A Trentói Zsinat és az utána következő korszak

Abban az időben, amikor az egyetemek kialakultak³²⁰ (ld. az egye-temek történetéről szóló részt) a papság nevelése részben az egyete-mi képzés keretében,³²¹ illetve studium generale-kon történt,³²²de a lelkipásztori munkára készülők többsége a püspök mellett működő képzésben részesültek csupán, illetve továbbra is voltak olyanok, akik a helyi plébános felügyelete mellett tanulták meg mindössze a papi élethez legnélkülözhetetlenebb dolgokat.³²³ A szemináriumok felállítását közvetlenül megelőző időszak, a papság képzésében egy-fajta hanyatlás³²⁴mutatkozott, mely már előre jelezte, hogy az

320 „A papnevelésbe új színt és erőt vitt az egyetemek létesülése. Ennek eredetisége a tudományok új módszerében állott. Érveket felhozni pro és contra, s az ellenérveket megcáfolni, s ezáltal a teológiai igazságok mélyére hatolni, ez lett a jelszó. Az egye-temek így oktattak és ez a forradalmian új módszer a papságra elhivatottakat is von-zotta (…)” KUMINETZ, G., Kleriusok kézikönyve II. SZIT Budapest 2012. 77.

321 A papságra készülők számára MIHÁLYFI Ákos megfogalmazása szerint inter-nátust biztosítottak, ezen a helyen laktak és komoly fegyelmi rendben éltek. Ilyen internátus legtöbb helyen kolostori keretekben működött.

MIHÁLYFI, Á., A papnevelés története és elmélete I., SZ.I.T., Budapest 1896. 68-70.

322 Az itt végzettek „rendesen magasabb egyházi méltóságokhoz jutottak, vagy az egyetemi kathedrákra léptek.” MIHÁLYFI, Á., A papnevelés története és elmélete I., SZ.I.T., Budapest 1896. 67.

323 „Ezek azonban az egyetemek fölvirágozásával nagyon aláhanyatlottak, sok helyen alig-alig tengődtek, másutt meg is szüntek. Miért is a pápák felszólaltak ez iskolák érdekében. III. Sándor alatt a III. lateráni zsinat (1179) elrendelte, hogy minden püspöki székhelyen kellő javadalmat nyerjen a mester, aki az egyház kle-rikusait s a szegény tanulókat ingyen oktatja. S a többi egyházakban is állítsák vissza ha régente volt ilyen mesteri javadalom. A IV. Lateráni Zsinat (1215), III.

Incze alatt megújítja ezen rendeletet s megtoldja azzal, hogy minden székesegy-házban s ha telik másutt is, a püspök a káptalannal vagy annak nagyobb és józa-nabb részével olyan mestert szemeljen ki, akik az egyházak klerikusait ingyen tanítja grammatikára és egyéb tanulmányokra. Az érseki székhelyeken pedig alkalmaztassék egy theologus, aki a papokat és másokat a Szentírás ismeretére és a lelkipásztori teendőkre megoktassa. A theologus, valamint a püspöki iskola mestere is egy kanonoki stallum jövedelmét élvezze, mindaddig , míg e tanítással foglalkozik.”

324 Ennek okai az alábbiakban foglalhatók össze:

házban valamilyen állandó jogintézményt kell találni a papság kép-zésének a megoldására.³²⁵

Így a Trentói Zsinat határozata³²⁶ folytán megkezdődött a világon mindenütt a szemináriumok³²⁷ felállítása, mely a papságra való ké-szület keretében a növendékeket a megfelelő szisztematikus teológi-ai képzésben részesítette. A határozat legfontosabb pontjteológi-ai a követ-kezőkben foglalhatók össze:

1. A szemináriumok a megyéspüspök fennhatósága alatt álló in-tézmények, melyek a papnevelés céljára jönnek létre.

2. Ezekben tanul minden papságra készülő növendék, de csakis ők (12 éves kortól).³²⁸

1. A hallgatók egy része csak a 7 szabad művészetet, vagy annak csak egy részét sajátította el, és még a teológiai képzés megkezdése előtt befejezte tanulmányait, anyagi nehézségek miatt. Az így felszentelt papok csak a lelkipásztorkodáshoz szükséges minimumot sajátították el.

2. Az egyetemi oktatásban a skolasztikus rendszer kialakulása után elsősorban a nagy klasszikus műveket magyarázták, és önállóságuk csak ezen belül érvényesült.

3. Az előadások nagy része inkább elméleti kérdések boncolgatásában merült ki, kevesebb tér maradt a (mai fogalmaink szerinti) gyakorlati vonatkozású teológiai tárgyak megismerésére.(pl.: morális)

4. A kor modern eszmei irányzatai, a humanizmus gondolkodása új hangsúlyokat hozott magával, mely túlzásaiban a szisztematikus teológia művelésének nem kedvezett.

5. Mivel hiányoztak az egységes előírások az ún. internátusokkal kapcsolatban így itt a fegyelem lazulását és az anyagi szempontok túlzott előtérbe kerülését figyelhetjük meg.

Vö. MIHÁLYFI, Á., A papnevelés története és elmélete I. – II. SZ.I.T., Budapest 1896. 71-75.

325 „A papnevelő intézetekből kifogyott az életerő, miként az egyházi életnek is egyre több árnyoldala lett. Így ’a pápai udvar fiskalizmusa, a javadalmi rendszerben, a ki-váltságokban és felmentésekben megmutatkozó visszaélések; a klérus méltatlan élet-formája, a lelkipásztori szolgálat elhanyagolása; az általános vallási tudatlanság, ba-bonák, pogány szokások továbbélése; a skolasztika hanyatlása – egyszóval a látható egyház botrányos állapota.’ KUMINETZ, G., Kleriusok kézikönyve II. SZ.I.T., Buda-pest 2012. 78. Idézi: GÁRDONYI, M., A papi élet reformja a Trienti Zsinat korában (Studia Theologica Budapestiensia 27), Budapest 2001. 10.

326 XXIII. sessio (1563. július 15.) A határoza t szövegét ld. U.o. 124-128.

327 Seminarium perepetuum, azaz állandó intézmény, megfelelő infrastruktúrával felszerelve a határozat eredeti szövegében.

328 Később válik majd szervezetileg is szét a mai fogalmaink szerinti kisszeminá-rium (olyan fiatalok képzése, akik hívást éreznek a papi szolgálat vállalására, és

3. A képzés rászorultság alapján ingyenes, a gazdag szülők gyer-mekei fizetnek csupán.

4. A növendékek sajátos öltözetet hordanak, és tonzúrát visel-nek.³²⁹

5. A tanulmányok rendjét a püspök szabja meg, a fentebb már is-mertetett tanulmányi rendszer kereteiben.

6. A növendékek minden nap misét hallgatnak, havonta gyónnak és a székesegyházi liturgiákon vesznek részt és segédkeznek.

7. A püspök a szeminárium fenntartására sajátos adót vethet ki.

8. A szeminárium sajátos felügyeletét a püspök egy külön erre a célra felállított bizottság segítségével végzi.³³⁰

Ezzel az intézménnyel egy olyan megoldás született, mely alkal-mas volt arra, hogy az egész világon meghonosítsák, ugyanakkor a helyi püspök kellő szabadságot kapott arra, hogy a tanulmányok rendjét tekintve, valamint – a különböző papnevelő intézetekben eltérő – megfelelő belső szabályok meghozatalával pontosan meg-szabott napirendet írjon elő és ezzel jelentős befolyást gyakoroljon a növendékei életére. Ezek a szemináriumokban párhuzamosan és egy képzési keretben történik a növendékek lelki, tanulmányi képzése és kötelezve vannak a megfelelő épületben való bentlakásra. A szemi-náriumok már ebben az időben is előszeretettel küldték alkalmas növendékeiket egyetemi fakultásokra a teológiai tanulmányaik vég-zésére. Az idők folyamán a képzési idő lassú növekedésnek indult, ez többek között a teológiai tudományágak önállósodásának illetve egyre összetettebb voltának tudható be. A szemináriumi képzés lé-nyege, formája, a képzés szerkezete, az oktatott anyag a II. Vatikáni

papi felügyelet mellett megszerezik a középfokú végzettséget) és a nagyszeminá-rium (az előírt végezettséggel rendelkező fiatal felnőttek képzése már kifejezetten a papi szolgálat ellátására).

329 A tonzúrától kezdve az illető már klerikus, és a tanulmányok ideje alatt veszi fel a kisebb rendeket, a meghatározott időben.

330 Vö. MIHÁLYFI, Á., A papnevelés története és elmélete I. SZ.I.T. Budapest 1896.

128-129. A szabályozás ilyen részletes ismertetése azért volt nagyon fontos, mert egészen a II. Vatikáni Zsinatig gyakorlatilag változatlan formában, de azóta is a leg-fontosabb pontokban ugyanígy történik a növendékek képzése az Egyházban.

Zsinatig nem sokat változott és ez az állandóság az egymás utáni papi nemzedékek kiegyensúlyozott nevelését eredményezte és az egész világon egy irányba mutatott: a Trentói Zsinat határozatában megfogalmazott papságról alkotott elképzelést valósította meg a gyakorlatban.