A cigánysággal kapcsolatos írások nyelvezete a Magyar Hírlapban

2008 januárjában 12, 2008 februárjában 9, 2008 márciusában 10 cikk volt, amely főtémaként a cigánysággal foglalkozott vagy érintőlegesen összefüggésbe hozható a romákkal. Ez – az összesen 31, egy negyedév alatt mutatkozó megjelenés – nagyjából egyenlő eloszlást jelent az egyes hónapokra nézve; a hónapok között mutatkozó eltérések semmiképpen sem tekinthetők kiugrónak. A 31 megjelenés 3 hónapra vetítve egyúttal azt is jelenti, hogy átlagosan nagyjából minden 3. napra jut egy

cikk, azonban a szórás nem egyenletes: vannak napok, amelyekre 2 vagy 3 sajtómegjelenés is esik, illetőleg vannak hosszabb periódusok a cigány kisebbségről szóló írások megjelentetése nélkül. Cigánysággal kapcsolatos tartalom összesen 22 napon jelent meg. A cikkek napi eloszlását a mellékletek között található 11. ábra szemlélteti.

A 31 tudósításból 7 volt olyan, amelynek a címében is megjelent a kisebbség, így az esetek 22,6%-ában az olvasó már első ránézésre, felületes rápillantással is tudhatja, hogy az a hír a cigányságról szól. Ezek a következők voltak: Negyven roma család kap szociális lakást; Politikai pórázon rángatják a cigány vezetőket; Sötét jövő a romák és képviselőik előtt; Igenre buzdít a roma vezető; Zala megyei romák szerint nem a levesről kell szavazni; Kanadába készülnek a romák; Ismét több száz roma készül a vakvilágba.

A fentiekben jelölt címek mellett vannak olyanok is, amelyek nem tartalmazzák sem a cigány, sem a roma szóalakot, ám az mégis – bizonyos kulcsszavak okán – árulkodó a témájára nézve. Ezek a következők: gój motorosok, Jászladány, Farkas Flórián, Magyar Gárda, kisebbségi.

A szerzőket nézve megjegyzendő, hogy 12 esetben szerző feltüntetése nélküliek a cikkek, 6 esetben monogrammal jelölt az írás, s csak a többi (13) találathoz tartozik – 8 különböző – teljes név.

Ami a szóalakokat illeti: a cigány szó, illetve annak származékai 27-féle (ragozott, jellel ellátott vagy összetett szavas) alakban, összesen 144-szer fordulnak elő: áldíszcigányt (1), cigány (61) – ebből 8 tulajdonnévként, cigányait (3), cigánybűnözés (2), cigánybűnözéssel (1), cigányellenesség (1), cigánykérdésnek (1), cigánynak (1), cigányok (14), cigányokat (1), cigányokkal (4), cigányoknak (3), cigánypolitika (1), cigánypolitikai (2), cigányról (1), cigányság (24), cigányságért (1), cigánysággal (5), cigánysághoz (1), cigányságnak (6), cigányságot (2), cigányságról (1), cigányságtól (3), cigányt (1), cigányverés (1), cigányvezér (1), vándorcigányok (1).

Mint látható, a gyakorisági skálán az első három helyen a cigány (61), cigányság (24) és cigányok (14) alakok állnak. Ezen szavak dobogós helye a lehető legtermészetesebbnek hat.

Figyelemre méltó a cigány és a cigányság szavak megjelenése: előbbi 19-féle szóalakban összesen 101-szer, utóbbi 8-féle szóalakban összesen 43-szor fordul elő. (Itt emlékeznünk kell arra, hogy a sajtóvizsgálati fókuszú szakirodalmak a cigányság

homogén ábrázolásáról számolnak be, amelyet – többek között – éppen a cigányság szóalak is erősít.)

Ehhez képest a roma, illetőleg annak a változatai szerényebb, 10-féle előfordulást mutatnak a vizsgált időintervallumban, összesen 76 megjelenéssel: roma (39) – ebből 2 tulajdonnévként, romáinak (1), romák (18), romákat (8), romáknak (4), romának (1), romapolitika (1), romatelep (1), romatelepek (1).

A roma szóval alkotott szavak közül a leggyakrabban a roma (39) és a romák (18) fordultak elő. Megállapítható, hogy a Magyar Hírlap a cigánysággal kapcsolatban nem alkalmaz idézőjelben írt szavakat.

Mint ahogyan az a fentiekből kiderül: az összes, 220 előfordulás 65,4%-ában a cigány, 34,6%-ában a roma szó szerepelt, tehát elmondható, hogy a Magyar Hírlap majdnem kétszer annyiszor használja a kisebbség megjelölésére a cigány szót, mint a romát. Nem igaz azonban ez a címekre: 7 esetből 6-nál a roma jelenik meg.

Vannak olyan szóalakok, amelyek csak egyetlen lapban szerepelnek. A Magyar Hírlapban ezek az alábbiak (növekvő találatszámban ismertetve): áldíszcigányt (1), cigánykérdésnek (1), cigányról (1), cigányvezér (1), vándorcigányok (1), romatelepek (1), cigányait (3), cigányságtól (3).

Találtam olyan szóalakokat, szókapcsolatokat is, amelyeket érdemesnek tartottam a mélyebb vizsgálatra. Az áldíszcigányt szó környezete a következő:

„…Győzikéből mulatságos, tehetős áldíszcigányt teremtett.”³³ Talán érteni lehet, hogy mi volt a kritikája a szerzőnek a Győzike-féle reality show-kal kapcsolatban, de nem vagyok benne biztos, hogy ennek érzékeltetésére megfelelő szót választott. A cigányverés szó előfordul itt is, csakúgy, mint a Magyar Nemzetben. Mint ahogyan ott írtam: magam helyette inkább a „cigányok megverése” alakot használnám. A szó egyébként a Magyar Gárdával összefüggésben hangzik el, a következőképpen: „…a Magyar Gárda demonstratívan tiltakozott a cigánybűnözés terjedése, brutalitása ellen, feltehetőleg nem a morálfilozófiai diskurzus lebonyolításának aktuális szándéka vezette, viszont talán nem is a cigányverés ad hoc ötlete.”³⁴ A cigányvezér alakot pejoratívnak érzem, helyette lehetne használni például a „cigányvezető” szót vagy a még jobban hangzó „cigányok/cigányság vezetője” megjelölést. A szó egyébként alcím, ami a kisebbségi önkormányzattal kapcsolatban jelent meg, s így hangzik: Cigányvezér a cigányok ellen?.

33 Magyar Hírlap, 2008.02.12., „A gárda, a gárda”

34 Magyar Hírlap, 2008.02.12., „A gárda, a gárda”

Mint ahogyan a fentiekben láttuk, a Magyar Hírlap 2008 januárjában 12, 2008 februárjában 9, 2008 márciusában 10, a cigánysággal összefüggő írást jelentetett meg.

Érdemes ezt összevetni az MTI által kiadott ilyen témájú közlemények számával. Az MTI esetében a következő gyakoriságot tapasztaltuk: januárban és februárban 84-84, márciusban 108 találati szám volt.

Az MTI és a Magyar Hírlap címeinek kulcsszavait tartalmazza az alábbi táblázat, amelyben az azonos témákat félkövérrel szedve jelöltem.

Az MTI

cikkcímeinek kulcsszavai

A Magyar Hírlap cikkcímeinek kulcsszavai

2008. január

Devecser

Egyenlő Bánásmód Hatóság Farkas Flórián

holokauszt integráció Jászladány Jobbik

kulturális hírek Magyar Gárda Nemzeti Őrsereg OCÖ

romák elleni támadás szegregált oktatás uniós roma stratégia

cigány vezetők Farkas Flórián gój motorosok Jászladány kölcsönös félelem szociális ügyek

2008. február

Devecser esélyegyenlőség FCÖ

Kerepes

kisebbségi önkormányzati választások konferenciák

kulturális hírek Magyar Gárda OCÖ

romák házainak feldúlása romastratégia

szegénység szegregáció

cigány vezetők gárda

közmunka politika SZDSZ

2008. március

bűnözés FCÖ Jobbik Kanada

kisebbségi önkormányzat Kolompár Orbán

kulturális hírek Magyar Gárda OCÖ

országgyűlési ügyek rendbontás, atrocitás romák házaira támadás szegregáció

tanárbántalmazás

Kanada Magyar Gárda szavazás szegénység

Amint az a címekből kiderül, az MTI és a Magyar Hírlap címtartalmainak (havi) közös elemei a következők: Farkas Flórián, Jászladány, Magyar Gárda, Kanada. Ez a címekben mutatkozó témaazonosság lényegesen szegényebb, mint a másik két napilap esetében volt, ám ez vélhetően magyarázható a sokkal szerényebb cikkszámmal (31).

Vannak olyan kulcsszavak, illetőleg témák, amelyek a lapok közül csak a Magyar Hírlap címeiben jelennek meg: közmunka, szavazás.

A Magyar Hírlap cikkeinek mélyebb elemzése kapcsán elmondható, hogy a cigánysággal kapcsolatos 31 írás közül 22-ben jelenik meg a kisebbség főtémaként (70,1%). Ezen cikkek terjedelme 113 és 1620 szó között változik. A 22 cikkből relatíve kevés, 6 olyan van (27,3%), amelyben a kisebbség aktív szerepű (azaz ők maguk vagy a képviselőjük megszólal, illetőleg hivatkoznak álláspontjukra). 16 cikkben úgy írnak a kisebbségről, hogy a véleményük nem tükröződik.

A 31 írás az alábbi főbb kulcstémák, kulcsszavak, illetőleg kulcsszemélyek köré szerveződik. A cikkekben előforduló kulcsszemélyek a következők: Farkas Flórián, Kállai Ernő, Kolompár Orbán, „Mortimer”.

A tudósításokban a következő főbb szervezetek fordulnak elő: Gój Motorosok Egyesülete, Lungo Drom, Magyar Gárda, OCÖ.

A cikkekben megjelenő kulcshelyszínek a következők: Jászladány, Kanada, Olaszliszka.

Az írásokban előforduló főbb témák a következők: kisebbségi önkormányzatok, kulturális események (film, zene, díjazás), lakhatási ügyek, politikai hírek (választási győzelemhez segítés), oktatásügy (iskolabezárás, iskola megmentése).

A Magyar Hírlappal kapcsolatban kiemelendő, hogy sem a politikai, sem a bűnözési tematika (akár az elkövetői, akár az áldozati oldalt tekintve) nincs hangsúlyosan jelen a cikkekben. Eltérés továbbá a másik két napilaphoz képest, hogy nincs összefonódás a Jobbikkal és nem jelenik meg a „Maugli”-ügy sem.

Amennyiben a Magyar Hírlap cikkeit megvizsgálom az általam felvett kategóriák függvényében, az alábbi eloszlás tapasztalható:

kategória %

cigányok által elkövetett bűncselekmények 6,45

cigányok sérelmére elkövetett bűncselekmények 0,00

kultúra 12,90

politika, kisebbségi önkormányzat 38,71

Magyar Gárda 6,45

egyéb 35,48

A lappal kapcsolatban kiemelendő, hogy nem számol be cigányok sérelmére elkövetett bűncselekményekről. A legtöbb írás politikai jellegű, illetve kisebbségi önkormányzati munkával fonódik össze (38,71%). Ha az „egyéb” kategóriát nem nézzük, akkor a második helyen a kulturális eseményekről szóló tudósítások vannak (12,9%).