékenységek irányítását és ellenőrzését jelenti a projekt hatékony és eredményes befejezése érdekében. (Morris, 1994)
Ahogy Frank Haase írja: „Minden esemény, minden rendezvény egy önálló projekt, ahol a professzionális projektmenedzsment és a rugalmas, precíz projektcsapat a sikeres rendezvény kulcstényezője.” (2004, 27) A rendezvények szervezésében a különféle
projektmenedzsment technikák és módszerek alkalmazása hatékony eszköz lehet a látványos hibákat elkerülő, sikeres esemény megvalósításához.
A különféle rendezvényeket többen igyekeztek valamilyen szempont, vagy szempontok szerint csoportosítani, osztályokba sorolni. Jó áttekintést adhat a rendezvények típusairól az alábbi négyes felosztás, mely szerint magán rendezvényeket, szervezeti rendezvényeket, kulturális és szabadidős rendezvényeket különböztethetünk meg.
(Shone – Parry, 2004; Tum et al., 2005) Némileg részletesebb csoportosítást alkotott meg Getz (Getz, 1997), amelyben kulturális, művészeti és szórakoztató, üzleti, sport, oktatási és tudományos, politikai, magán és társadalmi rendezvényeket, valamint a kikapcsolódást szolgáló szabadidős rendezvényeket különböztetett meg.
2. ábra: A rendezvények főbb csoportjai Forrás: Tum et al., 2005, 10
A rendezvények különféle csoportjai közül ki kell emelnünk az úgynevezett nagyrendezvényeket, melyeket nem lehet egységes szempontokkal, időtartammal és résztvevőszámmal jellemezni, azonban néhány fontos tulajdonságuk megadható. A nagyrendezvények szervezési szempontból komplex, nemzetközi vonatkozású projektek, melyek rendezési jogát pályázati eljárás keretében ítéli oda az illetékes nemzetközi szervezet a rendező város vagy ország számára, aki aztán felelősséget vállal a rendezvény megvalósításáért és a meghatározott követelmények teljesítéséért. (Daneo, 2008)
A rendezvények különféle csoportosításában a szabadidős rendezvények között, illetve külön sportrendezvény kategóriaként jelennek meg a sportrendezvények. A szakirodalom alapján sportrendezvénynek tekinthetjük a különböző sportversenyek tervezett és egyedülálló együttesét, amely jelentős érzelmi értékét a nézők és résztvevők aktiválására, valamint a reklámüzenetek közvetítésére használják fel. (Schmid, 2006) Brehm (2005) meghatározásában hasonlóan adja meg a sportrendezvények jellemzőit, azonban kiemeli, hogy ma már a sport csupán egy részterülete a sportrendezvényeknek, amely, mint központi elem mellett a többi terület is egyre hangsúlyosabbá válik.
A sportrendezvények csoportosításában a sport társadalmi funkciói alapján a fitnesz- és szabadidősporthoz, az iskolai testneveléshez és diákspothoz, a fogyatékosok sportjához, valamint a versenysporthoz kapcsolódó rendezvényeket különböztethetjük meg.
(Nyerges – Petróczi, 2007) A szabadidősport terén szervezett rendezvények célja általában a szabadidő eltöltése, a kedvtelés, a rekreáció és az egészség megőrzése. A diáksport területén létrehozott rendezvényeknél a gyermek és ifjúsági korosztály sportolási szokásainak kialakítása, megalapozása, a sport megszerettetése a legfőbb
funkció. A fogyatékosok számára szervezett rendezvények esetében a rehabilitáció, a rekreáció, a munkavégző képesség megőrzése illetve helyreállítása, valamint a társadalmi elfogadottság elősegítése a cél. A versenysport rendezvények ugyanakkor mindig a sportteljesítményt, a rekordok felállítását helyezik a középpontba, azonban sokrétű funkcióik révén kiemelt jelentőséggel bírnak a társadalom, a gazdaság, a politika és a diplomácia számára egyaránt. (Nyerges – Laki, 2007)
A versenysport rendezvényeken belül profi és amatőr versenyeket különíthetünk el. A profi sportversenyek esetében az elért teljesítmény a sportolók megélhetését biztosítja, valamint kikapcsolódást és szórakozást nyújt a versenyre érkező szurkolóknak.
(Schmid, 2006) A sportrendezvények csoportosításában továbbá megkülönböztethetünk egyszerű sportversenyeket, mint egy városi, vagy országos bajnokság, illetve összetett, több napon át tartó sporteseményeket, kontinentális, vagy nemzetközi vonatkozású rendezvényeket. (Nyerges – Petróczi, 2007)
A nemzetközi vonatkozású sportrendezvények sorában először is ki kell emelnünk az olimpiai mozgalmat, az olimpiai játékokat, amelyek eszmei töltésük, különleges múltjuk, hagyományaik és kultúrájuk következtében a „világ minden más egyéb sporteseményétől különböznek.” (Gallov, 2008, 101) Az olimpiai mozgalom egyedülálló nemzetközi társadalmi sportjelenség, amely „méretei és az iránta megnyilvánuló érdeklődés tekintetében egyaránt a világ első számú sporteseményévé, egyben a barátság és a béke ünnepévé vált.” (Gallov, 2008, 101) Az olimpiai mozgalom megtestesítője és gondozója a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), amely magában foglalja a Nemzeti Olimpiai Bizottságokat, valamint az olimpiai játékok szervezőbizottságait.
Az olimpiai mozgalmon kívül számos nemzetközi vonatkozású sportrendezvény zajlik, amelyek a téli és nyári olimpiai sportágak mellett tömérdek további sportágat vonultatnak fel. Ezen versenyek közül kiemelhetjük a „World Games” világjátékokat a Nemzetközi Világjátékok Szövetség (International World Games Association) szervezésében, vagy a „Pan American Games” elnevezésű, 35 sportágat felvonultató dél-amerikai sporteseményt. Meg kell említenünk továbbá az „Universiade” mozgalmat is a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (International University Sports Federation) gondozásában, amely keretében kétévente nyári, illetve téli egyetemi világversenyt rendeznek. (Masterman, 2004)
Az egyes sportágakhoz kötődő versenyek közül a legjelentősebb a FIFA futball világbajnokság, amely négyévente kerül megrendezésre, valamint a tengerentúlon hódító Super Bowl, amelyet minden évben megrendez az Amerikai Futball Szövetség (American Football Conference). Természetesen minden sportág nemzetközi szövetsége gondoskodik arról, hogy meghatározott időszakonként kontinens, vagy világszinten megmérettessenek a sportág versenyzői. A világbajnokságok és Európa-bajnokságok sorában nagy érdeklődés követi az atlétikai versenyeket, az úszó bajnokságokat, valamint a különféle csapatversenyeket.
A fent bemutatott rendezvények közül az értekezés a sportrendezvényekkel kíván foglalkozni, azon belül is a nemzetközi vonatkozású nagyrendezvényekkel: világ- és Európa-bajnokságokkal, azok szervezési feltételeivel, feladataival és sikeres megvalósításával. A szervezés folyamatának, szereplőinek és sajátosságainak bemutatása előtt azonban indokoltnak tartom a nemzetközi sportrendezvények jelentőségének, a különböző területeken érvényesülő hatásainak számbavételét.
2.3. A nemzetközi sportrendezvények jelentősége
A sporthoz kötődő nagyrendezvényeknek mindig is lényeges szerepet tulajdonítottunk.
Az utóbbi években azonban különösen megnövekedett a sportrendezvények jelentősége, amely megjelenik a rendezvények növekvő számában, méretében és sokféleségében, a befektetett összeg növekedésében és az egyre intenzívebb versenyben, melyben a városok és országok versengenek egymással a presztízst hozó sportversenyek elnyeréséért. (Zeman, 2005)
Napjainkban, a médiában és a közéletben is egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek a különböző nemzetek sportolóinak megmérettetései. A versenyek előkészítését és megvalósítását, a sportolók felkészülését és szereplését folyamatos médiatudósítások és híradások kísérik. Egy-egy ilyen világverseny előnyös hatásai az eseményt szervező sportszövetség és a hazai sportolók mellett a rendező városra, régióra, sőt országra is kiterjedhetnek. (Dancsecz – Szabó, 2007)
A nemzetközi sportrendezvények magyar vonatkozásban is rendkívül fontos szerepet töltenek be. A nemzetközi sportrendezvények megszervezésében egyre jelentősebb, és évről évre bővülő szerepet vállalnak a hazai sportszövetségek és a környező országok sportmozgalmai is. Ennek oka egyrészt a sportszervezetek anyagi hátterének biztosítása, az utánpótlás-nevelés támogatása; másrészt a sportág és a sportolók minél szélesebb körben történő ismertté tétele, valamint a sportolók hazai közönség előtti szerepeltetése.
A rendszerváltást követően ugyanis az állam kivonult a sportszervezetek támogatásából, így a sportmozgalmak jelentős megélhetési gondokkal küszködve rá vannak kényszerülve, hogy saját maguk teremtsék elő a fennmaradásukhoz szükséges anyagi forrásokat. Ennek egyik legfőbb eszköze a szponzori támogatások mellett a sportversenyek rendezése, amely tapasztalt, hozzáértő és elkötelezett szervező- munkával jelentős sikereket és anyagi bevételt hozhat a sportszervezetek számára.
(Nyerges, 1998)
A pénzügyi nyereség mellett a legfőbb ok, amiért a sportszövetségek nemzetközi versenyek szervezésére törekednek, az a sportág és a hazai csapat népszerűsítése, valamint a hazai sportolók szerepeltetése, akiknek így egyrészt olcsóbb a versenyen való részvétel, másrészt otthon, hazai közönség előtt szerepelni óriási élmény és motiváló tényező számukra.
A nemzetközi sportrendezvények ugyanakkor jelentős hatással vannak a rendező ország, régió, illetve város turizmusára és gazdaságára is. A nemzeti sportdelegátusok és hivatalos kísérők mellett szurkolók és nézők tömegei érkeznek egy-egy ilyen sportrendezvényre, akik számára különösen vonzó a verseny feszültsége, az egyre növekvő teljesítménykényszer, a sportsikerek átélésének élménye, valamint a látványos nyitó- és záróünnepségek, kísérőprogramok. Ezen kívül természetesen nem elhanyagolható, másodlagos haszon a rendező település, illetve régió számára a rendezvény reklámértéke sem, hiszen a turisták továbbviszik a sikeres rendezvény, a vendéglátóhely hírét, nem is beszélve a televíziós közvetítésekről és tudósításokról, amelyek nézők millióihoz juttatják el a rendezvény képeit és híreit. Ezért egy rendezvénynek mindig valami maradandót, valami meglepetést kell nyújtania, amitől ténylegesen felejthetetlen élmény lesz a helyszínre látogatók és a TV-nézők számára.
A sportrendezvények hatásainak vizsgálatával foglalkozó szakirodalmak szinte mindegyike abból a hármas felosztásból indul ki, mely szerint a sportrendezvények
hatása a rendező térség és környező régió számára gazdasági, ökológiai (környezeti) és társadalmi téren jelentkezik.
Sportrendezvények
Gazdasági hatások
közvetlen bevételek
hosszú távú hatások
közvetlen
költségek közvetett költségek
Környezeti hatások
hulladék zajterhelés
érzékenység a környezet és természet iránt
Társadalmi hatások
sport-
érdeklődés identitástudat
változások a sporttudatosságban
3. ábra: A sportrendezvények hatásainak csoportosítása Forrás: Albers, 2004, 33
A rendezvény gazdasági hatásai foglalják magukba a szervezéssel kapcsolatban felmerülő közvetlen és közvetett költségeket, valamint az esemény által hozott közvetlen bevételeket és hosszú távú megtérüléseket. A környezeti hatások alatt a verseny miatt jelentkező környezeti terheléseket és következményeket kell számba vennünk, míg a társadalmi hatások tekintetében az identitás és sportérdeklődés formálása lehet fontos tényező. (Albers, 2004) A sportrendezvények hatásait a következő fejezetekben részletesen is bemutatom.
2.3.1. A sportrendezvények gazdasági hatásai
A sportrendezvények megvalósításával kapcsolatos gazdasági hatások, költségek és bevételek tekintetében megkülönböztethetjük a makrogazdasági és a mikrogazdasági szinten jelentkező eredményeket, amelyeket jól áttekinthetünk az alábbi ábrán.
4. ábra: A sportrendezvények mikro- és makrogazdasági hatásai Forrás: Heinemann, 1995, 256
Makrogazdasági területen a kereslet alakulása, az árszínvonal, a foglalkoztatottság és a külkereskedelem adataiban jelenik meg a rendezvény hatása, míg mikrogazdasági szinten a közvetlen hatások (szervezőbizottság kiadásai és bevételei) és a közvetett, pénzügyi és nem pénzügyi eredmények jelentkeznek. (Grozea-Helmenstein – Kleissner, 2003)
