_ [Párizs, l909.jan. 27.]
Edes Emőm,
e számra sok bajom, undorítóan sikertelen dolgaim miatt csak verseket küld-hetek. Mindnyájatokat ölellek, a jövő számra verseken kívül más és sok do-log is küldődik, ha élek.
Adyd.
[Címzés:]
Nagyságos Osvát Ernő urnak, a „Nyugat” szerkesztője
<VII. Akáczfa-u. 5.>
Budapest
<Hongrie> VII. Sajó u. 5/a [keresztbe íiva:] földszint [Feladói cím:]
Exp. Endre Ady 92 Rue de Levis Paris.
/Kéziratl
700. HATVANY LAJOS - ADY ENDRÉNEK
[Berlin, 1909. jan. 28. előtt]
Nagy, jó barátom Bandi!
Úgy kezdem a hogy 1850 körül szerelmes leveleket kezdtek: Maga nem is tudja galambom, hogy maga mit jelent nekem. A német könyvembe is bele
keiültek az Ady-eset tanúságai. Úgy hívják azt a fejezetet, hogy: Der Dichter als Erlöser oder Der Werth des Uberdrusses. A mi magyarul annyit jelent A költő mint megváltó vagy a Megúnás értékéről. Szóval theologiai és nem-zetgazdasági értekezés. Szól pedig arról, <mi> hogy a fiatalság hogyan tapo-gatódzik, mily szerencsétlen az apák adta, örökölt világnézésben, míg jön az a genialis, hóbortos vagy szemtelen Valaki, a ki a dolgokat először meri a maga szemével nézni. <Ezt a nagy> Aztán beszélek róla, magamon éreztem, mint viszi ez a Valaki, az embereket önmagukhoz stb. Szóval, az Ady-eset philosophiája.
Sándor bácsinak tegnap sikere volt. Részeg magyarok korteskedtek a színházban.__A sajtó véleménye megoszló. Ha vasámap lesz publicum, sok pénzt jelent. O maga hihetetlen kedvesen drukkolt.
Gyalázatosan sokat mulatok. Nők, nők és nők. Borzasztóan jó itt. Be-vallom, hogy nem vagyok válogatós. Fő a változatosság. Akad köztük pár a kit el nem felejtek, ha 70 évig élek is.
Ma Brody[-]lakoma Reinhardmál. Hofinannsthal ott lesz. Tegnap kér-dezősködött, hogy mit csinál az a nagy költő, a kiről neki tavaly beszéltem.
Mondtam: sok bolondot és nagyszerű verseket.
A Pesti Naplónak fabricálok Palidöngető tárczát Uj értékelések czímen.
A Népszavát láttam. Ignotusnak a Magyar Hírlapban Bársonynyal folyik polemiája a te dolgodban. Nem olvastam. A Független Magyarországban ol-vastam rosz tárczát az Illés szekeréről. Az illető, Pogány nevű (?) nem szereti, hogy hangod néha békés, lemondó, fáradt. Az illető harczot kíván. Az illető engem elmond minden szépnek-jónak. Az illető idióta.
I-I_a Párizst elhagyod jere hozzám - márczius végén eggyütt[!] utazunk haza. Ocsém czíme: Hotel Meurice Paris. Röpíts feléje levelező lapot. Irtál-e Gézáéknak?
Nagyon jól tennéd, ha ímál pár sort.
Ölel Laczid.
701. ADY ENDRE - HATVANY LAJOSNAK
_ [Párizs, l909.jan. 28.]
Edes jó Lajosom,
Pálunk cikke butább, mint a Duk-duk-cikk, de kissé nemtelenebb is. Mai, harcképtelen állapotomban egyszerüen csak tudomás<a>|:u:|'l veszem. Bízom én még az idegeimben és inaimban. Egyszerre iugok vissza öt-hat csípéséit, ha erőm egy kicsit visszajön. Mit csinálsz? En semmit. Nem tudok dolgozni s Páristól nem kaptam több enyhülést, mint Erinindszenttől. Lehet, hogy haza is megyek már február végén, ha addig nem jön meg a dolgozó e_rőm vagy egy másik, gyógyuló tervem nem sikerül. Öcséd mikor jön ki? Es te nem
jössz-e, jöhetsz-e hamarabb Párisba, mint Pes_ten tervezted? Nyugatékrő1[!]
se tudok semmit. Jegyemet megkaptam tőlük. Imi csak verseket írhattam, de talán ezekkel is lekéstem. Ama bizonyos tervelt versek közül valók, de még mindig nem tudtam (talán ez a büdös neuraszténiás, álmatlan, nyugtalan álla-potom az oka) a napról-napra való vallomás igazi, forró és becsületes módját eltalálni. Ezek csak akarások még. Barátaim, akik tudósításokat ígér<n>|:t:|ek, mit se ímak, lapokat se látok. Azaz a Népszavát olvastam ma, ahol Csizma-dia költőtársam, szegény, szapul engem nagyon szánandóan. Irj, ha van időd.
Ölel nagy szeretettel
Adyd.
|:Csütörtök:|
702. ADY ENDRE - ADY LAJOSNAK
_ [Párizs, l909.jan. 28.]
Edes Lajosom,
mindenek előtt indíttasd meg két-három hónapra a Szilágy-ot. Ügyedben Moskovitz íit nekem. Harmadszor volt Apponyinál, de Apponyi csak azt ígérte, hogy ,jóindulattal fogja elintézni” kérelmedet. Most tehát Tóth János és Ignotus (gróf Andrássy) szorításától függ minden. Ne edd magad, muszáj ennek meglenni s meglesz. Kérlek, tudass hogy Somogyi Bandinak írtál-e avagy én írjak? Nem igen tudok dolgozni. Február végén Nizzába akamék menni. Ha ez nem sikerül, haza kell memiem. Van-e lánna otthon a könyvem körül? Az én kedves barátaim nem ímak semmit. Hatvany, akivel nagy-nagy barátságban vagyunk, küldött be Berlinből egy Farkas-Pál-féle szennyes tár-cát. Pénzem van még egy-két hétre való s azután, nem tudom, mi lesz.
Medvéék ígértek, ha nekik sikerül egy kölcsön, négyszáz forintot nizzai tar-tózkodásra. Nem nagyon bízom benne. Hatvanytól pedig most el se fogadnék semmit. Vigyázz magadra s édes anyámnak írj gyakran és bízó, deiült leve-leket. Az én neuraszténiám nagyon sulyos s a_z alkoholt is nehezebben nélkü-lözöm, habár mérséklem, amennyire tudom. Irj mindenről, mindenkiről. Üd-vözlöm jóembereinket. Csókol
Endréd.
[Címzés:]
Hongrie Aafy Lajos tanár umak
Wesselényi-kollégium Zilah.
703. ADY ENDRE - MEDVE MIKLÓSNÉNAK
[Párizs, l909.jan. 28.]
Kedves Jó Paula,
ugy gondolom, hogy Maguk még mindig Budapesten vannak. Levelező la-pomat megkapták? En már ilyen vagyok: csak panaszkodní tudok Maguknak.
De igazán van okom reá. Párisban kevesebb megnyugvást találtam, mint vár-tam, pedig alig vártam valamit. Barátaim, akik nagy ígéreteket tettek, hogy tudósítanak engem érdeklő magyar ügyekről, egyértelműen hallgatnak. Más-fél gramin trionil mellett is szömyü ideglázakat szenvedek át éjszakánként.
Az egy Hatvany Lajosnakjutottam eszébe, aki Berlinből írt, illetve beküldött egy Wolfner-Pál-féle, bennünket csufoló, szamár cikket. Majdnem olyan buta, mint az én Duk-Duk-cikkem, de nemtelenebb. Mi van a montekarlói[!] terv-vel? Azért írjanak eiTő_1, hogy hátha mégis megcsinálhatom, hogy pár hetet ott töltsek magukkal. Irjon pár sort vagy Maga vagy Miklós. Diszkrétebb csalódásaimat nem akarom papírra bízni. Talán találkozunk még személye-sen. Kezeit sokszor csókolja, Miklóst és Micut öleli, csókolja szerető
Adyjuk Csütörtök, 92 Rue de Lévis
[Címzés:]
Hongrie Madame Paula de Medve Hotel Pannonia Budapest