Az Achilleis pajzsleírása

Statius befejezetlenül maradt eposzának, az Achilleisnek az volt a célkitűzése, hogy Achilles teljes élettörténetét elmesélje (vö. Ach. 1. 1–14), a műből azonban csak az első könyv és a második könyv első 167 sora készült el. Ezek cselekménye a következő:

Thetis egy látomás miatt elrabolja gyermekét nevelőjétől, Chirontól, és nőnek öltöztetve elrejti őt Skyros szigetén, Lycomedes király lányai között, hogy így Achillesnek ne

290 KOZÁK,2012[b], 69.

291 KOZÁK,2012[b], 66.

292 KOZÁK,2012[b], 73.

293 KOZÁK,2012[b], 72–73.

kelljen részt vennie a Trója elleni háborúban. Eközben a görögök fegyverkeznek, majd Calchas jóslatából megtudják, hol van Achilles, akire szükségük van a háború megnyeréséhez. Ezután Ulixes és Diomedes elindulnak, hogy megkeressék és magukkal vigyék Achillest. Ő ezalatt Skyroson elnyeri Lycomedes lányának, Deidamianak szerelmét, aki gyermeket is fogan tőle. Végül Ulixes és Diomedes megérkeznek Skyrosra, leleplezik Achillest, és magukkal viszik őt a háborúba.

Ulixes, még mielőtt útra kelnének, megjegyzi Diomedesnek, hogy Achilles leleplezéséhez egy pajzsra és egy harci kürtre lesz szükség:²⁹⁴

haec tibi, virginea modo si Lycomedis in aula est fraude latens, ultro confessum in proelia ducent Peliden; tu cuncta citus de puppe memento

ferre, ubi tempus erit, clipeumque his iungere donis, qui pulcher signis auroque asperrimus astat;

nec sat erit: tecum lituo bonus adsit Agyrtes occultamque tubam tacitos adportet in usus.

Ach. 1. 719–725.

Később, amikor Ulixesék megérkeznek Skyrosra, ajándékokat visznek Lycomedes lányainak, köztük egy pajzsot és egy lándzsát is, és Achilles valóban elárulja magát azzal, hogy a lányokkal ellentétben nem a nőknek való ajándékokat, hanem a fegyvereket nézi. Sőt, a harci kürt hangjának hallatára meg is ragadja azokat (Ach. 1. 841–885).

Az ajándékok között lévő pajzsot az elbeszélő röviden le is írja, illetve megismerjük Achilles reakcióit is, amelyet a pajzs látványa vált ki belőle:

at ferus Aeacides, radiantem ut comminus orbem caelatum pugnas – saevis et forte rubebat

bellorum maculis – adclinem conspicit hastae, infremuit torsitque genas, et fronte relicta surrexere comae; nusquam mandata parentis,

nusquam occultus amor, totoque in pectore Troia est.

Ach. 1. 852–857.

A leírás tulajdonképpen csak annyit mond, hogy a pajzsra csaták képei voltak vésve, de mivel már így is ábrázolásról van szó, ezt a rövid szakaszt is ekphrasisnak kell tekintenünk.

294 Ovidius Metamorphosesének van egy részlete, amelyben Ulixes röviden elmeséli Achilles leleplezésének történetetét, de ott a pajzsra nem a clipeus, hanem a parma szót használja (Ov. Met. 13. 162–169).

A pajzs nemcsak mint fegyver szimbolizálja, és a rávésett csatajelenetekkel ábrázolja a háborút, hanem a rajta lévő vérfoltok által annak materiális nyoma is.²⁹⁵ Ez alapján tehát egy már használt pajzsról van szó, ami – a pajzson lévő ábrázolás részletes leírásának elmaradásával együtt – arra is utalhat, hogy az ezüstkorra az ekphrasis eszköze, a leírt pajzshoz hasonlóan, már elhasználódott, elcsépeltté vált;²⁹⁶ és a korszak pajzsleírásai (néhány kivételtől eltekintve) valóban rövidek.

A harcok ábrázolása kétségkívül azért kerül a pajzsra, mert ez az, ami leginkább Achilleshez köthető. Akár előreutalásnak is tekinthetjük, hiszen tudjuk, hogy Skyrosról elmenve Achilles részt fog venni a Trója elleni harcban – még ha erről az Achilleis elkészült részében nincs is szó. Ez a mozzanat az ekphrasist az Aeneis pajzsleíráshoz kapcsolja, mivel az Aeneas jövőjét vetíti előre, míg ez Achillesére utal.²⁹⁷

Ha az Achilleist mint egész egységet szemléljük, ami befejezetlensége ellenére nem előzmények nélküli megközelítés,²⁹⁸ akkor a pajzs leírása összevethető az Ilias pajzsleírásával. Méghozzá abból a szempontból, hogy az ottani ekphrasis a harcon túli, azaz a műben máshol meg nem jelenített világot mutatja be, míg az Achilleis pajzsleírása a harcra utal, amiről a műben egyébként nincs szó.

A pajzs leírásán túl az Achillesben kiváltott reakció bemutatása is fontos. Őbenne ugyanis harci düh ébred, amikor meglátja a pajzsot. Az elbeszélő szelídített oroszlánhoz hasonlítja őt, amelyik egy fegyver csillogásától ismét vaddá válik, és már megszelídítőjét is ellenségének tekinti:

ut leo, materno cum raptus ab ubere mores accepit pectique iubas hominemque vereri edidicit nullasque rapi nisi iussus in iras, si semel adverso radiavit lumine ferrum, eiurata fides domitorque inimicus, in illum prima fames, timidoque pudet servisse magistro.

Ach. 1. 858–863.

Ez a hasonlat elkezdi Achillest bevezetni a harc világába, hiszen az epikus hősöket szokták oroszlánokhoz hasonlítani,²⁹⁹ ráadásul már a pajzs bemutatása után leírt reakciók is az oroszlános hasonlatot készítik elő, mivel az infremo ige állati hangadásra is érthető, és mert az

295 KOZÁK,2012[a], 158–159.

296 KOZÁK,2012[a], 142, 145.

297 KOZÁK,2012[a], 149.

298 KOZÁK,2012[a], 27–52.

299 KOZÁK,2012[a], 161.

et fronte relicta / surrexere coma tagmondatról egy sörényét felborzoló oroszlán juthat eszünkbe.

Achilles reakciójának leírása a hasonlat után még folytatódik. A pajzshoz közelebb lépve meglátja benne magát visszatükröződni, ekkor elszörnyed és elpirul:

ut vero accessit propius luxque aemula vultum reddidit et simili talem se vidit in auro,

horruit erubuitque simul.

Ach. 1. 864–866.

Kérdéses, hogy itt mire vonatkozik a talem se vidit kifejezés. Milyennek látja magát Achilles?

Olyannak, amilyennek az előző hasonlat leírja, vagyis szelídített oroszlánnak, vagy pedig olyannak, amilyen valójában: nőnek öltöztetett férfinak?³⁰⁰ Bármelyik esetről legyen is szó, közös bennük, hogy Achilles olyan képet lát magáról, ami nem az ő valódi énjét mutatja, vagyis részben egy hamis tükörkép segíti hozzá, hogy végül önmaga legyen. Más epikus hősökkel ellentétben tehát – akik közül néhányan szintén látják magukat ekphrasisokban leírt képekben³⁰¹ (ha nem is tükrökben) –, Achilles esetében nincs róla szó, hogy ne értené meg a képet, hanem épp ellenkezőleg, a torz, téves kép segíti hozzá, hogy megértse önmagát.

Ha arra gondolunk, hogy a pajzson csaták képei vannak, Achilles pedig visszatükröződve látja magát a pajzson, akkor tulajdonképpen Achilles a pajzs segítségével mint a csata része látja önmagát, és ez is magyarázhatja, hogy miért csaták képeinek kellett a pajzsra kerülniük. Továbbá a látvány is hozzásegítheti Achillest, hogy végül valóban önmaga legyen, hiszen a harcban nem vehet részt jelenlegi formájában, nőként, hanem csak leleplezetten, férfiként.

300 KOZÁK,2012[a], 169.

301 KOZÁK,2012[a], 166.