8. A vizsgált sajtótermékek
8.1. A vizsgált napilapok
8.1.2. Magyar Nemzet
8.1.2.2. A zsidósággal kapcsolatos írások nyelvezete a Magyar Nemzetben
A legtöbb hír politikai eseményről, kisebbségi önkormányzat tevékenységéről tudósít (29,48%), a második legtöbb írás pedig – nem számítva az „egyéb” kategóriát – a cigányok által elkövetett bűncselekményekről számol be. Ez azt mutatja, hogy a Magyar Nemzet előszeretettel kriminalizálja a cigányságot. Ez visszás újságírói gyakorlat, hiszen – emlékezzünk rá –: már 1997-ben ombudsmani állásfoglalás szorgalmazta, hogy a bűnügyekkel összefüggésben az etnikai hovatartozás ne kerüljön elő. A Magyar Nemzet pedig nemhogy ezt nem tartja szem előtt, hanem kifejezetten minden alkalmat megragad arra, hogy a bűnözést hangsúlyozza a cigánysággal kapcsolatban.
A HVG hosszasabb írást közölt A Magyar Nemzet és a cigányok28 címmel (HVG 2008), amely beszámol arról, hogy az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) vizsgálatot kért az Országos Rádió és Televízió Testülettől (ORTT), a kisebbségi ombudsmantól és a Magyar Újságírók Szövetségének (MÚOSZ) Etikai Bizottságától.
Az indok a romákkal kapcsolatos előítéletes ábrázolás, amely a Magyar Nemzetben tapasztalható. Ennek apropójából a HVG megvizsgálta a 2008. január 1-je és március 10-e között megjelent – azaz az én vizsgálati intervallumommal majdnem teljesen egybeeső – Magyar Nemzet-lapszámokat. Mint írják: „113 cikket találtunk, amelyekben a szereplők hangsúlyosan romákként/cigányokként jelennek meg.” Hozzáteszik: „A legtöbb közülük – 45 cikk – valamilyen bűnügyi híradás, a kriminalitással kapcsolatos írás, s anélkül hogy előre szaladnánk, tapasztalataink szerint sok közülük cigány elkövetőkkel, olykor nevesítve a »cigánybűnözéssel« foglalkozik.”
szervezetek; Zsidó kárpótlás: új fejezet; Izraelita műhely alakul a Kereszténydemokrata Néppártban; Izraelita magyarok a KDNP-ben; UNESCO: Gondok vannak a pesti zsidó negyeddel; Meg lehet-e menteni a pesti zsidó negyed építészeti arculatát?; 1848 zsidó hőseire emlékeztek a Dohány utcában; Rombolás folyt a zsidó negyedben; A katolikus egyház nem térít a zsidóság körében.
Emellett vannak olyan címek, amelyek a Jeruzsálem, az Izrael, a Gáza, az Auschwitz, a holokauszt, a rabbi, az antiszemita vagy a Mazsihisz szavakat tartalmazva vetítik előre a cikk témáját, témakötődését.
A cikkek majdnem pontosan egyharmadánál jelenik meg az MTI vagy az MNO szerzőként; a többi tartalmon számos újságíró osztozik.
A zsidósággal kapcsolatban is jellegzetesség, hogy a Magyar Nemzet átvesz tartalmakat más lapoktól (pl. Népszabadság).
A zsidó szót tartalmazó szóalakok száma 51, az izraeli vagy Izrael szavakkal alkotott különböző alakok száma pedig közel a fele: 23. Az összes szóalak, ami a zsidó szót vagy annak származékát tartalmazza 581, az izraelitával kapcsolatos előfordulások száma pedig 458. Ez együttesen 1039 előfordulást eredményez. Ez a Magyar Nemzetet – ugyanúgy, ahogyan a cigányság esetében is így történt – első helyre sorolja mind a szóalakok változatosságát, mind összes előfordulási számát tekintve.
A zsidó szóval alkotott szóalakok a következők: „díszzsidózására” (1), „síró zsidókkal teli vagonokat” (1), „zsidó államnak” (1), „zsidó és demokratikus” (1),
„zsidó” (1), „zsidó-judeokrata zsurnaliszták” (1), „zsidók” (1), „zsidókérdés” (2),
„zsidókkal” (1), lezsidózta (1), zsidó (362) – ebből tulajdonnévként 38, zsidóból (1), zsidóellenes (1), zsidóellenesnek (1), zsidóirtó (1), zsidók (78) – ebből tulajdonnévként 1, zsidókat (15), zsidókból (1), zsidóké (4), zsidóként (1), zsidókérdés (3), zsidókét (1), zsidókhoz (1), zsidókkal (4), zsidóknak (11), zsidóknál (1), zsidókra (2), zsidókról (2), zsidómentő (1), zsidónak (2), zsidóság (37), zsidóságának (1), zsidósággal (7), zsidóságnak (4), zsidóságon (1), zsidóságot (4), zsidót (8), zsidótörvény (1), zsidótörvények (1), zsidótörvényeket (1), zsidótörvényt (1), zsidóüldözésbe (1), zsidóüldözések (1), zsidóval (1), zsidózás (2), zsidóznak (1), zsidózni (1), zsidózókat (1), zsidózott (1), zsidózták (1), zsidóztam (1).
Az Izrael, izraelita szavakkal alkotott szavak a következők: Izrael (119), Izrael-barát (1), Izrael-Izrael-barátsága (1), Izraelbe (20), Izraelben (26), Izraelből (3), Izrael-ellenes (1), Izraelért (1), izraeli (202) – ebből tulajdonnévként 6, izraeliek (18), izraelieket (3), izraelieknek (1), izraelit (1), izraelita (13) – ebből tulajdonnévként 1,
izraelitáknak (1), izraelivel (1), Izraellel (7), Izraelnek (11), Izrael-párti (1), Izraelre (3), Izraelről (1), Izraelt (20), Izraeltől (3).
A fentiek közül legtöbbször a zsidó (362), a zsidók (78) és a zsidóság (37), az izraeli (202), az Izrael (119) és az Izraelben (26) szavak fordultak elő a kisebbséggel összefüggésben. A szavak között 9-féle, idézőjelbe tett alak található, melyek összes előfordulása 10.
A csak a Magyar Nemzetnél előforduló szavak a következők: „díszzsidózására”
(1), „síró zsidókkal teli vagonokat” (1), „zsidó államnak” (1), „zsidó és demokratikus”
(1), „zsidó” (1), „zsidó-judeokrata zsurnaliszták” (1), „zsidók” (1), „zsidókkal” (1), lezsidózta (1), zsidóellenesnek (1), zsidóirtó (1), zsidókét (1), zsidóságon (1), zsidótörvényeket (1), zsidóüldözésbe (1), zsidózókat (1), zsidóztam (1), Izrael-barát (1), Izrael-barátsága (1), Izraelért (1), Izrael-párti (1), zsidóké (4).
Találtam olyan szóalakokat, szókapcsolatokat is, amelyeket érdemesnek tartottam a mélyebb vizsgálatra. A „díszzsidózására” szóalak egy MSZP-re utaló szövegkörnyezetben szerepel: „Felhívta a figyelmet Pásztor Tibor V. kerületi szocialista frakcióvezető »díszzsidózására…«„.29 Ebből a kontextusból nem derül ki, hogy mi is értendő ezen. A „zsidó-judeokrata zsurnaliszták” alak – népszabadsági forrásokra hivatkozva – a következő összefüggésrendszerben fordul elő: „Egyébként – állapítja meg az egyházvezető – a »holokausztmítoszt« amerikai »zsidó-judeokrata zsurnaliszták« ötlötték ki – írja a napilap.”30 Ez a mondat kifejezetten antiszemita és igen bántó a zsidó kisebbségre nézve. Mint ahogyan más lap esetében már kitértem rá:
számomra szokatlan a zsidómentő szóalak, de mivel nem egyedi előfordulásról van szó, lehetséges, hogy csak az én fogalmazási gyakorlatom használná inkább a „zsidókat mentő” vagy „zsidókat megmentő” alak valamelyikét. Ugyanezen analógiával a zsidóirtó szó is lehetne két szóban írva „zsidókat irtó” alakban.
A zsidósággal kapcsolatban kiadott MTI-hírek száma januárban 129, februárban 91, márciusban pedig 136 volt. Ehhez a Magyar Nemzet-beli hírek 58-70-85-ös eloszlása csak annyiban hasonul, hogy mind a kettő esetében a legtöbb hír márciusban jelent meg.
Az MTI és a Magyar Nemzet címeinek kulcsszavait tartalmazza az alábbi táblázat, amelyben az azonos témákat félkövérrel szedve jelöltem.
29 Magyar Nemzet, 2008.02.07., Joó István, Zsebők Csaba, Kórusban rasszistáz az MSZP és az OCÖ
30 Magyar Nemzet, 2008.02.01., MNO, Ördögűzők, antiszemiták?
Az MTI
cikkcímeinek kulcsszavai
A Magyar Nemzet cikkcímeinek kulcsszavai
2008. január
Anna Frank Auschwitz egyházi ügyek Gázai övezet Hamász holokauszt Izrael
izraeli–palesztin viszony Jeruzsálem
keresztény-zsidó viszony Közel-Kelet
kulturális hírek Magyar Gárda Mazsihisz
neonácizmus, szélsőjobb Tom Lantos
zsidó negyed
antifasizmus Auschwitz egyházi ügyek Gáza
Hamász holokauszt Izrael Jeruzsálem Közel-Kelet OCÖ palesztinok Raoul Wallenberg
2008. február
Abbász Anna Frank antiszemitizmus Ciszjordánia díjátadás Gáza Hezbollah holokauszt Izrael
KDNP - izraelita műhely kulturális hírek
Magyar Gárda megemlékezés oktatás
Raoul Wallenberg Tom Lantos tudományos hírek Wiesenthal Központ zsidó negyed
zsidó temető megrongálása
antiszemitizmus egyházi ügyek Gárda
Gáza Hezbollah Izrael kárpótlás
kulturális események nyilas mozgalom OCÖ
oktatás Olaszliszka palesztin ügyek rasszizmus szélsőjobboldal vallás
zsidó temető megrongálása
2008. március
antiszemitizmus Auschwitz
Bayer Zsolt írása elleni tiltakozás Ciszjordánia
emigráció Gáza Hamász holokauszt Izrael Jeruzsálem jogi ügyek Közel-Kelet kulturális hírek Mazsihisz merénylet
Abbász
antiszemitizmus Auschwitz Ciszjordánia emberi jogi ügyek emlékezés
Gáza holokauszt Izrael Jeruzsálem KDNP-izraeliták Közel-Kelet kulturális ügyek Mazsihisz rabbik
palesztin-izraeli viszony rabbi
Szíria
vallási ügyek zsidó temető
szélsőségesek vallás
zsidó negyed
Mint ahogyan a címekből kiderül, az MTI és a Magyar Nemzet címtartalmainak (havi) közös elemei a következők: antiszemitizmus, Auschwitz, Ciszjordánia, egyházi ügyek, Gáza, Hamász, Hezbollah, holokauszt, Izrael, Jeruzsálem, Közel-Kelet, kulturális események, Mazsihisz, oktatás, rabbik, vallás, zsidó temető megrongálása.
Vannak olyan kulcsszavak, illetőleg témák, amelyek a lapok közül csak a Magyar Nemzet címeiben jelennek meg: antifasizmus, emberi jogi ügyek, nyilas mozgalom, OCÖ, Olaszliszka.
A Magyar Nemzet cikkeinek mélyebb elemzése kapcsán elmondható, hogy a zsidóságot érintő 213 írás közül 106-ban jelenik meg a kisebbség főtémaként (49,8%).
Ezen írások terjedelme 16 és 4024 szó között változik. A 106 cikkből csak 8 olyan, amelyben a kisebbség aktív szerepű (azaz ők maguk vagy a képviselőjük megszólal, vagy hivatkoznak álláspontjukra), vagyis 92,4%-ban passzív ábrázolásról van szó.
Amennyiben a Magyar Nemzet cikkeit megvizsgálom az általam felvett kategóriák függvényében, az alábbi eloszlás tapasztalható:
kategória %
izraeli–palesztin viszony 15,49
holokauszt, megemlékezés, Auschwitz 9,86
kultúra 8,45
vallás 10,80
Izrael 13,15
egyéb 42,25
A legtöbb írás – vegyes témája okán – az „egyéb” csoportban kapott helyet, de a kategóriába sorolt cikkek legtöbbje (15,49%) az izraeli–palesztin viszony aktuális állapotáról írt (béketárgyalások, támadások). Ettől kevéssé maradtak el az egyéb összefüggésben Izraelről szóló írások (13,15%). A lapban magas a vallással foglalkozó cikkek aránya is (10,8%).
8.1.2.3. A homoszexuálisokkal kapcsolatos írások nyelvezete a Magyar Nemzetben