Az empirikus adatelemzés módszerei

3.8.1. Az esetelemzések felépítése

Az egyes intézményekről gyűjtött adatokat először külön esetelemzésekben dolgoztam fel.

A négy adatforrás – a dokumentumelemzés, a kérdőív, az interjúk és a megfigyelés – feldogozott adataiból építkezik az esetek leírása. Minden esetelemzésnek azonos a felépítése, azonos alfejezetekkel dolgozik (10. táblázat).

10.táblázat: Az esetelemzések felépítése

A kutatás folyamata alfejezettel indítva az intézmény bemutatását, a kutatás gyakorlati lefolytatását részletezem, a minta nagyságát, az adatgyűjtés nehézségeit és az együttműködés mértékét. Az óvoda főbb jellemzői, szolgáltatásai alfejezet elsősorban a dokumentumelemzés és a megfigyelés során gyűjtött adatokra épülnek, amit az interjúk segítettek pontosítani. A pedagógiai hitvallás bemutatását a pedagógiai program alapján végeztem el, amit az adott intézmény vagy az Oktatási Hivatal honlapján értem el. A többi alfejezet a kérdőív alskálái mentén rendeződik, és elsősorban a kérdőív és az interjú eszközével gyűjtött adatokra támaszkodik, a pontos forrást minden esetben jelölöm a szövegben.

1. A kutatás folyamata

2. Az óvoda főbb jellemzői, szolgáltatásai 3. Pedagógiai hitvallása

4. Egységes céltudat

5. Struktúra, hierarchia, rugalmasság 6. A pedagógusközösség

7. A vezető(k) 8. Szakmai fejlődés

9. Interkulturális elemek: szervezeti és egyéni szint 10. Összegzés

92

3.8.2. A dokumentumelemzéssel nyert adatok feldolgozása

Dokumentumelemzésre épült a kutatás legelső fázisa, a minta felkutatása. Az általam ismert óvodák mellett a kezdő minta kialakítása az interneten, az intézmények honlapjain fellelhető információkra és az oktatási minisztériumból kapott, „A Magyarországon engedéllyel működő külföldi nevelési-oktatási intézmények jegyzéke” című anyagra épült. Minthogy az intézmények honlapján szereplő adatok nem minden esetben naprakészek és valósághűek, az innen nyert információkat telefonos, e-mailes vagy személyes rákérdezéssel pontosítottam.

A honlapról leolvasható információk alapján állítottam össze az esettanulmányban az óvodák szolgáltatásait és legfontosabb üzenetét bemutató részeket, melyeket tovább árnyaltak az interjúk és a saját megfigyeléseim. A pedagógiai hitvallás bemutatásakor azonban kizárólag az oktatási hivatal vagy az intézmény honlapján elérhető pedagógiai program elemzésére támaszkodtam, ehhez az alfejezethez nem használtam más adatforrást – hogy láthatóvá váljék, ha az óvoda mindennapi gyakorlata eltér a pedagógiai programban vállalt/kitűzött céloktól, módszerektől. A pedagógiai hitvallás sajátosságainak összegyűjtésekor a legfontosabb szempontot az Alapprogramban meghatározott irányelvekkel mutatott összhang vagy eltérések jelentették. Azokat a sajátosságokat igyekeztem kiemelni, amelyek eltérést mutatnak az Alapprogramban megjelenített értékekhez képest, vagy a kutatási fókuszom szempontjából különös jelentőséggel bírnak – például az interkulturális nevelés elemeinek megjelenése, az angol nyelv használatának bemutatása, vagy a külföldi gyerekek nevelésére, oktatására tett utalás. A dokumentumelemzés során figyelembe vettem, hogy kik a dokumentum „címzettjei”

(Nádasi, 2000a, p. 325), hiszen meghatározó jelentőséggel bír a szöveg vagy honlap összeállításakor, hogy például egy kötelezően megírandó hivatalos dokumentumot vizsgálunk-e vagy vizsgálunk-egy minél több szülőt mvizsgálunk-egszólítani kívánó rvizsgálunk-eklámfvizsgálunk-elülvizsgálunk-etvizsgálunk-et?

3.8.3. A kérdőívvel nyert adatok feldolgozása

A 87 kitöltött kérdőív válaszainak elemzését kétféle módon végeztem el: külön kezeltem a Likert-skálával súlyozott, illetve a nyitott végű kérdéseket. Az adatokat intézményenként is feldolgoztam az esetelemzésekhez, illetve összességében is megvizsgáltam azért, hogy a teljes mintáról is megállapításokat tehessek. A kérdőív fő része hetvenhárom, a demográfiai rész pedig négy olyan itemet tartalmazott, melyekre a Likert-skála fokozatai közül bejelölt számmal válaszoltak a pedagógusok, ezeket statisztikai számításokkal értelmeztem kvantitatív

93

adatelemzési módszerrel. Mivel ötfokú Likert-skálát használtam, ezért ordinális változóként kezeltem a létrejött adatokat.

A kérdőív fő részének kilenc, illetve a demográfiai rész három nyitott végű kérdésére érkezett válaszok elemzéséhez az összes beérkezett válasz alapján nagyobb kategóriákat állítottam fel, melyek egységesek voltak az összes intézmény esetében – így vált lehetségessé az óvodák összehasonlíthatósága. A kódolást aszerint alakítottam ki, hogy milyen nagyobb témák vagy problémák köré csoportosíthatóak – ezek összesítve a 8. számú mellékletben olvashatók. Az adatelemzés során a kifejtendő válaszok kategóriáit angolul állítottam fel a válaszok szóhasználata alapján. Az egyes esetek adatelemzésekor csak azokat a kategóriákat említem meg, ahová az adott intézmény pedagógusainak válaszai besorolhatóak voltak. Az esetelemzésekben a válaszokból vett idézeteket eredeti nyelven adom meg, de a kategóriákat és a hozzájuk tartozó legfontosabb jelzőket magyarul tüntetem fel (a kategóriák magyar nyelven a 9. számú mellékletben olvashatóak).

A kérdőívnek nem készült teljes magyar fordítása, azonban az esettanulmányban a feldolgozott adatok bemutatásakor mindkét nyelven feltüntettem az egyes itemeket. Az angolról fordítás során nem tükörfordítást végeztem, mert a brit és a nemzetközi óvodák szakmai és mindennapi nyelve a magyartól kissé eltérően használ egyes fogalmakat, például a magyarban használt óvodapedagógusnak ebben a kontextusban az angolban a teacher vagy az educator a megfelelője, az óvoda szóra gyakran használják a school kifejezést, a nevelői munkára az iskolás tanulás hangsúlya miatt inkább a teaching szót alkalmazzák. Emiatt az itemek értelmezett fordítását adom meg az adatelemzés során, például:

56. item: A pedagógusok általában tisztában vannak azzal, mivel foglalkoznak a kollégák a csoportban. – Educators are generally aware of what other educators are teaching.

vagy:

76. item: Az óvoda célja… – The mission of this school is…

3.8.4. Az interjúk során nyert adatok feldolgozása

Az interjúk rögzítésére a kérdőív adatainak kielemzése után került sor. Félig strukturált interjúkat készítettem azért, mert egyformán fontos volt a beszélgetés menetének irányítása, és az elkalandozás lehetőségének biztosítása. Konkrét válaszok kifejtését és problémák tisztázását célozták az előre összeállított kérdések, de minden kérdés kapcsán teret hagytam a gondolatok

94

és képzettársítások szabad áramlásának. Az óvodavezetői interjúkat egy kivételével magyar nyelven készítettem, a csoportos interjúkat angolul és az egyéni interjúk közül egyet angolul, a többit magyarul – tehát az egyéniket az interjúalanyok anyanyelvén, a csoportosokat pedig a közös kommunikációs nyelven. Az egész kutatás folyamatát végigkísérte a nyelvek élőbeszédben történő keverése, egyrészt a kérdőív angol nyelve miatt, másrészt azért, mert az óvodák mindennapi gyakorlatából fakadóan egyes kifejezéseket, elnevezéseket kizárólag angolul használnak. Az adatelemzés során az interjúkból nyert információkat egyrészt értelmezve beépítem az elemzés folyamatos szövegébe, másrészt többnyire teljes szövegében is közlöm azért, hogy a kontextus révén jobban érthetők legyenek - ezeket magyarul teszem, amit értelemszerűen megelőzött az angol nyelvű interjúk lefordítása.

3.8.5. A megfigyeléssel nyert adatok feldolgozása

A kutatásban szereplő hat intézményből kettőben már többször is jártam korábban személyes ismeretségek következtében. A másik négy óvoda megfigyelésére akkor nyílt lehetőségem, amikor elvittem a kérdőíveket, begyűjtöttem a kérdőíveket, illetve felvettem az interjúkat – ami nem minden esetben történt egy napon, így három óvodában az interjúk miatt is kétszer látogatást tettem. Az udvar és az épület bejárására minden intézményben lehetőségem nyílt, illetve a csoportszobákba is betekintést engedtek. A látogatásaim időzítéséből fakadóan mindig a napi tevékenységek közben láthattam az óvoda működését, egy esetben egy értekezleten is részt vehettem. A megfigyelési naplókban rögzített információk az esetek bemutatása során elsősorban az „óvoda főbb jellemzői, szolgáltatásai” alfejezetben jelennek meg, illetve a kutatás folyamatának részletezésében. A megfigyelés kutatási módszere elsősorban a más forrásokból gyűjtött adatok megerősítésére vagy pontosítására szolgált, óvakodtam attól, hogy következtetéseket vonjak le kizárólag a megfigyelt jellemzők alapján.

Az egyének közötti interakciók megváltozhatnak külső megfigyelő jelenlétében – és sok esetben a pedagógusok nem voltak tisztában a jelenlétem okával, így potenciális szülőnek gondolva, akár a megszokottól eltérően is viselkedhettek. A fizikai környezet vagy a csoportszobák személyes megtekintése azonban nagy segítséget jelentett az intézmény működésének megértésében. Az óvoda légkörének személyes megtapasztalása, a közvetlenség vagy feszélyezettség érzékelése, a fogadtatás szerepet játszott az óvodáról kialakított kép árnyalásában.

95