3. AZ EMPIRIKUS KUTATÁS EREDMÉNYEI
3.2 A kérdőíves vizsgálatok eredményei
3.2.6 A vállalkozások által foglalkoztatott munkaerő
Az alkalmazottak végzettségére, státuszára és döntési jogaira tér ki a következő kérdéskör. Az alkalmazottak biztos státuszából, megbecsüléséből és továbbképzésük támogatásának mértékéből következtetni lehet arra, hogy mennyire áll biztos lábakon a vizsgált vállalkozás.
A vizsgált vállalkozások 2/3-a mikro vállalkozásként működött, a legtöbbjük 2-5 fő foglalkoztatottal. Csupán a megkérdezettek 11%-a kisvállalkozás, az alkalmazottak száma körükben 11 fő és 50 fő közé esik, ahogy ez a 20. ábrán látható. Ezen vállalkozások gépjármű kereskedelemmel, háztartási cikk kereskedelemmel és néhány közülük élelmiszerértékesítéssel foglalkozik. A közepes vállalkozások részaránya a mintában 9%-ot tesz ki, ami felülreprezentált a kutatás során, hiszen az alapsokaság szerint reprezentatív minta alapján kevesebb közepes méretű vállalkozás kerülne lekérdezésre, de a többoldalú vizsgálat miatt ezek súlyozva szerepelnek. Ezen túlreprezentáltság indoka az volt, hogy az utóbbi méretkategóriában működő cégeket kevésbé érinti a szezonális hatás, hiszen többségük egész évben nyitva tart, ők alkalmazzák a legtöbb munkaerőt, így rajtuk keresztül is vizsgálható a szezonhatás.
20. ábra: A kiskereskedelmi és vendéglátó tevékenységet folytató vállalkozásokban foglalkoztatottak számának megoszlása a Balatonnál
Forrás: Saját kutatások
Az 1990-es évek elejétől e térségben is folytatódott a szolgáltatások arányainak fokozatos átrendeződése, a gazdasági struktúra átalakulásával a termelő ágakban foglalkoztatottak arányának további visszaesése. A felszabaduló létszám egy része átkerült a tercier ágazatba azonban a szolgáltató szektor nem volt képes felszívni ezt a többlet munkaerőt. A part menti településeken élők foglalkoztatásában elsősorban a nyári üdülő idegenforgalom játszott meghatározó szerepet, a háttérterületeken a termál
51-100
és gyógyturizmus kínált munkalehetőséget. A kereskedelem is kedvező feltételeket nyújtott a környéken vállalkozások indításához vagy bővítéshez, mindezek ellenére sokan maradtak munka nélkül. A kilencvenes évek fordulóján végbemenő társadalmi, gazdasági változások az ország más területeihez hasonlóan a Balaton térségében is.
Jelentős létszámleépítéssel járt együtt itt is megjelent a munkanélküliség, a munkát keresők egy része átmenetileg, vagy tartósan nem tudott elhelyezkedni.
A vizsgálatba bevont 300 vállalkozások tulajdonosainak bevallása alapján az összes foglalkoztatott 94,4%-a, azaz 3230 fő bejelentett alkalmazott. Mivel többségük nem csupán a szezon ideje alatt tart nyitva, így a kiskereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek alkalmazottai közül 231 főt tesz ki az alkalmi munkások száma, valamint 43 fő a bedolgozóké (21. ábra). A megoszlás magyarázatához hozzá kell tenni, hogy nem merték bevallani térségben jelen lévő fekete és szürkegazdasághoz fűződő kapcsolatukat, amit erősen meghatároz a be nem jelentett alkalmazottak aránya.
21. ábra: A vállalkozásokban dolgozó munkatársak státusz szerinti gyakorisága
Forrás: Saját kutatások
Több vállalkozó említette a lekérdezés során, hogy alkalmi munkavállalói kiskönyvvel történik a foglalkoztatás, aminek a szabályai 2005. augusztus 1. óta módosultak. Ezek szerint a munkaadó ugyanazzal a munkavállalóval folyamatosan legfeljebb öt egymást követő naptári napig, egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, vagy egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig munkaviszonyt létesíthet.
A munkáltatónak nem kell a személyi jövedelemadó-előleg meghatározásával, levonásával, igazolásával foglalkozni, mert az összes ilyen kötelezettségét teljesíti a közteherjegy beragasztásával. A közteherjegy értéke kedvezőbb adó- és járulékfizetési szabályokon alapul, és az adott naptári napra kifizetett nettó munkabérhez igazodik. Az értéke attól függően, hogy a munkavállaló mióta volt bejelentett munkanélküli a munkavállalás előtt, 200-1100 Ft között lehet. A bejelentett munkavállalók között több
25
3230 231
31 43 10
0 500 1000 1500 2000 2500 3000 3500 tulajdonos
bejelentett alkalmazott alkalmi munkavállaló
alvállalkozó bedolgozó családi kisegítő
fő
alatt, és a fennmaradó bérüket „zsebbe” kapták meg, mindenféle közteherfizetés nélkül.
Bár maradtak be nem vallott jövedelmek, mégis a gazdaság valamelyest fehérítését indukálta a térségben az említett lehetőség, ami, ha nem is ideális, de előnyös a felek számára.
A Balatonnál 2000-2006 között a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma csökkent, míg a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma nőtt. Ez többek közt azzal magyarázható, hogy a vállalkozások csak négy vagy hat órára jelentik be alkalmazottaikat, másrészt, hogy a munkaerő költsége az utóbbi években nőtt (a minimálbér 2000 és 2007 között két és félszeresére). A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben, Somogy megyében a legnagyobb a regisztrált munkanélküliség, míg Veszprém megyében a legalacsonyabb. A szezonális foglalkoztatás azonban Somogy megyében a legmagasabb, ami azzal magyarázható, hogy a BKÜ három megyéje közül itt a legmagasabb a turizmushoz köthető vendéglátóipari vállalkozások száma (Horváth, 2008).
A 22. ábrán jól kirajzolódik, hogy a foglalkoztatottak között felül vannak reprezentálva a szakmunkás képesítéssel és középfokú bizonyítvánnyal rendelkezők, hiszen ők olcsó és mindemellett szakképzett munkaerőt jelentenek.
22. ábra: Az alkalmazottak iskolai végzettség szerinti megoszlása, 2006
Forrás: Saját kutatások
A technikusi képzettségűek túlnyomó többsége főként háztartási cikkek eladásával foglalkozó vállalkozásoknál dolgozott, illetve ide tartoznak a boltvezetői képesítéssel rendelkező üzletvezetők is. A főiskolai, illetve egyetemi oklevéllel rendelkezők aránya meglehetősen kicsi, ők főként a közepes méretű vállalkozások alkalmazásában állnak, hiszen általában ezek azok a vállalkozók, akik már meg tudják fizetni a magasan kvalifikált, több nyelvet beszélő munkaerőt is .
középfokú képesítés;
33,90%
technikusi képesítés;
13% szakképzetlen;
3%
főiskolai/
egyetemi oklevél; 0,10%
szakmunkás képesítés;
50%
A vállalkozók többsége nem tartja szükségesnek, hogy támogassa a dolgozói továbbképzését, ahogy ezt a 23. ábra is mutatja. A legtöbb üzletben eleve kereskedelmi végzettséggel és gyakorlattal rendelkező munkatársakat keresnek felvételre, és kevés olyan alágazat van, ami indokolttá tenné továbbképzésüket.
23. ábra: Az alkalmazottak karrierfejlesztésének támogatása
Forrás: Saját kutatások
A tulajdonosok 78%-a szerint a szükségesnél magasabban kvalifikált munkaerő csak többletköltséggel járna, amit a munkavégzés jellege nem tenne indokolttá, 16% azonban támogatja dolgozói karrierjét. Boltvezetői, számítógép-kezelői vagy pénztárosi tanfolyamra küldi beosztottjait és ebben anyagilag is támogatják őket, hiszen a munkavégzés elengedhetetlen része automatizált világunkban a számítógép használat a nyilvántartási és ügyviteli feladatokhoz.
Arra a kérdésre, hogy a vállalkozók bevonják-e alkalmazottaikat, a céget érintő fontosabb döntésekbe, 71%-uk nemleges választ adott (24. ábra). Ezt részben azzal indokolták, hogy főként üzlettársaikkal, vagy családtagjaikkal konzultálnak ez ügyben.
Mivel a megkérdezett vállalkozások mérete (mikro- és kisvállalkozás) nem indokolja alkalmazotti jogviszonyban menedzser foglalkoztatását (a menedzsmentet maga a vállalkozó jelenti), erre az eredményre számítani lehetett. Kivételt jelenthetnek azok a speciális szakmai döntések, amivel az alkalmazott rendelkezik, de a tulajdonos nem.
nem ; 78%
igen; 16%
részben;
6%
24. ábra: Az alkalmazottakat megoszlása a vállalkozás fontosabb döntésében való beleszólásuk alapján, 2006
Forrás: Saját kutatások
Jelentősnek mondható, hogy a válaszadók 1/5-de részben kikéri alkalmazottai véleményét, főleg új termékek beszerzésével és az üzletben történő elhelyezésével kapcsolatban. 8% pedig már évek óta együtt dolgozik alkalmazottaival és családias légkör alakult ki az üzletben, ahol lényegesnek tartják, hogy főnök és beosztottja ne csak költség-haszon viszonyban álljon egymással, hanem mindenki érezze, hogy fontos része a közösségnek.
A dolgozóik kiválasztásánál a térség vállalkozói a felvételi elbeszélgetések során azokat a jelölteket részesítik előnybe, akik ki tudják szolgálni a külföldi turistákat is, hiszen a Balatont nemcsak hazai vendégek látogatják (25. ábra). A munkavállalók közül - a vállalkozóknál látottakhoz hasonlóan - legtöbben a német nyelvet beszélik. 50%-uk legalább alapfokon kommunikál ezen a nyelven, hiszen a külföldi idelátogatók jelentős része német vagy osztrák állampolgár, de a németet közvetítő nyelvként beszélik kelet-európai turisták is.
nem ; 71%
részben;
21%
igen; 8%
25. ábra: Alkalmazottai idegen nyelv ismeretének megoszlása, 2006
Forrás: Saját kutatások
Az angol nyelv ismerete főként a fiatalok között dominál. A sármelléki reptér megnyitása óta Charter-járatok közlekednek Svájcból, Németországból, Angliából, Svédországból és Bulgária városaiból. Ezen országokból érkező vendégek fogadásához elengedhetetlen az angol nyelv ismerete. A Balatongyörök mellett jelenleg épülő golfpálya is a nemzetközi piacot célozza meg, ahol szintén előnyt jelent majd a nyelvtudás. Sajnos az alkalmazottaknak 3,6 %-a nem beszél idegen nyelvet, ők szakképzetlen alkalmazottak, akik valamilyen kisegítő tevékenységet folytatnak a vállalkozásban.
A vizsgált vállalkozókat arról is megkérdeztük, hogy alkalmazottaik száma a nyári hónapokban mutat-e változást. A válaszokból kiderült, hogy a megkérdezettek fele alkalmaz idénymunkásokat, és kis mértékben növekszik a számuk az idény alatt az esetek többségében. 36%-uk jelölte meg a szezonbeli létszám jelentős növekedését, de ezen vállalkozások nem csupán a vendéglátás, hanem a szálláshely-szolgáltatás területén is tevékenykedő szállodák voltak.
A 26. ábrán látható, hogy a vizsgálatba bevont kis-és közepes vállalkozások tulajdonosainak bevallása alapján a dolgozók közül 94,4% bejelentett alkalmazott, hiszen többségük nem csupán a szezon ideje alatt tart nyitva. A foglalkoztatottakon belül csak 3%-ot tesznek ki az alkalmi munkások és 2%-ot a bedolgozók.
26. ábra: A vállalkozásokban dolgozó munkatársak státusz szerinti megoszlása
Forrás: Saját kutatások
A válaszok ilyen arányú megoszlása, valószínűleg torz képet mutat. Ennek oka lehet az is, hogy nem merték bevallani a fekete- és szürke-gazdaság jelenlétét, amit a be nem jelentett alkalmazottak aránya is tükröz. Az üdülési csekk megjelenése fehérítheti a gazdaságot, hiszen ez nemcsak belföldön tartja a hazai turistákat, de a vállalkozásokat is arra ösztönzi, hogy számlát adjanak és bevallják tevékenységüket, amelyhez több bejelentett alkalmazott szükséges.
Több olyan kutatási eredmény létezik, amely a szezon idejének meghosszabbítását javasolja. A gyógy- és wellness turizmus lehetőséget ad erre, bár ez nem mindenhol valósítható meg a tó mentén. A lehetséges megoldások között gyakran szerepelt a konferenciaturizmus, de az ehhez megfelelő infrastruktúra és négy csillagos szállodák szükségesek. Ezen feltételek nem mindenhol adottak.
A szezonalitás jelentősebb mértékben befolyásolja a vendéglátóhelyek tevékenységét, mint a kiskereskedelmi vállalkozásokét (27. ábra). A vendéglátóegységek 53%-a saját bevallása szerint a nyári szezon ideje alatt szeretné megkeresni jövedelme nagy részét, mivel a téli időszakban szinte csak a gyógy- és wellness szállodák közelében lévő egységeik tudnak megélni, menüétkeztetéssel próbálják becsalogatni a helyi lakosokat, akiket a nyári szezonnal együttjáró áremelkedések miatt elveszíthetnek.
bejelentett 165 606
94,40%
tulajdonos;
0,30%
alkalmi munkavállaló;
3%
bedolgozó; 2%
egyéb; 0,30%
27. ábra: A szezonalitás befolyásolásának mértéke a vállalkozások üzleti forgalmára a tulajdonosok megítélése szerint, 2006
Forrás: Saját kutatások
A kiskereskedelmi egységek többsége egész évben nyitva tart, mivel ők többnyire a helybeliek kiszolgálására szakosodtak. Rájuk a külföldi tulajdonú élelmiszer-kiskereskedelemben érdekelt cégek térségben való megjelenése van hatással.
Azok közül, akiknek a nyári szezon hatással van tevékenységére, mindenki pozitívan ítélte meg ennek jelentőségét. Jelentősen nőtt a válaszadók 24%-nak a forgalma, kis mértékben 76%-nak (28. ábra). Senki nem jelölte meg azt a lehetőséget, hogy csökkenne a forgalma.
32%
53%
68%
47%
0%
20%
40%
60%
80%
100%
120%
igen nem
1 296 062 Vendéglátás
28. ábra: A szezon ideje alatt az alkalmazottak számának növekedése
Forrás: Saját kutatások
A vállalkozások túlnyomó többsége fejlesztések révén próbál megfelelni a minőségi elvárásoknak. Az elmúlt években a vállalkozásokba befektetett tőke 20%-ban az EU szabványoknak való megfelelés betartását célozta.
Az élelmiszer boltok és a vendéglátó egységek esetében volt jelentősebb megterhelés a HACCP2 rendszer bevezetése. Szintén a beruházások 1/5-ét tette ki s minőség javítást célzó fejlesztés, ezen kívül jelentős részarányt képviseltek azok, akik ingatlan-felújításba kezdtek, és ezzel is a fogyasztók magasabb fokon történő kiszolgálását tűzték ki célul.
2 A HACCP olyan, tág értelemben vett jó gyártási és forgalmazási gyakorlatra és a jó higiéniai gyakorlatra alapozott élelmiszerbiztonsági kockázat-kezelő rendszer, amely önmagában vagy a teljes körű minőségbiztosítás minőség-biztosítási rendszer részeként is alkalmazható.
kis mértékben
nőtt; 76%
jelentősen
nőtt; 24%
A foglalkoztatottak száma és a szezonalitás közötti kapcsolat szorosságának vizsgálata
Hipotézist állítottam fel arra vonatkozóan, hogy a vizsgált vállalkozások foglalkoztatotti létszáma és a nyári szezonális időszak között szoros kapcsolat van, amit korrelációszámítás segítségével vizsgáltam, ahol az egyik változó a foglalkoztatotti létszám a másik a szezonalitás.
A régió népességének foglalkoztatásában nehézséget okoz az is, hogy az ipari tevékenység még a Balaton törvény elfogadása előtt sem volt erős. Balatonfűzfőn koncentrálódó vegyiparnak azt az előnyét, amit a foglalkoztatásban, a térségben keletkező veszélyes hulladék megsemmisítésében játszott, lerontotta az, hogy közvetlen veszélyt jelentett a turizmusra. A régióra jellemző még az italgyártás (Sió gyümölcslé;
Kékkúti és a Fonyódi ásványvíz), amely bár jelentős a foglalkoztatásban, de csak közvetve kapcsolható az általam vizsgált ágazatokhoz (Buday-Sántha, 2007).
Az üdülőkörzetben májustól-szeptemberig tart a főszezon, amikor akár több ezer turistával többet hivatottak kiszolgálni a vállalkozások. A válaszokból kiderült, hogy a nyári turistaszezonban több munkaerőt foglalkoztatnak a Balatonnál, mint az év többi szakaszában. A foglalkoztatotti létszámot a feldolgozás során számszerűen írtam be vállalkozásonként, míg arra a kérdésre, hogy a vizsgált vállalkozók alkalmazottainak számát befolyásolja-e a térségben megfigyelhető szezonalitás az igen=1; a nem=2 kódot kapott.
13. táblázat A vizsgált vállalkozások alkalmazotti létszáma és a szezonalitás közti kapcsolat
Forrás: Saját kutatások
Foglalkoztatottak
száma Szezonalitás
Foglalkoztatottak
száma alapján 1,000 -0,341
Szignifikanciaszint - ,000
N 300 300
Szezonalitás alapján -0,341 1000
Szignifikanciaszint ,000
-N 300 300
A 13. táblázat 300 vállalkozásnál végzett korrelációvizsgálat eredményeit mutatja.
Emlékeztetőül: a vizsgálat során a vállalkozások 79%-a mikro; 15%-a kis; és 6%-a közepes méretű volt. Érdekes eredményre jutottunk, egy negatív előjelű közepesen szoros kapcsolatot kaptam (-0,341). Ennek az a magyarázata, hogy minél nagyobb méretű egy vállalkozás foglalkoztatotti létszám-kategóriát tekintve, minél kisebb mértékben érinti a szezonalitás, annál több alkalmazottnak biztosít státuszt egész évre, hiszen ezek a vállalkozások nem csupán az idegenforgalomra építenek, hanem többségük beszállítóként a térségen kívül is értékesít. Az idény főként a mikro-vállalkozásokat érinti, akiknek több mint 1/3-a a téli hónapokban zárva tart.