I. T ÖRTÉNETI RÉSZ
3. A Deus Scientiarum Dominus konstitúció
XI. Pius pápa (1922-1939), akit a „tudományok pápájának”43 is ne-veztek, felismerve kora Egyházának szükségleteit úgy döntött, hogy egységes jogi szabályozást ad a világon működő valamennyi egyházi egyetemnek és fakultásnak. Ennek a munkának az előkészítésével egy szakértőkből álló bizottságot44 hozott létre, mely két év munká-val készítette el javaslatait, mely alapján az illetékes Szent Tanul-mányügyi Kongregáció45 segítségével a pápa döntéséből megszüle-tett a konstitúció, melynek teljes címe a következő: Deus scientiarum Dominus46 constitutio apostolica de universitatibus et facultatibus studiorum ecclesiasticorum.
43 MARCHISANO, F. , La legislazione accademica ecclesiastica. Dalla Costitiuzione Apostolica „Deus Scientiarum Dominus” alla Costitiuzione Apostolica Sapientia Christiana in Seminarium 20 (1980) 334. Az eredeti olasz-ban:„Papa degli studi”
44 A bizottság 1929 és 1931 között összesen 53 ülést tartott, tagjainak névsorát felsorolja U.o.
45 Sacra Congregatio de Seminariis et Universitatibus studiorum: CIC (1917) 256 k.: „A legfőbb egyházi oktatásügyi hatóság. (…) XI. Pius 1932 április 14-én kebe-lében központi tanulmányi hivatalt állított fel az egyházi hatóságoktól függő min-denféle iskola vallási, tanulmányi és pedagógusi ellenőrzésére. (…) 1. Hozzá tartozik az egyházi egyetemek és fakultások kormányzatának és tanulmányi rend-jének felügyelete, beleértve a szerzetes főiskolákat és egyetemeket is, a Keleti Egyházban és a missziós területeken egyaránt. 2. Új egyetemek alapítása és az egyetemi fokozatok adományozási jogának engedélyezése. 3. Szemináriumok, (papnevelő intézetek) és egyéb egyetemi fokozattal nem rendelkező filozófiai és teológiai akadémiák szintén hozzá tartoznak. …” BÁNK, J., Egyházi jog, SZ.I.T., Budapest 1958. 55-56.
46 Érdekesség, hogy a pápai dokumentum incipitje egy ószövetségi idézet az 1Sám 2,3.-ből: „(…) mindentudó Isten az Úr” egy magyar fordítás szerint (Szent Jero-mos Bibliatársulat Budapest 2000.)
Az egységes szabályozásra igen nagy szükség volt az egyházi egyetemekkel kapcsolatban, hiszen a modern világban sok kihívással találták szemben magukat. Ilyen kihívás, hogy a pozitivista alapon álló tudományszemlélet megkérdőjelezte a teológia létjogosultságát a tudományok között. Maga a teológiai tudomány is sok új kérdésre kellett, hogy választ adjon.47 Miközben új lendületet vett a teológia több ágában is a neotomista irányzat képviselete, a szent tudomá-nyokat oktató fakultások száma megnőtt, de sokszor nem tudtak megfelelni a velük szemben támasztott követelményeknek.48 Ennek okát sok tényező adja össze, itt a legfontosabb szempontokat említ-jük: nem volt elég világosan megfogalmazva, hogy ezek az intézmé-nyek milyen céllal működnek. Hiányzott, illetve nem volt kielégítő az egyes egyetemi ciklusokban alkalmazott tudományos metodológia, sok intézményben hiányoztak a sajátos és egységes kritériumok alapvető fontosságú kérdések tekintetében (pl.: a növendékek felvé-telének feltételei, vagy az egyes ciklusok időtartalma). Igen külön-bözőek volt az oktatás tudományos irányvonala az egyes intézmé-nyekben (például volt, ahol egyoldalúan a történeti-pozitivista mód-szert alkalmazták). Sok helyen a növendékek nem rendelkeztek a megfelelő általános műveltséggel a tanulmányokhoz; nem volt ele-gendő a megkívánt idő a doktorátus megszerzésére és nem minden szükséges tárgy szerepelt az oktatásban. Nem volt a vizsgák és gya-korlatok rendje megfelelően szabályozva és a kiadott akadémiai fo-kozatok számának növekedése szükségszerűen magával hozta azok értékének a csökkenését.49 Ezeket a problémákat látva ismerte fel a törvényhozó az új szabályozás szükségességét. Ugyanakkor szembe
47 Gondoljunk arra, hogy a biblikus tudományok milyen robbanásszerű fejlődésen mentek keresztül, vagy a Jézus-kutatás kérdéseire.
48 Vö. MARCHISANO, F., La legislazione accademica ecclesiastica. Dalla Costitiuzione Apostolica „Deus Scientiarum Dominus” alla Costitiuzione Apostolica Sapientia Christiana in Seminarium 20 (1980).
49 MARCHISANO, F., La legislazione accademica ecclesiastica. Dalla Costitiuzione Apostolica „Deus Scientiarum Dominus” alla Costitiuzione Apostolica Sapientia Christiana in Seminarium 20 (1980) 334. Idézi BEA bíboros egy cikkét Ld. U.o. 13. lábjegyzet.
kellett néznie azzal a nehézséggel, hogy a jogalkotásnak egyszerre kell egységesnek lennie minden egyházi egyetemen és fakultáson, hiszen ez az egyházi közérdek; ugyanakkor pedig, alkalmasnak kell arra is lennie, hogy megfeleljen az egyes országok és vidékek eltérő politikai, társadalmi, kulturális környezet különbözőségeire is.50 Ezt a problémát úgy oldotta meg a törvényhozó, hogy az alapvető szabá-lyozás tekintetében (az egyetemek célja, a tudományos módszer, a tanárokra, növendékekre vonatkozó alapvető szabályok, a tanulmá-nyi rend, vizsgák, akadémiai fokozatok) egységes rendet teremtett, ugyanakkor a helyi körülményekre való alkalmazásuk az egyetemi statútumok feladata lett, melyet a Kongregációhoz kellett jóváha-gyásra benyújtani. Így a rendszer egyszerre tudott rugalmas és mégis egységes maradni.51
A dokumentum bevezetője rövid történeti áttekintést ad az egye-temekről, és bemutatja azok aktuális helyzetét. Ezután hat címben (általános normák, személyek és kormányzat, tanulmányi rend, aka-démiai fokozatok, oktatatási segédeszközök és anyagi ügyek, vala-mint átmeneti rendelkezések) és 58 cikkelyben hoz rendelkezéseket.
Az első és legfontosabb újdonság az egyházi egyetemek és fakul-tások fogalmának meghatározása,52 mely definíció legfontosabb elemei, hogy az ezek az intézmények szentszéki alapításúak, a szent tudományok oktatására és az akadémiai fokozatok adományozására jöttek létre. Céljuk a szent tudományok és a hozzájuk kapcsolódó tudományok oktatása a katolikus doktrina szerint, ezek kutatása a források megismerése és a tudományos módszerek alkalmazásának
50 Minden országban eltérő lehet magának a Katolikus Egyháznak, és így az in-tézményeinek az elismertsége, és nem ismerik el mindenütt jogát az iskolák alapí-tására. Nem egyformák a felsőoktatási intézményekkel szemben támasztott köve-telmények, más feltételekkel lehet diplomát, vagy posztgraduális végzettséget, stb.
51 Vö. MARCHISANO, F., La legislazione accademica ecclesiastica. Dalla Costitiuzione Apostolica “Deus Scientiarum Dominus” alla Costitiuzione Apostolica Sapientia Christiana in Seminarium 20 (1980) 337.
52 Deus scientiarum Dominus 1. „Universitates et Facultates studiorum ecclesiasticorum eae sunt, quae auctoritate Sanctae Sedis ad disciplinas sacras vel cum sacris conexas tradendas et excolendas instituuntur, cum iure conferendi gradus academicos.”
segítségével.53 Ezen intézményeknek statútummal kell rendelkezniük, mely a Kongregáció jóváhagyására (approbatio) szorul.54 Az aka-démiai fokozatok hármas rendjét határozza meg, azaz ismer bakkalaureátust, licenciát és doktorátust, de ezekre többféle nevet is használ.55 Az egyetem vezetésében meghatározza a nagykancellár, a rektor és a dékán56, majd a professzorok feladatait,57 majd a hallga-tókról58 rendelkezik, lehetővé téve világi hallgatók felvételét is. A tanulmányok rendjét áttekintve a törvényhozó rendelkezik a teológi-ai, kánonjogi, és filozófiai majd a speciális pápai egyetemekre59 vo-natkozó előírásokról.60 Ezután pontosan szabályozza ezen fokozatok elnyeréséhez szükséges követelményeket.61 Végül az egyetemi épü-letek, a könyvtár, és a tanári honoráriumok majd a hallgatók által fizetendő hozzájárulások rendjét tekinti át.62 A szöveg az átmeneti rendelkezésekkel63 zárul, mely az egész dokumentumot az 1932/33.
akadémiai évtől, egyes előírásait pedig az 1931/32. évtől lépteti ha-tályba.64
A konstitúció teológiai alapként65 az Egyház tanító feladatát tárja elénk, a Krisztustól kapott tanítói küldetés fényében. Másrészt a
53 U.o. 2. „(…) finis est: auditores disciplinis, quae sacrae vel cum sacris conexae sunt, secundum doctrinam catholicam altius insituere; eos ad fontium cognitionem, ad investigationis laborisque scientifici usum atque ad magisterium exercendum instruere; denique iisdem disciplinis excolendis provehendisque quam maxime consulere.”
54 U.o. 6.
55 U.o. 7. 1.§: „Gradus academici tres sunt: Baccalaureatus, Licentia seu Prolytatus, Laurea seu Doctoratus.”
56 Deus scientiarum Dominus 13-18.
57 U.o. 19-22.
58 U.o. 23-28.
59 Biblikus Intézet, Keleti Intézet, Utriusque Iuris Intézet, Archeológiai Intézet és a Szent Zene Pápai Intézete.
60 U.o. 29-34.
61 U.o. 35-46.
62 U.o. 47-52.
63 U.o. 53-58.
64 U.o. 53.
65Vö. BALDANZA, G., La teologia fondante e gli elementi costanti di Sapientia Christiana. Confronto storico-critico con la Deus scientiarum Dominus (1931) e le Normae quaedam (1968), in Seminarium 44 (2004) 363-402.
tolikus tanítás védelmét és megerősítését is szolgálni akarja, mely-ben a szent tudományokkal foglalkozó egyetemek szerepe igen ki-emelkedő. Ezeknek az intézmények működésének a megszilárdítása magával hozza az egész Egyházban a hit nagyobb elmélyítését. Hi-szen a teológiai egyetemeken tanuló növendékek feladata lesz a ma-guk lelkipásztori helyén Isten Népe hitének építése. A harmadik döntő fontosságú szempont a hit és az értelem harmóniájának kere-sése, melyet már az I. Vatikáni Zsinat hangsúlyozott.66 Végül a ne-gyedik szempont az intellectus fidei fontosságának a hangsúlyozása, a spekulatív és a pozitivista teológia egyensúlyának megtalálása.67
A Kongregáció ehhez az apostoli rendelkezéshez egy végre-hajtási utasítást fűzött, mely annak szerkezetét követve további rész-letszabályokat bocsátott ki Ordinationes címmel. 68
Ezek a szentszéki dokumentumok a II. Vatikáni Zsinat utáni átmeneti reformig, illetve egyes részeik egészen az 1979-es új kons-titúcióig szabályozták az egyházi egyetemek működését.
4. A II. Vatikáni Zsinat a teológiai oktatásról