4. ÖSSZEFÜGGÉS VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
4.3 A vállalkozás beruházásai és az üzleti forgalom
További hipotézisem szerint a vállalkozások előző évi beruházásai hatással vannak az üzleti forgalom alakulására.
A modellel 300 kiskereskedelemben és vendéglátásban tevékenykedő vállalkozás előző évi beruházásainak hatását vizsgáltam az üzleti forgalmukra méretük szerint szétválasztva a vállalkozásokat, amelyet a foglalkoztatotti létszám alapján soroltam be méretkategóriákba.
A hipotézis alapján azt feltételezem, hogy a vállalkozások beruházásai (ezek Ft-ban kifejezett számszerű adatokat jelentenek), illetve üzleti forgalmuk között van szignifikáns kapcsolat.
A 300-as mintából 7 olyan kiskereskedelemben tevékenykedő vállalkozás volt, amely nem adott választ az üzleti forgalomra vonatkozó kérdésekre. Az üzleti forgalomra
45. ábra: Az éves üzleti forgalom megoszlása a kiskereskedelemben és a vendéglátásban tevékenykedő vállalkozások esetén a Balatonnál, 2006
Forrás: Saját kutatások
A legtöbben 26-50 millió Ft közötti üzleti forgalmat jelöltek meg (15%) a lekérdezés évében 2006-ban. A 150 millió Ft felett bevallott forgalom főként a legálisan egész évben működő kis- és közepes vállalkozásokra volt jellemző (12%).
Az üzleti forgalom alakulását, az intervallumskálán való bejelölés alapján a megfelelő osztályközép értékekkel azonosítva értékeltem.
Üzleti forgalom: Osztályközép értékek
1: 1 millió Ft alatt 500.000
2: 1-5 millió Ft között 3.000.000
3: 6-10 millió Ft között 8.000.000
4: 11-25 millió Ft között 18.000.000
5: 51-75 millió Ft között 63.000.000
7: 76-100 millió Ft között 88.000.000
8: 101-149 millió Ft között 125.000.000
9: 150.000 millió Ft felett 175.000.000
Az összefüggés vizsgálat másik komponense a vállalkozások előző évi beruházásainak alakulása volt. Itt felvetődik a kérdés, hogy a beruházásokhoz szükséges pénzforrásokat, hogyan képes a vállalkozó előteremteni, és vajon elválik-e a háztartás és a vállalkozás gazdálkodása egymástól. A kisvállalkozások gazdálkodásának elemzése kapcsán kiderült, hogy időleges vagy rendszeres készpénztartalékaikat sokan a vállalkozásba fektetik, de szintén jelentős azok száma, akik közvetlenül a háztartás folyó kiadásaira, illetve a háztartás beruházásaira fordítják, azaz kivonják a vállalkozásból. Czakó et al.
(1995) hasonló, egész Magyarországra kiterjedő kutatási eredményei szerint a vállalkozók közel egyharmadának nincs tartaléka. A vállalkozásba fektetett pénzösszegek egy része működésre fordított forgótőke, a bővítést, fejlesztést célzó beruházások ezzel nem azonosíthatók.
18. táblázat Lineáris regresszió eredménytáblázata teljes mintasokaságra, 2006
Vizsgált mikro, kis- és közepes vállalkozások összesen
Szórás 0,245
Determinációs együttható 0,06
Konstans 56064715,748
Konstans sztenderd hibája 3666742,238
Előző évi befektetés szerinti együttható 3,730 Előző évi befektetés szerinti együttható
sztenderd hibája 0,855
Student féle t-próba eredménye konstans
esetén 15,290
Student féle t-próba eredménye előző évi
befektetés esetén esetében 4,364
Szignifikancia konstans esetén 0,000
Szignifikancia előző évi befektetés esetén 0,000
Forrás: Saját kutatások
Az első sorban látható a szórás (R), ami a négyzetes átlagtól való eltérést mutatja.
Eredménye a vállalkozások méretkategóriák szerinti elkülönüléséből adódik (18.
táblázat).
A 300 vizsgálat alá vont vállalkozás esetében kapott összefüggés:
Üzleti forgalom =56064715,748+3,730 x előző évi befektetés
A 46. ábrán is csak tendencia figyelhető meg a változók közti együttmozgás esetén, ami a kódolásból adódik, de mindenképpen pozitív irányú.
46. ábra: Előző évi befektetés és az üzleti forgalom közti kapcsolat az összes vállalkozásra
Forrás: Saját kutatások
A hibatagok eloszlása sem egyenletes a 300 vállalkozásra nézve (47. ábra), ezért további vizsgálatokra volt szükség.
47. ábra: Előző évi befektetés és az üzleti forgalom közti kapcsolat az összes vállalkozásra hisztogram segítségével
Forrás: Saját kutatások
A normális eloszlás fennállására következtethetünk abból, hogy az ábrázolt pontsorozat viszonylag jól követi a 45 fokos egyenest, azaz az ábra főátlóját (48. ábra)
200000000
48. ábra: Előző évi befektetés és az üzleti forgalom közti kapcsolat az összes vállalkozásra normál eloszlás ábra segítségével
Forrás: Saját kutatások
A kapott értékből arra következtetünk a normáleloszlás ábrát figyelve (48. ábra), hogy a modell illeszkedése nem kielégítő. Ebben az esetben az előző évi befektetések, az üzleti forgalom varianciájának nem minden elemre magyarázzák jól. Ezért szükségesek
évi befektetés esetén 0,006 0,280 0,795
Forrás: Saját kutatások
Mikro-vállalkozásokra vonatkozó lineáris regresszió egyenlete:
Üzleti forgalom: 4533129,261+4,108 x előző évi befektetés Kis-vállalkozásokra vonatkozó lineáris regresszió egyenlete:
Üzleti forgalom (kis): 96628710,114+(-1,965 x előző évi befektetés) Közepes-vállalkozásokra vonatkozó lineáris regresszió egyenlete:
Üzleti forgalom (közepes): 150655696,611+(-0,424 x előző évi befektetés)
A fenti egyenletekből az olvasható ki, hogy kis- és közepes vállalkozások esetében az előző évi beruházás üzleti forgalom csökkenést eredményezhet.
Az eredmények alapján a hipotézist a mikro vállalkozásokra lehet elfogadni, mivel itt a szignifikanciaszint a megengedett határérték alatt van, vagyis az előző évi befektetések és az üzleti forgalom között itt a legszorosabb a kapcsolat. Ennek több oka is lehet: a mikro méretű cégek vállalkozói formája többnyire egyéni vállalkozás, illetve Kft, ezek rendelkeznek a legkisebb induló tőkével. A fejlesztésre irányuló befektetések nagyobb súllyal számítanak itt, mint egy közepes vállalkozásnál, ahol a fejlesztésre szánt összeg az üzleti forgalom kisebb hányada. Ezen kívül a 300-as reprezentatív minta alapján a mikro méretű vállalkozások száma meghatározó.
5. ÖNÁLLÓ, ÚJSZERŰ EREDMÉNYEK
A rendelkezésre álló szakirodalom megismerése után kérdések merültek fel bennem a térség vállalkozóinak sikerességével kapcsolatban. Az elégedettség természetesen nem mérhető számokkal, több összetevő határozza meg annak mértékét. A disszertáció elején felállított 2, 3 és 4 hipotéziseknél kereszttábla segítségével és lineáris regresszióval vizsgált változók között együttmozgás áll fenn az eredmények szerint.
Mindezek vizsgálatára azért volt szükség, hogy a főbb gazdaságszociológiai folyamatokra jobban rávilágítsak az elemzett térségben, amelyek megértése segíthet a fejlesztéspolitikák irányításában is.
Az elvégzett vizsgálatok alapján az alábbi eredményekre jutottam:
1. tézispont: A vállalkozások létrehozásának motivációja és a vállalkozás alapításának éve között összefüggés mutatható ki mikro vállalkozások esetén.
A kiindulópont az volt, hogy mikor, és legfőképpen miért lettek vállalkozóvá a vizsgálat alanyai a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben. Az első helyen a válaszadók 55,4%-ka a kényszervállalkozást jelölte meg, mint motivációs ismérvet. Közvetlenül utána a megélhetési gondok leküzdésétől vezérelt vállalkozás áll 24,7%-kal. A megkérdezett vállalkozók közül sokan a privatizáció következtében megszűnő állami vállalatok alkalmazásában álltak korábban, így a megélhetési gondok leküzdése miatt kényszervállalkozók lettek. Ezek családi kisegítővel vagy legfeljebb néhány alkalmazottal dolgoznak, amelyek egy család megélhetését hivatottak biztosítani. Tehát fizetik maguk után a törvény által előírt járulékokat, így a nyári hónapok alatt kell jövedelmük nagy részét előteremteni, mivel a szezon idején többszöröse is lehet a forgalmuk, mint a téli hónapokban.
A tó környéke már évtizedek óta vonzó a vállalkozók számára. Akik a helyi lakosok közül kerülnek ki, amellett, hogy közepes, illetve jó üzletnek tartották a balatoni turizmust, gyakran kényszerű megoldásként vágtak bele tevékenységükbe, de a tapasztalat és a jó üzletpolitika megteremtette hosszú távon számukra a saját, illetve családjuk megélhetési forrásait. A tőkeerős cégek motivációi már mások. A kihívást (3%) és az üzleti okokat (6%) elsősorban közepes méretű cégek jelölték meg a motivációk között fő szempontként és alapításuk a ’90-es évek közepére, illetve végére tehető. Az állami cégek felszámolása a rendszerváltás velejárója volt, 2000-ben pedig a már többször említett „Balaton törvény” előírásai nehezítette életkörülmények miatt, a mikro méretű vállalkozások száma nőtt meg a Balatonnál. A Khi-négyzet alapú statisztika a Cramer-féle V kiszámítása révén a szignifikanciaszint alapján elfogadható a második hipotézis, amit a disszertáció elején felállítottam, miszerint van kapcsolat a vállalkozás létrehozásának motivációja és a vállalkozás alapításának éve között, a khi-négyzet próba értéke alapján. Minél nagyobb ez az érték annál erősebb az összefüggés a vizsgált változók között. Bár a szignifikancia szint minden esetben a megengedett határértéken belül van és a kapcsolat kimutatható, mégis értéke gyenge a Cramer-féle asszociációs együttható eredménye szerint. A kapott értékek szerint a motiváció és az alapítás éve közötti kapcsolat nem tekinthető véletlennek. Az alapítás éve, mint függő változó a vállalkozások létrehozásának motivációjában szerepet játszik, de emellett még
két privatizációs csúcs-időszak, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet vállalkozásaira is hatással volt és a privatizáció „veszteseiből” olykor nyerteseket csinált a turizmushoz kapcsolódó ágazatokon belül. Voltak vállalkozások, amelyek kényszerből megélhetési problémák áthidalása következtében indultak, de a lekérdezés idején 10 évvel később is a Balatonhoz látogató turistákból és a helyi lakosság igényeiből éltek. A kilencvenes évek második felében azonban sok főként kis- és közepes vállalkozás látott fantáziát és kezdett el vállalkozni a turisztikai desztinációban, üzleti kihívást, magasabb életszínvonal elérésének lehetőségét látva a térségben.
2. tézispont: Azon kiskereskedelemben tevékenykedő vállalkozások, akiknek cége beszállítóként tevékenykedett már más cégeknél, nem érzik sikeresebbnek magukat az önálló vállalkozásoknál
A második újszerű megfigyelés arra nyert igazolást, hogy a vizsgálatba bevont vállalkozás - amely alacsony foglalkoztatotti létszámmal rendelkezik - beszállítói tevékenységet folytat egy másik vállalkozáshoz, nem minden esetben érzi sikeresnek egy nagyobb céggel történő vertikális kapcsolatrendszer kiépítését. Az eredmények szerint azon kiskereskedelemben tevékenykedő vállalkozások, amelyek beszállítóként is tevékenykednek más cégeknél, nem feltétlenül érzik magukat sikeresebbnek azoknál, akik teljesen függetleníteni tudják magukat a Balaton térségében. Ez azzal magyarázható többek közt, hogy a turizmusból profitáló térségben a nyári szezon idején túl nem minden vállalkozás képes arra, hogy egész évben nyitva tartson. Megoldás lehet számukra részben, ha beszállítói más cégeknek, amely a szakirodalom szerint is igazolt függő kapcsolatot jelent, azonban sokszor egyetlen kulcsa az egész éves nyitvatartásnak. A vizsgált vendéglátó egységekre ez kevésbé vonatkozik. A háttértelepüléseken lévő vendéglátó egységek létjogosultsága sok esetben megmaradt, mint a közösség találkozásának színtere. A part mentén sokan közülük a nyári szezon ideje alatt tartanak nyitva, és természetesen akadnak olyanok, amelyek a kulturális programok, gyógyüdülőben pihenni vágyók, vagy a helyi lakosok igényeit kielégítve önállóan is kiválóan megállják a helyüket.
3. tézispont: A vállalkozások előző évi beruházásai hatással vannak a mikro vállalkozások üzleti forgalmára.
A harmadik tézisemnél az előző évi befektetések és az üzleti forgalom közötti együttmozgást vizsgáltam, ami a 9 főnél kevesebbet foglalkoztató, mikro méretű vállalkozásokra nyert igazolást. Ezek többnyire egyéni vállalkozásként, illetve Kft-ként működtek. A mikro vállalkozások rendelkeztek a legkisebb induló tőkével. A fejlesztésre irányuló befektetések nagyobb súllyal számítottak e vállalkozások esetén, mint egy közepes vállalkozásnál, ahol a fejlesztésre szánt összeg az üzleti forgalom kisebb hányada. Vagyis az, hogy a hipotézis a mikro vállalkozásoknál nyert igazolást, a beruházások nagyságával és az ehhez szükséges megtérülési idővel magyarázható.
Az elmúlt években a vállalkozásokba befektetett tőke 24%-ban (75 vállalkozás) az EU szabványoknak való megfelelés betartását célozta meg. Az élelmiszer boltok és az éttermek esetében volt jelentősebb megterhelés a HACCP rendszer bevezetése. A beruházások 25%-át (83 vállalkozás) tette ki a minőség javítást célzó fejlesztés, ezen kívül jelentős részarányt képviseltek azok, akik ingatlan-felújításba kezdtek a
fogyasztók magasabb fokon történő kiszolgálását előirányozva. A marketing tevékenységre keveset szántak a vállalkozások átlagosan, pedig a reklám nemcsak saját fejlődésüket szolgálná, de a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetet is sikeresebbé tehetné.
Thesis
1. Thesis item: In the case of a micro enterprise, the connection between the motivation for a business and the year it was established can be observed.
2. Thesis item: Those enterprises which operate in the retail trade and worked for other firms as transporter, do not see themselves as more successful than the private enterprises.
3. Thesis item: The investments of the enterprises spent in the previous year effect the business done by the micro- businesses.