A téma elhelyezése és a folyamat története

Itt azokkal a speciális intézményes kapcsolódási formákkal kívánunk foglalkozni, és a lehető legrészletesebben bemutatni, melyek révén egy egyetemi fakultáshoz egy eredetileg alacsonyabb, nem egyetemi szintű teológiai intézet csatlakozik. Ezeket nevezi a kánonjogi szak-nyelv – a kapcsolódás mértékének erőssége szerinti növekvő sor-rendben – affiliációnak, aggregációnak és inkorporációnak. A követ-kezőkben mindegyik jogintézmény tartalmát kifejtjük részletesebben, elemezve a Szentszék által kiadott dokumentumokat, melyek segítik az egyes kapcsolódási formák gyakorlati megvalósítását.

De mielőtt rátérnénk ezekre, szólnunk kell arról is, hogy mi a sze-repe a kapcsolódási formáknak az egyetemek és az alacsonyabb szintű intézetek életében. Az Egyház, mint azt ki is jelenti az Egyhá-zi Törvénykönyvben, jogot formál arra, hogy „(…) bármilyen típusú és fokozatú iskolát alapítson és vezessen.”⁶¹⁰ Ez természetesen vo-natkozik a felsőfokú iskolákra is, hiszen az Egyház szuverenitás igé-nye a teljes oktatási skálára kiterjed. Ráadásul, mint a történeti rész-ben láttuk, az első egyetemek létrejöttérész-ben, irányításában és az ott folyó munka szellemének meghatározásában az Egyháznak döntő szerepe volt. Modern korunkban azonban, ez a szuverenitás igény igen nagy bölcsességgel kell, hogy együtt járjon, hiszen anyagi és emberi erőforrás tekintetében a világ számos pontján nehéz helyzet-ben vannak intézményeink. Az egyetemek és a többi iskolák külde-tése, mint már láttuk azonos magának az Egyháznak a küldetésével:

elvinni a megváltás üzentét az egész világra. Ezt a feladatukat az oktatás és nevelés, valamint a magasabb szintű intézmények tekinte-tében, ezeken felül a tudományos kutatás eszközének segítségével látja el. Azonban éppen ez a küldetés az, mely nagy felelősséget ró

610 CIC. 800. kán.

az ebben a munkában résztvevőkre, hiszen az iskolák hiteles megje-lenése csak a nagyon magas színvonalú szakmai munkával párosulva valósítható meg.

Ezért az Egyház a küldetését oktatatási intézmények alapításával és működtetésével is ellátja, de ezt megfelelő bölcsességgel teszi.

Ebből következik, hogy gondos szervezést és előrelátást kíván az egyes régiókban, országokban a felsőoktatási intézmények fenntartá-sa, de még inkább igaz ez az ilyen intézetek alapítására. Már a Deus scientiarum Dominus konstitúció megfogalmazta, hogy az ilyen ala-pítások tervbe vételénél az alábbi kritériumokat kell figyelembe venni: az adott intézmény hasznossága (külső tényező), valamint a virágzó tudományos élethez szükséges feltételek teljesülése (belső tényező). Ebben az időben sok olyan fakultás, mely az apostoli ren-delkezés előtt jött létre, kénytelen volt befejezni működését, éppen a fenti kritériumok hiánya miatt.⁶¹¹ A történelmi változások a II. vi-lágháború után, különösen is a II. Vatikáni Zsinat után azt hozták magukkal, hogy egyre nagyobb számban nem klerikus hallgatók is megjelentek az egyházi fakultásokon, illetve az ötvenes években a papi és szerzetesi hivatások száma is növekedett bizonyos régiókban.

612 Már a Zsinat is, a keresztény nevelésről szóló nyilatkozatában rögzítette, hogy „… határozottan javasolja a katolikus egyetemek és karok fejlesztését, arányosan szétosztva őket a világ különböző ré-szein.”⁶¹³

Mint láttuk, a zsinati rendelkezések fényében szükségessé vált, hogy megújítsák a Deus scientierum Dominus rendelkezéseit. Ennek ideiglenes, első lépése a Normae quaedam megalkotása volt, mely az alapításokkal kapcsolatban több fontos megállapítást tett: az alapítá-soknak garantálniuk kell a fakultások tudományos értékének szintjét, és úgy kell őket végrehajtani, hogy törekedjenek a világon való ará-nyos elosztásukra. Az egyes fakultások alapításában közreműködik

611 DEZZA, P., Pianificazione delle Facoltà e mutua collaborazione, in Seminarium 20 (1980) 590.

612 U.o.

613 Gravissimum Educationis 10.

az adott terület püspöki konferenciája, mint kezdeményező; egy szakértői bizottság, mint a feltételek meglétét vizsgáló testület; to-vábbá a Nevelésügyi Kongregáció, mint az alapítást létrehozó hiva-talos hatóság. Minden esetben figyelembe kell venni, hogy a helyi körülmények és az új kar tevékenységéhez szükséges belső feltételek vajon adottak-e. Végül a dokumentum említi, hogy ha nem lehetsé-ges fakultás felállítása, akkor más formában kell gondoskodni a fel-merült igények kielégítéséről.⁶¹⁴

A zsinati előírások fényében megszülető Sapientia christiana konstitúció is foglalkozik az új fakultások alapításának kérdésével.

Az általános normákon belül, a X. címben tárgyal a fakultások mű-ködésének megtervezéséről és azok együttműködéséről.⁶¹⁵ Ha meg akarjuk érteni az intézményes együttműködés lényegét és az affiliáció fogalmát, akkor ezt a titulust közelebbről meg kell vizsgál-nunk. A 60. cikkely így fogalmaz: „1. §. Facultatum praestituta distributio seu, ut aiunt, planificatio sedulo curanda est, ut provideatur tum ipsarum Universtitatum et Facultatum conservationi et progressui, tum earum congruae in variis terrae partibus distributioni.”⁶¹⁶ Mint látjuk, a mondat kulcskifejezése a planificatio (tervezés). Azaz megfelelő előrelátást igényel minden hatósági döntés mely a felsőfokú képzés intézményeit érinti, hiszen ezek szoros kölcsönhatásban állnak a helyi egyházzal és egymással is. A cél mindig a meglevő intézmények továbbfejlesztése, és ezzel egyenértékű, hogy az Egyetemes Egyház viszonylatában lehetőleg minden területen elérhető legyen ilyen fakultás vagy egyetem és, hogy egyes régiókban ne alakuljon ki olyan helyzet, hogy aránytala-nul nagy számban alapítanak és működtetnek karokat, vagy

614 Vö. DEZZA, P., Pianificazione delle Facoltà e mutua collaborazione, in Seminarium 20 (1980) 587-588.

615 „De Facultatum praestituta distributione et cooperatione”.

616 „1.§. A fakultások előre meghatározott elosztása, vagy ahogy mondják tervezé-se igen gondos törődést igényel, hogy gondoskodjanak mind maguk az egyetemek és fakultások megőrzéséről és fejlődésük előmozdítására, mind azok arányos el-osztásáról a világ különböző részein.”(saját fordításban).

sokat.⁶¹⁷ Ugyanezen cikkely 2. § így szól: „Ad hoc perficiendum Sacra Congregatio pro Institutione Catholica consiliis adiuvetur Conferentiarum Episcopalium et Comissionis Peritorum”⁶¹⁸ Az egész együttműködési folyamat célja, az előzőekben tárgyalt gondos tervezés előmozdítása. Ezért van szükség a püspöki konferenciák és a szakértői testületek tanácsaira, a tervezési folyamat kezdetétől fog-va, melyek a helyi egyházak álláspontjának megismertetésével, va-lamint a szakmai szempontok képviseletével segítik a Kongregáció munkáját. Majd a 61. cikkely következik az új alapításokról szóló rendelkezéssel: „Novae Universitates vel Facultatis erectio vel approbatio a Sacra Congregatione pro Institutione Catholica decernuntur, cum omnia, quae requiruntur, praesto sint, habita sententia Ordinarii loci, Conferentiae Episcopalis, necnon virorum peritorum praesertim ex vicinioribus Facultatibus.”⁶¹⁹ Mivel ezen intézmények alapítása igen fontos kérdés, a Szentszék hatáskörében tartja a törvényhozó. De a helyi ordináriusok, a püspöki konferenci-ák és a szakértők, főleg az új alapítások közelében lévő fakultások véleményének meghallgatása itt szükségesnek látszik, hiszen az egyetemek beágyazottan működnek a részegyházak és az egész Egy-ház vérkeringésében. Így biztosítható, hogy a megszülető új intéz-mény valóban be tudja tölteni küldetését a helyi egyházban. Ez a

617 DEZZA a cikkében egy külön pontban, Le facoltà Romane c. alatt tárgyal a római fakultásokról, hiszen itt nagyon nagy számban vannak egyházi egyetemek és fakultások. Végső megállapítása ezzel kapcsolatban az, hogy a világ minden tájáról ideérkező nagyszámú hallgató, és számos, felsőoktatási intézményeket fenntartó, szerzetesrend van jelen Rómában, és ez indokolja a nagyszámú fakul-tást. Sőt, ez az egész Egyház számára nagy ajándék. Ez viszont nem jelenti azt, hogy Rómában megengedhető lenne a felesleges intézmény-kettőzés. Az itt mű-ködő fakultásoknak is törekedniük kell az egymással való együttműködésre. Vö.

DEZZA, P., Pianificazione delle Facoltà e mutua collaborazione, in Seminarium 20 (1980) 587-588.

618 „2§. Ennek megvalósítására a Szent Nevelésügyi Kongregációt segítsék taná-csaikkal a püspöki konferenciák és a szakértők testületei.” (saját fordításban).

619 „Új egyetemek vagy fakultások alapítása vagy jóváhagyása a Szent Nevelés-ügyi Kongregáció hatáskörébe tartozik, amikor minden, ami elő van írva, teljesül.

(Ebben) a helyi ordinárius, a püspöki konferencia, és szakértők, kiváltképpen a közeli fakultások szakértőinek véleményét meghallgatja (a Kongregáció).” (saját fordításban).

megkérdezés már a konkrét alapításra vonatkozik, míg a 60. cikkely 2. §-a az általános tervezésre értendő.

A konstitúcióhoz kiadott Ordinationes 45. cikkelye részleteseb-ben megvilágítja, hogy mikor szükséges új egyetemek vagy fakultá-sok alapítása: „1§ Cum de nova Universitate vel Facultate erigenda agatur, oportet ut: a, ostendatur necessitatem vel veram utilitatem adesse, cui satisfieri nequeat per affiliationem vel aggregationem vel incorporatinem (…).”⁶²⁰ Ennek a paragrafusnak a fényében érthetjük meg, hogy az általunk tárgyalt intézményes együttműködési formák mennyire szorosan összefüggnek az új karok alapításának kérdésével.

Amikor tehát felmerül egy új felsőoktatási intézmény létrehozatalá-nak gondolata és szükségessége, először az affiliáció, az aggregáció és az inkorporáció alkalmazásával kell a felmerült hiányra, vagy szükségre válaszolni. Amennyiben ezeket a lehetőségeket kimerítet-ték és elégtelennek bizonyultak, akkor merülhet fel az alapítás kér-dése ismét. A három jogintézmény tárgyalásánál látni fogjuk, hogy ezeknek a megvalósítása is milyen komoly feladatot ró az oktatás minden szereplőjére. Majd konkrét kritériumokat sorol fel a doku-mentum, melyek szükséges előfeltételei az alapításoknak. ⁶²¹ A Kongregáció munkáját a püspöki konferenciák a pasztorális, míg a szakértők a szakmai (tudományos) szempontok képviseletével segít-heti.⁶²² Végül a 46. cikkely rögzíti, hogy ahhoz, hogy az új fakultás megkapja a Kongregáció jóváhagyását (approbatio), szükséges a püspöki konferencia és az egyházmegyei hatóság egyetértése (consensus), valamint az előző cikkelyben említett előzetes

620 „1§ Amikor új egyetemet vagy fakultást szándékoznak felállítani, szükséges, hogy annak szükségességét vagy valódi hasznosságát igazolni tudják, amely nem elégíthető ki az affiliáció, vagy az aggregáció vagy az inkorporáció eszközével.”

(saját fordításban).

621 Vö. Ordinationes 45. 1§ b) 1°-5°: állandó tanárok megfelelő létszámmal és képzettséggel, a kar szükségleteinek és természetének megfelelően; megfelelő hallgatói létszám; könyvtár, és más tudományos segédeszközök és előadótermek;

kellő anyagi erőforrások, melyek valóban rendelkezésre állnak; megfelelő alap-szabályzat és tanulmányi program, összhangban a konstitúció és a hozzá fűzött rendelkezés előírásaival.

622 Ordinationes 45. 2§.

mények teljesülése és a szükséges szabályzat megléte.⁶²³ Végül a dokumentum előírja, hogy minden újonnan alapított fakultás először ad experimentum kapja a megerősítést, és később kapják meg a vég-legesítést. ⁶²⁴ Mindezekkel az intézkedésekkel a törvényhozó célja a képzések magas színvonala feletti őrködés, hogy elkerüljék azt, hogy a túlzott lelkipásztori buzgóság hevében, a későbbiekben rosszul működő vagy fokozatosan kiürülő intézményeket alapítsanak.⁶²⁵

A X. cím további cikkelyeiben mind a Sapientia Christiana,⁶²⁶ mind az Ordinationes⁶²⁷ az egyes kapcsolódási formák tárgyalásával folytatódik, ezeket a következő pontokban, a megfelelő jogintéz-mény leírásánál hozzuk.

2. Az affiliáció 2.1. Az affiliáció fogalma

Az affiliáció fogalmát a Deus scientiarum Dominus apostoli konsti-túció még nem használja, azt a Szent Tanulmányügyi Kongregáció vezette be 1936-ban, a teológiai képzésre vonatkozóan.⁶²⁸ Ugyanez a Kongregáció a Normae quaedam dokumentumban külön említi a szemináriumok és a szerzetes intézmények teológiai intézeteinek vonatkozásában.⁶²⁹

623 Ordinationes 46.

624 U.o. 46.

625 DEZZA, P., Pianificazione delle Facoltà e mutua collaborazione in Seminarium 20 (1980) 590.

626 Sapientia Christiana 62-63.

627 Ordinationes 47-48.

628 Ld. CONGREGATIO DE INSTITUTIONE CATHOLICA, Notio affiliationis theologicae (1985. VIII. 1), Nota historica.

629 Vö. DEZZA, P., Pianificazione delle Facoltà e mutua collaborazione in Seminarium 20 (1980) 590. Idézi a Normae quaedam 47.-et: Facultas theologica meliori institutioni clericorum ita quoque opem ferre potest, ut scolae quaedam studiorum theologicorum, sub continua et efficaci alicuius Facultatis vigilantia circa propriam scientificam qualitatem per affiliationem positae, Baccalaureatum vel diplomata universitaria, seclusis tamen Licentiae et Doctoratus gradibus, conferre valeant, pecularibus sub conditionibus a Sacra Congregatione pro Institutione Catholica statutis, cuius est ipsam affiliationem concedere”.

A Sapientia Christiana konstitúció a fentebb tárgyalt X. cím 62.

cikkelyében, az új alapítások kérdésének leírása után, határozza meg az affiliáció fogalmát: „1. § Affiliatio Instituti alicui Facultati, ad Baccalaureatum consequendum, a Sacra Congeratione pro Institutione Catholica decernitur, post impletas condiciones ab eadem determinatas. 2. § Enixe optatur, ut Studia Theologica tum diocesium tum institutorum religiosorum alicui Facultati Sacrae Theologiae affilientur.”⁶³⁰ A Konstitúció tehát világosan meghatá-rozza az affiliáció minden fontos elemét: 1) Az eredetileg nem egye-temi szintű, de teológiai képzést nyújtó egyházi intézményt; 2) egy alkalmas Teológiai Fakultást; 3) az Apostoli Szentszéket, ezen belül a (mai nevén) Nevelésügyi Kongregációt, mely engedélyezi az együttműködés létrejöttét; 4) végül a speciális feltételeket, melyek-nek teljesülniük kell a sikeres affiliáció megvalósulásához. Röviden tehát arról van szó, hogy egy fakultáshoz kapcsolódik egy kezdetben nem egyetemi szintű intézet, azért hogy a benne szent tudományokat hallgató növendékek (egy részük, de akár mindegyikük) megszerez-hessék az első akadémiai fokozatot, a bakkalaureátust. A jogintéz-ményt a törvényhozó kifejezetten és erősen ajánlja (enixe optatur) az erre alkalmas intézményeknek.⁶³¹ Ezek között említik az egyházme-gyei nagyszemináriumokat⁶³² és szerzetesi növendékházakat. Ezek-ben párhuzamosan történik a papi illetve szerzetesi életre való felké-szülés, és a teológia felsőfokú szintű elsajátítása. Viszont azok, akik itt befejezik tanulmányaikat nem kötelesek egyetemi szintű

630 „1§ Egy intézetnek az affiliációja valamely Fakultás (irányába), a Bakkaleureátus megadása végett, a Szent Nevelésügyi Kongregáció által rendel-tetik el, miután az általa meghatározott feltételeket teljesítették. 2§. Igen ajánlott, hogy a Teológiai Stúdiumok, akár egyházmegyeiek akár szerzetesi intézményeké, valamely Szent Teológiai Fakuláshoz affiliálódjanak.” (saját fordításban).

631 Sapientia Christiana 62, 2§.

632 Mint DEZZA írja, javaslatként felmerült, hogy egy adott területen valamennyi szemináriumnak csatlakozzon egy-egy hittudományi karhoz. Van, ahol ez megfe-lelően működhet (így Magyarországon is), viszont a harmadik világban ez sok helyütt az ismert nehéz körülmények miatt nem valósítható meg. Ezért az affiliációt csak erősen ajánlja a törvényhozó, de nem teszi kötelezővé. Vö.

DEZZA, P., Pianificazione delle Facoltà e mutua collaborazione in Seminarium 20 (1980) 593.

séget szerezni, de az affiliáció viszont éppen azt segíti elő, hogy a növendékek nagyobb számban juthassanak egyházi tudományos fo-kozathoz, a bakkalaureátus megszerezésének lehetőségét megte-remtve számukra. Ez pedig, mindenképpen jelentős hatással lesz az adott részegyházban, ahol az intézet működik a papság és a szerzete-sek teológiai tudásának és műveltségének növekedésére és ezáltal a híveknek nyújtott lelkipásztori szolgálatuk színvonalára.

A Konstitúció a 63. cikkelyben, említést tesz arról, hogy az affiliáción kívül léteznek további lehetőségek is az együttműködésre.

Ezek azonban már egy magasabb szintű kapcsolatot feltételeznek a fakultással. Ezek⁶³³ a magasabb akadémiai fokozatok elérését teszi lehetővé, rájuk a konstitúció az aggregáció és az inkorporáció elne-vezéseket használjuk. Végül a 64. cikkelyben az egyetemek és fakul-tások együttműködésére buzdít a törvényhozó, különös figyelmet fordítva a tudományos kutatás, az interdiszciplináris együttműködés előmozdítására.

A Szent Nevelésügyi Kongregáció által kiadott Ordinationes 47.

cikkelye szól az affiliációról, melyben így rendelkezik: „Conditiones affiliationis respiciunt praesertim docentium numerum et qualitatem, rationem studiorum, bibliothecam atque officium Facultatis affiliantis adsistendi Instituto affiliatio; ideoque communiter Facultas affilians et Institutum affilatum in eadem natione vel regione culturali sint.”⁶³⁴ Affilációt a legtöbb esetben a teológiai illetve a filozófiai fakultásokhoz való kapcsolódásra kérnek, de

633 Ezekhez is szükséges a Kongregáció elrendelő határozata, valamint a megfele-lő, de itt nem részletezett feltételek teljesítése. Ennél a két jogintézménynél hi-ányzik az affiliációnál meglévő erőteljes felszólítás a megvalósításukra, hiszen ezek jóval komolyabb előzetes követelményeket támasztanak, és kevesebb intéz-ményt érintenek.

634 „Az affiliáció feltételeinél figyelembe veszik, hogy a tanárok száma és képzett-sége, a tanulmányi program, a könyvtár megfelelő legyen, az affiliáló Fakultás kötelezettsége, hogy segítse az affiliált Intézetet; valamint, hogy az affiliált Fakul-tás és az affiliált Intézet ugyanazon nemzethez, vagy kulturális régióhoz tartozó kell, hogy legyen.” (saját fordításban).

ken kívül lehetséges a szent tudományok egyes speciális területeit oktató egyetemekhez való integrálódás is.⁶³⁵

A teológiai affiliációval kapcsolatban a Nevelésügyi Kongregáció N. 207/80. számon adott ki rendelkezéseket, melyek segítik az affiliáció gyakorlati megvalósulását, valamint pontosan tisztázza a jogintézménnyel kapcsolatos alapvető kérdéseket. A három doku-mentum a Conventio ad affiliandum, a Normae servandae ad affiliationem theologicam exsequendam, és a Notio affiliationis theologicae címet viseli.

A Notio affiliationis theologicae az affiliáció fogalmát így hatá-rozza meg: „Affiliatio theologica dici potest institutum iuridicum, quo vinculum inducitur inter aliquam Facultatem Sacrae Theologicae et quoddam Quadriennium Theologicum, ordinatum ad theologiam catcholicam tradendam, eo fine ut studiorum qualitas diligenter excolatur et studentes academicum gradum primi cycli Facultatis, seu Baccalaureatum Sacrae Theologiae, ab eadem assequi possint.”⁶³⁶ Az eddigiekhez képest új eleme a definíciónak, hogy a Kongregáció köteléknek nevezi az affiliációt, ezzel hangsú-lyozva annak tartósságát, és azt a szoros és folyamatos, intézményes kapcsolatot, ami a fakultás és az affiliált intézmény között létrejön.

Céljaként a szabályozott keretek közötti ismeretátadást nevezi meg, hiszen ez határozza meg az egyetemek és fakultások és a nem egye-temi szintű intézmények működését is. A szöveg hangsúlyt helyez a tanulmányi qualitas,⁶³⁷ kiművelésére is, mint célra. Így az alkalmas

635 pl.: kánonjog, szent zene, patrisztika Vö. KUMINETZ, G., Az affiliáció fo-galma a Katolikus Egyház jogrendjében in Kánonjog 5 (2003) 20.

636 CONGREGATIO DE INSTITUTIONE CATHOLICA, Notio affiliationis theologicae, N. 207/80. II./2, a (a kiemelések a szövegben találhatók, dölt betűvel szedve): „Amit teológiai affiliációnak neveznek, az egy jogintézmény, ami kötelé-ket hoz létre egy Szent Teológiai(át oktató) Fakultás és egy Négyéves Teológia között, hogy szabályozza a katolikus teológia(i tudomány) intézményes módon (történő) átadását abból a célból, hogy a tanulmányok(ra való) qualitas-t (képes-séget) gondosan kiműveljék; és a hallgatók a fakultásnak az első akadémiai foko-zatát, vagyis a szent teológiai bakkalaureátust ,ugyanattól (a fakultásól) elnyer-hessék” (saját fordításban).

637 Magyarul a minőség kifejezéssel adható vissza.

növendékek magasabb szintű képzettséget szerezzenek és a meg-szerzett tudást, az Egyház javára használni tudják. Ez konkrétan úgy valósul meg, mint már említettük hogy az affiliált, de eredetileg nem egyetemi szintű intézet növendékei a bakkalaureátust szerzik meg, azaz egyetemi szintű, kánoni joghatású, fokozatot szereznek úgy, hogy továbbra is a saját intézetükben tanulnak.

Ugyanezt a tartalmat fogalmazza meg más szavakkal Kuminetz Géza, aki szerint az affiliáció „lehetővé teszi egy alacsonyabb, főis-kolai színvonalú felsőoktatási intézmény számára a kapcsolatfelvé-telt- és tartást egy magasabb, egyetemi színvonalúval, mely az ilye-tén kapcsolatok első fokozata.⁶³⁸”

2.2. A Notio affiliationis theologicae

A teológiai affiliációval foglalkozó első kongregációs dokumentum tehát a Notio affiliationis theologicae címet viseli, mely annak fo-galmát kívánja részletekbe menően megvilágítani a Kongregáció szándéka szerint. A dokumentum négy fő részre oszlik és ezekben a teológiai affiliáció kánoni rendjéről,⁶³⁹ fogalmáról és sajátosságai-ról,⁶⁴⁰ az affiliációt és az akadémiai fokozatokat összekapcsoló dol-gokról,⁶⁴¹ majd annak fenntartásáról és megújításáról találunk ren-delkezéseket⁶⁴² összesen nyolc pontban felsorolva. Majd mindezek után történeti megjegyzések teszik teljessé a jogintézmény fogalmá-nak és eredtének bemutatását.⁶⁴³

Miután az előző pontban már ismertettük a jogintézményt szabá-lyozó jogszabályokat és fogalmakat, a dokumentum rendje szerint megnézzük, hogy mely intézmények lehetnek passzív alanyai, azaz mely intézményeket lehet affiliálni. Ezek a nagyszemináriumok és a

638 KUMINETZ, G., Az affiliáció fogalma a Katolikus Egyház jogrendjében in Kánonjog 5 (2003) 20.

639 Ordinatio canonica affiliationis theologicae.

640 Notio et peculiaritates affilationis tehologicse.

641 A quibusnam affiliatio et gradus academicus conferantur.

642 Iter ad affilationem obitendam aut renovandam.

643 Notio^af Nota historica.

szerzetesi növendékházak.⁶⁴⁴ Ezekben a növendékek a papi- és a szerzetesi életre készülnek fel és közben az intézményhez kapcsoló-dó teológiai képzésben részesülnek. Emellett a laikus hallgatóknak⁶⁴⁵ is lehetőség nyílik ilyen, affiliált képzésbe való bekapcsolódásra, sajátos helyzetüknek megfelelően.⁶⁴⁶

A dokumentum ezután a Négyéves Teológia fogalmát írja le. (A szöveg latinul a Quadriennium Theologicum kifejezést használja.

Ezt magyarul csak Négyéves Teológiának tudtuk visszaadni, hiszen bár ezeket a magyar felsőoktatási terminológia főiskoláknak nevezi, de ez nem kánonjogi szakkifejezés). Eszerint, az a Kódex 250. kánon

Ezt magyarul csak Négyéves Teológiának tudtuk visszaadni, hiszen bár ezeket a magyar felsőoktatási terminológia főiskoláknak nevezi, de ez nem kánonjogi szakkifejezés). Eszerint, az a Kódex 250. kánon

In document A szent tudományok oktatására és kutatására szolgáló intézménytípusok, valamint az azokat szabályozó hatályos kánoni normák fejlődése (Pldal 162-0)