A rendszerváltást követően a rendészeti tiszthelyettesképzés is a korszerűsítés és a minőség irányába mozdult el. 1994-ben a rendőr és a határrendész szakma is bekerült az Országos Képzési Jegyzékbe (OKJ), így az államilag elismert középfokú végzettség lett. Ezzel egyetemben 1995-ben beindult a kétéves rendőr, majd 1999-től a határrendészeti szakirányt is integráló rendészeti szakközépiskolai képzés. A képzés egy viszonylag stabil pályát írt le,
496 Dános Valér: A rendőri szakoktatásról egy tudományos konferencia keretében. Belügyi Szemle.
1992/1.szám.43.o.
497 Mogyoródi Gergely (2009): A bűnözés elleni háborútól a közösségi rendőrségig. A magyar rendőrség metamorfózisa a rendszerváltás után. Rendvédelmi füzetek. 2009/3.szám. Budapest. RTF. 42.o.
162
leszámítva az elmélet és a gyakorlat szinte minden évben megváltozó súlyát, ami egészen 2008-ig tartott. A rendészeti képzés átalakításakor a kompetencia alapú moduláris szakképzésre való áttérés nem partikuláris igényként jelent meg, hanem a teljes hazai szakképzés átalakításának részeként. A rendészeti szakterület ennek (416 szakképesítés) sok más mellett csupán egy kis szelete. A változás jogi alapját a 1057/2005. (V.31.) Kormányhatározat, továbbá az 1/2006.
(II.17.) többször pontosított OM, illetve a 10/2007. (II.27.) SZMM rendelet adja. Ezek után lássuk a kompetenciaalapú, moduláris rendszerről szakképzés legfőbb új jellemzőit!
Legfőbb jellemzők:
- a szükséges, kívánatos kompetenciákat célozza meg, ez áll a középpontjában;
- nincsenek benne tantárgyak, hanem modulok, tananyagelemek;
- a tanításról a tanulásra helyeződik át a hangsúly;
- interaktivitás jellemzi;
- a tudnivalók a gyakorlatra irányulnak, ezek egy-egy konkrét gyakorlati feladatok köré rendezettek;
- eltérés van a vizsgarendszerben;
- 20% szabad sávra ad lehetőséget az iskoláknak.498
„A képzési forma átalakulásával kapcsolatosan a szakma elvárásként fogalmazta meg, hogy a jövőben a megrendelő jogos igényeit kell kielégítenie a lehető legmagasabb szinten és hatékonyan; tantárgyak súlyának csökkentésével és mellőzésével,a hatékonyság jegyében a költség-haszon hatékonyság optimalizálási szempontok érvényesítésével.”499 Mindezek hatására aképzési rendszer 2008-ban jelentős reformon ment keresztül. A modernizáció jegyében nagy várakozással tekintett a szakma a gyakorlatorientált kompetencia alapú moduláris képzés bevezetése elé, amelyet több éves szakmai és pénzügyi munka előzött meg.
„Az iskolák – különösen a közép- és annál magasabb fokúak – egyik fő célja az „ÉLET”-re történő jó felkészítése tanítványainak. Ma már közismert, hogy ez nemcsak és főleg nem bizonyos ismereteket, hanem sokkal inkább a jövendő pályán szükséges jártasságokat, készségeket, képességeket, más szóval kompetenciák kialakítását, megerősítését igényli, feltételezi. Ezt szolgálhatja az iskolarendszerű képzés gyakorlatiasságának erősítése is, ami a
498Beregnyei József: A középfokú rendészeti szakképzés és a rendőrség – határőrség integrációjának kapcsolódása, lehetőségei.2007.156-157.o. http://www.pecshor.hu/periodika/2007/VII/beregnyei.pdf (letöltés ideje: 2015.
február 10.)
499Beregnyei József: A határőr tiszthelyettesképzés múltja jelene, és lehetséges jövője. Belügyi Szemle.
51.évfolyam. 2003/6. szám. 33.o.
163
rendészeti szakközépiskolai felkészítés rendszerének módosítása magyarázatául is szolgált.”500 A praxisorientáció sarkallatos kívánalomként jelent meg: „Mivel a rendészeti tevékenységek zöme végrehajtó jellegű, ezért a képzések és továbbképzések nagyobb hányadát is a gyakorlatiasabb felkészítések irányába célszerű „eltolni” […]. A praxisorientált felkészítések széles körű elterjesztését a kompetencia alapú és fejlesztésközpontú tantervek, tantárgyi programok kialakítása mozdíthatja elő.”501
Az áttérés leglényegesebb oka mégis leginkább a képzési idő rövidítése volt: „a fluktuáció következtében létszámhiánnyal működő rendőrség feladatellátásának optimalizálása, a hatékonyság növelése az oktatás költségeinek csökkentése, valamint a humánerőforrással történő ésszerű gazdálkodás.”502
Az iskolák igyekeztek az új képzési rendszer elvárásainak megfelelő felkészülési teendőket megtenni. Központi szervezés mellett az NSZFI503 munkatársainak bevonásával, folyamatos képzések során, az iskolákon dolgozó tanárok megszerezték a kompetencia alapú moduláris képzés alapjait jelentő akkreditált továbbképzési végzettségeket. Ekkor még az oktatás alapját jelentő központi programok is kimunkálatlanok voltak, amihez a fogalmak elsajátítását és megértését követően költséges és időigényes tréningek során a kollégák a rendészeti szakma feladatkompetenciáit, szakmai készségeit és kulcskompetenciának kidolgozását maguk végezték el a műhelymunkák sűrűjében.504A kompetencia alapú moduláris képzésre való áttérés oktatása során feltárult az új módszer és szemlélet lényege: szélesebb körű és a tanulói aktivitásra épített gyakorlatorientált képzés képe sejlett fel, ami modularitása folytán leszámol a korábbi tantárgystruktúrával, projekt jellegénél fogva átfogó szakmai célokat szolgálva megszünteti az ismerethalmozást és a fölös tananyagátfedéseket.505
500Beregnyei József: Határrendész szakképzés és minőség. 2005. 1.o.
http://www.pecshor.hu/periodika/2005/beregnyei.pdf(letöltés ideje: 2015. február 10.)
501 Szakács Gábor: A belügyi oktatási rendszer fejlesztésének lehetőségei. Belügyi Szemle.53. évfolyam.2005/7-8.szám. 8.o.
502 Bartos László: Gondolatok a rendészeti oktatásról. Rendészeti Szemle. 57. évf. 2009/3. 14.o.
503 Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal
504DACUM (Developing a curriculum) a tananyagfejlesztés érdekében végzett csoportmunkához kötött munkakörelemzés. Legnagyobb erőssége, hogy alkalmazásával a maga sokoldalúságában és mélységében lehet feltárni, hogy egy adott munkakörben milyen kompetenciákra van szükség, és ezeket hogyan lehet használni a tananyag fejlesztés során.
505 Tanulmányában a klinikai szakpszichológus is a tréningmódszerek korszerű szemléletének rendészeti oktatásba ültetése mellett érvel. Lásd bővebben: Bánságiné Bakonyi Beáta: Gondolatok a rendvédelmi tisztek továbbképzéséről. Magyar Rendészet. 2000/3-4.szám. 196-207.o.
164
Az ismeretszerzést egy a nyugat-európai mintára átvett interaktív miliőbe helyezve, felelőssé tette volna a tanulót saját fejlődéséért, miközben szakított volna a merev frontális oktatás befogadóktól független ismeretleadó és számon kérő klasszikus modelljével. Ezen túlmutatóan a középfokú rendészeti oktatás immár nem követte volna le kevesebb óraszámban a felsőfokú képzés és a tantárgyi ismeretek átadásának szokványos haladási ütemét, hanem a tiszthelyettesi munkaköri elemzések adataiból kiindulva célkitűzésként kizárólag a gyakorlat elvárásainak megismerését és az arra való begyakoroltatást jelölte volna meg. „A képzésben tapasztalt „kis-főiskola” jellegű túlképzést úgy kellett volna megszüntetni, hogy a végrehajtó szolgálatok megértik, nem kerülhet be minden aktuális jog és szakanyag a tananyagba.”506A rendőrképzésben a jogi ismeretek átadása elsőrendű fontosságú. De természetesen nem az általános egyetemi joganyag teljességének tömörítése, csak minimális elméleti bevezető, és, ha szabad a kifejezést használni, a szakjog.507
7.3.1. A képzés fogalmi elemei
A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök betöltéséhez szükséges a kompetenciák508 elsajátíttatása. A kompetencia túlmutat a pszichológiai által használt, a személyiség, képesség, motivációs és tudásbeli jellemzőkön, azok fölé emelkedve mindezeket magában foglalja a viselkedésen keresztül megnyilvánulva.509 A kompetencia megközelíthető öt összetevő együttesként, ezek: ismeret – tudás (knowledge), készségek –jártasságok (skills), személyes értékek (value), személyiségvonások (charecter) és motivációk.510
A rendészeti képzésben a cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az ezekhez szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes-, társas- és módszerkompetenciák). A feladatkompetenciák alapelvi szinten jelennek meg, az általános kompetenciák pedig pszichológia fogalmakkal operálnak, aminek fejlesztési módszerei komoly
506 Sas Ferenc: Modularitás a rendészeti szakközépiskola képzésében. Rendészeti Szemle. IV. évfolyam. 2004/3.
szám. 131.o.
507 Kerekasztal-beszélgetés a rendészeti oktatásról. Belügyi Szemle. 2005/7-8.szám.93.o.
508Beregnyei szerint a kompetenciára leginkább úgy tekintünk, mint az egyén – meghatározó, egymással összefüggő – jellemzőre, melyek hozzáértést (alkalmazható tudást) és konstruktív magatartást nyújthatnak a tanulási, szakmai, közösségi jellegű tevékenységek gyakorlásához. In: Beregnyei (2007) i.m.156.o.
509Jakó Melinda: A kompetencia fogalmának értelmezési lehetőségei Magyarországon. Humánpolitikai Szemle.
2004.5. sz. 51.o.
510Jakó (2004): i.m. 52.o.
165
háttérfelkészültséget kívánnak. Egyetlen konkrétan megfogható elem a szakmai ismeret és annak tartalma, ami teljes egészében a korábbi tantárgyi tematikából köszön vissza. Szintén figyelemreméltó információ a képzési idő definiálása, ugyanis ez nem körülbelüli vagy maximált módon van meghatározva, hanem fixen rögzített, ergo ettől való eltérés csak a szakmai tartalomcsökkentéssel valósulhat.511
A kompetenciák bevezetésével elkerülhetetlenné vált a kompetenciák mérésének kérdése, és míg a feladatkompetenciákat és a szakmai ismerettartalmakat a központi programot „részben”
figyelembe vevő Szakmai és Vizsga Követelmények határozták meg, addig a kompetenciák bemeneti és köztes, illetve kimeneti mérésének rendszerét iskolai szinten kellett kidolgozni és végrehajtani.512Az elkészült központi programban a feladatkompetenciák és a személyes kompetenciák lényegében elszakadva másodlagosan a korábbi tantárgyakban foglalt szakmai tartalmak kísérő információjaként integrálódtak.
Az új fogalmi elemek részeként a korábbi tantárgyi rendszer a központi programban szakmai követelménymodulokba került átforgatásra, azokat tananyagegységekre, a tananyagegységeket tananyagelemekre tagolták. A tananyagelemek önmagukban független és önálló egységek, hiszen nemteljesítésük önmagukban akár a modul befejezetlenségét jelenthetik, és ismétlési kötelezettséget róhatnak a tanulóra. Az oktatási dokumentumokban megjelennek a feladatkompetenciák, amelyek kellően elnagyoltak és általánosak, ritkán atipikusak, így érdemi befolyást nem gyakorolnak a konkrét tananyagelemek elméleti oktatására, csak egyfajta elvi célkitűzésként kötődnek a szakmai ismeret oktatásához.513