Tekintettel arra, hogy a több mint 300 vállalatnál lekérdezett, a vállalati működés minden fontos területét lefedő közel 100 oldalas kérdőív gazdag adatbázist jelentett a részletes elemzések számára, az elemzések megtervezésénél igyekeztünk a nemzetközi szakirodalom és az általunk legfontosabbnak tekintett területekre összpontosítani. Emellett az egyes területekre vonatkozó elemzéseket egy olyan vizsgálati modell kereteibe ágyazva végeztük el, amely a vállalati teljesítmény vonatkozásában is magyarázó erővel bír. Ehhez alkottuk meg az ún. vizsgálati térképet.
2.1. A vizsgálati térkép
A vizsgálati térkép kiinduló pontját egyrészt a vállalati siker modellezését tárgyaló elméleti modellek és azok általunk lefedni tudott vonatkozásai, másrészt az egyes részterületekre vonatkozó elemzési tervezetek adták. Szakmai vitáink során több modell merült fel. Végül a kontingencia modell, a “környezet - stratégia - működés - teljesítmény”
megközelítés alapgondolatára építettünk. Megközelítésünkben a vállalati teljesítmény négy, egymással is kapcsolatban lévő tényező együttes eredőjeként alakul, ezek a vállalati környezet, a vállalati stratégia, a vállalatirányítás és vezetési funkciók, végül pedig az értéklánc elemeit jelentő működési területek. Ez a modell azt hivatott kifejezni, hogy a vállalati teljesítmény múltbeli döntések és működés eredményeként adódik, ahol a vállalat felső vezetésének meghatározó szerepet tulajdonítunk. Erre utal a vállalati stratégia, illetve a vállalatirányítás és a vezetési funkciók kiemelése modellünkben. A működési területek és a vállalati teljesítmény kapcsán azt tartjuk fontosnak kiemelni, hogy az egyes működési területek sajátos, meglévő erőforrásai és azok felhasználásának képessége milyen kapcsolatba hozható a vállalatok által kiaknázható versesenyelőnyökkel. E modell alapján az alábbi ábrán szereplő vizsgálati térképet alkottuk meg és alkalmaztuk adatbázisunk részletes elemzésénél.
A vizsgálati térkép
vállalati szintû stratégia és üzleti szintû
verseny-stratégiák
vállalati környezet
vállalatirányítás és vezetési funkciók
mûködési területek vállalati szintû
teljesítmény
A vizsgálati térkép egyes elemei a következőket jelentik:
Vállalati szintű teljesítmény
A vállalati szintű teljesítmény alatt nem a szigorúan értelmezett pénzügyi kimutatásokat értettük, noha ennél az elemzésnél a rendelkezésre álló pénzügyi kimutatások jelentős elemzési dimenziót jelentettek.
Ezen elemzési terület kapcsán meg kell jegyeznünk, hogy a vállalati teljesítményt a rendelkezésünkre álló, és a jelenlegi felmérés nóvumát jelentő pénzügyi kimutatások (mérleg és eredménykimutatás) és egyéb információk (a pénzügyi kérdőív P15 kérdése) alapján szűken kívántuk értelmezni. Az elvégzett elemzés célja az lett volna, hogy pusztán a pénzügyi teljesítmény mérése alapján (P15 kérdés és mérleg) tudjunk választ adni arra a kérdésre, hogy a mintánkban szereplő vállalati populáció hányféle és milyen módon elhatárolódó csoportra osztható, s ezek a csoportok további, nem pénzügyi szempontok (változók) alapján hogyan jellemezhetők. A mérlegek és eredménykimutatások elemzése alapján azonban nem álltak össze stabil csoportok, ezért a pusztán pénzügyi teljesítmény alapján történő csoportképzést el kellett vetnünk. Szakmai szempontokat is figyelembe véve (részletesen erről lásd az 5. fejezetet) került sor a vállalati teljesítmény tágabb értelmezésére, amely alapján mintánk elemzésre került. A területre vonatkozó elemzéseket Wimmer Ágnes koordinálta.
Vállalati környezet
A vállalati környezet alatt a vállalat mint egész környezetét értjük. Viszonylag kevés kérdés vonatkozott közvetlenül e területre. Az elemzések a kérdőív vonatkozó kérdéseinek felodolgozására irányultak egyrészt, másrészt a működési területekre vonatkozó elemzések kapcsán az adott terület és környezeti szegmenseivel való viszonyának elemzését soroljuk ide. Ebből következően a vállalati környezetre vonatkozó elemzések két helyen kerülnek tárgyalásra, a 6. és a 8. fejezetben.
Vállalati szintű stratégia és üzleti szintű versenystratégiák
Elemzésünkben kizárólag a vállalati és a versenystratégiai kérdések tartoztak ide, míg a funkcionális stratégiákat/politikákat az egyes működési területekre vonatkozó elemzések tartalmazzák. E terület elemzésekor klaszterelemzés alapján stratégiacsoportokat képeztünk a vállalati és versenystratégia típusokra vonatkozó kérdőív kérdések elemzése alapján. Emellett e területhez soroltuk a stratégia két kiemelt területének, a stratégiai szövetségeknek és a felvásárlások, összeolvadásoknak az elemzését, valamint itt vizsgáltuk a stratégiaalkotás folyamatának jellemzőit. Az e területre vonatkozó elemzéseket Antal-Mokos Zoltán koordinálta. A tanulmány 6. fejezetének tanulmányai foglalkoznak e vizsgálati területtel.
Vállalatirányítás, vezetési funkciók
A vállalati szervezet és vezetés leíró elemzését és azok együttmozgásait kívántuk e terület elemzése kapcsán feltárni. E területhez soroltuk a vállalatkormányzás, a szervezeti struktúrák, a vezetői döntések és magatartás illetve az emberi erőforrásgazdálkodás elemzését. Az elemzések alapját a kérdőív vonatkozó kérdésein túl a bekért szervezeti ábrák jelentették.
Működési területek
A vállalati értéklánc legfontosabb területeit kívántuk elemezni a terület kapcsán. A vállalati értéklánc logikáját tekintve működési területek leírására és elemzésére törekedtünk.
Az értéklánc egyes elemeinek logikai kapcsolódását tekintve a működési területek sorrendjét a következőképpen határoztuk meg: marketing, innováció, termelés, logisztika, környezetvédelem, teljesítményértékelés és kontrolling, pénzügyek és információmenedzsment.
Kettős célt fogalmaztunk meg a működési területek elemzésével szemben. Egyrészt térjenek ki egy leíró elemzésre,amely az adott működési terület sajátosságait és vállalaton belüli helyét és szerepét írja le. Másrészt azt kértük, hogy térjenek ki arra is, hogy az adott működési területnek milyen hatása van a vállalati működés egészére. Ez utóbbi esetben arra kértük a közreműködő kutatókat, hogy megállapításaikat a vállalati teljesítmény és a stratégiai magatartás alapján elkülönülő vállalatcsoportokra vonatkozóan is tegyék meg. A működési területekre vonatkozó elemzéseket a 8. fejezet tartalmazza.
2.2. A Jelentés felépítése
A fentiekben ismertetett vizsgálati térkép alapján az elkészült elmezéseket négy fejezetbe szerkesztettük. Az elemzések eredményeit tartalmazó fejezetek előtt azonban röviden összefoglaljuk, hogy az elmezések alapjául szolgáló adatbázis hogyan állt össze, és hogy mi jellemzi azt a vállalati kört, amelyre megállapításaink vonatkoznak. Az elemzések részletes ismertetése előtt pedig összefoglaljuk a legfontosabb következtetéseinket.
Az 5. fejezet A vállalati teljesítmény alapján elkülöníthető csoportok jellemzésével foglalkozik. Ez az elemzés a korábbi felméréshez képest újdonság. Ennek oka, hogy ebben a fejezetben a vállalati önértékelés mellett a pénzügyi teljesítmény elemzése alapján is ismertetjük az egymástól eltérő vállalatcsoportok legfontosabb jellemezőit.
Ezt követi a Vállalati stratégiák, stratégiai magatartás c. 6. fejezet. Az 1996 felmérésünk egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy azok a vállalatok, amelyek határozott stratégiát fogalmaztak meg, meghatározott teljesítményváltozók mentén sokkal sikeresebbek voltak, mint versenytársaik. A vállalati stratégiákkal foglalkozó fejezet elemzései tehát közvetve a vállalatok alkalmazkodási sikeréről hordoznak üzenetet. Ebben a fejezetben elsőként azokat a stratégiai típusokat tárgyaljuk, amelyek a feldolgozóipari vállalatokat jellemzik. Ezt követően kerül sor a vállalati kapcsolati hálók és a stratégiai szövetségek elemzésére. E fejezetet arra keres választ, hogy a világszerte megfigyelhető vállalatok közötti kooperatív magatartás megjelenik-e és ha igen milyen területeken a hazai vállalatainknál. A vállalatfelvásárlásokkal és összeolvadásokkal foglalkozó alfejezet egy, a magyar gazdaságban még kevéssé jelenlévő, azonban az egyes iparágak további konszolidációjával növekvő tendenciát mutató jelenséggel foglalkozik. A fejezet végén arra keresünk választ, hogy mi jellemzi a vállalati stratégiaalkotási folyamatot, mennyire elterjedt és milyen formában van jelen a stratégiaalkotás a vállalatok körében.
A 7. fejezetben a Vállatirányítás, vezetési funkciók kerülnek tárgyalásra. A nemzetközileg legsikeresebb vállalatok példáiból levonható az a következtetés, hogy a vállalati sikerben, a teljesítmény és az alkalmazkodóképesség növelésében a vállalatirányításának és vezetésének kulcsszerepe van. Ennek az állításnak egyes elemeit tesztelik a 7. fejezetben szereplő tanulmányok, leírva az aktuális helyzetet, és rámutatva arra, hogy a vállalati sikerben a vezetés egyes funkcióinak milyen szerepe van.
Tanulmányunk legterjedelmesebb fejezete a Működési területek. Mint említettük, a működési területek egymásutáni sorrendjének kialakításánál az értéklánc (value chain) egyes elemeinek logikai sorrendjét vettük alapul. Ennek modellje a 8. fejezet elején található.
Ennek megfelelően a vállalati működés piacorientációját kifejezni hivatott marketing tevékenységi terület tárgyalásával nyitjuk az alfejezetet. Ezt követi az vállalati innovációs gyakorlat tárgyalása. A termelés - tágan értelmezve a termék előállítás - sajátosságaival foglalkozik. Ezt követi a nemzetközi élvonal által mind inkább a vállalati működést integráló funkciójának tekintett logisztika tárgyalása. Külön fejezetben foglalkozunk azzal, hogy mi jellemzi a hazai vállalati környezetgazdálkodását, hogyan állnak hozzá a környezetvédelem kérdéséhez vállalataink. Ezt követően két alfejezet a vállalati működés teljesítménymérésével és annak pénzügyi vonatkozásaival foglalkozik. Végül, de nem utolsósorban az információmenedzsment kérdéseit tárgyaljuk. Ezt a fejezetet azért tettük a működési területek végére, mert minden működési területtel kapcsolatban áll, és e mellett a vállalati versenyképesség jövőben alakulásában kiemelkedő jelentőségűnek kell tekintenünk.