A jog osztályjellege

A jog o s z t á l y k ö t ö t t s é g e a MARxista jogelmélet alapvető tétele. Az irodalmi elemzések-ben olyan általános törvényszerűség, pontosabban tendenciatörvény ez, ami a jogot a maga egészében jellemzi, s aminek meg kell határoznia a jog értelmezése minden irányát.

Pontosabb megfogalmazások szerint a jog tartalma „az államilag szervezett uralkodó osztály akarata",20 funkciója pedig a társadalmi viszonyok osztályjellegű szabályozása.21

Ez egyébként - úgy vélik - a jog külső eleméből, a szabályozásnak az államhatalom kényszermonopóliuma általi támogatottságából és biztosítottságából egymagában is kö-vetkezik, rámutatva arra, hogy a jog adott osztály érdekeit oltalmazza más társadalmi osztály(ok) érdekeivel szemben, vagyis a jog és funkciója elsősorban osztályszempontból értelmezendő.22

A jog ilyen általános osztálykötöttsége azonban ellentmondani látszik annak a tény-nek, hogy a jog egyes elemei - elsősorban a nyelvi forma értelmében vett jog, vagyis mindenekelőtt a jog logikai és fogalmi apparátusa - bizonyos kontinuitásra utalnak.23 17 M. Sz. Sztrogovics Teória goszudarsztva i prava (Moszkva 1949), 414. o.; Fedkin, 22. o.; Jampolszkaja,

40. o.; N. G. Alekszandrov 'Pravovüe i proizvodsztvennüe otnozsenyija v szocialiszticseszkom obs-csesztve' Voproszi Filoszofii 1 (1957), 57. o.; D. A. Kerimov Fragen der Gesetzgebungstechnik (Berlin 1958), 31. o.; O. E. Leiszt 'O prirode i putjah preobrazovanija szankcij szocialiszticseszkogo prava' Szovetszkoe goszudarsztvo i pravo 1 (1963), 46. o.; Sz. V. Kurülev 'Szankcija kak element pravovoj normi' Szovetszkoe goszudarsztvo i pravo 8 (1964), 47. o.; Mikolenko, 52. o. és Szabó, 50. o.

18

Jampolszkaja; D. A. Kerimow 'Liberty and the Legal Order' Northwestern University Law Review 5 (1963), 655. o. A kérdést részletesen elemzi Kulcsár Kálmán A jog nevelő szerepe a szocialista társadalomban (Budapest: Közgazdasági és Jogi Kiadó 1961), IV. fej. 'A kényszer és a meggyó'zés a szocialista jogban'.

19 N. G. Alekszandrov 'Obscsenarodnoe pravo - novij etap v razvitii szocialiszticseszkogo prava' Szovet-szkoe goszudarsztvo i pravo 9 (1962), 16. és 23-24. o. A fentebb elmondottakat érzékletesen juttatja kifejezésre az az álláspont, amely szerint a jogszabályok mögött nem állami kényszer, hanem állami garancia áll: elsősorban szervezési és meggyőzési módszerek, végső fokon pedig állami kényszer. O.

Sz. Joffe - M. D. Sargorodszkij ' O znacsenii obscsih opredelenij v szledovanii voproszov prava i szocialiszticseszkoj zakonnosztyi ' Szovetszkoe goszudarsztvo i pravo 5 (1963).

20 Kerimov Szvoboda, pravo i zakonnoszty..., 192. o.

j Joffe - Sargorodszkij Voproszi teorii prava, 59. o.

22 Radomir D. Lukic Teorija drzave i prava (Beograd 1964), 148-152. o.

23 Traian Ionasco - Eugene A. Barasch 'Les constantes du droit - Droit et logique' Revue Roumaine des Sciences sociales: Série de Sciences juridiques 2 (1964). Az előbbi tanulmányon túlmenően (mely a jogi

A JOGMEGHATÁROZÁS KÉRDÉSE A 60-AS ÉVEK SZOCIALISTA ELMÉLETI IRODALMÁBAN 2 3

Amint erre többen is rámutattak: a jognak eredendően komplex tartalma van. Normatív tartalma a szabályozás elveit, intézményeit és előírásait - a jogot mint elvont szabályok összességét - foglalja magában, szemben a társadalmi-gazdasági (vagy: társadalmi-politi-kai) tartalommal, ami a jogban foglalt akaratot, értéket és é r d e k e t - ajog finalitását, vagyis (MARxista értelemben) osztályjellegét - tükrözi.24 így válik az irodalom számára érthetővé, hogy a szocialista jog is felhasználhatja a korábbi jogok normatív formáját.25

Az az állítás, hogy a j o g társadalmi tartalma a m a g a e g é s z é b e n osztályjellegű, természetesen nem jelentheti, hogy minden történelmileg előforduló jog fenntartás nélkül, minden tekintetben osztályjellegű (ez a fenntartás elsősorban az „össznépi jog" fogalmi önellentmondásának feloldása érdekében fogalmazódott meg itt); hogy az uralkodó osztály jogban kifejeződő akaratát ne befolyásolnák más osztályok és csoportok akarata, érdeke és követelései, tehát olyan társadalmi erők, amelyekkel az uralkodó osztálynak szükségkép-pen és saját érdekében számot kell vetnie; és végül, hogy egy adott jog fejlődése minden szakában, e jog minden szabályában egyforma erősséggel és közvetlenséggel jutnának az osztályérdekek kifejeződésre. Jellemzően szemlélteti a jog osztályjellegének megnyilvá-nulását (például az állami kényszer és egyéb tényezők közrehatásának viszonyát) a jogsza-bályok követésének társadalmi mechanizmusa. A kényszer ereje ui. eltérő aszerint, hogy milyen típusú jogról, fejlődésének mely szakáról és ezen belül milyen területhez tartozó szabályáról van szó. Az irodalom szerint a jog osztályjellege értékeket magukban foglaló, a társadalom közös érdekeit kifejező normák létrehozatalában nyilvánul meg, amiknek fenntartása az uralkodó osztály tagjainak s a társadalom tagjainak is érdeke. így e normák - bár védelmük mértéke és módja az uralkodó osztálytól függ, sőt az irodalom egységes véleménye szerint osztályszempontból sem „semlegesek", mert egy a maga általánosságá-ban osztályjellegű jog részei, s mert védelmük az uralkodó osztály számára előnyös uralmi pozíciók kereteinek a fenntartását segíti elő26 - nem csupán az uralkodó osztály, hanem az egész társadalom akaratát tükrözik.27

formában található konstans elemekkel foglalkozik), a jog bizonyos tartalmi elemeiben is konstans tényezőket mutat ki Anita M. Naschitz '»Le problème du droit naturel« à la lumière de la philosophie marxiste du droit' Revue Roumaine des Sciences sociales: Série de Sciences juridiques 1 (1966), 27-32. o.

Mihail Eliescu 'Dialectica formei si continutului dreptului in perioada de trecere de la orinduirea capitalistâ la cea socialista si unele aspecle aie acestei dialectici în etapa de desavirsrre a contruirii socialismulor' Studii si cercetâri juridice 3 (1964), 389. o.; Vintila Dongoroz 'Dreptul penal socialist al târii noastre - RaportuI dintre continutul normativ si continutul social-politic al dreptului penal din Republia Socialistâ Romania' Studii si cercetâri juridice 3 (1965), 468-472. o.

25 A kérdés részleteit tárgyalják az előbbi tanulmányok, valamint Szabó, 150-157. o.

~ft Szotáczki Mihály A jogi akarat osztálytartalma (Budapest 1959), 13-19. o. [Studia Juridica auctoritate Universitatis Pécs publicata No. 6.]; Anita M. Naschitz 'Considérations sur les forces créatrices du droit dans la société socialiste - Aspects du mécanisme de la formation du droit dans la République Socialiste de Roumanie' Revue Roumaine des Sciences sociales: Série de Sciences juridiques 2 (1965), 242. o.

27

A jog osztályjellegének értelmezésében sajátos kivételt képez LUKIC, aki szerint a jogi szabályozás feltétlen külső elemét az állami kényszerrel történő biztosítottság, feltétlen belső elemét pedig a szabályozás osztályjellege adja. Számára tehát a jog mindig osztályjellegű, vagyis szerinte ez conditio sine qua non-ja. a szabályozás jogi tartalmának. Ennek megfelelően csak olyan viszony szabályozása

A jog osztályjellegének kérdését új módon vetette fel a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. Kongresszusa, melynek politikai állásfoglalása az ún. össznépi állammá és össznépi joggá történő fejlődés perspektíváját megfogalmazta. Az irodalom egyöntetű abban, hogy egy ö s s z n é p i á l l a m már nem lehet valamely osztály diktatúrája: nem az osztályuralom eszköze, hanem a közügyek irányítására szolgáló össznépi,28 s így már nem osztályjellegű szervezet.29 Inkább kivételesnek számít az a nézet, amely szerint az össznépi állam által megoldandó feladatok is politikai és egyben osztályjellegűek.30 Továbbmenve, az irodalom úgy véli, hogy a szocialista törvényhozó a munkásosztály vezette dolgozó nép,31 ami teljes kifejeződésre jut az egész nép akaratát közvetlenül tükröző össznépi jognál,32 amelynek esetében a kényszer még megkülönböztető, noha jellegénél fogva már nem osztály tartalmú elem.33 Egyesek tovább pontosítanak: a jog osztályjellege az össznépi jognál nem genezise és belső funkciója, hanem mindenekelőtt nemzetközi és történelmi

szerepe vonatkozásában jelentkezik, tehát szocializmus és ellenfelei világméretű küzdelme közegében a szocialista és nem szocialista típusú jogrendszerek vonatkozásában.34 A kényszernek pedig az egyénekkel szemben végső eszközként történő alkalmazása hasonló annak szükségszerűségéhez, hogy törvénysértés esetén akár a burzsoá bíróság is burzsoá osztálytagját elítélje.35

tekinthető joginak, amelyben antagonisztikus osztályellentét vagy feltétlen jogi kifejeződést kívánó külön osztályérdek tükröződik. Más szavakkal, csak olyan viszony szabályozása lehet jogi, amelynek fenntartása jogi szabályozás nélkül nem lenne biztosítható. Következésképpen, ha a j o g a szükségesnél többet szabályoz, akkor a jogi formával történő visszaélésről: jogi „fantomról", jogi tartalom nélküli formáról, nem tartalmi értelemben vett jogról lehet szó. Radomir D. Lukic Teorija drzave i prava II:

Teorija prava (Beograd 1957), 42-47. o. Vö. még Radomir D. Lukic 'La giustizia e l'obiettività del diritto' Rivista Internazionale de Filosofia del Diritto 6 (1964).

28

A. Butyenko 'Szovetszkoe obscsenarodnoe goszudarsztvo' Kommuniszt 13 (1963); 'Obscsenarodnoe szocialiszticseszkoe goszudarsztvo' Izvesztija 1964. május 23-24.; B. Sz. Mankovszkij 'Zakonomer-noszti razvitija obscsenarodnogo szocialisztecseszkogo goszudarsztva' Voproszi Filoszofii 2 (1965).

29 Kiss Artúr A szocialista állam és kritikusai (Budapest: Kossuth 1966), 194-195. és 203. o.

30 G. I. Petrov 'K voproszu ob opredelenii obscsenarodnogo goszudarsztva' Szovetszkoe goszudarsztvo i pravo 3 (1965), 17. o.

Naschitz, 260-261. o.;

(Budapest 1962), 31. o. [Studia Iuridica auctoritate Universitatis Pécs publicata, No. 21.]

A. A. Piontkovszk 11 (1962), 24. o.

31 Naschitz, 260-261. o.; Szotáczki Mihály Az egyéni érdek és az osztály érdek viszonya a tárgyi jogban

32 A. A. Piontkovszkij 'K voproszu ob izucsenii obscsenarodnogo prava' Szovetszkoe goszudarsztvo ipravo

33

'Goszudarsztvo vszego naroda' Pravda 1964. december 6.; Kiss, 198-199. o.

3 4 Sz. Sz. Alekszejev ' O szuscsnoszty obscsenarodnogo prava' Szovesztkoe goszudarsztvo ipravo 4 (1963);

lásd még Jerzy Kowalski 'Przyczynek do rozwazan nad pojeciem prawa' Panstwo i Prawo 4 (1964), 567. o.

35 Földesi Tamás 'Az össznépi állam néhány problémája' Magyar Filozófiai Szemle 4 (1962), 468-469. o.

A JOGMEGHATÁROZÁS KÉRDÉSE A 60-AS ÉVEK SZOCIALISTA ELMÉLETI IRODALMÁBAN 2 5