I. T ÖRTÉNETI RÉSZ
4. A II. Vatikáni Zsinat a teológiai oktatásról
A II. Vatikáni Zsinat (1962-1965) öröksége a Katolikus Egyház éle-tének minden területére kihat, ezért a mai teológiában és a kánon-jogban is, minden kérdés és hatályos szabályozás hátterénél döntő jelentősége van annak, hogy az adott kérdésről a XX. század egye-temes zsinata mit tanított. Amikor az egyházi egyetemekről és fakul-tások helyzetét kívánjuk bemutatni a dolgozatunkban két zsinati ok-mányt vizsgálunk meg. Ezek: az Optatam totius határozat (1965) – mely a papnevelésről szól – és így a dolgozat második részének első
66 A Dei Filius dogmatikai konstitúció tartalmaz ezzel kapcsolatos kijelentést: DS 3019.
67 BALDANZA, G., La teologia fondante e gli elementi costanti di Sapientia Christiana. Confronto storico-critico con la Deus scientiarum Dominus (1931) e le Normae quaedam (1968), in Seminarium 44 (2004) 366-372.
68 A szabályokat 49 cikkelyben és 3 függelékben hozza.
fejeztében ismertetjük részletesen, és a Gravissimum educationis kezdetű nyilatkozat (1965) a keresztény nevelésről. Mint az évszám-okból is kitűnik, a zsinat utolsó ülésszakán fogadták el őket, sok más okmánnyal együtt. Itt most nem a szövegek egészének ismertetésére törekszünk, hanem azoknak a sajátos alapelvek bemutatását tűzzük ki célul, melyek a szent tudományok oktatatását alapvetően megha-tározzák. Így tárgyaljuk a határozat V. fejezetét, az egyházi tanul-mányok új szabályozásáról, valamint a nyilatkozat 11. pontját – a teológiai karokról szóló szövegrészt – melyek eligazítást és segítsé-get adnak, hogy a későbbi törvények céljait megértsük.
4.2. A Gravissimum educationis nyilatkozat
Ez a nyilatkozat egyike a legrövidebb zsinati dokumentumoknak.
Magára a műfajra, a nyilatkozatra jellemző, hogy nem kíván átfogó leírást adni egy adott kérdésről, inkább a későbbi kifejtés és szabá-lyozás kereteit kívánja megadni. Mivel ezen a nyilatkozaton belül több igen fontos téma került együttesen bemutatásra (keresztény nevelés, katolikus iskolák és a felsőoktatási intézmények) ezért az egyes részkérdéseket később többféle dokumentum tárgyalta.
A Zsinat előkészítésekor működő „Tanulmányok és Szemináriu-mok” bizottság tárgyalt a katolikus iskolák, valamint az egyetemi stúdiumok kérdésköréről. Ennek a munkának a gyümölcseként szü-letett meg a De scholis catholicis szövegtervezet. Ezt többször lerö-vidítették és átdolgozták, és a későbbi ülésszakokon már De educatione christiana69 címen vitatták meg és fogadták el.70
69 Az új címmel az oktatás kérdését egy nagyobb összefüggésbe, a keresztény életre és az abban való helytállásra való felkészülés részeként értelmezték.
70 A szöveg történetét ld. bővebben és Vö.VÁRNAGY, A. Kommentár in A II.
Vatikáni Zsinat tanítása SZIT, Budapest 182-183. és TŐZSÉR, E., Gravissimum Educationis nyilatkozat a keresztény nevelésről (1965) in A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai negyven év távlatából 1962-2002 (Szerk. KRÁNITZ M.), SZ.I.T., Budapest 2002. 241-285.
A 10. pont71szól a katolikus egyetemekről, majd a 11. pontja tár-gyal a teológiai karokról. Eszerint a teológiai karok feladata a követ-kezőkben foglalható össze: a növendékek felkészítése a papi szolgá-latra és a tudományos munkára, valamint a teológia művelése. Itt ugyanazt a kettősséget láthatjuk, mint a korábbiakban is: a teológiai oktatás célja egyszerre a lelkipásztorkodásra és a tudományos fel-adatok ellátására szól,72 de úgy, hogy mindkettő végső célja ugyanaz:
a lelkek üdvösségének szolgálata. A növendékek felkészítése mellett magának a fakultásnak feladata a teológia elmélyült, azaz részletek-be menő, tudományos módszerekkel való kutatása. Így ezek az in-tézmények képessé válnak arra, hogy feltárják az egyházi hagyo-mány73 értékeit, előmozdítsák az ökumenikus törekvéseket és a val-lásokkal való párbeszédet. Ahhoz, hogy ezeket a célokat meg tudják valósítani, a legfontosabb konkrét feladatuk, hogy szabályzatukat felülvizsgálják, és ha szükséges, a zsinati szövegek elvei és előírásai alapján módosítsák.
71 „A scientiarum sacrarum Facultatum operositate plurimum exspectat Ecclesia.
Ipsis enim concredit gravissimum officium proprios alumnos praeparandi non solum ad ministerium sacerdotale sed maxime sive ad docendum in superiorum studiorum ecclesiasticorum sedibus sive ad disciplinas propria ope promovendas sive ad magis ardua apostolatus intellectualis munera suscipienda. Ipsarum Facultatum item est varias sacrarum disciplinarum regiones altius pervestigare ita ut profundior in dies Sacrae Revelationis intellectus obtineatur, patrimonium sapientiae christianae a maioribus traditum plenius aperiatur, dialogus cum fratribus seiunctis et cum non christianis promoveatur atque quaestionibus a doctrinarum progressu exortis respondeatur. Quare ecclesiasticae Facultales, propriis ipsarum legibus opportune recognitis, scientias sacras et cum sacris connexas impense promoveant et recentioribus quoque methodis et auxiliis adhibitis, ad altiores investigationes auditores instituant.” (A kiemelések tőlem).
72 Ebben a pontban elsősorban (sed maxima) a tudományos munkán van a fő hangsúly. Vö. TŐZSÉR E., Gravissimum Educationis nyilatkozat a keresztény nevelésről (1965), in A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai negyven év távlatából 1962-2002, 259.
73 Az eredeti szövegben a patrimonium sapientiae christianae kifejezés található, mely a zsinati elveket törvénybe iktató apostoli konstitúció (1979) címében él tovább, és ez is kifejezi, hogy mi a kapcsolat a két dokumentum között.
4.3. A II. Vatikáni Zsinat tanításának összegzése
A II. Vatikáni Zsinat fent vázolt tanításából – véleményünk szerint – az alábbi általános szempontokat fogalmazhatjuk meg az egyházi felsőoktatási intézményekkel kapcsolatban:74
1. Az egyházi egyetemek és fakultások belső rendjét meg kell újí-tani, hogy válaszolni tudjanak a kor kihívásaira, és ezzel mind job-ban részesei legyenek az Egyház küldetésének, a tágan értelmezett evangelizációnak.
2. Ennek érdekében felül kell vizsgálni szabályzataikat, melyben világossá kell tenni, a fakultások függését az Apostoli Szentszéktől, sajátos autonómiájukat megőrizve.
3. A felülvizsgálat egyik legfontosabb célja, hogy a teológiai ka-rok munkája egyszerre szolgálja a növendékek lelkipásztori életre való felkészítését és a tudományos kutatásban való bevezetésüket.
Az egyes tárgyakat mindig az egyházi tanítóhivatallal összhangban kell előadni.
4. Ebben a munkában a megfelelő oktatási és kutatási módszere-ket kell alkalmazni.
5. Ezeknek a módszereknek az alkalmazása – az egyes tanulmányi ciklusokban – a tudományban való egyre nagyobb fokú elmélyülést kell, hogy eredményezzen.
6. Az Egyházban minden kutatás és az abban való elmélyülés kul-csa az igazság keresése, az egyházi egyetemek és fakultások is ebbe a feladatba állnak be, hogy sajátos tárgyukon, Isten és az Ő művei-nek, valamint az Egyháznak, a Kinyilatkozatás és a Szenthagyomány fényében való megismerésén keresztül.
74 A szempontokat vö. az alábbi értekezésben leírtakkal: POMPEI, A., Natura e finalità specifiche delle Universitá e Facoltà ecclesiastiche in Seminarium 20 (1980) 412-435. Valamint DEZZA, P., Le Facoltà di scienze sacre nel rinnovamento conciliare in Seminarium 25 (1985) 123-136.