8. A vizsgált sajtótermékek
8.1. A vizsgált napilapok
8.1.1. Népszava
8.1.1.1. A cigánysággal kapcsolatos írások nyelvezete a Népszavában
A Népszavában januárban 30, februárban 29, márciusban 50 releváns cikk jelent meg – összesen 109. A cikkek napi eloszlását a mellékletek között található 5. ábra szemlélteti. Mint ahogyan azon is látható: az egy napra eső, ezzel a kisebbséggel foglalkozó legtöbb cikk 6 volt.
A 109 írásból 22 volt olyan, amelynek a címében is megjelent a cigány kisebbség (20,1%). Ezek a következők: Gyurcsány Ferenc a romák integrációja melletti elkötelezettségét hangsúlyozta; Roma politikusok levélben tiltakoztak Erdő Péter bíboros prímásnál; A politika és a roma szervezetek egyként utasították el a Magyar Gárda akcióját; A cigányértelmiség árulása fájóbb; Cigányellenes a volt agrárminiszter; A Magyar Gárdától való elhatárolódásra szólít fel a baranyai cigány kisebbségi önkormányzat; A roma gyerekek heti kétszer, külön járhattak iskolába; Erős roma lobbi; Konferencia a romák helyzetéről és értékeik megvédéséről; Romaellenes, szélsőjobb milíciaként mutatják be a Gárdát; Feldúlták egy roma család házát Putnokon; Roma vezetők szerint manipuláció és lejáratás a célja a Hír TV felvételeinek;
Elítélte a romáknak élelmiszert osztogató fideszes kampánystábtagot a bíróság;
Tiltakozik a roma lakosság, bezúzták a városi lapot; Roma újságíró-gyakornokok;
Együttműködés a romák és rendőrök között; Több mint hatvanezer büszke cigányember és hozzájuk csatlakozó együttgondolkodó; Kolompár Orbán: kiemelt tisztelet jár a roma nőknek; Roma hősi halottak tiszteletére állítottak emléktáblát a Hadtörténeti Múzeumban; A Beszélő a romák helyzetéről; Tájékoztatná a romákat Kállai; OCÖ:
valódi roma képviseletet.
A cikkekben a következő szavak iránymutatóak még arra nézve, hogy cigány kisebbséggel kapcsolatos témával van dolga az olvasónak: Magyar Gárda, OCÖ, szegregáció, Olaszliszka, Farkas Flórián, Kolompár Orbán, egyenlő bánásmód, vajdaság, rasszista, kirekesztés, etnikai alapú.
Megfigyelhető, hogy a Népszavában 16 címben is szerepelt a Magyar Gárda, ami azt mutatja, hogy ez a lap kiemelten foglalkozott a gárda ügyével, s hogy erős összefonódás van a cigányság és a Magyar Gárda témája között.
Figyelemre méltó, hogy a cikkek elsöprő többségét vagy az MTI vagy a Népszava jegyzi (a 109-ből 99-et), s alig jelenik meg személynévvel vagy monogrammal azonosított cikk. Ez azt is jelentheti, hogy a legtöbb hír átvett, miáltal az kevéssé az újságíró személye által formált, megszerkesztett. A hírügynökségtől egy az
egyben átvett írások jótékonyan hathatnak a megjelentetett cikkszámra is, hiszen azok előállítása nem igényel befektetett energiát és extra ráfordítási időt az újságíróktól.
Azonban megnézve az MTI által megjelentetett híreket, kitetszik, hogy nem átvételről van szó, mégsem találni a cikkek alatt vagy fölött az MTI-től különböző szerzőt.
Ha megnézzük az MTI cikkcímeit, akkor a Népszava és az MTI címei között 23-at találni, amely szó szerint vagy szinte szó szerint azonos. Ez ugyan még nem magyarázza azt, hogy 74 esetben találkoztunk a cikkeknél MTI megjelöléssel, de jól mutatja a többi laphoz képesti tendenciát, ugyanis a Népszava-beli és az MTI-címek között ennél a lapnál volt a legnagyobb arányú az átfedés.
A szóalakok, szóösszetételek igen változatos képet mutatnak a Népszavában. A cigány szó, illetve azok különböző toldalékolt formái 36-féle alakban fordulnak elő, a roma szó és alakjai 19-féleképpen.
A cigány alakok a korpuszban összesen 258-szor találhatóak meg, a roma szóalakok pedig 283-szor. Ezeket ábécérendben, a gyakoriságot feltüntetve a következőkben közlöm: „cigánybűnözés” (1), „cigánybűnözéssel” (5), „cigányellenes megmozdulás” (1), „cigánybűnözésről” (1), „díszcigánymandátumok” (1), cigány (128) – ebből tulajdonnévként 55, cigánybálra (1), cigánybűnözés (2), cigánybűnözésről (5), cigányellenes (7), cigányellenesek (1), cigányellenesnek (1), cigányember (3), cigányértelmiség (2), cigányként (1), cigánykérdésről (1), cigányok (20) – ebből tulajdonnévként 5, cigányokat (6), Cigányokért (4) – az összes előfordulás tulajdonnév, cigányoknak (5), cigányoznak (1), cigányozni (1), cigánypolitika (1), cigánypolitikai (1), cigánypolitikáját (1), cigányprobléma (1), cigányprogramot (1), cigányság (28), cigányságban (2), cigánysággal (3), cigányságnak (6), cigányságot (11), cigányságról (1), cigánytelepek (1), cigányügyi (2) – ebből tulajdonnévként 1, cigányzenekar (1).
A roma szóval alkotott alakok a következők: „roma ügy” (1), roma (182) – ebből tulajdonnévként 16, romaellenes (2), romaellenességet (2), romagondokról (1), romák (51), romákat (17), romaként (1), romakérdéssel (1), romákkal (2), romáknak (8), romákról (2), romáktól (1), romának (2), romaság (1), romatelep (1), romatelepen (1), romaügyi (6), romavigasságra (1).
A roma és a cigány szóalakok összes előfordulása a vizsgált 3 hónap alatt 541.
Kiemelendő, hogy találni idézőjelbe tett szavakat, kifejezéseket, amelyek nem feltétlenül szó szerinti idézetet jelölnek, hanem távolságtartást az adott formától, a leírt tartalomtól. A szavak között 6-féle, idézőjelbe tett alak található, melyek összes előfordulása 10.
A Népszava cikkeiben legtöbbször a cigány (128), cigányság (28) és cigányok (20) szavak fordulnak elő, emellett a roma (182), romák (51) és romákat (17) szerepelt a legnagyobb számban.
Vannak olyan szóalakok is, amelyek csak a Népszavában szerepelnek:
„cigányellenes megmozdulás” (1), „cigánybűnözésről” (1), „díszcigánymandátumok”
(1), cigányellenesnek (1), cigányozni (1), cigányprogramot (1), „roma ügy” (1), romagondokról (1), romakérdéssel (1), romaság (1), cigányértelmiség (2).
Találtam olyan szóalakokat is, amelyeket érdemesnek tartottam a mélyebb vizsgálatra. A romaság-ot atipikusnak vélem, hiszen a kisebbséget döntően a cigányság-gal szokták kifejezni (igaz, én is használom néhány alkalommal jelen munkában ezt az alakot). Talán a romaság szóalak a politikai korrektség jegyében született meg; egyszeri előfordulást okozva a korpuszban. A kontextus érzékenyítő: „A romaság és szegénység ma szorosabban karol egymásba, mint az országban általában.”21 A másik, vizsgálatra érdemes szóalak a lap által idézőjelben használt
„díszcigánymandátumok”. Ezt a szót Kolompár Orbán használta, s a lapban a következő kontextusban jelent meg: „Meg kell teremteni a kisebbségek parlamenti képviseletének rendszerét, és meg kell szüntetni a »díszcigánymandátumok« osztását a jobb- és baloldalon ahhoz, hogy a romáknak valódi országgyűlési képviselete lehessen – jelentette ki az Országos Cigány Önkormányzat elnöke a testület elnökségi ülésén.”22 A szóhasználat erősségét és furcsaságát meglátásom szerint az az elemi és sürgető igény indokolta, hogy a cigányság végre valódi, érdemleges képviselettel kíván rendelkezni.
Mint ahogyan a fejezet elején írtam, a Népszavában januárban 30, februárban 29, márciusban 50, a cigánysággal összefüggő cikk jelent meg. Ha ezt összevetjük az MTI által megjelentetett cikkek számával (84-84-108), akkor a gyakorisági tendencia bámulatos párhuzamosságot mutat.
Amennyiben megvizsgáljuk, hogy milyen kulcsszavak, illetve témák vannak az MTI által megjelentetett cikkek címében, s milyenek a Népszava címeiben, akkor található egyezés, de még érdekesebb, ha az MTI témáit a Népszava cikkeinek valódi tartalmával, kulcsszavaival vetjük össze.
Az alábbi táblázatban a témákat az egyes hónapokon belül ábécérendben tüntetem fel, s az azonos találatokat félkövérrel szedve jelölöm.
21 Népszava, 2008.01.09., MTI, Gyurcsány Ferenc a romák integrációja melletti elkötelezettségét hangsúlyozta
22 Népszava, 2008.03.26., MTI, OCÖ: valódi roma képviseletet
Az MTI
cikkcímeinek kulcsszavai
A Népszava cikkcímeinek kulcsszavai
2008. január
Devecser
Egyenlő Bánásmód Hatóság Farkas Flórián
holokauszt integráció Jászladány Jobbik
kulturális hírek Magyar Gárda Nemzeti Őrsereg OCÖ
romák elleni támadás szegregált oktatás uniós roma stratégia
Farkas Flórián
gyűlöletkeltés, cigányellenesség integráció
Jobbik kitelepítés Magyar Gárda OCÖ
Olaszliszka panasz, tiltakozás politikai ügyek rendőrségi vizsgálat szegregáció
2008. február
Devecser esélyegyenlőség FCÖ
Kerepes
kisebbségi önkormányzati választások konferenciák
kulturális hírek Magyar Gárda OCÖ
romák házainak feldúlása romastratégia
szegénység szegregáció
cigányellenesség félelem
Kerepes
kisebbségi önkormányzat konferencia
lobbi
Magyar Gárda munkalehetőségek oktatásügy
ösztöndíj rasszizmus roma vezetők
romák házai elleni erőszak stratégia
szavazatvásárlás vajda
2008. március
bűnözés FCÖ Jobbik Kanada
kisebbségi önkormányzat Kolompár Orbán kulturális hírek Magyar Gárda OCÖ
országgyűlési ügyek rendbontás, atrocitás romák házaira támadás szegregáció
tanárbántalmazás
Farkas Flórián gyújtogatások Jobbik
Kolompár Orbán kulturális ügyek Magyar Gárda munkaerőpiac OCÖ
rasszizmus rendőrségi ügyek szavazatvásárlás szegregáció
Mint ahogyan a címekből kiderül, az MTI és a Népszava címtartalmainak (havi) közös elemei a következők: Farkas Flórián, integráció, Jobbik, Kerepes, kisebbségi önkormányzat, Kolompár Orbán, konferencia, Magyar Gárda, OCÖ, romák házainak feldúlása, romastratégia, szegregáció.
Vannak olyan kulcsszavak, illetőleg témák, amelyek a lapok közül csak a Népszava címeiben jelennek meg: cigányellenesség, gyűlöletkeltés, kitelepítés, lobbi, panasz, tiltakozás, vajda.
A lap cikkeinek mélyebb elemzése kapcsán elmondható, hogy a cigánysággal összefüggő 109 írás közül 69-ben jelenik meg a kisebbség főtémaként (63,3%). Ezen cikkek terjedelme 66 és 1831 szó között változik. A 69 cikkből éppen az egyharmad, 23 olyan, amelyben a kisebbség aktív szerepű (azaz ők maguk vagy a képviselőjük megszólal, illetőleg hivatkoznak álláspontjukra). 46 cikkben úgy írnak a kisebbségről, hogy a véleményük nem tükröződik.
A 109 írás jól láthatóan néhány főbb kulcstéma, kulcsszó, illetőleg kulcsszemély köré szerveződik. A cikkekben előforduló kulcsszemélyek a következők: ifj. Bogdán János, Farkas Flórián, Horváth Aladár, Kállai Ernő, Kolompár Orbán, Mohácsi Viktória, Szabó János, Szögi Lajos, Veres János, Vona Gábor.
A tudósításokban a következő főbb szervezetek fordulnak elő: FCÖ, Gój Motorosok Egyesülete, Jobbik, Lungo Drom, Magyar Gárda, Nemzeti Őrsereg, OCÖ.
A cikkekben előforduló kulcshelyszínek a következők: Babócsa, Devecser, Jászladány, Kanada, Kaposvár, Kerepes, Olaszliszka, Putnok, Tiszaroff.
Az írásokban előforduló főbb témák a következők: cigányok által elkövetett bűncselekmények (cigánybűnözés, pedagógusok elleni atrocitás, gyermekkorúak bűntettei), cigányok elleni bűntettek (gyújtogatás, házfeldúlás, falfirkálás), egészségügy (vizitdíj, romatelep), felzárkózás, foglalkozásügy (munkahelyteremtés), integráció, kisebbségi önkormányzatok, kulturális események (díjátadás), politikai hírek (önkormányzati választások, sikkasztás, szavazatvásárlás), oktatásügy (szegregáció).
Amennyiben a Népszava cikkeit megvizsgálom az általam felvett kategóriák függvényében, az alábbi eloszlás tapasztalható:
kategória %
cigányok által elkövetett bűncselekmények 4,59
cigányok sérelmére elkövetett bűncselekmények 10,09
kultúra 4,59
politika, kisebbségi önkormányzat 22,02
Magyar Gárda 31,19
egyéb 27,52
Látszik, hogy a Népszavában a legtöbb hír a Magyar Gárdával kapcsolatos (31,19%), s a második legtöbb cikk politikai eseményről, kisebbségi önkormányzat tevékenységéről tudósít (22,02%). Mindez kiválóan alátámasztja azt a tapasztalatot,
hogy a cigányság mint téma erősen átpolitizált, illetőleg: a Magyar Gárda politikai színrelépése erősen hat a kisebbségre.