A fogyasztók jogainak védelmével összefüggő rendszerkapcsolatok

Az Alaptörvény M) cikk (2) bekezdése értelmében „Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.”

A fogyasztók jogainak alkotmányjogi védelme meglehetősen előremutató, ugyanis a korábbi Alkotmány expressis verbis nem tartalmazta, bár annak számos rendelkezése szoros kapcsolatban állt a fogyasztóvédelemmel.⁵⁵⁰ A fogyasztói alapjogok tekintetében Bencsik András a gazdasági és szociális jogokkal, az oktatáshoz, a tájékoztatáshoz és a jogorvoslathoz, jogvédelemhez való joggal való szoros rendszerkapcsolatokra mutat rá a korábbi Alkotmány alapján.⁵⁵¹ Álláspontja szerint az Alaptörvényben meghatározott fogyasztói jogok a művelődéshez való joghoz, a szociális biztonsághoz, az egészséghez való joghoz (különösen az egészséges élelmiszer és ivóvíz biztosítása tekintetében),⁵⁵² valamint a közszolgáltatásokhoz való joghoz kapcsolódnak a legerősebben.

Az 1985-ben elfogadott ENSZ Fogyasztóvédelmi Irányelvek⁵⁵³ a következő fogyasztóvédelmi alapjogokat határozták meg:

a. az alapvető szükségletek kielégítéséhez való jog;

b. A veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga (biztonsághoz való jog);

c. A megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga (tájékoztatáshoz való jog);

d. A különféle termékek és szolgáltatások közötti választás joga (választáshoz való jog);

e. A kormány irányelveinek meghatározásába és a végrehajtásba való beleszólás joga (képviselethez való jog).;

f. A jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog (jogorvoslathoz való jog);

550 Lásd erről Kukorelli István párhuzamos indokolását a 1270/B/1997. AB határozathoz.

551 Bencsik András: A fogyasztói jogok tartalmának és érvényesülésének közjogi keretei Magyarországon.

Doktori értekezés. Pécs, 2012.

552 „Van továbbá – a fent jelzett értékek között – olyan fogyasztói alapjognak tekinthető érték, amelynek védelme – közvetve – megjelenik több alaptörvényi rendelkezésben is. A XX. cikk akként rendelkezik, hogy

„mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez”, majd ezt a (2) bekezdés úgy részletezi, hogy az magában foglalja „az egészséges élelmiszerekhez és az egészséges ivóvízhez való hozzáférés” biztosítását. Ebből a rendelkezésből kiolvasható, hogy a fogyasztók egészséghez való joga (ha nem is expressis verbis) megjelenik a szabályozásban, amit tovább hangsúlyoz a fogyasztóvédelem talán legégetőbb problémájának, az élelmiszerbiztonságnak a kiemelése.” Bencsik András: A fogyasztói jogok tartalmának és érvényesülésének közjogi keretei Magyarországon. Doktori értekezés. Pécs, 2012. 77. p.

553 A/RES/39/248

155

g. A tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog (oktatáshoz való jog);

h. Jog az egészséges és elviselhető környezetben való élethez (tiszta környezethez való jog).

E fogyasztói alapjogok egyértelműen kapcsolódnak az élelemhez való jog egyes részterületeihez.

Az alapvető szükségletek kielégítése a mennyiségi oldalhoz; a biztonsághoz való jog – az élelemhez való jog minőségi oldalához kapcsolódik leginkább, de nyilvánvaló kapcsolat lelhető fel a tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához ill. az élelemhez, valamint az oktatáshoz való joggal kapcsolatban, továbbá az egészséges környezethez való joggal összefüggésben.

A fogyasztók védelmének vonatkozásában két területen kell kiemelni az élelemhez való jogot: az oktatáshoz valamint a tájékoztatáshoz való jog kapcsolatában. Az oktatáshoz való jog a fentiekben már elemzésre került, azonban a művelődéshez való joggal összefüggésben azt szükséges megemlíteni, hogy a megfelelő táplálkozási és étrendi, valamint az élelmiszerbiztonsági ismereteket is szükséges terjeszteni ahhoz, hogy a megfelelő élelemhez való jog kellően gyakorolható legyen.⁵⁵⁴

A megfelelő tájékoztatáshoz való jog pedig az élelemhez való jogra tekintettel – a fogyasztók jogaihoz képest – még szigorúbb állami kötelezettségeket ró az államra, és ilyen esetekben szélesebb körű állami beavatkozás indokolt alkotmányosan, ugyanis a hamis vagy megtévesztő tájékoztatás akár az egyének életét vagy egészségét is veszélyeztetheti, sőt, adott esetben visszafordíthatatlan következményekkel is járhat.⁵⁵⁵ Az élelemhez való jog – illetve áttételesen a fogyasztók védelmének – érvényre juttatása érdekében tett állami beavatkozások, mint jogkorlátozó eszközök, esetében azonban – ahogy arra Pozsár-Szentmiklósy Zoltán rámutat – figyelembe kell venni, hogy a kevésbé korlátozó megoldást kell alkalmazni.⁵⁵⁶ Így az egészségre bizonyos mennyiség felett káros adalékanyagot tartalmazó élelmiszer forgalmazásának megtiltása és a termék csomagolásán az egészségügyi kockázatra vonatkozó figyelmeztetés elhelyezésének

554 Itt kell megjegyezni, hogy az alapvető élelmiszerbiztonsági és táplálkozási alapismeretek a Nemzeti Alaptanterv részét képezik az 1-8. osztályos diákok számára.

555 Vö. Kukorelli István alkotmánybíró párhuzamos indokolása a 1270/B/1997. AB határozathoz

556 Pozsár-Szentmiklósy Zoltán: Alapjogok mérlegen. Az általános alapjogi tesztek dogmatikája. HVG Orac, Budapest, 2016. 108-109. p.

156

előírása egyaránt alkalmasnak tekinthető a legitim jogalkotói célkitűzés elérésére, de ilyen esetben a csomagoláson elhelyezett figyelmeztetést – mint kevésbé korlátozó eszközt – kell alkalmazni.⁵⁵⁷ Érdekes kérdéseket vet fel ezzel kapcsolatban a lejárt szavatosságú élelmiszerek⁵⁵⁸ karitatív célú felhasználásának lehetősége. Amely összeütközésbe kerül az élelmiszer-pazarlás okozta környezetterheléssel és az élelmiszerbiztonsággal, illetve a biztonság mögött meghúzódó emberi méltósághoz való joggal. Külföldön több országban is van arra lehetőség, hogy azon lejárt szavatosságú élelmiszereket, amelyek még fogyaszthatóak, de már nem forgalmazhatóak, ingyenesen juttatják el a rászorulók részére. Ez a lehetőség egyrészről a szociálisan rászoruló személyek ellátását hivatott szolgálni, másrészről pedig az élelmiszerpazalás hihetetlen mértékű jelenségét hivatott visszaszorítani, amely mind a rászorulók gazdasági szempontjai miatt, mind környezeti szempontok miatt előnyös lehet. Azonban a lejárt szavatosságú élelmiszerek karitatív célú felhasználása felvetheti az emberi méltóság sérelmének lehetőségét, ha ezen rászoruló személyek részére – egyéb esetben megsemmisítendő – élelmiszerek fogyasztását ajánlanák fel, másrészről pedig ez esetben a lejárt élelmiszerek fogyasztásával kapcsolatos károkért való felelősség sok esetben nem tisztázott, pl. hazánkban, amellett, hogy számos országban – köztük Angliában, Franciaországban, Svédországban, Hollandiában, Németországban – is működik ez a modell.

Az élelemhez való joggal kapcsolatban tájékoztatáshoz való jog biztosítja a fogyasztók megfelelő informáltságát az adott élelemmel kapcsolatban, ami lehetővé teszi a fogyasztók számára a választás jogát.

557 Pozsár-Szentmiklósy Zoltán: Alapjogok mérlegen. i.m. 109. p.

558 Hazánkban az élelmiszerek eltarthatósági idejének jelölésére a minőség megőrzési idő és a fogyaszthatósági idő feltüntetését használják. Sajnos a magyar nyelvben a minőségmegőrzési idő megjelölés nem annyira kifejező, mint az angolban használt „best before” kifejezés, ami azt jelenti, hogy a termék ez idő lejártát követően is fogyasztható, nincsen vele probléma élelmiszerbiztonsági szempontból, csupán az érzékszervi értékei (íz, szag, fizikai megjelenés…) tekintetében csökkentek.

157 VI. Az élelemhez való jog garanciái

Az alapjogok érvényesüléséhez garanciák, azaz biztosítékok kellenek.⁵⁵⁹ Az Alaptörvény I. cikk (1) bekezdése szerint az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége. Az Alaptörvény I. cikk (1) bekezdéséből eredő intézményvédelmi kötelezettség egy összetett követelményrendszert támaszt az állammal szemben az alapjogok érvényesülésére.⁵⁶⁰ Az Alkotmánybíróság a 64/1991. (XII. 17.) AB határozatában kimondta, hogy „[a]z állam kötelessége az alapvető jogok »tiszteletben tartására és védelmére« a szubjektív alapjogokkal kapcsolatban nem merül ki abban, hogy tartózkodnia kell megsértésüktől, hanem magában foglalja azt is, hogy gondoskodnia kell az érvényesülésükhöz szükséges feltételekről.”⁵⁶¹

Ez a garanciarendszer magába foglalja ez a szabályozási kötelezettséget (a szervezeti és eljárási biztosítékok megteremtését), adott esetben az anyagi támogatási kötelezettséget, a meglévő vagy az alapjog-érvényesülés szempontjából az Alaptörvény által megkívánt intézményes formák védelmét (s egyben tartózkodást a működés tartalmi befolyásolásától), része e követelménynek azon fórumok védelme, ahol az alapjogsérelem orvosolható, de az államnak általában is kötelezettsége az alapjogi rendszer egészének (mint értékrendszernek) a védelme. Ki kell emelni azt, hogy az objektív alapjogvédelmi kötelezettség eleve feltételezi a szubjektív jog meglétét, tipikusan nem keletkeztet az egyén oldalán alanyi jogokat, így az egyén részéről közvetlenül nem is kényszeríthető ki.⁵⁶²

Az Alaptörvény I. cikk (1) bekezdéséből eredő intézményvédelmi kötelezettség egy összetett követelményrendszert támaszt az állammal szemben az alapjogok érvényesülésére: jogi, intézményi és anyagi biztosítékokat követel meg. Ki kell emelni azt, hogy az objektív alapjogvédelmi kötelezettség eleve feltételezi a szubjektív jog meglétét, tipikusan nem keletkeztet az egyén oldalán alanyi jogokat, így az egyén részéről közvetlenül nem is kényszeríthető ki.⁵⁶³ E körben az élelemhez való jog jogi, intézményi és pénzügyi garanciái kerülnek elemzés alá.

559 Tóth Károly: Címszavak alkotmányjogi kislexikonhoz. Szeged, 2010. 22. p.

560 Hajas Barnabás: A gyülekezési jog egyes aktuális elméleti és gyakorlati kérdései. PhD értekezés. Pécs, 2012.

80. p.

561 64/1991. (XII. 17.) AB határozat

562 Hajas Barnabás: A gyülekezési jog egyes aktuális elméleti és gyakorlati kérdései. i.m. 2012. 78-80. p.

563 Uo.

158

6.1. Az élelemhez való jog mennyiségi oldalának garanciái – élelmezési jog

Az élelemhez való jog mennyiségi oldala ugyan nem jelenik meg kifejezett módon az Alaptörvényben, azonban elválaszthatatlanul kapcsolódik az élethez és emberi méltósághoz való jogból levezetetett megélhetéshez szükséges ellátáshoz való joggal.

Az Általános Kommentár is rámutat, hogy az élelemhez való jog végrehajtása nemzeti stratégiák elfogadását követeli meg az élelmiszerbiztonság és az élelmezés biztonság szempontjából is, az emberi jogok alapelveinek figyelembevételével, amelyek meghatározzák a célokat a politikák kidolgozásában, valamint a megfelelő ellenőrzési pontok kialakítását.⁵⁶⁴ A továbbiakban a hazai élelmezésbiztonságot szavatoló garanciarendszert szeretném feltérképezni.