Pannon Egyetem
Gazdálkodás-és Szervezéstudományok Doktori Iskola
Péter Erzsébet
A VÁLLALKOZÁSI HAJLANDÓSÁG ELEMZÉSE
A kiskereskedelmi- és vendéglátó vállalkozások példáján a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben
c. Ph.D értekezés
Témavezető: Dr. Kovács Ernő Keszthely
2008
A VÁLLALKOZÁSI HAJLANDÓSÁG ELEMZÉSE
A kiskereskedelmi- és vendéglátó vállalkozások példáján a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben
Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében Írta:
PÉTER ERZSÉBET
Készült a Pannon Egyetem Gazdálkodás-és Szervezéstudományok Doktori Iskolája programja keretében
Témavezető: Dr. Kovács Ernő
Elfogadásra javaslom (igen / nem)
(aláírás) A jelölt a doktori szigorlaton …... % -ot ért el,
Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom:
Bíráló neve: …... …... igen /nem
……….
(aláírás) Bíráló neve: …... …... igen /nem
……….
(aláírás)
A jelölt az értekezés nyilvános vitáján …...% - ot ért el.
Veszprém/Keszthely, ……….
a Bíráló Bizottság elnöke A doktori (PhD) oklevél minősítése…...
………
Az EDT elnöke
TARTALOMJEGYZÉK
TARTALOMJEGYZÉK ... 4
BEVEZETÉS ... 9
A kutatás céljai és kérdései ... 10
Hipotézisek ... 12
A kutatás módszertana ... 13
1. SZAKIRODALMI ÖSSZEFOGLALÓ ... 18
1.1 Turizmushoz kapcsolódó kutatások ... 18
1.2 A turizmus társadalmi-kulturális és gazdasági hatásai ... 23
1.3 Hazai kutatások a Balatonról ... 28
2. A VIZSGÁLT TÉRSÉG JELLEMZŐI SZAKIRODALOMI ÉS STATISZIKAI FORRÁSOK ALAPJÁN ... 37
2. 1 A Balaton régió kialakításának folyamata ... 37
2.1.1 A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet története és szervezetei ... 37
2.2 A vizsgált turisztikai desztináció területi lehatároltságából adódó nehézségek ... 40
2.3 A térség idegenforgalomban betöltött szerepe ... 46
2.3.1 A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet általános jellemzői ... 46
2.3.2 A turisták létszámának alakulása ... 48
2.3.3 Szálláshelyek számának alakulása a térségben ... 51
2.4 Vállalkozói szerkezet átalakulása ... 53
2.4.1 A kereskedelmi és vendéglátóipari vállalkozásokról általában ... 53
2.4.2 Kisvállalkozások a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben ... 55
2.5 A turisztikai desztinációba látogatók vásárlási szokásai ... 57
2.6 A kiskereskedelemben végbemenő változások és azok hatásai a balatoni mikro, kis- és középvállalkozásokra ... 58
3. AZ EMPIRIKUS KUTATÁS EREDMÉNYEI ... 64
3.1 A kérdőíves vizsgálatok ... 64
3.1.1 A kérdőív felépítése ... 64
3.2 A kérdőíves vizsgálatok eredményei ... 65
3.2.1 Alapsokaság ... 65
3.2.2 A vizsgált vállalkozások jellemzői ... 68
3.2.3 A BKÜ vállalkozásai ágazatok szerint ... 71
3.2.4 A vállalkozókra vonatkozó demográfiai ismérvek ... 73
3.2.5 A vállalkozások vezetése ... 80
3.2.6 A vállalkozások által foglalkoztatott munkaerő ... 84
3.2.7 Kapcsolatok más vállalkozásokkal, a piaci jelenlét ... 94
3.2.8 Beruházási és vállalkozásfejlesztési aktivitás ... 102
3.2.9 A vállalkozás megítélése és működésének hatékonysága ... 105
3.3 A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet tipikus vállalkozásai ... 106
4. ÖSSZEFÜGGÉS VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI ... 108
4.1 A vállalkozás alapításának éve és létrehozásának motivációja ... 108
4.2 A vállalkozás beszállító tevékenysége és sikeressége közti kapcsolat ... 113
4.3 A vállalkozás beruházásai és az üzleti forgalom ... 119
6. ÖSSZEFOGLALÁS ... 127
Következtetések, javaslatok ... 130
Felhasznált szakirodalom jegyzéke ... 132
Mellékletek ... 147
KIVONAT
A gazdaságban az elmúlt évtizedekben végbemenő szerkezeti átalakulásból és az üdülési szokások megváltozásának hatásaiból kiindulva kutattam a mai vállalkozók motivációit, problémáit és piacmegtartó erejét. A mikro, kis- és középvállalkozói réteg jellemzőinek feltárása során választ kaptam arra, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben jelen lévő gazdaságszociológiai folyamatok hogyan befolyásolják sikerességüket. A turisztikai desztináció fejlődését, az életminőség javítását és a balatoni identitás növelését segíthetik a vállalkozások önfoglalkoztatással, munkahelyteremtéssel. Ehhez azonban nélkülözhetetlen a térségi összefogás és az itt élők együttműködése. Az eredmények hozzájárulhatnak új fejlesztéspolitikai irányvonalak meghatározásához ebben a speciálisnak mondható térségben.
ABSTRACT
I have made scientific investigations on the motivations, problems, and market retaining power of Hungarian entrepreneurs influenced by the structural changes in economy and holiday-making habits. Exploring the characteristics of micro, small and medium enterprises I found out how their prosperity is affected by the economic sociological processes of the Lake Balaton Resort Area. These enterprises can support the progress of tourist destination, improve the quality of life and shape the identity of the LBRA by creating new jobs. On the other hand, it is necessary to establish a coalition of forces and collaboration of inhabitants in the region. The results can offer a new development policy regarding this special area.
AUSZUG
Ausgehend von der durchlaufenden struckturalischen Umwandlung der Wirtschaft in den vergangenen Jahrzehnten und der Änderung der Urlaubsgeflogenheiten, untersuchte ich die Motivation, die Probleme und die markthaltende Kraft der heutigen Unternehmer. Im Laufebei der Erforschung der Charakteristik der Mikro, Klein- und Mittelunternehmer, habe ich eine Antwort darauf bekommen, dass im Moment im Hervorgehobenen Urlauberumkreis Balaton wirtschafts soziologische Prozesse, wie die Erfolge beeinflussen. Die Entwicklung der Touristischen Destination, die Verbesserung der Lebenserwartung und die Erweiterung der balatoner Identität helfen der Selbstbeschäftigung der Unternehmer und der Arbeitsplatzbeschaffung. Doch dazu ist die flächlische Zusammenhaltung und der dort Lebenden unentbehrlich. Zu den Ergebnissen würden neue entwicklungspolitische Richtlinien beitragen zur Bestimmung des speziell nennenden Gebietes.
BEVEZETÉS
„Az embernek, mert célja nagy, Hát kell a másik ember, Csak szépen összefogva hat:
Sok víz hajtja a malmokat.
Sok cseppből áll a tenger.”
/Schiller/
Hajdan, gyermekként izgatottan vártam, hogy a kalauz belefújjon sípjába és a vonat elinduljon velem a vágyott balatoni táj felé. Nem tudom mi zakatolt jobban az utazásom során, a kocsi alattam vagy csak a szívem vert úgy, hogy nem hallottam közben édesanyám szavát sem. Csak néztem álmodozó szemmel a varázslatos „magyar tengert”, amelyből minél nagyobb rész tárult szemem elé, annál jobban éreztem, hogy mennyi mindent nem tudok még róla. Évszázadok óta őrzi titkait, amelynek megismeréséhez és az itt élő emberek életvitelének, szokásainak feltárásához egy élet is kevés lenne.
Nagyszámú hidrológiai, szedimentológiai, földtani és agrometeorológiai kutatás született, amelyek célja volt e vidék feltérképezése. A társadalomkutatók, antropológusok, közgazdászok és szociológusok azonban csak az 1800-as évek végén kezdték el munkájukat a térségben. A legtöbb kutatás közvetlenül a Balaton partmenti övezetben élő és tevékenykedő emberekről szólt. A XX. század második felében kezdtek el komolyabban foglalkozni azzal, hogy földrajzilag mekkora az a terület, ahol még érződik a távolabbi települések gazdaságán és lakosainak életfelfogásán a Balaton közelsége.
Közép-Kelet Európa legnagyobb tava a Balaton, amelyet Magyarország legnagyobb vidéki üdülőparadicsoma a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) határol le, ahol jelenleg a turizmus a legfontosabb gazdasági ágazat. Ahhoz, hogy a turizmusból származó előnyök fenntarthatóak legyenek, tudatos tervezésre van szükség. Az anyagi szempontok mellett lényeges hosszú távon az önmegvalósítás, az állandóan bővülő művelődési lehetőségek az idelátogatók számára, emellett kultúránk megismertetése és más népek szellemi örökségének tiszteletben tartása. Az emberi tényező itt meghatározó szerepet játszik. A Balaton, mint turisztikai desztináció sikerességét, vagy sikertelenségét jelentősen befolyásolja a helyi lakosság turistákkal való kapcsolata és a térség attitűdje.
A disszertáció azt vizsgálja, hogy a helyi lakosságnak és az idelátogató turistáknak nyújtott szolgáltatások hogyan befolyásolják a térségben működő, kiskereskedelemben és vendéglátásban tevékenykedő vállalkozások hosszú távú sikerességét, döntéshozatalát. Nincs tudomásom olyan kutatásról, amely ilyen szűk keresztmetszetben csupán a két említett ágazat vállalkozásait vizsgálta volna, kutatva, hogy az itt dolgozó vállalkozók és alkalmazottaik életminőségének javításában mekkora szerepet játszik tevékenységük. Vajon a nyári szezon idején túl is képesek-e kiszolgálni az igényeket és fenntartani üzletüket? Az útjukba kerülő akadályokat el tudják-e úgy hárítani, hogy emellett megőrizzék balatoni identitásukat? Az identitás az egyik legbonyolultabb történeti, társadalmi, gazdasági, vallási illetve nyelvi elemeket
szerepének fontosságán keresztül kutattam, hogy a balatoni identitás milyen módon katalizálható, mely eszközökkel segíthető elő annak kialakulása, milyen változók hatnak létrejöttére vagy megtartására. A regionalizálás politikai marketingje mennyire segíti a helyi lakosságot a magasabb életszínvonal elérésében és a térséghez való kötődés kialakításában a kis vállalkozásokon keresztül. Erős kötődés esetén nagyobb mértékben, ráadásul jobb minőségben számíthatunk az identitással rendelkező közösségek aktivitására a vizsgált térség környezeti, gazdasági, társadalmi feladatainak megvalósításában. A balatoni identitásban rejlő energiák jelentős szerepet játszhatnak a jövőben a térségfejlesztésében.
Köszönetnyilvánítás
Mindenekelőtt szeretnék hálát adni Istennek azokért az emberekért, akik a disszertációm megírása során útmutatásaikkal és támogatásukkal segítették a dolgozat létrejöttét.
Köszönet illeti témavezetőmet Dr. Kovács Ernő tanár urat, aki lehetőséget adott a Ph.D tanulmányaim mellett az oktatásra és a kutatásra, valamint megtanított az önálló kutatómunkára.
Hálás szívvel gondolok a Pannon Egyetem Georgikon Karának, Gazdaságtudományi Karának és Nagykanizsai Telephelyének mindazon munkatársára, akik szaktudásukkal és erkölcsi támogatásukkal irányt mutattak az út során.
Végül, de nem utolsó sorban, köszönöm családomnak, férjemnek és barátaimnak a belém vetett hitet és a támogatást.
Ajánlás Disszertációmat Németh Kornélnak ajánlom.
A kutatás céljai és kérdései
A kutatás célja, hogy feltárja Magyarország egyik legfontosabb turisztikai desztinációjának, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetnek a sajátosságait, különös tekintettel arra, hogy milyen hatással van a külföldi érdekeltségű kereskedelmi üzletláncok megjelenése a helyi vállalkozásokra. A vizsgálat kiterjed az átalakult kereskedelem feltérképezésére, valamint arra keresi a választ, hogy a szezonális időszak tendenciája és az idelátogatók összetételbeli változása milyen hatással volt a vendéglátásra. Ezen túlmenően a vállalkozások alapításának motivációja valamint a cégalapítás éve közt von párhuzamot.
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben, - ami az önálló kutatás színtereként szolgál - megfigyelhető, hogy a szolgáltató szektor súlya növekszik, ami a helyi lakosság számára alternatív jövedelemszerzési lehetőséget biztosít. Ez elsősorban a primer szektorból kiszoruló munkavállalókat érinti közvetlenül, akiknek szinte ez az egyetlen lehetőségük az elhelyezkedésre. A vizsgálat a térség vállalkozásainak ágazatonkénti bontása mellett a kereskedelmi koncentrációt és a vendéglátás alakulását célozta meg.
Fő vizsgálati kérdésem, hogy az idegenforgalom gazdasági prioritása elegendő lesz-e a jövőben ahhoz, hogy ez a speciális vidéki térség fejlődése meginduljon, vagy ágazati diverzifikációra lesz szükség a fejlődés érdekében.
A 1990-es években a magyarországi kiskereskedelem területén alapvető változásoknak lehettünk tanúi a privatizáció következtében. Új vállalkozások jelentek meg a tulajdonosváltások és vásárlói szokások átrendeződése miatt. A külföldről hazánkba beáramló működő tőke egy évtized alatt jelentős változást hozott gazdaságunkban. Az idegen működő tőke, jelentős multiplikátor hatásainak köszönhetően új vállalatirányítási rendszereket, új munkaszemléletet, szolgáltatói és pénzügyi hátteret jelentett a gazdaság szereplői számára. A kiskereskedelem a kutatás helyszínének azon területéhez tartozik, amelyben legerősebben érzékelhető a fejlődés. A nagy alapterületen működő kereskedelmi-láncok és bevásárlóközpontok a külső tőkebefektetések révén korszerű felszereltséggel és megfelelő termékválasztékkal rendelkeznek. Fejlesztésekkel új hálózatokat és megfelelő disztribúciós rendszereket tudtak kiépíteni. Ezzel egy időben beszűkült a hazai kiskereskedelem, teret vesztettek a néhány főt foglalkoztató mikro vállalkozások a térségben.
Az élelmiszer-kereskedelem válasza a tőkeerős kereskedelmi vállalkozások piacra történő belépésére az volt, hogy egyre erőteljesebbé vált az üzleti láncokba való tömörülés Magyarországon is. Ez az átalakulás lehetőséget teremtett a kisvállalkozásoknak, hogy felvegyék a versenyt a tőkeerős nagyvállalatokkal szemben a kereskedelem területén. Ezzel párhuzamosan a vendéglátás is átrendeződött, ami egyfelől abban mutatkozott meg, hogy a Balatonhoz látogató turisták összetétele átalakult, a nyaralási szokások megváltoztak. Az újabb célközönség modernebb szálláshelyet, jobb kiszolgálást igényelt. A tömegeket kiszolgáló kempingeket lassan elkezdték felváltani a többcsillagos, jobb szolgáltatást nyújtó szállás- és vendéglátóhelyek. A turizmus gyökeres átalakulása az utóbbi két évtizedben a vendéglátó egységek minőségi javulását eredményezte.
A balatoni vállalkozók és a helyi lakosok életminőségének javításához nélkülözhetetlen a problémáik alapos megismerése. Munkám során a befektetésekhez és az üzleti forgalomhoz kapcsolódó kérdéseken keresztül szerettem volna megtudni, hogy milyen a kisvállalkozók jövedelemtermelő képessége. Mik az üzlettulajdonosok elsődleges céljai, sikeresnek érzik-e vállalkozásukat és sikerességüket milyen összetevők határozzák meg.
Az előttük lévő akadályokat önállóan, vagy segítséggel hárítják-e el. A vállalkozások sajátosságainak vizsgálata látszólag nem kapcsolódik közvetlenül a disszertáció hipotéziseihez, de a kutatás alátámasztotta, hogy azokkal szorosan összefügg.
A demográfiai ismérvektől kezdve a munkatársak végzettségén és nyelvismeretén keresztül, a marketing tevékenységen át minden apró tényező hatással lehet arra, hogy a megkérdezettek mennyire érzik kielégítőnek tevékenységüket. Az önálló tevékenység, vagy valamely egymást segítő fuzionálás hozza meg a biztonságot számukra?
Egy térség megtartó ereje többek közt abban rejlik, hogy munkát biztosít az ott élők számára, akik önfenntartó vállalkozóként, vagy megbecsült munkaerőként egész éves jövedelemhez juthatnak. Ezért fontos tudni, hogy a vállalkozók mennyire értékelik alkalmazottaikat, milyen az üzlet nyitva tartása, szezonális jellegű vagy egész évben a fogyasztók rendelkezésére áll.
A Balatonnál kizárólag kiskereskedelemben és a vendéglátásban tevékenykedő mikro, kis- és közepes méretű vállalkozások ilyen irányú elemzésével ismereteim szerint kutatások eddig még nem foglalkoztak.
Hipotézisek
A disszertáción belüli vizsgálatoknak, több kiinduló hipotézise volt, amelyekre egyfelől kvalitatív, másfelől kvantitatív empirikus vizsgálatokkal kerestem a választ. A kutatási módszertan fejezetben leírtak szerint alapstatisztikai és lineáris regresszió segítségével próbáltam magyarázatot találni az összefüggésekre.
Hipotéziseim a következők:
1. A vizsgált vállalkozások esetén a foglalkoztatottak száma és a szezonalitás között összefüggés van a turisztikai desztinációban.
2. A vállalkozások létrehozásának motivációja és a vállalkozás alapításának éve között összefüggés mutatható ki.
3. A kutatás alanyai közül azok, akiknek cége beszállítóként tevékenykedik más cégeknél kevésbé sikeresek, mint az önálló vállalkozások.
4. A vállalkozások előző évi beruházásai hatással vannak az üzleti forgalmuk alakulására.
A kutatás módszertana
Az empirikus kutatás helyszíne – bár nem önálló NUTS 2 szintű régiója hazánknak – funkcionális szempontból akár önálló régió is lehetne, amely három megyéből ölel fel településeket. Somogy, Zala és Veszprém megye települései adják ki a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területét. A 164 településből álló üdülőkörzet közel 26.000 vállalkozás számára ad otthont, ami a nyári szezon ideje alatt akár 10%-kal is nőhet.
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben statisztikai kistérségekre bontva került besorolásra az a mintegy 164 település, amely 2000. évi CXII. Törvény, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Szabályzat alapján a kutatás helyszínéül szolgált.
Az alapsokaság meghatározásához nem álltak rendelkezésre a balatoni turisztikai desztináció kiskereskedelemben és vendéglátásban tevékenykedő vállalkozásainak adatai.
Felkerestem a Központi Statisztikai Hivatal budapesti központját, ahol csupán megyékre lebontva találtam adatokat. A megyei kiadványok a kutatás kezdetekor 2005- ben a 2003. december 31-i adatokat tükrözték, hozzájutni nem lehetett frissebb kiadványhoz a Központi Statisztikai Hivataltól. A megyei kiadványok (Somogy, Veszprém, Zala) településsoros adatai közül városokra és községekre lebontva a 164 település adataival egy új adatbázist hoztam létre a kiskereskedelemben és a vendéglátás területén tevékenykedő vállalkozásokra.
Hét módszertani kistérséget hoztam létre, amire azért volt szükség, mert a Balaton körüli statisztikai kistérségek nem teljesen fedik le a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetet.
Reprezentatív felmérés készült, mintegy 300 kérdőív lekérdezésével. A lekérdezési arány a teljes sokasághoz képest kiskereskedelemben tevékenykedő vállalkozások esetében 2,64%-os, vendéglátásban tevékenykedő vállalkozásoknál 3,07%-os volt. A kérdőív lekérdezése 2005 májusától 2006 márciusáig tartott. A minta kiválasztása során szem előtt tartottam a vállalkozások számát, valamint a módszertani kistérségek szerinti megoszlását. A reprezentativitást biztosította továbbá, hogy sorba rendeztem a vállalkozásokat aszerint, hogy part közeli vagy további településeken helyezkednek el elkülönítve a városban, illetve községekben működőket méretkategóriák, ágazatok, és alágazatok szerint is. A létrehozott alap és mintasokaság szerinti besorolásokat az 1-8.
számú mellékletek tartalmazzák.
A mikro, kis- és közepes vállalkozásoknál a mintába kerülés során a Véletlen Kiválasztás Módszerét választottam (Babbie, 2001). A TEÁOR 2003 a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszeréről szóló 1993. évi XLVI.
törvény 6. § (1) bekezdésének f) pontjába foglalt felhatalmazás alapján a Központi Statisztikai Hivatal kidolgozta a gazdasági tevékenységek új, az Európai Unió hatályos osztályozásán alapuló egységes ágazati osztályozási rendszerét (TEÁOR '03). Az új ágazati osztályozást érvényesítési időpontja 2003. január 1. Ezen besorolás szolgáltatott alapot az alapsokaság összeállításához, és ezen belül is az 52-es kódszámú kiskereskedelem, valamint az 55.3-as, illetve 55.4-es vendéglátás kódok.
375 vállalkozás megkeresése történt, azonban 300 db volt ezekből értékelhető, előfordultak hiányosan kitöltött kérdőívek, illetve nehezítette a lekérdezést a válaszadók félelme esetleges utólagos ellenőrzések miatt. A lekérdezés során 79% mikro; 15% kis és 6% közepes méretű vállalkozás megkeresése történt a 300-as mintanagyságon belül.
7 interjú készült a kvalitatív vizsgálat során, amely a balatoni turizmusra ható gazdasági és társadalmi változások mellett a térségben betöltött meghatározó jelenlétre és a vállalkozói jövőképre kérdezett rá.
A felállított hipotézisek vizsgálata során Excel és SPSS programcsomagokkal dolgoztam fel az adatokat, kereszttábla-elemzés, regresszió-analízis és korreláció számítás segítségével.
Kereszttábla-elemzés
A nominális mérési szintű (minőségi, területi) ismérvek közötti kapcsolatot asszociációnak nevezzük. Mérésénél a kontingencia táblázatból indultam ki.
Amennyiben az így kiszámított függetlenség esetén várt- gyakoriságoktól a tényleges gyakoriságok eltérnek, akkor fennáll a kapcsolat a két ismérv között. Minél nagyobb az eltérés, annál szorosabb az összefüggés.
Az alábbi asszociációs együtthatót használtam az elemzés során:
Cramer-féle V együttható (V)
A Cramer-féle V olyan ismérvek között keres kapcsolatot, amelynél a változatok számában eltérés tapasztalható. Megmutatja, hogy a két ismérv független-e egymástól.
A 0 érték akkor veszi fel, ha χ2 = 0, azaz a két ismérv független egymástól, az 1 értéket pedig akkor, ha az egyik ismérv szerinti hovatartozásból egyértelműen következtetni lehet a másik ismérv szerinti hovatartozásra. A khi-négyzet mutató értéke nulla és N min {c-1, r-1} között mozoghat, ahol min. {c-1, r-1} azaz az (oszlopok=c) c-1 és a (sorok=r) r-1 számok közül a kisebbet jelenti. A számításhoz tehát a mintanagyságra (N) és a kettő közül a kevesebb lehetőséget felkínáló ismert kategóriáinak számára (k) van szükség. Ha tehát a khi-négyzet mutató értékét elosztjuk a lehetséges maximális értékével, azaz a kombinációs tábla sor- és oszlopszámának eggyel csökkentett értékei közül a kisebbel, és az eredményből gyököt vonunk a négyzetre emelés inverzeként, akkor egy kapcsolat-szorossági mutatónak alkalmas, 0 és 1 közötti számot kapunk. Ez a mutató a leggyakrabban alkalmazott asszociációs kapcsolat-szorossági mérőszám, a Cramer-féle asszociációs együttható. Meghatározásának általános képlete pedig:
V=√χ2/N(k-1)
A próba alapja az a nullhipotézis, hogy a két változó között a teljes alapsokaságban nincs összefüggés. A két változó megfigyelt - külön- eloszlása alapján kiszámítható, hogy milyen együttes eloszlás volna várható, ha a két változó között nem volna kapcsolat. Ha az így kiszámított a függetlenség esetén várt gyakoriságoktól a tényleges gyakoriságok eltérnek, akkor fennáll a kapcsolat a két ismérv között. Minél nagyobbak az eltérések annál szorosabb az összefüggés (Kardos Z-né-Dugonics, 2000).
Regresszió-analízis
Regresszió számítással vizsgáltam a változók közötti ok-okozati összefüggést a harmadik és a negyedik hipotézis esetén. Az eljárás a változók közti kapcsolatokat
valószínű jelleg azt jelenti, hogy a két (vagy több) adatsort a kiválasztott függvény a regresszió-számításban csak bizonyos „hibával” illeszti össze.
A kétváltozós regresszió lényege: olyan y=f(x) függvény megtalálása, amely minden megfigyelt Xi-re a megfelelő Yi-hez lehetőleg a legközelebbi értéket adja, azaz X értékei alapján kis hibával becsülhetők Y értékei.
Egyszerű lineáris regressziónál a kiindulási modellünk a következő:
Y
i=α+ßX
i+u
iYi a magyarázott változó (eredményváltozó), a függő változó regressziós egyenlet alapján becsült értéke. Úgy is értelmezhető, hogy értékei a függő változónak a független változó adott értékéhez tartozó átlagos szintjét jelzik. Ezek az átlagértékek fejezik ki azt a tendenciát, szabályszerűséget, amit az adatsorok együttes változásában keresünk.
Az α és ß érték a meghatározandó paraméterek, ahol α a konstans értékre számított koefficiens, az ún. regressziós állandó, értéke megegyezik az f(x) függvény y-tengelyen tapasztalt metszéspontjával, vagyis α értéke egyenlő yi értékével x=0 helyen. A ß érték pedig a magyarázó változóra számított regressziós együttható, ez jelöli az egyenes meredekségét vagy dőlését, vagyis azt mutatja meg, hogy X értékének egységnyi növekedése Yi értékének mekkora mértékű és milyen irányú változását vonja maga után.
Amennyiben a ß előjele pozitív a két vizsgált változó között egyenes arányosság van, az egyenesünk balról jobbra haladva emelkedik. Ez azt jelenti, hogy a magyarázó (független) változó arányának minden egységgel történő emelkedése (ez lehet %-ban megadva, vagy forintosítva) átlagosan a függő (eredmény) változó milyen mértékű emelkedését vonja maga után. Amennyiben előjele negatív, ez fordított arányosságot jelent, balról jobbra fog lejteni az egyenesünk.
Ha a két változó között nincs kapcsolat, akkor a regressziós együttható értéke 0. Ha van kapcsolat, akkor a regressziós együttható értéke szignifikánsan eltér a 0-tól. A regressziós egyenes képletében mind a konstans tag, mind pedig az X együtthatója a véletlentől is függő mennyiség. Ismételt mintavétel esetében (a kísérlet ismétlésekor) várható hogy egyik érték sem lesz pontosan ugyanaz, mint korábban volt, hanem szóródást fognak mutatni.
Az ehhez tartozó standard hiba figyelembevételével teszteltem a modellt a Student-féle t-próba segítségével, ami megmutatja, hogy a ß értékünk szignifikánsan különbözik-e 0- tól. A szignifikancia szintek azt szemléltetik tehát, hogy melyik magyarázó változó mennyire magyarázza az eredményváltozót. Az általam használt 300-as mintanagyságnál 5%-os eltérést engedélyeztem. Az ui a hibatagot jelöli (Székelyi-Barna, 2007).
Az illesztés és a becslés jósága
A Pearson-féle korrelációs együttható értéke (jele: r) -1 és +1 között mozoghat (1.
táblázat). Abszolút értéke a kapcsolat szorosságát, előjele a kapcsolat irányát mutatja.
Minél erősebb a két változó kapcsolata, a korrelációs együttható abszolút értéke annál közelebb esik 1-hez.
1. táblázat A társadalmi-gazdasági adatsorokra alkalmazott korrelációs együtthatók értelmezése
r értéke Kapcsolat iránya, előjele és erőssége
r=1 Tökéletesen pozitív kapcsolat
(függvényszerű lineáris kapcsolat)
0,7≤r<1 Erős pozitív kapcsolat
0,2≤r<0,7 Közepes pozitív kapcsolat
0<r<0,2 Gyenge pozitív kapcsolat
r=0 Nincs lineáris kapcsolat
-0,2<r<0 Gyenge negatív kapcsolat
-0,7<r<-0,2 Közepes negatív kapcsolat
-1<r≤-0,7 Erős negatív kapcsolat
r=-1 Tökéletes negatív kapcsolat
(függvényszerű lineáris kapcsolat)
Forrás: ELTE, 2005
A regresszió-analízis esetében használjuk még a determinációs koefficiens fogalmát is, amely az Y értékek esetében a lineáris függvénynek tulajdonítható változásokat (szóródást) viszonyítja az összes szóródáshoz. Lineáris regresszió vizsgálata esetén a kapcsolat erősségét az r2 determinációs együtthatóval mérjük, amelynek értéke 0 és 1 között van. Az Y teljes eltérés-négyzetösszegének X (magyarázó változó) által magyarázott arányát mutatja. Ha minden szóródást a lineáris komponens magyaráz, és nincs véletlennek tulajdonítható komponens, akkor a hányados értéke 1. Ez a koefficiens könnyen bizonyíthatóan azonos a korrelációs együttható négyzetével.
A pontok szóródásának minél nagyobb részét tudjuk megmagyarázni a lineáris regresszióval, annál nagyobb ez az érték, annál közelebb áll egyhez ez a hányados, és nagyobb a korrelációs együttható is. A regressziós függvény illeszkedésjóságát jellemzi.
A determinációs együttható szignifikanciájának tesztelése F-próbával történik, amely a t-próba általánosított formája. A determinációs együttható vizsgálata esetén több esetben is alacsony értéket kaptunk, így a normalitás vizsgálatot hisztogram, valamint normál eloszlású ábra segítségével magyaráztam. A reziduumok (hibatagok) során fontos, hogy normál eloszlást kövessenek, várható értékük (átlaga) 0, varianciájuk konstans. Nem szabad, hogy autokorreláció legyen, azaz teljesülni kell, hogy a hibatényezők egymástól függetlenek legyenek. Ez azt jelenti, hogy az egymás után következő hibatagoknak nem szabad korrelálniuk. A feltételek teljesülésének ellenőrzéséhez a homoszkedaszticitás, valamint a hibatagok normális eloszlását is ellenőrizni kell. A reziduumok eloszlását a vizsgálatok során hisztogram segítségével ábrázoltam (Sajtos-Mitev, 2007, 20-24. old).
Normalitásvizsgálat
A normalitásvizsgálat egy metrikus változó eloszlásának alakjára, illetve annak normális eloszlással való egyezőségére utal. Ha a normális eloszlástól való eltérés nagy, akkor az F és a t- statisztikai próba nem alkalmazható. Az ábrázolás történhet hisztogramon, ami az egyik leggyakrabban használt ábrázolási formája az eloszlásnak,
amely egy változó értékeinek fordulási gyakoriságát mutatja. A hisztogram értékei mindig összeérnek, ezáltal kifejezik az értékek folytatólagosságát.
A másik ábrázolási mód, melyet én is választottam a normál eloszlás ábra. A tényleges és a normál eloszlást veti össze egymással. Minél nagyobb a kettő közötti eltérés, annál kevésbé felel meg a változó a normalitás feltevésének (Sajtos-Mitev, 2007, 9-13. old).
A mintavétel eredményeképpen kapott adatbázis értékelését a fent megfogalmazott alapelvek szem előtt tartásával végeztem.
1. SZAKIRODALMI ÖSSZEFOGLALÓ
Az alábbi fejezetben a kutatást érintő irodalmi forrásokat foglaltam csokorba az alapján, hogy milyen eredményei vannak a turizmushoz kapcsolódó kutatásoknak a hazai és a nemzetközi szakirodalom palettáján. A társadalmi- és kulturális hatásvizsgálatokon túl a gazdasági életet befolyásoló tényezőket fedtem fel, majd ezt követik a Balatonról Magyarországon publikált eredmények, kutatók és kutatócsoportok tollából.
1.1 Turizmushoz kapcsolódó kutatások
Turizmushoz kapcsolódó kutatások az 1970-es évektől szaporodtak meg a turizmus tömegjelenséggé válásával párhuzamosan. A vizsgálatok érintik a közgazdaságtant, a földrajzot és a pszichológiát, a jogtudományokat, a marketinget, a biológiát, a szedimentológiát és a meteorológiát. A turizmussal kapcsolatban a politológia és az építészet mellett leginkább az antropológián és a szociológia tudományán keresztül szemlélik a szabadidő eltöltésével járó társadalomra és gazdaságra egyaránt ható jelenségeket.
Az idegenforgalomhoz kapcsolódó kutatások egyik csoportja a turizmus jelentőségét a turista szemszögéből vizsgálja, a másik pedig a társadalmi-kulturális hatásokat elemzi (Sharpley, 1994). Az antropológia valamilyen szinten lehatárolt kultúrával foglalkozik (ide tartoznak például Smith 1989; Bolles 1997; Duggan 1997; vagy Hitchcock 1997 munkái is), a kultúrák között lezajló cserefolyamatokra (Nunez, 1989), illetve a turisztikai desztináció fogadóközösségében végbemenő változásaira összpontosít (Pearce P. L., 1982).
Az antropológiai kutatásokon belül a kultúrák között lezajlott cserefolyamatokkal például Nunetz és Duggan, a fogadóközösségekben végbemenő változásokkal Pearce foglalkoztak, és emellett érintették az elszigetelt kultúrákat is. Jelentős kutatások születtek a szociológia terén is, amelyek a turizmus rendszerének elemzése mellett a turisták jellemzőire tértek ki (Pearce P.L.,1982). Demográfia ismérvekre gondolok: nem és kor szerinti összetételre, iskolai végzettségre, amely változók számos hazai kutatásban is fellelhetőek. A motivációira, attitűdjeire, illetve a turizmus társadalmi- kulturális hatásaira tértek ki Nunetz (1989) és Duggan (1997) műveikben, arra keresve a választ, hogy milyen inditatásból érkeznek a látogatók a célterületre, meddig maradnak ott és nemzetiségük, anyagi helyzetük mennyire befolyásolja döntéseiket.
Rácz Tamara 1999-ben publikálta vizsgálatait a turizmussal kapcsolatos kutatásokról a Keszthely- Hévíz Kistérséget választva elemzései színteréül. Többféle irányzatot különített el, ahol a rendszer főszereplői a turisták és a felkeresett turisztikai desztináció helyi lakosai, ide értve a turizmusban dolgozókat és a turisztikai vállalkozókat is, akik részt vesznek a turisták fogadásában (Rácz, 1999; Jafari, 1989). A kereslet és kínálat közötti kapcsolat tehát emberi, társadalmi kapcsolatokat is jelent. A vizsgálatok eredményei alapján négy csoportba lehet sorolni, amelyet Jafari 1987-es és Lengyel 1992-es kutatásai is alátámasztottak (Jafari et al.,1990; Lengyel, 1992).
1968). Ők azt vallották, hogy a turizmus élőmunka-igényes iparág, tehát munkahelyeket teremt, gazdaságélénkítő hatása általános.
Hangsúlyozták még a természeti és a társadalmi környezetre gyakorolt kedvező hatásokat is, amely szerint a turizmus hozzájárul a természeti és az ember alkotta környezet megóvásához, a hagyományok felélesztéséhez (Galeotti,1969; Peters,1969).
A turizmusnak csak a pozitív gazdasági hatásait emelték ki, köztük a külföldi devizabevételek növelését Waters (1967; 1969). Követői szerint multiplikátor hatása és általában a piacteremtés révén a turizmus összességében a gyors gazdasági fellendülés forrása. Ez az irányzat a kezdeti időszakban hallatta szavát, amikor a Világbank 1966- ban támogatást kezdett nyújtani a fejlődő országok turizmusának fejlesztéséhez.
A kétkedő irányzat a turizmus fejlődésének kedvezőtlen következményeire teszi a hangsúlyt (Harrington, 1974; Jafari, 1974; Matthews, 1975). Eszerint a turizmus szakképzettséget nem igényel, emellett szezonális munkahelyeket teremt, tönkreteszi a természeti környezetet, áruvá változtatja a fogadó közösségeket és kultúrájukat, deviáns társadalmi viselkedéshez vezet (UNESCO, 1976; Boissevain, 1979; Farrell, 1979;
Erisman, 1983; Smith, 1989).
A fent említett irányzat az általam vizsgált üdülőkörzetben a tömegturizmus negatív hatásaként jelentkezett. A nyári szezon rövid ideje miatt az idényfoglalkoztatás jelentős és ahol sok ember megfordul, kevésbé figyelnek oda a környezet megóvására és a tisztaság fenntartására. Turner & Ash (1975) azon elméletével, miszerint ez prostitúcióval jár együtt a turizmus megjelenése nem értek egyet, nem lehet általánosítani minden térségre ugyanúgy. A szó átvitt értelemében azonban van igazság, hiszen sok esetben a helyi lakosok feladják –„áruba bocsátják”- saját kényelmüket azért, hogy a turisták igényeit kielégíthessék. Anyagi megfontolásból kiköltöznek akár még saját otthonukból is a nyári időszakra -kényelmetlenebb körülmények közé-, szálláshelyet biztosítva az idelátogatóknak.
Az alkalmazkodó irányzat a ’80-as években alakult ki. Ezen irányvonal az alternatív turizmus típusok fejlesztését támogatja, amely tiszteletben tartja a fogadó közösség társadalmi-kulturális, természeti és ember alkotta környezetét, de ugyanakkor a turista számára új élményt jelent (például Britton, 1977; Chow, 1980; Rodenburg, 1980;
Murphy, 1985; Duffield & Long, 1981). Elkülöníthetők az intézményesített turisták, amely csoporton belül megkülönböztethetünk „szervezett tömegturistákat”, akik utazási irodák segítségével érkeznek a turisztikai desztinációkba és „egyéni tömegturisták”, akik családdal esetleg barátokkal önállóan szervezik meg útjukat a célterületre. A nem intézményesített turisták csoportjába a felfedezők és a vándorok tartoznak (Cohen 1979, 1989).
A Balaton térségére a ’80-as években az intézményesített turizmus volt a jellemző. A belföldi és a külföldi turisták is nagy számban érkeztek, a tömegturisztikai termékek alig különböztek, a fogyasztók árérzékenyek voltak. Az első időszakban kifelé az elzártság, belföldön, pedig a szociálturizmus volt meghatározó. Ezt a folyamatot a többi szocialista országgal megkötött vízummentességi megállapodások, valamint a nyugati országokból meginduló szervezett utazások jellemezték. Később fokozatosan szabaddá vált az egyéni utazás is. 1980-as évek végére gyakorlatilag mindkét irányban szabaddá vált az utazás, belföldön pedig kifejlődtek a magántelkek és nyaralók is. A turisztikai kínálat fejlesztése kereslet igényeitől elmaradt. Több 5 éves tervben a turizmust egyedül a szállodafejlesztési előirányzat képviselte. Ennek az volt az oka, hogy a politikai
nyitást követően nem voltunk felkészülve a látogatók tömegére, akiknek legalább szálláshelyet kellett biztosítani.
A megismerésen alapuló irányzat is a '80-as években látott napvilágot, amelynek célja egyrészt az, hogy a turizmus kutatását tudományos alapokra helyezze, másrészt pedig az, hogy kapcsolatot tartson fenn a többi irányzattal annak érdekében, hogy sikerüljön megteremteni az egyensúlyt a különféle megközelítések között. Követői közé tartoznak többek között Pigram (1980); Pearce D.G.(1981, 1993); Mathieson & Wall (1982);
Pearce P.L. (1982; 1994) A kutatások irányultságát, alapvető megközelítési módját illetően is lényeges változások történtek az elmúlt évtizedekben. A turizmus összetettségének fokozott felismerése elvezetett az ún. tudásalapú kutatói irányzat kialakulásához, s amely a turizmus belső szerkezetének, külső kapcsolatrendszerének, hatótényezőinek együttes megismerésére törekszik (Jafari, 1987).
Ebből az elméleti keretből kiindulva megállapítható, hogy a turizmus önálló tudományág, amelynek érdekében a későbbiekben tárgyalandó transzdiszciplinaritást emeli ki a jelenleg még erőteljesen érvényesülő multidiszciplinaritás helyett.
A turisztikai desztinációk esetén ismérvcsoportokat hoztak létre Graburn (1983) és Cohen (1984). A turizmusban a teherbíró képesség „egy helyszín, üdülőhely vagy régió képessége a turizmus befogadására minőségromlás nélkül". A maximális látogatószám nem járhat elviselhetetlen következményekkel (Cooper et al.,1993).
Véleményem szerint egy turisztikai célterületek attól függően különíthetők el, hogy a kikapcsolódni vágyó embereket mi motiválja az utazás során. Disszertációmban többek között arra keresem a választ, hogy a turizmushoz leginkább kapcsolódó ágazatok fejlesztése elegendő-e a vendégkör megtartásához, vagy komplex élménycsomagra van szükség.
Mill & Morrison (1985) szerint: „A rendszer egymással kapcsolatban álló és közös célokért együttműködő részek együttese.”
Ennek alapján a turizmus egy sor egymással kapcsolatban álló személyből, szervezetből, tárgyból és tevékenységből áll, amelyek egy közös célt szolgálnak, egy közös célért tevékenykednek, ez pedig a változatosság-igény által motivált és állandó környezetétől ideiglenesen távol lévő ember, a turista szükségleteinek a lehető legteljesebb kielégítése. A rendszer főbb jellemzői közé tartozik, hogy nyitott; összetett;
változatos és dinamikus. A szervezetek mind függetlenek egymástól, de a turista igényeinek kielégítésben együttesen játszanak szerepet.
Magyarországon 1986-ban új gazdasági mechanizmus indult el, amely a szolgáltatások területén is fellendülést eredményezett. Fokozatosan fejlődött ki egy fizető-vendéglátó hálózat, a monopolhelyzetben lévő állami utazási iroda (pl.: IBUSZ; Express;
Cooptourist). Az állami szálloda- és vendéglátó ipari vállalatok, (a Hungária és a Pannónia) mellett létrejöttek megyei vendéglátó ipari vállalatok is. Komoly fejlesztési program valósult meg, amelynek legfontosabb részét egy magyar-osztrák szállodafejlesztési hitel konstrukció képezte. A magánszektor felé is ekkor történt a legjelentősebb nyitás. Az egyre inkább kiéleződő hitelválság erősen befolyásolta a hazai gazdasági és politikai döntéseket.
A nyugati beutazó turizmus szerepének jelentőségét felmérve az állam fokozatosan feloldotta az egyéni forgalomban még meglévő korlátokat, de továbbra is problémát jelentett a turizmus fejlesztésében is az általános infrastruktúra elmaradottsága és a szolgáltatások fejletlensége, ezen belül a szocialista kereskedelemre jellemző hiányhelyzet.
Azzal együtt, ahogy a turizmus elemzése fejlődött, az egymást követő irányzatok több új tényezőt is figyelembe vettek. Ezek között szerepelt az utazás motivációja;
időtartama és a megtett távolság (Lengyel, 1987; 1992).
Sessa (1987), Aser & Jafari (1988); Butler & Wall (1988) kutatásai alapján még az sem állítható, hogy a turizmussal foglalkozó tudományágakon belül konszenzus lenne a vizsgált jelenség mibenlétét illetően, sok esetben csupán egymás meghatározásainak ismerete, nem pedig elfogadása a jellemző (Dann et al., 1988; Inskeep,1991;
Przeclawski, 1993).
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet jelenkori társadalmát az alkalmazkodó irányzat jellemzi leginkább, amely békés egymás mellett élést tesz lehetővé a látogatók és az őslakosok között. A helyi lakosok érdeke, hogy környezetük szebbé tételével és a vendéglátás helyes elsajátításával marasztalják az idelátogatókat, hiszen nemcsak jelenlegi megélhetésük múlik ezen, hanem jövőbeli kilátásaik is. A „lábon járó reklám”
mindennél többet ér, és ami még fontosabb: ha elégedett a szolgáltatással, visszatér.
A fent említett irányzatok érdeme, hogy megindították a tudományos igényű turizmuskutatást. Mindegyik irányzat elismeri, hogy a turizmus egy hatalmas méretű összetett tevékenység, amelynek fejlődését tanulmányozni kell, hiszen bármilyen fejlődés járhat kedvező és nemkívánatos következményekkel is.
A modern turizmus alig több mint két évszázada alakult ki a térségben az iparosodás és az urbanizációs folyamatok elterjedésével. Ezzel egy időben bővültek a szállás- és étkezési lehetőségek, az új technikai eredmények pedig elősegítették az átalakulást (Sharpley, 1994). Elkülönült a „látogató” meghatározása is, amely magába foglalja a
„turistát”, aki legalább 1 egész napot eltölt a célterületen és a „kirándulót”, aki 24 óránál kevesebbet tartózkodik a turisztikai desztinációban (Lengyel, 1992).
A nemzetközi statisztikai kiadványok azon turisták számát tudják nyomon követni, akik legalább egy éjszakát eltöltenek egy regisztrált szálláshelyen. Uticéljuk lehet szabadidő eltöltés, üzleti út és a családi nyaralás mellett kiküldetés vagy konferencia is. A kirándulók célja lehet csupán egy hajókirándulás is a Balatonon.
Kialakult a turizmus modern értelmezése. Eszerint: „A turizmus magába foglalja a személyek lakó- és munkahelyen kívüli minden szabad helyváltoztatását, valamint az azokból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat” (WTO, 1989). Ez a speciális rendszer, amely a keresletet jelentő turistát, és a kínálatot megtestesítő turisztikai szektort foglalja magába, nyílt rendszerként kölcsönhatásban áll a társadalmi, kulturális, politikai, gazdasági, természeti és technológiai környezet elemeivel (Tasnádi, 1998).
A Vienna Centre (European Centre for Coordinationof Research and Documentation in Social Sciences) nemzetközi összehasonlító kutatási projektjének keretében készült egy
jelentős vizsgálat a turizmus magyarországi társadalmi és kulturális hatásairól (Rátz 1999). A kutatás hét országra terjedt ki (Bulgária, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Jugoszlávia, Lengyelország, Magyarország és Spanyolország). A projekt célja egyrészt a turizmusnak a fogadóközösségre gyakorolt pozitív és negatív társadalmi-kulturális hatásainak longitudinális vizsgálata volt, másrészt pedig a kapott eredmények összehasonlító elemzése (Bystrzanowski 1989, Jafari et al. 1990). A kutatás összességében vizsgálta a lakosoknak a turizmussal kapcsolatos attitűdjeit, a turizmusnak tulajdonított pozitív és negatív aspektusokat, a turizmus hatásait számos társadalmi és viselkedési változóra vonatkozóan, valamint a helyi lakosok és a turisták között a lakosok által észlelt különbséget, a turistákkal kialakított kapcsolatot.
A magyarországi kutatás magában foglalta a turisták és helyi lakosok kérdőíves megkeresését Sárváron 1985-ben, illetve helyi lakosok mélyinterjú formájában való megkérdezését Sopronban és Bükkfürdőn, valamint Dunaújvárosban (mint ipari jelleg kontroll-régióban) 1991-ben. Az 1985-ös megkérdezés 258 turistára és 253 lakosra terjedt ki. A turistákat nemzetiségük és az általuk igénybe vett szálláshely típusa szerint csoportosítva, a lakosokat pedig a turistákkal való kapcsolatuk alapján a turizmusban dolgozók, szobakiadók, a turistákkal laza kapcsolatban lévők csoportjaiba sorolta (Gergely 1989).
1.2 A turizmus társadalmi-kulturális és gazdasági hatásai
A turizmus fejlődése bizonyos fokon együtt jár az infrastruktúra fejlődésével, sőt a turisztikai desztinációk sikerességének egyik előfeltétele. A turizmusból származó bevételek hosszabb távon elősegítik a nemzetközi, nemzeti és helyi fejlesztéseket. Az új utak, csatornahálózatok, iskolák és egészségügyi ellátások elősegítése hozzájárul a helyi lakosság életminőségének a fejlesztéséhez és az idegenforgalom élénküléséhez. Mint külföldön, mint pedig a hazai turisztikai desztinációkban a szezonalitás olykor pótlólagos költségeket ró a helyi közösségekre (Cant, 1980), máskor a meglévő infrastruktúra túlterheltségét eredményezi, ami például forgalmi dugókat, vagy bizonyos szolgáltatások minőségi romlását idézheti elő.
A turizmus fejlődésének következménye lehet a tulajdonviszonyok átrendeződése.
Mivel a turisztikai szolgáltatások nagy része magántulajdonban volt, az erőforrások privatizálása kezdetét vette a nyolcvanas évek végén. A helyi társadalom bizonyos mértékig átrendeződött, a hagyományos struktúrák átalakultak (Craik, 1991). Ezen folyamatok megfigyelhetők a Balatonnál is, hiszen az ideglátogató turistákon túl hazai és külföldi ingatlantulajdonosok is megjelennek a térségben, amint arra a következő 1.3- as fejezetben utalni fogok.
A korábban nem jövedelmező tevékenységek keresett szolgáltatássá válhatnak (ilyen a főzés, kertészkedés, takarítás), ami az adott tevékenységet végző lakosság számára kedvező társadalmi változást hoz magával (Zarkia, 1996). Ezen változásoknak azonban negatív vetületét is meg kell említeni, ez pedig a „szürkegazdaság” valamint a „fekete foglalkoztatás” jelenléte.
Az általános árszínvonal emelkedése akadályozhatja a helyi lakosok fogyasztási lehetőségeit (Haralambopoulos & Pizam, 1996; Ross, 1992). Szezonális keresletnövekedés esetén az idegenforgalom számára csúcsperiódust követően az árak ugyan csökkennek, de ez nem éri el az előzetes növekedés mértékét (Halmos 1993). A jelenség a Balaton mentén főként a part menti településeken figyelhető meg, a vállalkozók drágábban adják termékeiket a szezon kezdetével. Jövedelmük nagy részét a tavasztól őszig tartó időszakban szerzik meg, ezért drágában kínálják termékeiket, szolgáltatásaikat a nyári időszakban. Ez nem feltétlenül jó politika, hiszen az elégedett vendég fog visszatérni a térségbe és ő is viszi haza a pozitív reklámot.
A turizmus fejlődésével párhuzamosan megfigyelhető jelenség a népesség összetételének, illetve demográfiai jellemzőjének megváltozása. A növekvő munkahelykínálat a betelepült vállalkozások révén a szezon ideje alatt vonzza a fiatal munkavállalókat, illetve a pihenni vágyó nyugdíjas korúakat, akiket a nyugodt körülmények, és a kellemes éghajlat motivál a költözésre. Változhatnak a családi kapcsolatok is. A turizmushoz köthető vállalkozások beindítása a családon belül több generációt is összefogásra késztethet. A nagyszülők besegíthetnek a vendégek fogadásába, vagy „háttérbázisként” segítséget nyújthatnak az unokák nevelésében, amíg a szülők dolgoznak (Kousis, 1996).
A turizmus ugyanakkor elvonhatja a munkaerőt a hagyományos gazdasági szektoroktól kiváltképp a mezőgazdaságtól. Nem volt, aki a korábban önellátó módon előállított terményeket előállítsa, így a közösség importra szorult. Ez az idegenforgalomból
származó profit egy részének kiáramlását eredményezte a helyi gazdaságból (Verbole, 1995; Crick, 1996). Véleményem szerint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben ez másként történt a ’90-es években a termelő szövetkezetek felszámolásával. Hazánkban sokan elvesztették munkájukat a mezőgazdasági szövetkezetek felszámolásának és a privatizációnak a következtében, ők a mikro-vállalkozások létrehozásában látták a boldogulás. Míg ezzel szemben a tengerparttal rendelkező szomszédunknál Horvátországban a turizmus volt az, ami elvonta a munkaerőt az agrár-ágazattól, mivel könnyebb munkalehetőséget teremtett a turisták számának növekedésével.
A társadalmi mobilitást is növeli a turizmus a szezon ideje alatt foglalkoztatott nők és fiatalok esetében, ennek következtében átalakulhatnak családi kapcsolatok is. Ahogy a többi ágazatra is, így az idegenforgalomhoz közvetlenül köthető területekre is igaz, hogy a nők rosszabbul fizetett alacsonyabb szintű, főként háztartásvezetéshez hasonló állásokat töltenek be, ami a legtöbb helyen akár a jogi szabályozás ellenére is fennáll.
A felsoroltakon túl a turizmus fejlődésével együtt jár a munkahelyteremtés a fejlődő desztinációkban. Ahol azonban szezonális szolgáltatások vannak, ott igyekeznek ideiglenes munkaerő-állománnyal megoldást találni a problémákra. Ez egyrészt nagyon jó a térségben éppen jelen lévő munkavállalók számára ugyanakkor a vendégmunkások és a helyi lakosok között kialakulhatnak ellentétek is abban az esetben, ha a „kívülről érkezők magasabb presztízsű jobban fizetett állásokat kapnak” (Teo, 1994). Sokan azért kezdtek a Balatonnál vállalkozni, mert a turizmus jövőjében látták megélhetésük egyetlen kulcsát. Saját empirikus kutatásom többek között arra is kitér, hogyan oszlik meg a demográfiai szempontból a vállalkozók aránya, nem és korösszetétel alapján, mi motiválta az üzleti tevékenység beindítását, milyen iskolai végzettség illetve nyelvtudás áll ezek hátterében.
A turizmus fogadóközösségre tett hatásait három fő kategóriába lehet sorolni:
gazdasági, társadalmi-kulturális és fizikai hatások (Mathieson & Wall, 1982). Az egyes kategóriák határai átjárhatóak és ugyanazok a változások gyakran több kategóriába is besorolhatóak.
A gazdasági hatásokat úgy lehet definiálni, mint a küldő- és a fogadóterületek gazdaságának jellemzőiben, gazdasági struktúrájában a turizmus fejlődése következtében végbemenő változásokat (Puczkó & Rátz, 1998). A kimutatott változások általában nem tartalmazzák az adott desztinációban érvényesülő hatások pénzben kifejezett hasznát és költségét. Inkább arra helyezik a hangsúlyt, hogy a turizmus fejlődése milyen módon megy végbe, milyen befektetésekkel, milyen infrastrukturális fejlődéssel jár együtt, milyen látogatószám-növekedéssel jár, vagy azt, hogy a vizsgált desztináció milyen költésstruktúrájú vendégeket vonz. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben az infrastrukturális fejlesztések az M7-es autópálya átadásával vettek lendületet, ami a térségben domináló szolgáltató ágazatok, vendéglátó és kiskereskedelmi egységek árubeszállítását könnyítik meg, és lehetővé teszik a turisták számára a térség gyors megközelíthetőségét.
Vizsgálatom helyszínén az egyik legfontosabb gazdasági hatásként a gazdasági ágak diverzifikációja mellett a munkahelyteremtést említeném. Vállalkozások beindításával új munkahelyek jönnek létre, a nyári szezon idején a szezonális munkahelyek száma megnő, hogy milyen mértékben erre empirikus vizsgálataim során visszatérek.
A turizmus fizikai hatásai a fogadó térség természeti és épített környezetében a turizmus fejlődése miatt bekövetkező változásokkal lehet jellemezni. A turizmus társadalmi hatásai pedig a turizmus fejlődése következtében a fogadó népesség - és kisebb mértékben a turisták - életminőségében bekövetkező változásokat jelentik (Boothroyd 1978 alapján).
A Balatonnál ezek a társadalmi hatások a közösség jellemzőinek, szerkezetének átalakulásában jelentkezett, és érezhetőek voltak a családok és az egyének szintjén is.
Például új társadalmi osztályok jelentek meg a kilencvenes évek derekán, amikor legálissá vált a szobakiadás. A hétvégi (rekreációs) lakosok jelenléte is a társadalmi hálózatok átalakulásához vezetett, ide értve a belföldi- és a külföldi ingatlantulajdonosok megjelenését a térségben. A változás a szabadidő eltöltés lehetőségeinek módosulásában és a fogyasztói szokások átalakulásában egyaránt érezhető.
A kulturális hatások ugyanakkor megmutatkoznak a politikai, vallási, erkölcsi értékrendszer átalakulásában, a hagyományok, szokások felértékelődésében.
Hatáselemzésre több okból kerülhet sor egy régión vagy üdülőkörzeten belül: a környezeti hatások elemzését jogszabály teszi kötelezővé turisztikai beruházások esetén, a gazdasági hatások a nemzeti és a helyi kormányzatok, illetve a magánszektor számára fontosak, a társadalmi hatások elemzése pedig általában a tudományos szféra vagy a helyi közösségek érdeklődésének köszönhető. A célja legtöbbször a váratlan változások gyakoriságának csökkentése, a tervezett vagy elengedhetetlen változás előre nem látott vagy nemkívánatos következményeinek mérséklése, illetve az elkerülhetetlen negatív hatások kompenzálására vonatkozó tervezés lehetővé tétele (Meredith, 1991).
Hatásvizsgálatra általában konkrét projektek esetében kerül sor (Becker, 1997), az alkalmazott módszerek módosításával azonban lehetőség nyílik utólagos és szélesebb körű, tehát például regionális szintű hatáselemzésre is.
A térség lehetőségeinek hatékony kiaknázása, továbbá a térség sajátos igényeihez és szerkezetéhez igazodó megoldások megteremtése érdekében a kiemelt fejlesztési szakterületek mellett egyenlő súllyal kerültek kidolgozásra az intézményrendszer megújulását elősegíti javaslatok is a partnerségi kapcsolatainak intézményesítésének elősegítéséhez a Balatonnál.
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetre vonatkozó Balaton Régió Részletes fejlesztési terve 2007-2013. is egy hatáselemzésből kiinduló fejlesztéseket előirányzó Komplex Program, ami a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és az Országos Területfejlesztési Hivatal kezdeményezésére 2005 közepén indult meg (BFT, 2006). A Komplex Program egy fókuszált tervezést jelenít meg, elsősorban a kiemelten Balaton-specifikus, a térség országos szintű kiemeltséget alátámasztó tematikákra koncentrálva. További jellegzetessége, hogy az uniós fejlesztéspolitika támogatási területeire terjed ki, és az uniós fejlesztési forrásokból finanszírozható intézkedéseket tartalmaz. Többek közt kitér a Balaton gazdaságának diverzifikálására és a vállalkozások fejlesztési lehetőségeire.
Szükségesnek látták a terv készítői, -aminek előmozdítását magam is kiemelt prioritásúnak tartom- a térség turizmus menedzsment rendszerének megújítását, a szálláshelyek és kiegészítő szolgáltatások színvonalának javítását és a turisztikai termékek fejlesztését.
Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepcióját 2020-ig prognosztizálták a szakértők. A koncepció kellő alapot nyújt jövőbeni fejlesztési stratégiák és azokra alapozott konkrét döntések meghozatalához, továbbá iránymutatást nyújt a régió preferált fejlesztési irányairól a köz- és magánszféra számára. A koncepció fókuszáltan a térség egységes természetföldrajzi adottságaiból következik elsősorban gazdaságfejlesztési és foglalkoztatási, valamint környezetvédelmi célkitűzéseket, eszközöket fogalmaz meg (Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht., 2008).
A vállalkozások jövedelmezősége növelésének egyik leghatékonyabb módja a koncepció szerint az innováció. Az innovációban rejlő lehetőségek kihasználása érdekében szükséges a gazdaság diverzifikálása és a vállalkozások modernizálása. Azért is tartom kiemelten fontosnak ezt az indikátort mivel a disszertációmban a turizmushoz köthető ágazatokon belül a mikro, kis- és közepes vállalkozások helyzetét elemeztem. A szakértői jelentés szerint ugyanis a régióban jelentős piaccal rendelkező, vagy exportképes terméket előállító termelő kisvállalkozó található. Koncepciójuk alapján a vállalatközi és kutató-fejlesztő intézetekkel való együttműködését kellene ösztönözni a vállalatok közötti együttműködés kialakítását erősíteni. A termelés, értékesítés és az innováció területén (pl.: klaszterek, beszállítói rendszerek) a meglévő innovációs kapacitásokkal fejleszthető lenne.
Egy másik 2006-ban készült Magyarország összes vállalkozására vonatkozó tanulmány az előbb említett tervek kivitelezhetőségét megkérdőjelezi némely vállalkozói méretkategóriánál. A vizsgálat 812 kérdőív feldolgozása során az 1995-2003 közötti időszak teljesítményi és jövedelmezőségi adatai írta le a vállalkozásokra vonatkozóan.
A KKV-k 40%-a mondta az, hogy a beszállítóvá válás vagy annak növekedése a közeljövőben nem mozdítja elő cége növekedését. Ez az eredmény a nagyszámú mikro- vállalkozói kör véleményének köszönhető (Németh-né et al., 2008). A mikro vállalkozások esetén a legnehezebb a vizsgált mutatók alapján, melyek szerint az árbevételeik stagnálnak, forgalomnövelési lehetőségeik korlátozottak. Nem rendelkezik nagy részük beszállítói kapcsolatokkal a nagyvállalkozások felé, ha mégis az nem jelent náluk pozitív változást, sok esetben függő, behatárolt kapcsolatot jelent, piacvesztéssel jár együtt. A kisméretű vállalkozásoknál stagnálás figyelhető meg, míg az együttműködési rendszerekből a legtöbb előnyük a differenciálódni képes közepes méretű vállalkozásoknak volt. Tehát az a következtetés vonható le, hogy nem minden vállalkozásnak jelent előnyt a beszállító kapcsolat, a mikro méretű vállalkozások esetén az üzleti láncokhoz történő csatlakozás előnyösebb feltételeket biztosít.
Meg kell különböztetni még azokat a hatásokat is, amelyek csak a turizmus fejlődése okozhat: ilyen például a turizmustól való túlzott függőség létrejötte (O'Grady, 1990;
Wallace, 1997). Továbbá, amelyek a turizmus fejlődésével feltétlenül együtt járnak, mint például a fogadónépesség átrétegződése (Tsartas, 1992; Getz, 1993), a desztináció imázsának megváltozása (Perdue et al., 1990; Korça, 1996) és amelyeket más hatótényezők is okozhatnak, például az életminőség javulása (Bowler, 1991; Snaith &
Haley, 1994) vagy a társadalmi mobilitás növekedése (Boothroyd, 1978;
Haralambopoulos & Pizam, 1996).
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben is nagy problémát okoz, hogy főként a part menti települések túlzottan függnek a nyári turistaszezon milyenségétől, azonban ahhoz, hogy vonzóbbá tegyék a térséget, már kevés pénz van elkülönítve. Úgy igyekeztek ezt
befektetői csoport) azt remélve, hogy a helyi lakosok számára munkalehetőséget az idelátogatók számára komplex élménycsomagot biztosítanak.
A turizmus bonyolult kapcsolatrendszere következtében a turizmus fejlődésének teljes hatását mérni szinte lehetetlen. A társadalmi, gazdasági és környezeti tényezők összekapcsolódnak és kölcsönös befolyásolják egymást, így az általuk létrehozott változások több hatótényező együttes működése eredményének tekinthetők.
Magas szintű turizmus csak akkor tud kialakulni és fejlődni egy fogadóterületen, ha a helyi lakosság attitűdjei a turizmussal, mint gazdasági és társadalmi jelenséggel szemben pozitívak. A fogadóközösség jellemzői közé tartozik a létszáma, demográfiai jellemzői, értékrendszere és hagyományai, valamint a turistákhoz kapcsolódó attitűdök.
Ezek a tényezők együtt formálják azt, hogy mennyire befogadó egy közösség a látogatók iránt.
Egyrészt fontos ez a döntéshozók, tervezők szempontjából, hiszen a lakosság csak akkor támogatja a konkrét turisztikai terveket, döntéseket, koncepciókat, ha egészében véve helyesli a turizmus szektor fejlődését, kedvező képe van az iparágról és a turizmus fejlődésének potenciális következményeiről (Ap, 1992; Lankford, 1994).
Nem elegendő a turizmus fejlődéséhez a helyiek passzív támogatása, aktív bekapcsolódásukra is szükség van, turisztikai vállalkozások vagy munkavállalás formájában, amihez szintén szükségesek a turizmussal kapcsolatos pozitív attitűdök.
Egy desztináció továbbá akkor számíthat csak hosszú távon népszerűségre, ha a lakosok vendégszeretőek, szívesen fogadják az odalátogatókat (Jenkins, 1997)
1.3 Hazai kutatások a Balatonról
A fogadó lakosság életére gyakorolt hatásait vizsgálta a Balaton déli partján Halmos Gábor 1993-ban írott doktori disszertációjában. Halmos kutatása kérdőíves megkérdezés formájában összesen 296 állandó lakosra, a vendégfogadásba bekapcsolódó nyaralótulajdonosra és a balatoni turizmushoz munkája révén egyéb formában kötődő személyre terjedt ki Siófokon, Zamárdiban és Balatonföldváron. A vizsgálat eredményei szerint a turizmus hatásai a térségben elsősorban gazdasági jellegűek, amelyek pozitívan befolyásolják a települések és a helyi közösség fejlődését (legjelentősebbek ezek közül a foglalkoztatottságra és a bevételekre gyakorolt hatás volt). Kutatták a fogadó közösség észleléseit a turizmus gazdasági, fizikai és társadalmi- kulturális hatásaira vonatkozóan. Az észlelt negatív változások a következők voltak: a szemétszállítás és kezelés megoldatlansága, zajártalom növekedése, légszennyezés, a vízminőség romlása, az infrastruktúra elmaradottsága és ebből eredő zsúfoltság, áremelkedés, romló közbiztonság, a bűnözés növekedése (Halmos, 1993).
2002-ben a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. kutatási összefoglalója szerint a Balatoni belföldi és külföldi turistaforgalom alakulását egy vezetői összefoglalóban Retz Tamás (2002a) foglalta össze. Eredményeik szerint a zalai és a somogyi partszakaszokon volt kimutatható a szocio-kulturális meghatározottság. A zalai területeket döntően az idősebb, már inaktív korosztály látogatta, jellemzően a gyógyfürdők kedvéért. A déli part egészén már a Balaton jelenti a fő vonzerőt, ezért inkább a fiatalabb korosztályok kedvelt úti célja, akik közül a családosok a strandolást részesítik előnyben és az ehhez köthető szolgáltatásokat. Sokan közülük baráti társasággal érkeztek és elsősorban a könnyedebb szórakozási lehetőségek iránt érdeklődnek.
A Balaton északi partján sokkal heterogénebb volt a vendégkör. Ezen a területen egyszerre volt jelen a legalacsonyabb és a legmagasabb költési szándékú látogató, valamint az aktív értelmiség a többi partszakaszhoz képest nagyobb arányban töltötte 2002-ben a Balaton felvidéken a nyaralását. A fürdőzés és a strandolás volt az egyik fő cél, de jelentős volt azok aránya is, akik a kirándulást-természetjárást és a kulturális programokat részesítették előnyben.
A 2002-es évben a külföldi vendégek kétharmad részben nyaralási és pihenési szándékkal érkeztek. A második legnépszerűbb motivációs célnak a régió gyógyfürdőinek látogatása bizonyult.
„Fontos kiemelni, hogy rokonok vagy ismerősök látogatása céljából viszonylag sokan 8,3 %-uk (Zalakaros környékén 18 %) érkeztek ide, amely az összes vendégszámhoz viszonyítva magas értéket jelent. Ennél kevesebben mindössze 6 %-uk érkezett a régió kulturális programkínálata kedvéért, amely alacsony arány mindenképpen elgondolkodtató, ám nem azt jelzi, hogy az ilyen programok iránt ne lenne érdeklődés”
(Retz, 2002a, 3.old).
A kutatásban rákérdeztek arra is, hogy a külföldről érkező turisták miért választották úti célul a Balatont, amire a legtöbben a kedvező árszínvonal mellett a természeti környezettel összefüggő kategóriákat jelölték meg. Azóta úgy vélem a kedvező
