A kánonjogi oktatás szabályozása és annak megújítása

Mint már láttuk a Sapientia christiana (1979) rendelkezésben, annak második része tartalmazza az egyes speciális fakultás típusokra vo-natkozó sajátos előírásokat. Ezek között második helyen szól a do-kumentum a kánonjogi karokra érvényes jogszabályokat, a konstitú-ció 75-78. cikkelyeiben. Most, a hatályos jogot bemutató fejezet vé-gén külön tárgyaljuk a konstitúció ezen részét, hogy együtt tudjuk bemutatni őket, a módosításukat tartalmazó Novo codice (2002) dek-rétummal együtt, melyet a Katolikus Nevelés Kongregációja adott ki, és a pápától kapott felhatalmazás erejében a pápai törvény vonatkozó részét megváltoztatja.

A kánonjogi fakultások fogalma így határozható meg a törvény-hozó szerint: „A latin vagy keleti kánonjogi fakultás, a kánonjogi diszciplínákat az evangéliumi törvény fényében törekszik művelni és előre vinni, és ezekbe a hallgatókat mélyen bevezetni, hogy a kuta-tásra és a taníkuta-tásra kiképezzék és minden bizonnyal különleges egy-házi hivatalok ellátására előkészítsék őket.”²⁸⁴ A kánonjog az Egy-ház törvényeit szintén a Kinyilatkoztatás fényében vizsgálja, tudo-mányos módszerrel. Itt különösen nagy a jelentősége annak, hogy a szöveg a kutatás és a tanítás mellett hangsúlyosan kiemeli, hogy a hallgatókat az egyházi hivatalok ellátására is képezzék ki, hiszen a kánonjogi ismeretek nélkülözhetetlenek akár az egyházmegyei ható-ságokon, bíróható-ságokon, de akár csak a szoros értelemben vett lelki-pásztori kötelezettségekkel járó hivatalokban is (pl.: plébános).

A kánonjogi fakultások fogalmának ismertetése után, a rájuk vo-natkozó tanulmányi rendet ismertetetése következik. Ezt a cikkelyt és a hozzá kapcsolódó Ordinationes (végrehajtási utasítások) 56. és 57. cikkelyét módosította a fent említett dekrétum. Miért volt szük-séges ez a modifikáció? Az új jogszabály bevezetőjében²⁸⁵leírt szempontokat az alábbiakban, pontokba szedve foglaljuk össze: 1. A

284 Sapientia christiana 75. (saját fordításban).

285 Novo codice decr.

CIC és a CCEO kiadását követően megnőtt a kánonjogi karokon ok-tatásban részesedő hallgatók száma. 2. Ugyanakkor nyilvánvaló lett, hogy a Sapientia christiana konstitúcióban a licenciaciklus számára meghatározott két éves idő nem elegendő ahhoz, hogy a hallgatók elmélyüljenek a kánonjogi ismeretekben és kellő mértékben magu-kévá tegyék a tananyagot, így a ciklus lezárásakor nem kielégítő a jogi tudásuk szintje, hogy eleget tegyenek azoknak a feladatoknak, melyeket az egyes egyházi hivatalok eléjük állítanak. 3. Az eddig érvényes, képzési rendet a Deus scientiarum Dominus konstitúció határozta meg. Négy félévet írt elő a licenciaciklus számára, hiszen ebben az időben a hallgatók megfelelő latin tudással és az alapvető jogi ismeretek birtokában kezdték meg specializációs tanulmányai-kat. 4. Később azonban a latin egyre inkább háttérbe szorult az okta-tásban, és mintegy másodlagos helyet kapott. Ráadásul a jogi képzés a nagyszemináriumokban kevésbé van a figyelem középpontjában, és inkább más teológiai és főleg pasztorális tárgyak oktatására he-lyeznek nagyobb hangsúlyt. Ezért az ezekből az intézményekből kikerülő és kánonjogi tanulmányokat kezdő növendékek nem isme-rik a latin nyelvet és nem elégséges az előzetes kánonjogi képzésük.

5. Mivel jogi végzettséggel is folytathatók magasabb fokú kánonjogi tanulmányok, a civil jogászok között is megnőtt az érdeklődés a ká-nonjog tanulása iránt. Viszont náluk hiányoznak az előzetes teológi-ai tanulmányok, melyek szükségesek az egyházjog alapelveinek megértéséhez. Így ők anélkül kezdik a második ciklust, hogy az első ciklus követelményeit a maguk egészében teljesítenék. 6. A II. Vati-káni Zsinat fényében a kánonjog oktatásánál „(…) tekintettel kell lenni az Egyház misztériumára, a zsinat egyházról szóló konstitúció-jának tanítása alapján.”²⁸⁶ Mindkét Kódex a Zsinat ekklezio-lógiájának fényében született meg, és ez új teológiai perspektívát adott a kánonjog oktatásában. 7. Mindezek alapján az eddigi két éves licencia képzés keretei elégtelennek bizonyulnak a kánonjog oktatá-sában. 8. A Kongregáció a probléma megoldására 1997-ben

286 Optatam Totius 16, d).

sort intézett a fakultásokhoz és a válaszok alapján konzultációkat tartottak. 9. Ennek eredményeként arra jutottak, hogy a licencia cik-lust hat szemeszteres képzéssé kell átalakítani, úgy hogy ezen belül helyet kapjon azok képzése is, akik az első ciklust nem végezték el.

10. A Kongregáció saját plenáris ülésein 1998 és 2002 között a munka tovább folyt, melynek eredményét a pápa elé terjesztették, aki a módosításokat jóváhagyta.

Az átalakított törvényszöveg, ezen meggondolások alapján az alábbi szabályozást hozza: A képzés három ciklusú a következő rendszerben: a, az első ciklus négy félévig tart, azok számára akik nem részesültek teológiai és filozófiai képzésben (a csak civil jogi végzettséggel rendelkezőket is ideértve). Itt azokat a tárgyakat oktat-ják számukra, melyek a kánonjog alapvető elemeit ismertetik, vala-mint azokat a teológiai és filozófiai tárgyakat, melyek a kánonjog magas fokú elsajátításához szükségesek. b, A második ciklus hat félévből áll, mely alatt a teljes Kódex anyagát elsajátítják, annak forrásainak megismerésével együtt, valamint a többi ezekhez kap-csolódó tárgyakat is elsajátítva. c, A harmadik ciklus legalább két félévig tart, melyben a kánonjogi képzés tökéletesítése, a növendé-kek tudományos kutatást folytatnak és megírják doktori disszertáció-jukat.²⁸⁷

A Sapientia christiana dokumentum 77. cikkelye szerint az első ciklusban folyó tanulmányokra való tekintettel a fakultás előírhatja más karokon folytatott kurzusok elvégzését. A második ciklus a li-cenciával, a harmadik a doktorátussal fejeződik be. A fakultás statú-tuma írja elő, hogy az akadémiai fokozatok elnyeréséhez milyen sa-játos feltételeknek kell eleget tenni, a Kongregáció által kiadott normákra tekintettel. Végül hivatkozva a konstitúció 32. cikkelyére, a 78. cikkely rögzíti, hogy a fakultásra való beiratkozáshoz szüksé-ges azon végzettség, melyet a civil egyetemek írnak elő a tanulmá-nyok megkezdésére.

287 Sapientia christiana 76. módosította: Novo codice.

A Sapientia christiana végrehajtására készült Ordinationes az 56-58. cikkelyében foglalkozik a kánonjogi fakultásokkal. A Novo codice ezek közül az 56-57. cikkelyeket módosította, az alábbiak szerint.

Először az egyes ciklusokban kötelező tárgyakat írja elő a törvény.

Eszerint²⁸⁸ az első ciklusban filozófiai-²⁸⁹ valamint teológiai alapis-meretek²⁹⁰ elsajátítása van előírva. Továbbá a kánonjogba való álta-lános bevezetés és latin nyelv. A második ciklusban a CIC vagy a CCEO minden részének bemutatása, az ehhez kapcsolódó tárgyak²⁹¹ oktatása, valamint a latin jogot tanító intézményekben bevezetés a keleti jogba, és a keleti jogot tanítókban pedig bevezetés a latin jog-ba. Itt is kötelező a latin nyelv oktatása és speciális tárgyak, gyakor-latok, szemináriumok, melyeket a fakultás előír. A harmadik ciklus-ban a kánonjogi latinitás és speciális kurzusok vagy gyakorlatok, a fakultás előírása szerint.

Aki nagyszemináriumban vagy teológiai fakultáson diplomát szerzett, az rögtön a második ciklust kezdheti meg, és felmentést kaphat a latin nyelv és bevezető, általános kánonjogi kurzusok alól.

Aki más fakultás első ciklusán más tárgyakat is sikeresen teljesített, felmentést kaphat belőlük.²⁹² Aki civiljogi végzettséget szerzett, a második ciklus bizonyos tárgyaiból (római jog, és civiljog) felmen-tést kaphat, de nem mentesül a licencia ciklus elvégzése alól.²⁹³ A második ciklus befejezésekor a hallgatóknak a latin nyelvet úgy kell ismerniük, hogy a CIC és a CCEO és más kánonjogi dokumentumo-kat jól megértsék, a harmadik ciklus végén pedig, úgy, hogy a

288 Ordinationes 56. módosította: Novo codice.

289 Filozófiai antropológia, metafizika és etika.

290 Bevezetés a szentírástudományba, fundamentális teológia, szentháromságtan, krisztológia, kegyelemtan, ekkleziológia, általános és speciális szentségtan, alap-vető és speciális morálteológia.

291 Egyházjog teológiája, jogfilozófia, a római jog institúciói, civiljogi alapismere-tek, egyházjogi intézménytörténet, egyházi jogforrások, az Egyház és az államok kapcsolata, bírósági és adminisztratív joggyakorlat.

292 Ordinationes 57. 1.§.

293 U.o. 2.§.

nonjogi forrásokat megfelelően tudják interpretálni.²⁹⁴ A dekrétum a kánonjogi karokra és intézetekre vonatkozik, valamint a Sapientia christiana 62-63. cikkely erejében az ezekhez kapcsolódó intézetek-re. A szabályozás a 2003-2004. akadémiai évtől van hatályban.²⁹⁵

Az Ordinationes ebben a részben utolsó cikkelye továbbra is hatály-ban van, mely a második ciklus végén vizsgát ír elő, ahol a hallgatók igazolják, hogy a képzésben tanultakat megfelelően elsajátították.²⁹⁶