A hatékony bűnüldözés értelmezésére vonatkozó tudományos nézőpontok

Számos egymással rokon vagy eltérő tudományos álláspont létezik a rendőrség hatékonyságának megfogalmazásával kapcsolatban, de azzal a szerzők többsége egyetért, hogy a bűnüldözés és a modernizáció kulcsa a hatékonyság vizsgálatában és a különféle hatékonyságmérési okok és hibák feltárásában mutatkozik. A rendőrség modernizációjának és fejlesztésének kérdése értelmezésemben a hatékonyság növelésével mutat analógiát, így az ebben a tekintetben megfogalmazott nézetek egyformán a bűnüldözés fejlesztésének rendőrségei vetületeként jelenítődnek meg.⁴⁴

Dános Valér tanulmányában elveti azt a szemléletet, amely kizárólag az erők és eszközök növelésével érheti el a hatékonyság növelését. Az egzakt mutatók hibájának tudja be, hogy a rendőri munkának számos olyan területe van, ami nem mérhető, így nem is egyneműsíthető a bűnüldözési mutatókkal, mivel a rendőrség a bűnügyi szolgálaton kívül más feladatokat is ellát, elég csak a bűn- vagy a balesetmegelőzési tevékenységre gondolni. A statisztikai mutatók abszolutizálását önmagunk és a társadalom becsapásának tartja, mivel nem alkalmas a rendőri tevékenység mérésére és értékelésére sem,legfeljebb a hatékonyságmérés egyik elemeként tekint a kriminálstatisztikai mutatókra. Döntőnek a rendőrségi célok meghatározását tartja, amivel harmonizálva a rendőrségi filozófia tisztázása is elengedhetetlen. Rámutat, hogy a közvéleményt nem szabad a rendőrségi teljesítmény egyedüli mutatójaként értelmezni, mert a

44 Modernizációról akkor beszélhetünk, ha az egész szervezet teljes átalakítása bekövetkezik, ami érinti a szervezetet és a működést. Lásd Finszter Géza (2008): i. m. 27. o.

34

legtöbb polgár nem érintkezik közvetlenül a rendőrséggel, így a véleményét az írott és elektronikus sajtó befolyásolja.⁴⁵

Finszter Géza szerint az államszervezetben a rendőrség jelenleg a közigazgatás jelentősen elkülönített alrendszere. Bár ez a modell is alkalmas az alkotmányos demokráciák uniós értékrendjének betöltésére, de fejlődése és a hatékonyság növelése csak nagyon szűk határok között lehetséges. Ellenben e modell halmozza az olyan veszélyforrásokat, amelyek a törvénysértések lehetőségét hordozzák.⁴⁶A militarizált és centralizált szerkezet akadályozta a rendőrség szakmai fejlődését, az értelmes belső munkamegosztást, a rendészeti feladatok színvonalas teljesítésének egyik fontos garanciáját jelentő professzionalizmus kialakulását.⁴⁷

A rendőrség modernizációjához és a hatékonyság kérdéséhez kapcsolódóan fogalmazta meg Kertész Imre, hogy a jogállam a rendőrség számára kettős feladatot jelent, egyrészt meg kell erősítenie a közrendet és biztonságot kell teremtenie a polgárok számára, de egyúttal meg is köti a rendőrök kezét, hogy munkájukkal ne sértsék meg az emberek jogait. Látni kell azonban, hogy a bűnözést és a közrend tömeges megsértését a rendőrség nem tudja felszámolni, sőt még jelentős csökkentését sem tudja önmagában elérni.⁴⁸

A belga rendőrség átalakítását hatékonysági és minőségbiztosítási szempontból sikeresen végző Team Consult Projekt megállapításaival tökéletesen azonosulni tudok. Szerintük a magyar rendőrségnek a továbblépéshez és a hatékonyság növeléséhez ténylegesen új alapokra kell helyezni a rendőrség és a lakosság közötti kapcsolatot. Kiemelendő gondolat, hogy a lakosságot aktív részvételre kell ösztönözni a biztonság produkálásában. Továbbá nem a tevékenységi mutatókat, hanem az eredményeket kell mérni, ezek sorában pedig rendkívül fontos a lakosság biztonságérzete, valamint a rendőrséggel való elégedettsége. Szem előtt kell tartani továbbá azt, hogy a biztonság megteremtése össztársadalmi feladat, a rendőrség csak az utolsó láncszem a rendszerben.⁴⁹

A kriminológiai felhasználás szempontjából különösen fontosnak tartja Katona Géza a bűnügyi statisztika idősorait, azonban kiemeli, hogy az elemzések okságai éppoly fontosak a

45 Dános Valér: Mérhető-e a rendőri munka hatékonysága? Rendészeti Szemle,1992/4. szám

46 Finszter Géza: Joguralom és erőszak monopólium. Rendészeti Szemle, 2008/11. szám, 87. o.

47 Finszter Géza: A rendészet rendszerszemléletű megközelítése és a stratégiai tervezés. In: Tanulmányok a rendészeti stratégiához. Rendészeti Szemle Különszám, 2010, 114. o.

48 Kertész Imre: Rendőrség, rendőrállam, jogállam. III.rész. Belügyi Szemle, 1990/3. szám

49 Gottlieb, Gerhard – Krözsel, Károly – Prestel, Bernard: Die Reform der Ungarischen Polizei. Vorgehen Methoden, Resultate. Felix Verlag, Holzkirchen, 1998. Idézi Szikinger István: Elképzelések a magyar rendőrség jogállami átalakítására. Belügyi Szemle, 2010/7–8.szám, 51–52. o.

35

hatékonyság megítélésénél. „A bűnüldözési szervek működésének eredményességre, hatékonyságára kiterjedő évenként esedékes értékelések helyett vizsgálódásunk során nagyobb figyelmet fordítunk azokra a kriminológiai elemzésekre, amelyek a statisztika eszközeivel a kriminalitás mögött különböző demográfiai, gazdasági, földrajzi, közlekedési vagy éppen kulturális, esetleg történelmi tényezők kriminogén hatását igyekeztek megállapítani.”⁵⁰ Különösen értékesek azok a kutatások és tanulmányok, amelyek tudományos alapossággal tárták fel az egyes területek krimininalitását jellemző mennyiségi és minőségi sajátosságokat, és bizonyosított összefüggések révén jutottak el az ezeket létrehozó tényezőkhöz.

Sebesi Béla, Dános Valérral ellentétben, kevésbé a célmeghatározásra, sokkal inkább a rendőrség prioritásaira helyezi a hangsúlyt. Nézete szerint annak eldöntése az elsődleges, hogy minek tulajdonítsanak nagyobb jelentőséget a rendőrség szervezeti és működési szisztémájának megválasztása során: centralizált vagy önkormányzati rendőrségre, bűnüldözésre vagy a közbiztonság egészére. A humán erőforrás hatékonyságának mérése álláspontja szerint nem mentes a dilemmáktól, hiszen különösen nehéz eldönteni, hogy milyen szempontok alapján válasszák meg az egyes szervezetek fejlesztési indokait; innentől a leterheltség és a kihasználtság mindig az adott prioritási viszonyrendszerrel mutat szoros kapcsolatot, relatív és kiszolgáltatott a fejlesztési irányoknak és lehetőségeknek. A legjobbnak azokat a fejlesztési elveket tartja, amelyek a teljesítményelvet, a komplex és parciális hatékonysági mutatókat helyezik előtérbe. Tanulmányában az emberi erőforrások felhasználásának hatékonyságát emelte ki, ezen belül is a bűnügyi szolgálat munkáját, mert társadalmi értékítéletben ez a rendőri terület – a bűnüldözés – élvez prioritást, továbbá ez a tevékenység mérhető egzakt módon, illetve stabil és tendenciózus képet mutat az adatok kapcsolata, így a hatékonyság és az eredményesség jól megfogalmazható számszerűen.⁵¹

A hatékonyság követelménye egyre jobban rányomja bélyegét a társadalom és a gazdaság alrendszereinek működésére, legyen szó akár a közszféra, akár a magánszféra világáról.

Forrásgondolata nem más, mint a piacra – azaz a keresletnek megfelelően adekvát – termelő és kizárólag az igények kielégítését szolgáló, egymással versengő piaci szereplők egymáshoz mérésének különféle szempontrendszer szerinti differenciálásának eszköze. A piaci ideál, egy piaci alapon működő, ésszerűen és gazdasági alapon szerveződő szervezet vagy vállalat

50 Katona Géza: A bűnügyi statisztika és a bűnügyi tudományok fejlődése. In: Kovacsics Józsefné (szerk.): Egy élet az igazságügyi statisztika szolgálatában. Ünnepi kötet a 70 éves Vavró István tiszteletére. ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, Budapest, 2006, 98. o.

51 Sebesi Béla: Az emberi forrás – követelmények, eredmények, feladatok a rendőrségnél. In: Társadalmi változások, bűnözés és rendőrség c. nemzetközi konferencia, i. m. 229–238. o.

36

esetében egy nagyon egyszerű képletet eredményez: a felhasznált erőforrások minimalizálásával és a kimeneti – elért – produktum maximalizálására törekedve profitot ér el a feltételek optimális összehangolásával. „Minél alacsonyabb, minél gazdaságosabb a források használata, minél kedvezőbb az eredmény és az ennek eléréséhez szükséges ráfordítás viszonya, annál magasabb a hatékonyság.”⁵² A neoliberális gazdasági filozófiában ez a kisebb és olcsóbb állam formációjában konstruálódik, ami a közszolgáltatás piaci versenybe helyezésével nyeri el értelmét.⁵³ A hatékonyabb állam ideáljának útkeresései egyértelművé tették, hogy a piaci modell alkalmazása az állam esetében nem jár feltétlen sikerrel. Különösen árnyalt a kérdés olyan szolgáltatások esetében, amelyeket az állam állít elő, vagyis nyújt a közösség számára a jogállamiság követelményeibe ágyazva. Ezek közé sorolható a közbiztonság és a rendőrség alapvető rendeltetését megtestesítő bűnüldözés is. A piaci alapú szemléletmód a bűnüldözés hatékonyságával szemben a statisztikai eredményességben jelenik meg, és sokkal kevésbé olyan értékekre fókuszál, mint a szolgáltatást igénybevevő elégedettsége.⁵⁴