• Nem Talált Eredményt

I. I A HATÁLYOS EGYHÁZJOGI SZABÁLYOZÁS

1. A Sapientia Christiana konstitúció

1.2. A munkálatok utolsó évei

Miután a Kongregáció 1976. márciusban plenáris ülést tartott, majd a bíboros prefektus a következő hónapban a pápai audiencián erre engedélyt kapott, júniusban egy újabb részletes körlevelet adott ki.

Ebben a készülő nemzetközi kongresszusra hívták meg a fakultáso-kat, két mellékletet is csatolva hozzá, a világon működő egyetemek jegyzékével és a felmerülő legfontosabb kérdésekről. Az 1967-es kongresszussal ellentétben, ide az összes (ebben az időben összesen 124 ilyen intézmény volt) egyházi egyetem és fakultás képviselőjét

78 Vö. MARCHISANO, F., La legislazione accademica ecclesiastica. Dalla Costitiuzione Apostolica “Deus Scientiarum Dominus” alla Costitiuzione Apostolica Sapientia Christiana, in Seminarium 20 (1980) 341-344.

meghívták. A szükséges technikai előkészület után, melynek során megalkották a tárgyalandó anyagról szóló sémákat, 1976. márciusá-ban a Kongregáció saját szakértő csoportja folytatta az előkészítő munkálatokat.

A Kongresszus 1976. november 23-án kezdődött, ünnepélyes szentmisével a Szent Péter bazilikában, az egyetemek és fakultások képviselőjének, a Kúria munkatársainak a jelenlétében. Maga a munka Vatikánban, a szinódusi aulában zajlott, a résztvevőket há-rom bizottságban fejthették ki álláspontjukat.79 A különféle kérdé-sekről tíz napig folyt a vita, ez idő alatt a Kongregációnak lehetősé-ge volt meghallgatni az egyes egyetemek és fakultások kívánságait és véleményét a tervezettel kapcsolatban. A felsőoktatási intézmé-nyek pedig lehetőséget kaptak a javaslataik konkrét és részletes elő-terjesztésére.80 A munka befejezése után, 1977. március végén a Kongregáció plenáris ülésén mutatták be a készülő konstitúció első vázlatát, melyet a jelenlevő tagok megelégedéssel fogadtak Ezután a Kongregáció egy tizenöt tagú bizottságot hozott létre, melynek tagjai a világ különböző országaiból érkezetek és az egyes szakterületeket specialistái voltak, és feladatuk az volt, hogy az első változat szer-kesztésén dolgozzanak. A konstitúció készítése mellett a hozzá fű-zött végrehajtási utasításon is dolgoztak a szakértők. A szöveg első változatáról – a korábbi kongresszus részvevői – 1978. januárjáig mondhatták el véleményüket. Ezeket ugyanezen év márciusának kö-zepén vitatta meg a Kongregáció plenáris ülése, mely igen alaposan tárgyalta a kérdéses anyagot, 22 specifikus kérdéskört fogalmaztak meg, az általuk elmondott hozzászólások 100 oldalt tesznek ki. Majd

79 A felmerülő legfontosabb kérdések a következők voltak: az egyház tanítói tevé-kenysége, az egyetemeket megillető tanítási és kutatási szabadság, a tanításhoz szükséges missio canonica, a Szentszék által alapított és az általa (utólagosan) elismert egyetemek közötti különbség. Továbbá a tanároktól megkövetelt külön-leges tulajdonságok, a heterodoxia eseteiből származó problémákra vonatkozó önszabályozás, a tanulmányok felosztása a három cikluson belül, az egyes orszá-gokban az egyházi tudományos fokozatok elismerése és értéke.

80 A Kongresszuson maga a pápa, VI. Pál is látogatást tett és beszédet mondott – és a beszámolók szerint – nagy tetszést aratott egyszerű és őszinte szavaival.

áprilisban az elkészült szöveget Garrone bíboros-prefektus adta át a pápának, tíz éves előkészítés után.

Az eredeti tervek szerint a dokumentum promulgálásra 1978. jú-nius 29-én került volna sor, de mivel a hivatalos latin szöveggel pár-huzamosan olasz, francia, német, angol, spanyol és portugál nyelven is ki kívántak adni a konstitúciót, ezért a kihirdetést elhalasztották a következő jelentősebb egyházi ünnepre, Nagyboldogasszony napjára.

Innentől a konstitúció története elég meglepő módon alakul, hiszen – a szóbeszéd szerint – a pápa már július 25-én aláírta a dokumentum negyedik, végső változatát,81 de ezután augusztus 6-án, a kihirdetés hivatalos dátuma előtt elhunyt. A Bíborosi Kollégium megvizsgálta a problémát, és az a döntés született, hogy felfüggesztik a dokumen-tum végrehajtását – melyet az egyházi egyetemi közvélemény igen régóta várt – hogy az új pápa hozhasson döntést a kihirdetésről, vagy annak elhalasztásáról, illetve időpontjáról. VI. Pál pápa utóda, I.

János Pál röviddel megválasztása után audiencián fogadta a Kongre-gáció prefektusát, és miután áttanulmányozta a szöveget, annak ki-hirdetése mellett döntött. A kiválasztott dátum ismét egy nagy Má-ria-ünnep, december 8-a volt, de a Szentatya sajnálatos módon ti-zenkét nappal a fenti döntés után váratlanul, az egész világ megdöbbenésére elhunyt. Az Isteni Gondviselés így II. János Pál pápára bízta a feladatot, hogy lezárja a dokumentum hányattatott történetét. Karol Wojtiła, mint a Kongregáció bíboros-tagja aktív részt vállalt a szöveg megszületésében. Meggyőződése volt, hogy elkészítésekor erősen támaszkodni kell az egyetemek és fakultások képviselőinek véleményére. Ennek szellemében pápaként személye-sen végzett a szövegen módosításokat, melyek többek között a püs-pöki konferenciák szerepét növelte az egyetemek életében. A másik jelentős változás az volt, hogy a szövegbe bekerült egy erőteljes ajánlás arra vonatkozóan, hogy a nagyszemináriumokat – amennyi-ben lehetséges – affiliálják egy egyházi fakultásokhoz, azzal a céllal, hogy a bennük folyó a tanulmányok színvonalát növeljék.

81 Dátuma: 1978. augusztus 15.

Ilyen előzmények után, 1979. április 15-én, Húsvétvasárnap ke-rült promulgálásra az egyházi egyetemek és fakultások életét és mű-ködését szabályozó apostoli konstitúció, a Sapientia Christiana. A szöveg megszületésének története tanúsítja, hogy mennyire jelen van az Egyház életében az együttműködés annak intézményei között.

Hiszen a szöveg a Kongregáció és az egyházi egyetemek és fakultá-sok munkájának a gyümölcse, mely mutatja, hogy társfelelősség gondolata nem elvont eszmény, hanem a gyakorlatban megvalósuló realitás. Így a szövegben a pápai döntés, az intézmények vezetőinek és tagjainak véleménye és a Kúria álláspontja is helyet kap, egymás-sal összhangban. A kihirdetéskor a világon 125 egyházi egyetem és fakultás volt, 16 pápai egyetem, 47 szentszéki alapítású intézmény, és 34 fakultás, melyek egy állami egyetem keretén belül működtek.82

1.3. A Konstitúció szerkezete és tartalma