A saját kutatás módszertana

Disszertációs kutatásom tudományos besorolását és főbb jellemzőit KISS JENŐ

(KISS 2002) és FÓRIS ÁGOTA (FÓRIS 2008) osztályozási elvét követve adom meg. A gyűjtésemben található nyelvi adatok nem tudatosan közölt objektív nyelvi adatok, amelyek előnye, hogy „a tényleges nyelvhasználatról a leghívebben […] vallanak”

(KISS 2002: 31). A vizsgálatom alapegységei objektív nyelvi adatnak tekinthetők, hiszen nem a nyelvről szólnak, hanem a nyelvhasználat során mutatkoznak meg, s nem tudatosan közöltek, hiszen nem valamely dolog vagy tárgy tudatos nyelvi megnevezésére irányulnak.

Az anyaggyűjtés módszertanából eredően mind az adatközlők reprezentativitásának elve, mind a megfelelő adatok elve maradéktalanul teljesül. Jelen esetben minden lap, illetőleg annak újságírói köre egy-egy reprezentáns. A megjelent sajtócikkek pedig biztosítják a hiteles adatokat. Mivel a nyelvhasználatról a valóságnak megfelelő, hiteles adatok állnak rendelkezésre, így a deskriptív adekvátság szempontja is teljesül (KISS 2002: 33).

A mintavétel módját tekintve reprezentatív mintavétellel dolgoztam, hiszen a kiválasztott sajtótermékek egy negyedévnyi számainak összes cikkét elemeztem, s - amennyiben ezen alkategóriákat jelen kutatásban is célszerű megadni – aktív és közvetlen (direkt) gyűjtésről beszélhetünk (KISS 2002: 34; 41).

Kutatásom alapkutatás, mert „olyan új ismeretek létrehozását célozza meg, amelyek az adott tudományterületnek és ezen keresztül az egész tudomány alapvető összefüggéseinek, objektumainak, azok tulajdonságainak, a lejátszódó folyamatok törvényszerűségeinek megismeréséhez járulnak hozzá” (FÓRIS 2008: 42–43).

A kutatási módszer szerint empirikus kutatást végeztem, mert ennek a fajtának a jellemzője, hogy „különböző tapasztalati módszerekkel összegyűjtött adatokból vonnak le következtetéseket” (FÓRIS 2008: 49). Azon belül én a megfigyelés módszerével dolgoztam.

A kutatási folyamat iránya alapján induktív kutatásról beszélhetünk, amely „sok egyedi esetből következtet az általánosra” (FÓRIS 2008: 51), hiszen magam az újságok egyes cikkeinek szóhasználati jellemzőiből állapítom meg a sajtótermék globális nyelvi jellemzőit.

Kutatásom kvalitatív és kvantitatív irányokkal egyaránt rendelkezik, hiszen egyfelől vizsgálok – példának okáért – szógyakoriságot /kvantitatív rész/, másfelől elemzésem „a vizsgált nyelvi jelenségek minőségének feltárását és leírását célozza meg” /kvalitatív rész/ (FÓRIS 2008: 58). Emellett kutatásom primer és szekunder elemeket is tartalmaz, hiszen a szakirodalomból ismert jelenségeket, tendenciákat új, saját gyűjtésből származó információkkal egészítem ki (FÓRIS 2008: 59). Az anyag, amivel dolgozom elsődleges (primer) forrás, hiszen „eredeti állapotában képezi a kutatás feldolgozott anyagát” (FÓRIS 2008: 129).

A sajtóanyagok összegyűjtését első körben a Magyar Rádió sajtóarchívumában¹⁷ végeztem. A kutatásom szempontjából releváns cikkek megtalálásában keresőszavas belső program volt segítségemre, amely az egyes sajtótermékek és a kiválasztott időintervallum vonatkozásában kilistázta azokat az – általam vizsgálni kívánt kisebbségekkel kapcsolatos – írásokat, amelyeket a munkatársak kódoltak.

Az anyaggyűjtést nehezítette – mint ahogyan az a kutatás első fázisában már kiderült –, hogy volt olyan időszak, valamint olyan sajtótermék, amelyet az archívum munkatársai nem dolgoztak fel. Ennek az volt az oka, hogy volt olyan periódus, amikor bizonyos lapok (és ezek közé tartozott több általam vizsgált is) nem jártak a Magyar Rádiónak. Emiatt az is világossá vált, hogy csak úgy juthatok teljes vizsgálati korpuszhoz, ha a lapok internetes archívumában is elmélyedek, s az abban mutatkozó további releváns találatokkal kiegészítem a Magyar Rádióban összeszedett alapgyűjteményt. (Mint később kiderült, nagyságrendileg több cikket találtam kiegészítésként az internetes archívumban, mint ahányat eredetileg megkaptam mint kódolt cikket.)

Így második gyűjtési körben az egyes lapok online archívumában a „cigány”,

„roma”, „zsidó”, „izraelita/Izrael”, „homoszexuális” és „meleg” szavakra kerestem rá.

Az ilyen módon fellelt cikkek feldolgozásának gördülékenységét hátráltatta, hogy nem egy esetben ugyanazt a cikket több eltérő dátummal, valamint helyenként eltérő terjedelemben, esetleg ugyanazzal a tartalommal, de más címmel is meg lehetett találni az archív találatok között. Emellett az is előfordult, hogy két eltérő időpontban ugyanazokkal a kulcsszavakkal dolgozva és ugyanarra az időintervallumra keresve, más találat- és cikkszámhoz jutottam.

17 A kutatási munka lehetővé tételéért külön köszönettel tartozom az ott dolgozó munkatársaknak.

Tekintettel arra, hogy az összegyűjtött cikkek adataiból (szerző neve, cikk címe, megjelenés ideje, megjelenés helye) adatbázist építettem, a kiadott duplikációkat viszonylag könnyedén ki tudtam szűrni. Minden esetben – amennyiben volt terjedelmi különbség két szinte azonos cikk között – a hosszabbat hagytam meg. (Megjegyzendő: a kutatás szempontjából egyáltalán nem kedvező, hogy ugyanazt a cikket két eltérő időpontra /például hónapra/ datálva is kiadta az archívumi kereső, hiszen nehezen dönthető el, melyik a helyes dátum, melyik időszakra kellene elkönyvelni az adott cikk megjelenését.)

A felépített adatbázis segítségével biztosítható, hogy minden írás csak egyszer szerepel a cikkgyűjteményben, azaz minden egyes cikk tartalmát csupán egy alkalommal dolgoztam fel. A kétkörös gyűjtés módszerével ugyanakkor feltételezhető, hogy nincs olyan cikk, amely elkerülte a figyelmemet, s kimaradt a gyűjteményből.

Mint ahogyan arról a bevezetőben már szóltam: a gyűjtés során találkoztam áthidalhatatlan problémával is: a Népszabadság archív anyagaihoz nem lehet online hozzáférni, legalábbis tematikusan és időintervallumra keresve semmiképpen.

Megpróbáltam magától a szerkesztőségtől elkérni adathordozón a 2008 első negyedévére eső lapszámokat, de nem tudták ezeket a rendelkezésemre bocsátani, mondván: csak belső használatra létezik az online változat, azonban nincs rá mód, hogy azt külsősök használják, arra pedig végképp nincsen kapacitás, hogy a kért anyagokat számomra összegyűjtsék. Ez a nem várt akadály meggátolt abban, hogy a Népszabadság vonatkozásában a Magyar Rádió sajtóarchívumában összegyűjtött alapgyűjteményt kiegészítsem, márpedig arról kiderült, hogy jelentősen foghíjas. A Heti Válasz kapcsán is hasonló nehézséggel szembesültem: az archív kereső csak 10 oldalnyi találatot jelenít meg, függetlenül attól, hogy ennél jóval több releváns találatszámot mutat. Ezek okán – a kezdeti elképzelésemhez képest – egy napi- és egy hetilaptól búcsúzni kényszerültem a vizsgálatban.

A HVG esetében a kutatást egy harmadik körrel is kiegészítettem: mivel a HVG a 2008-as évről kiadott CD-s archívumot az abban az évben nyomtatott formában napvilágot látott összes cikkről, s mindezt keresőszavas programmal is ellátta, az abban lévő cikkeket is kigyűjtöttem.

A fentiek okán remélhetem, hogy a vizsgálati körből nem hiányzik egyetlen olyan, online vagy offline formában napvilágot látott sajtótartalom sem, amely az adott időszakban a kiválasztott sajtótermékekben a megjelölt kisebbségekkel kapcsolatosan

jelent meg. Így kvalitatív és kvantitatív vizsgálatomat hiánytalan korpuszon tehetem meg.

A kutatás során azokat a cikkeket gyűjtöttem össze, amelyekben a cigány, a roma, a zsidó, az izraelita/Izrael, a homoszexuális és a meleg szavak előfordultak (ezekre a kulcsszavakra kerestem rá a lapok internetes archívumában az anyaggyűjtés második körében). Emiatt a vizsgálati korpuszba bekerültek mindazon cikkek, amelyek főtémájukban az adott kisebbséggel foglalkoznak, ám ezek mellett azok is, amelyek csak érintik valamely általam vizsgált kisebbséget.

Mindenekelőtt azt is szükséges leszögezni, hogy a keresési módszer megválasztása azt eredményezi, hogy azok a cikkek, amelyek kizárólag a „sorok között”, a cigányság, a zsidóság vagy a homoszexualitás explicit említése nélkül írnak róluk, nem kerültek be a vizsgálati anyagba.¹⁸

Minden egyes kisebbséggel kapcsolatban a hírek elemzésekor a következő szempontokat figyelem: címek; az írás terjedelme (szavak száma); a kisebbség megnevezése (roma vagy cigány, zsidó vagy izraelita, homoszexuális vagy meleg); a kisebbség megnevezésére szolgáló szavakkal alkotott szóalakok és szóösszetételek (szám és variabilitás) és azok környezete; a cikk témája; a kisebbség főtémaként vagy marginálisan jelenik-e meg a cikkben; a kisebbség aktív vagy passzív szereplő-e.

Az egyes kisebbségek tartalmi szempontú aktív vagy passzív megjelenését ugyanúgy vizsgálom, mint MESSING VERA (MESSING 2003). Aktívnak minősítem a megjelenést, ha a kisebbség tagjait vagy képviselőjüket megszólaltatják (vagy utalnak nyilatkozataikra), passzívnak minősítem a cikket, ha a kisebbségről csak beszélnek, a megszólaltatásuk nélkül. Amennyiben a cikkben megszólaló személy polgármester, igazgató vagy EP-képviselő, azt nem tekintem aktív írásnak, mivel ezek a személyek ebben az értelemben nem képviselőik a kisebbségnek. Érdemi képviselőnek tekintem viszont – a cigányság szempontjából – például Kállai Ernő kisebbségi ombudsmant, Farkas Flóriánt, a Lungo Drom elnökét, Kolompár Orbánt, az Országos Cigány Önkormányzat elnökét, ifj. Bogdán Jánost, az Országos Cigány Önkormányzat szóvivőjét és Csík Tamást, a C-Press Hírügynökség főszerkesztőjét.

Alapvetően azokat a cikkeket tekintem főtémájúnak, ami döntően az adott kisebbségről szól. Ez általában magával hozza azt, hogy a kisebbséggel kapcsolatos

18 Többek között ez a magyarázata annak, hogy a Magyar Hírlapban a vizsgált időszakban megjelent cikkek között nincs egyetlen sem, amelynek – a publicisztikáival egyébként mély indulatokat kiváltó – Bayer Zsolt lenne a szerzője. Feltételezhetően más következtetéseket tudtunk volna levonni a Magyar Hírlap szóhasználatáról, ha az elemzett cikkek között Bayer-írás is helyet kapott volna.

szóalakok bővelkednek a cikkben. Vannak azonban ettől eltérések is a korpuszban, mert előfordulnak olyan cikkek, amelyek egyértelműen valamely kisebbséghez kötődnek, ám a vizsgált szóalakok előfordulási gyakorisága erre nem utal (pl. Olaszliszka). Olyan esetek is előfordulnak, ahol az érvelés vagy a logikai keret mondja meg, hogy a cikk főtémája valójában a kisebbségi csoport.

Mindenképpen rögzítésre érdemes az a megfigyelés, hogy nem mindig azok a cikkek főtémájúak, ahol a címben megjelenik a kisebbség, illetve fordítva: ahol a címben jelen is van valamelyik minoritás, attól még a cikk nem feltétlenül szól valójában az adott csoportról.

A következőképpen határozom meg azt, hogy egy cikket fő- vagy melléktémájúnak minősítek-e az adott kisebbség szempontjából: a főtémájú cikkek azok, amelyek döntően a kisebbségről szólnak. Ha a kategorizálásnál több témakategória is szóba jöhet, akkor a dominánsabb kategóriát választom főkategóriaként. Ezzel biztosítható, hogy minden sajtótartalom csak egyetlen kategóriába tartozzon, s csak egyszer számítson. A melléktémájú cikkekhez a kisebbséghez kapcsolódó szövegtartalom alapján rendelem hozzá a kategóriát. Azaz itt nem a cikk egésze a mérvadó, hanem csak a kisebbségre utaló tartalom.

A cikk témája szerint mind a három kisebbségnél más kategóriákat vettem fel, annak érdekében, hogy azok a leginkább idomuljanak az adott kisebbséggel kapcsolatosan 2008 első negyedévében megjelent cikkek témaeloszlásához.

A cigánysággal kapcsolatban a következő kategóriákat (6) vettem fel: cigányok által elkövetett bűncselekmények; cigányok sérelmére elkövetett bűncselekmények;

kultúra; politika, kisebbségi önkormányzat; Magyar Gárda; egyéb.

A zsidósággal kapcsolatban a következő kategóriákat (6) vettem fel: izraeli–

palesztin viszony; holokauszt, megemlékezés, Auschwitz; kultúra; vallás; Izrael; egyéb.

A homoszexuálisokkal kapcsolatban a következő kategóriákat (6) vettem fel:

azonos neműek házassága, regisztrált élettársi kapcsolat; melegfelvonulás; egészségügy (betegségek); Szetey Gábor; jogalkotás (egyenjogúság); egyéb.

Ez a választás mindenképpen önkényes, hiszen meg lehetett volna határozni más vizsgálati szempontokat (vagy más vizsgálati szempontokat is). A kategóriaválasztást az elemzés időtartamára eső politikai események tematikája és a megvizsgált hírek témadominanciája határozta meg. A kiválasztásban szerepet játszott továbbá az is, ha valamely téma szerepét, súlyát kifejezetten meg akartam vizsgálni a sajtótermékekben.

Minden írás, ami az első öt kategóriában nem kap helyet, az „egyéb” csoportba fog

tartozni. Ezzel a – meglátásom szerint többé-kevésbé kezelhető – 5+1 kategóriás elemzéssel biztosítható, hogy a kutatás nem vész el a részletekben, nem lesz túl szerteágazó, s hogy a figyelem megmaradhat azokon a fókuszpontokon, amelyek napjainkban kurrensek a cigánysággal, a zsidósággal és a homoszexuálisokkal kapcsolatban.

A fentiek alapján vizsgálom egyfelől, hogy az egyes kisebbségekről átlagosan hány hír szól, hogy mely szófordulatok, szókapcsolatok fordulnak elő az egyes lapokban (kvantitatív rész), másfelől vizsgálni kívánom az uralkodó diskurzust, kontextust (kvalitatív rész).

Vizsgálom továbbá, hogy az egyes lapokban megjelent cikkek témája és mennyisége milyen összefüggést mutat az MTI által a vizsgált időszakra vonatkozóan kiadott közlemények számával és tartalmával. Ennek a vizsgálatához természetesen szükség volt a 2008. január 1-je és 2008. március 31-e között kiadott MTI-közlemények összegyűjtésére is.

A jelenkori tanulmányok a kvantitatív és kvalitatív módszerek, illetve eszközök szimultán használatának kívánalmát rögzítik. Ennek előnye, hogy a nem explicit tartalmak, összefüggések is vizsgálhatóvá válnak. Mint ahogyan azt BERELSON

megfogalmazza: „A tartalomelemzés a kommunikáció manifeszt tartalmának objektív, szisztematikus és kvantitatív leírására szolgáló kutatási technika” (idézi MÓRÉ 2010).

Egy másik definíció szerint a tartalomelemzés tulajdonképpen nem más, mint az az eljárás, „amelynek során közlemények törvényszerűen visszatérő sajátságai alapján olyan következtetéseket vonunk le, amelyek a közleményben nyíltan kimondva nincsenek” (idézi TRÖMBÖCZKY 2006: 72).

Én munkám során az általam meghatározott szempontokra fókuszálva vizsgálom a cikkek kvalitatív jellegét, s végzek tartalomelemzést. A vizsgálatom esetében ez az explicit megjelenő tartalmakon nyugszik. Hogyha a tartalomelemzés leírására a berelsoni definíciót fogadjuk el, akkor elmondható, hogy a vizsgálatom tartalomelemzés, azonban ha a másik definíciót tartjuk mérvadónak, akkor le kell szögezni, hogy az általam elvégzett kvalitatív elemzés nem azonos a klasszikus tartalomelemzéssel, tekintettel arra, hogy vizsgálatom a látens tartalmakra nem irányul.

A disszertáció most következő fejezetei azt a logikát követik, hogy – az MTI-sajátosságok lejegyzését követően – előbb a napi-, majd a hetilapok cikkeiről szólok, méghozzá a cigányság, a zsidóság, végül a homoszexuálisok sorrendjében. Ezen

tapasztalatok birtokában fogok összegző megállapításokat tenni arról, hogy az adott sajtótermék kisebbségeket érintő nyelvhasználatának milyen sajátosságai vannak.

Elemzésem során a cigánysággal kapcsolatban 606, a zsidósággal kapcsolatban 473, a homoszexuálisokkal kapcsolatban 105 cikket vizsgálok meg, ami összesen 1184 sajtócikk elemzését jelenti. Ezt egészítik ki az összegyűjtött MTI-közlemények.

Ezek között van 43 olyan cikk, amely két vagy akár mind a három kisebbséghez is kötődik. Ezeket az írásokat nem tekintem duplikációnak (s ily módon az összes cikkszámot sem csökkentik) a következőben részletezett okok miatt. Először is mind a három kisebbségnél más kulcsszavak előfordulási gyakoriságát vizsgálom meg, amelyek között a három minoritásnál nincsen azonos. Emiatt a találatszám nem is torzul. Másodszor: a szövegkörnyezet és a kontextus az egyes kisebbségeknél eltérően értelmezhető ugyanazon szövegnél, ami külön-külön vizsgálati szempontot jelent.

Végül: az egyes kisebbségek eltérő súllyal szerepelhetnek ugyanabban a cikkben, ami befolyásolja azt az elemzési szempontot, hogy az adott minoritás főtémaként van-e jelen abban a cikkben, vagy szerepe csak érintőleges.

A közös 43 cikk a következő: A farizeusoknak abba kellene hagyni az aggódást (cigány, zsidó); A holokauszt áldozataira emlékeztek Auschwitzban (cigány, zsidó);

Állami kitüntetések március 15-e alkalmából (cigány, zsidó); Álságos, hiteltelen aggódás (cigány, zsidó); Antidogma: Kartácsok (cigány, zsidó); Átértékelődő multikulturalizmus (cigány, zsidó); Az Európai Emberi Jogi Bíróság ítélete a szegregált oktatásról - Az ostravai tizennyolcak (cigány, homoszexuális); Az MSZP szerint nem helytállóak az államfő jogi érvei (cigány, zsidó); Bíróság előtt a háromszázmilliós csalás ügye (cigány, zsidó); Boldogan magyar (cigány, zsidó, homoszexuális); Botrány a gárda tárgyalásán (cigány, homoszexuális); Botrányok az Anglikán Egyházban (zsidó, homoszexuális); Börtön helyett bujkál a volt OCÖ-vezető (cigány, zsidó);

Demszky Gábor: A Fidesz a felelős a nyilas mozgalomért (cigány, zsidó, homoszexuális); Emlékművek a náci időkben üldözött romáknak, melegeknek (cigány, homoszexuális); Fecsegő felszínen mozgó mese (cigány, zsidó); Flódnival a félelem ellen (zsidó, homoszexuális); Gaug, Csepeli, Hajdú (cigány, zsidó); Gyurcsány újra blogol (cigány, zsidó); Hatvanhárom éve szabadult fel Auschwitz (cigány, zsidó);

Jönnek az iszlamofasiszták (cigány, zsidó); Képíró ellen eljárást sürget a Wiesenthal Központ (cigány, zsidó); Kordonok, rohamrendőrök a Petőfi-szobornál (cigány, zsidó);

Kórusban rasszistáz az MSZP és az OCÖ (cigány, zsidó); Kották lakat alatt (cigány, zsidó); Kritika Gyurcsány kormányának (cigány, zsidó); Kultiplex: zárófesztivál

(cigány, zsidó); Másnak más a más - A politikai korrektség a sajtó hétköznapjaiban (cigány, zsidó); Mi a bajunk egymással? (cigány, zsidó); Nemzet a célkeresztben (cigány, zsidó, homoszexuális); Neonácik a Hősök terén: helyszíni riport (cigány, zsidó, homoszexuális); Olaszliszka öreg hídja (cigány, zsidó); Osztrák kárpótlás: bíróság előtt a háromszázmilliós csalás (cigány, zsidó); Pajeszkonjunktúra - A KDNP „izraelita műhelyéről” (zsidó, homoszexuális); SZDSZ: a sikertelen hiteltelenség éve (cigány, homoszexuális); Szélsőjobboldali terrorveszély Magyarországon? (cigány, zsidó);

Szombati zsidózás az avatás után (cigány, zsidó); Titokban egyeztek meg (cigány, zsidó); Toroczkai László elemezte a 12 pontot (cigány, zsidó); Tömegoszlatás: súlyos összecsapások a belvárosban (cigány, zsidó); Utak az elmúlt időbe (cigány, zsidó);

Vámpirológia (cigány, zsidó, homoszexuális); Zsidózás kontra intellektuális lincskampány (cigány, zsidó).

A fentiek között 38 cikk van, amelynél két kisebbség érintett, s 5, amely esetében mind a három. Emellett volt két olyan eset is, amikor a cikk címe, tartalma és megjelenési dátuma ugyanaz, ugyanarról a kisebbségről (zsidóság) is szól, de eltérő lapokban jelent meg az írás. Mivel mind a két cikket az MTI jegyzi, feltételezhető a teljesen szöveghű átvétel. Ezek a következők: Hamis volt a farkasos holokauszt-történet (HVG, Népszava); Hiányolják a kiegészítő normatívát az egyházi kórházak (HVG, Népszava).