• Nem Talált Eredményt

A cigánysággal kapcsolatos írások nyelvezete a HVG-ben

8. A vizsgált sajtótermékek

8.2. A vizsgált hetilapok

8.2.1. HVG

8.2.1.1. A cigánysággal kapcsolatos írások nyelvezete a HVG-ben

A HVG-ben a cigánysággal kapcsolatban összesen 96 írás jelent meg 2008 első negyedévében. Ebből 32 esett januárra, 29 februárra és 35 márciusra, ami azt jelenti, hogy ennek a kisebbségnek az ügyei nagyjából egyenletesen voltak napirenden.

Talán első ránézésre szokatlan egy hetilaptól, hogy szinte minden 3-4. nap jelentet meg tartalmat, azonban tekintettel arra, hogy online felülete is van az újságnak, amely folytonosan friss információkat szolgáltat, valójában kevéssé viselkedik másképpen, mint egy napilap. Sőt egyes napilapokkal összevetve sokkal több írást prezentált a vizsgált időszakban. Volt olyan nap/lapszám, amikor/amelyben 8 cikk is napvilágot látott. A HVG-beli, cigánysággal kapcsolatos cikkek eloszlását mutatja a 14.

ábra.

A 96 írás között 22-t találunk (22,9%), ahol a címben is megjelenik a cigány vagy a roma szó. Ezek a következők: Két településen támadtak romákra bőrfejűek Szlovákiában; Gyurcsány a cigányok integrációja mellett; Romaügyek: Csehországban bírálat, Szlovákiában fenyegetés; Cigány nőket vertek meg Szigetváron; Emlékművek a náci időkben üldözött romáknak, melegeknek; Romániai cigányok perlik a londoni bulvárt; Vásárhelyen már nincs cigány iskola; Uniós romastratégia; Rangos díj magyar roma művészeti szakembernek; Halmozottan hátrányos helyzetben a cigány oktatási programok; Romák a fizetős egészségügyi rendszerben; „Kedves roma barátom, barátaink!” - lapbezúzás egy cikk miatt; Kiégett egy roma képviselő háza Tiszaroffon;

Romák megakadályozták a gárdisták tagtoborzóját; A Magyar Nemzet és a cigányok;

Kanada újra csábítja a romákat; Magyar cigányokról jelent meg családregény Londonban; Gyurcsány: nem tűrjük a romaellenességet; Kanadába készülnek a mohácsi romák; Nem vette fel a roma takarítónőket, megbüntették; Roma gyerekek szocializációja: „anyuka úgyis otthon van”; Romapedellus-program Ózdon.

Más címekben a Jászladány, a Magyar Gárda, Kerepes, az FCÖ vagy az OCÖ lehet a téma szempontjából orientáló jellegű. Az időszak cikkei közül a Magyar Gárda 11-nek a címében jelenik meg, ami relatíve hangsúlyos megjelenésként értelmezhető.

Az írások közül többnek nincs szerzője, s ezek majdnem pontosan felét, 47-et jegyez a hvg.hu vagy az MTI.

Ha megnézzük a HVG és az MTI cikkcímeit, akkor 14-et találni, amely szó szerint vagy szinte szó szerint azonos. Ez ugyan még nem magyarázza azt, hogy 43 esetben találkozunk a cikkeknél MTI megjelöléssel, de jól mutatja a többi laphoz

képesti tendenciát, ugyanis a HVG-beli és az MTI-címek között ennél a lapnál volt a második legnagyobb arányú az átfedés (a legtöbb a Népszavánál fordult elő).

A cigány szó és annak szóalakjai 47-féle változatban, összesen 245-ször fordulnak elő a cikkekben, míg a roma szó és annak származékai 26-féle alakban, összesen 268 alkalommal.

A cigány szóval megjelent alakok a következők voltak: „átlag cigány” (1),

„cigánybűnözés” (3), „cigánybűnözési” (1), „cigánybűnözéssel” (6), „cigánybűnözést”

(1), „cigánybűnözői csoportok terrorjáról” (1), „cigánykérdés megoldása érdekében”

(1), „cigányos” (1), „cigányvonalakat” (1), „erőszakos cigány bűnözőktől” (1), cigány (119) – ebből tulajdonnévként (19), cigány-, a munkás és a nyugdíjas tagozat (1), cigánybűnözés (3), cigánycsalád (1), cigányellenes (4), cigányellenesek (1), cigányellenesség (3), cigányellenessége (1), cigányember (1), cigányfóbia (1), cigánygyűlöletté (1), cigányképe (1), cigányképről (1), cigánykérdésről (1), Cigányliszka (1) – ez tulajdonnévként, cigánymuzsikával (1), cigánynak (1), cigányok (38) – ebből tulajdonnévként 4, cigányokat (8), cigányokkal (2), cigányokként (1), cigányoknál (1), cigányokra (1), cigányokról (5), cigányság (12), cigánysággal (2), cigányságnak (2), cigányságot (5), cigányságról (1), cigánytelepen (1), cigánytelepéről (1), cigánytelepet (1), cigánytelepi (1), cigánytelepre (1), cigányvédők (1), cigányzene (1), cigányzenét (1).

A roma szóval alkotott alakok a következők voltak: roma (147) – ebből tulajdonnévként 7, romaellenességet (3), romafóbia (1), romaholokauszt-kárpótlás (1), romák (66) – ebből tulajdonnévként 1, romákat (19), romaként (1), romákkal (2), romákként (1), romáknak (8), romákra (1), romákra (1), romákról (1), romának (2), romapedellus (1), romapedellus-program (1), romastratégia (1), romastratégiát (1), romát (2), romatelepén (1), romatelepének (1), romaügyek (1), romaügyi (2), Romazsaru (1) – ez tulajdonnévként, Romazsarut (1) – ez tulajdonnévként, romológus (1).

A tudósításokban legtöbbször a cigány (119), a cigányok (38) és a cigányság (12), valamint a roma (147), romák (66) és romákat (19) szóalakok szerepeltek. A szavak között 10-féle, idézőjelbe tett alak található, melyek összes előfordulása 17.

A csak a HVG-ben szereplő szóalakok a következők: „átlag cigány” (1),

„cigánybűnözési” (1), „cigánybűnözést” (1), „cigánybűnözői csoportok terrorjáról”

(1), „cigánykérdés megoldása érdekében” (1), „cigányos” (1), „cigányvonalakat” (1), cigány-, a munkás és a nyugdíjas tagozat (1), cigánycsalád (1), cigányellenessége (1),

cigányfóbia (1), cigánygyűlöletté (1), cigányképe (1), cigányképről (1), Cigányliszka (1), cigánymuzsikával (1), cigányokként (1), cigányoknál (1), cigánytelepéről (1), cigányvédők (1), romafóbia (1), romákként (1), romapedellus (1), romapedellus-program (1), romastratégiát (1), romatelepének (1), romaügyek (1), Romazsaru (1), Romazsarut (1), cigányokról (5).

Találtam olyan szókapcsolatokat is, amelyeket érdemesnek tartottam a mélyebb vizsgálatra. Az „átlag cigány” a következő szövegkörnyezetben fordult elő: „…Mert így az »átlag magyar« épp olyan homályos kategória marad, mint az »átlag cigány«…”38 A „cigányvonalakat” a következő mondatban szerepel: „…a

»cigánybűnözés« visszaszorítására létrejött külön rendőrségi egységeket, az úgynevezett

»cigányvonalakat« is a Kádár-rendszer építette ki és erősítette meg.”39 Így a kontextus ismeretében már érthetővé válik, hogy a szavak mit jelentenek. A cigányfóbia nagyon erős tartalmú szó (gondoljunk csak például az arachnofóbiára). A szövegben ez a Magyar Hírlap cigánysággal kapcsolatos retorikáját bíráló cikkben fordul elő, annak zárómondata, mely így hangzik: „Kár volt visszautasítani, nagyon is ráférne lapjára valamivel több empíria és jelentősen kevesebb cigányfóbia.”40 Figyelemre méltó, hogy ennek a szelídebb párja, a romafóbia is megtalálható az egyik cikkben. A romafóbia ugyanúgy felemásan hat, mint mondjuk a romabűnözés, hiszen egy politikailag korrektebb előtagot egy nagyon súlyos jelentésű, nehéz utótag követ, ami miatt az ember hirtelen nem is tudja, hogy hogyan interpretálja a szót. A Cigányliszka tulajdonnév nyilvánvalóan Olaszliszkára utal, ami játékosságából eredően akár szellemes is lehetne, de mégis inkább érzem bántónak, stigmatizálónak, még akkor is, ha a szándék nem feltétlenül ez volt. Hogyha megnézem, hogy hol és milyen kontextusban fordul elő a szövegben, akkor rögvest világossá is válik a születése: ez a szó Bayer Zsolt egyik 2006. októberi cikkének címe, s a HVG-ben erre csak utalás történik.

Az MTI-hírek eloszlása az egyes hónapokban 84-84-108 volt. Ehhez a HVG cigánysággal kapcsolatos megjelenései a következőképpen viszonyulnak: 32-29-35.

Az MTI és a HVG címeinek kulcsszavait tartalmazza az alábbi táblázat, amelyben az azonos témákat félkövérrel szedve jelöltem.

38 HVG, 2008.02.02., Pócsik Andrea, Átértékelődő multikulturalizmus

39 HVG, 2008.01.05., Zádori Zsolt, Érpatak és patak vér

40 HVG, 2008.03.18., A Magyar Nemzet és a cigányok

Az MTI

cikkcímeinek kulcsszavai

A HVG

cikkcímeinek kulcsszavai

2008. január

Devecser

Egyenlő Bánásmód Hatóság Farkas Flórián

holokauszt integráció Jászladány Jobbik

kulturális hírek Magyar Gárda Nemzeti Őrsereg OCÖ

romák elleni támadás szegregált oktatás uniós roma stratégia

bűnözés Devecser esélyegyenlőség foglalkoztatás integráció kulturális hírek Magyar Gárda Nemzeti Őrsereg oktatásügy politika

romák elleni támadás

2008. február

Devecser esélyegyenlőség FCÖ

Kerepes

kisebbségi önkormányzati választások konferenciák

kulturális hírek Magyar Gárda OCÖ

romák házainak feldúlása romastratégia

szegénység szegregáció

Babócsa egészségügy foglalkoztatás Jászladány Kerepes

kulturális ügyek Magyar Gárda Mohácsi Viktória oktatás

szavazatvásárlás uniós romastratégia

2008. március

bűnözés FCÖ Jobbik Kanada

kisebbségi önkormányzat Kolompár Orbán

kulturális hírek Magyar Gárda OCÖ

országgyűlési ügyek rendbontás, atrocitás romák házaira támadás szegregáció

tanárbántalmazás

emberi jogok FCÖ

Kanada

kisebbségi önkormányzat kultúra

Magyar Gárda multikulturalizmus munkaügy

oktatás politika

roma ház felgyújtása romaellenesség tanárverés

Mint ahogyan a címekből kiderül, az MTI és a HVG címtartalmainak (havi) közös elemei a következők: Devecser, integráció, kulturális hírek, Magyar Gárda, Nemzeti Őrsereg, romák elleni támadás, Kerepes, romastratégia, FCÖ, Kanada, kisebbségi önkormányzat, romák házaira támadás, tanárbántalmazás.

Vannak olyan kulcsszavak, illetőleg témák, amelyek a lapok közül csak a HVG címeiben jelennek meg: egészségügy, emberi jogok, Mohácsi Viktória, multikulturalizmus.

A HVG cikkeinek mélyebb elemzése kapcsán elmondható, hogy a cigánysággal kapcsolatos 96 írás közel felében, 43-ban jelenik meg a kisebbség főtémaként (44,8%).

Ezen tudósítások terjedelme 74 és 3128 szó között változik. A 43 cikkből relatíve kevés, 8 olyan van (18,6%), amelyben a kisebbség aktív szerepű (azaz ők maguk vagy a képviselőjük megszólal). 34 cikkben úgy írnak a kisebbségről, hogy a véleményük nem tükröződik.

A 96 cikk az alábbi főbb kulcstémák, kulcsszavak, illetőleg kulcsszemélyek köré szerveződik. Az írásokban előforduló kulcsszemélyek a következők: ifj. Bogdán János, Kállai Ernő, Kolompár Orbán, Szabó János, Veres János, Vona Gábor.

A tudósításokban a következő főbb szervezetek jelennek meg: Jobbik, Lungo Drom, Magyar Gárda, Nemzeti Őrsereg, OCÖ.

Az írásokban előforduló kulcshelyszínek a következők: Babócsa, Devecser, Jászladány, Kanada, Kaposvár, Kerepes, Olaszliszka, Ózd, Tiszaroff.

A cikkekben előforduló főbb témák a következők: foglalkozásügy (romák helyzete, támogatás), kulturális események (díj, fesztivál, film, könyv, hagyomány, emlékmű, zene), külpolitikai ügyek (Szlovákia, Koszovó, Isztambul, Anglia, Olaszország), oktatásügy (digitális tábla, iskolabezárás, oktatók, cigányság esélyei).

Amennyiben a HVG cikkeit megvizsgálom az általam felvett kategóriák függvényében, az alábbi eloszlás tapasztalható:

kategória %

cigányok által elkövetett bűncselekmények 1,04

cigányok sérelmére elkövetett bűncselekmények 8,33

kultúra 8,33

politika, kisebbségi önkormányzat 21,88

Magyar Gárda 13,54

egyéb 46,88

A táblázat mutatószámai alapján elmondható, hogy a kategóriaválasztás ennél a lapnál azt eredményezte, hogy a cikkek közel felét nem lehetett besorolni egyik választott témakörbe sem. A legtöbb hír politikai, kisebbségi önkormányzati tevékenységről szólt (21,88%), s emellett erősen jelen voltak a Magyar Gárdával kapcsolatos írások is (13,54%).