II. Fogalmi meghatározások és viszonyrendszerek
2.2. A nem megfelelő élelmezés dimenziói: éhség, éhezés, éhínség, malnutritio
Meglehetősen drámai számsorokkal szembesülünk a nem megfelelő élelmezés kapcsán. Míg naponta több tízezer ezer ember szenved éhhalált,18 addig a világ gazdagabb felén évente sok százezer ember idő előtti halálát okozza a mértéktelen fogyasztás, a szinte járványszerűen terjedő elhízás19 és a nyomában járó civilizációs betegségek.20
Az ENSZ világ népesedésére vonatkozó adatok szerint, 1999-ben, mikor megközelítőleg 6 milliárd ember élt a földön,21 akkor 840 millió ember szenvedett az éhségtől,22 2016-ban amikor a népesség száma már meghaladta a 7,4 milliárd főt az éhezés megközelítőleg 795 millió embert érint. Tehát összességében azt elismerhetjük, hogy számszakilag csökkent az éhezők száma a világban, ennek ellenére az ENSZ prognózisai szerint 2050-re, amikor a világnépessége 9 milliárdra nő, az éhezők száma 2 milliárdra fog emelkedni.23
Már a Millenniumi Fejlesztési Célok egyik fő célkitűzése volt az éhezők számának a felére csökkentése, ezt az ambiciózus vállalást az ENSZ még egy fokkal magasabbra tette és a Fenntartható Fejlesztési Célok meghatározása során az éhezés megszüntetését tűzte ki célul. Míg
17 Álláspontom szerint a minőségi oldalhoz az élelmiszerbiztonsági követelményeken túlmenően a fiziológiai és kulturális követelményeknek való megfelelés is hozzá tartozik. Erről lásd bővebben az élelemhez való jog alkotmányjogi dogmatikájáról szóló IV. fejezet 4.1. pontját.
18 2017 áprilisában a FAO és a WHO arra hívta fel a figyelmet, hogy több mint 4 millió embert fenyeget a közvetlen éhhalál Dél Szudánban.
19 2008-ban a Földön 1,5 milliárd túlsúlyos (BMI ≥ 25) felnőtt élt, közülük 200 millió férfi és 300 millió nő elhízott volt (BMI ≥ 30). Közel 43 millió volt az 5 éven aluli gyermekek között a túlsúlyosak száma. Ádány Róza Megelőző orvostan és népegészségtan. Medicina Könyvkiadó Zrt. 2011.
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Megelozo_orvostan_nepegeszsegtan/c h10s03.html;
2016-ban 1 630 millió túlsúlyos ember él a világban. http://www.worldometers.info/hu/ (2016-11-20)
20 Fiegler Mária: Éhezés és elhízás a XXI. század küszöbén. LAM Lege Artis Medicinae. 19. évf. 3. sz. / 2009.
174-176.
21 The World at Six Billion. United Nations. ESA/P/WP.154, 1999.
http://www.un.org/esa/population/publications/sixbillion/sixbillion.htm (2016-11-20)
22 Általános Kommentár 5. pont
23 http://www.un.org/sustainabledevelopment/wp-content/uploads/2016/08/2_Why-it-Matters_ZeroHunger_2p.pdf (2016-11-05)
14
ugyan a mennyiségi éhezés csökkentése a harmadik világban komplex gazdasági, szociális, oktatási és egészségügyi beavatkozásokat igényel, addig az európai országok stratégiai dokumentumaiban ez a célkitűzés más aspektusokat ölel fel.24 Az Európa 2020 stratégia és a hozzá kapcsolódó nemzeti stratégiák a szegénység kapcsán a jövedelmi helyzet és a foglalkoztatottság javítását, valamint az anyagi depriváció csökkentését tűzték ki célul, azonban ez utóbbin belül az élelmiszer nélkülözés alakulását csak a táplálkozás olyan minőségi ismérvével mérik, mint a húsfogyasztás gyakorisága.25
Egy 2009-ben született tanulmány 200 ezerre tette országunkban a szélsőségesen szegény embereknek a számát.26 Egy 2014-ben született tanulmány azonban 36-54 ezerre becsülte a rendszeresen éhező gyermekeknek a számát és 200 ezerre a „kríziséhezők” gyermekek számát, vagyis azokat, akik csak időnként nem jutnak megfelelő mennyiségű élelemhez.27 Ez a tanulmány azonban az ország lakosságának csak egy részére, a gyermekekre koncentrált. Mindezen megállapításokkal szemben 2015-ben a kormányfő társadalmi felzárkózásért és társadalmi konfliktusok kezeléséért felelős tanácsadója a nagy nyilvánosság előtt kijelentette, hogy Magyarországon nincs fogalmi értelemben vett gyermekéhezés.28
A fenti megállapítások ellentmondanak egymásnak. Álláspontom szerint az eltérő eredmények fakadhatnak a felmérések nem-reprezentatív mivoltából, az adatgyűjtések eltérő módszertanából, valamint az eltérő fogalomhasználatból, amelyek súlyos szociológiai félrediagnosztizálásokat eredményezhetnek. A 2014-es cikk rámutat, hogy „Európában nincsenek olyan rendszeres, több országra kiterjedő mérések, amelyek alapján a mennyiségi értelemben vett élelmiszer-nélkülözés mértéke közvetlenül megállapítható lenne. A gyermekéhezés mértékét jobb híján az UNICEF által kidolgozott gyermek nélkülözési index egyik mutatója alapján szokták meghatározni, amelyik arra kérdez rá, hogy a családban minden gyermek számára biztosított-e a napi háromszori étkezés.
Ez alapján Európában a gyerekeknek csak alig egy százaléka lenne érintett az éhezés kérdésében.”29
A kutatásaim során megállapítottam, hogy hazánkban nem áll rendelkezésre olyan elemzés, amely reprezenatív módon felmérné a hazai mennyiségi, illetve minőségi éhezés mértékét. Így e kérdéskört közvetetten a szociális segélyeket igénybevevők számából, valamint az étkezésekre
24 Husz Ildikó – Marozsán Csilla: Szociális nyári gyermekétkeztetés – egy rendelet tanulságai. Esély. 2014/5. pp.
55-78; 55-56. p.
25 Husz Ildikó – Marozsán Csilla: Szociális nyári gyermekétkeztetés – egy rendelet tanulságai. uo.
26 Fiegler Mária: Éhezés és elhízás a XXI. század küszöbén. LAM Lege Artis Medicinae. 19. évf. 3. sz. / 2009.
174. p.
27 Husz Ildikó – Marozsán Csilla: Szociális nyári gyermekétkeztetés – egy rendelet tanulságai. uo.
28 http://hvg.hu/itthon/20151112_Hegedus_Zsuzsa_Nem_letezik_az_ehezo_gyere
29 Husz Ildikó – Marozsán Csilla: Szociális nyári gyermekétkeztetés – egy rendelet tanulságai. i.m. 58. p.
15
visszavezethető problémákkal küzdő személyek egészségügyi ellátottságának a számából lehetne megtudni. E dolgozatnak azonban nem célja a különböző statisztikai és szociológiai felmérések során alkalmazott módszerek felülvizsgálata, így e vitába én magam nem is mennék bele, de szükségszerűnek tartom, hogy az egyes fogalmak tisztázásra kerüljenek a témakörben, hiszen attól függetlenül, hogy valaki éhes, még nem feltétlenül éhezik.
Az éhség az értelmező szótár szerint egy testi érzést, állapotot, szükségletet jelent.30 Az éhség az egyén szintjén még nem feltételez krónikus problémát. Ugyanis ha valaki éhes, attól még nem feltétlenül éhezik, azonban az is előfordulhat, hogy valaki nem éhes, azonban mégis éhezik. Sőt, olyan is előfordulhat, hogy valaki a szomjúság érzetet keveri össze az éhséggel.
Az éhezés, az éhségnek egy fokkal erősebb fajtája, ami az értelmező szótár szerint huzamos ideig tartó vagy gyakori éhséget, táplálékhiányt jelent. Az éhezésen, hosszú távon át fennálló alultápláltságot értünk.31 Tehát megállapíthatjuk, hogy az éhség inkább egy rövidebb ideig tartó érzet, míg az éhezés egy hosszabbtávú állapot.
Az éhínség pedig egy következő fokozat, amely a társadalom minden vagy igen széles körére kiterjedő (s általában nyomorúsággal, betegségekkel, járvánnyal járó) éhezést jelent. Az éhínség fogalmát tovább differenciálják még azzal, hogy ez egy természeti katasztrófa, háború vagy egyéb gazdasági sokk, illetve folyamat következtében kialakuló viszonylag rövidtávú jelenség. Az éhínség fogalmi elemeként szokták még az élelmiszer hiányt, illetve a halálozási mutatók megemelkedését emlegetni, azonban Stephen Devereux rámutatott arra, hogy ezek a fogalmi elemek nem feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy éhínségről beszéljük.32 Összességében azonban az megállapítható, hogy az éhínség egy társadalmi jelenség, míg az éhezés inkább az egyén biológiai állapotát jellemezheti.
A mennyiségi éhezés (abszolút éhezés) abban az esetben áll elő, ha az adott egyén az egészségének megőrzéséhez szükséges napi energiamennyiséget és táplálékmennyiséget nem kapja meg, tehát a bevitt energia és táplálék minőségi összetétele sem megfelelő.33 A „mennyiségi” éhezés azt jelenti, hogy valamilyen oknál fogva, összességében túl keveset eszik az egyén. A nem kielégítő
30Bárczi Géza – Országh László (főszerk.): A magyar nyelv értelmező szótára. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1959-1962.
31 Tiba Zoltán Gábor: Az élelmiszersegélyek változó környezete és élelmezésbiztonsági hatásának mérése. PhD értekezés. BCE. Budapest, 2006. 28-29. p.
32 Stephen Devereux: Theories of Famine. Harvester Wheatsheaf, 1993. 18. p.
33A mennyiségi éhezés három szakaszát különböztetjük meg. Az utolsó étkezéstől számított 12-18 óra, mely még a felszívódás utáni szakasz. Ezt követi a korai, nem adaptált éhezés 2-3 nappal az utolsó étkezés után kezdődik, és legfeljebb egy hétig tart, majd végül a krónikus, adaptált éhezési szakasz következik 7-10 nap után
Plósz János: Kóros és káros – az éhezés biológiája.
http://www.webbeteg.hu/cikkek/emesztorendszer/2262/az-ehezes-koros-es-karos-kovetkezmenyeirol
16
energiafelvétel már rövidtávon is fogyást eredményez. Csak a mérsékelt alultáplálás hatását képesek a szervezet regenerációs mechanizmusai bizonyos határig kivédeni, a testtömeg csökkenése mellett azonban a szervezet akaratlagos és spontán aktivitása is csökken.34
Minőségi éhezés (relatív éhezés), akkor adódik, ha az adott személy napi energiaszükséglete ugyan biztosított, azonban ezen belül egy vagy több tápanyaghoz (szénhidrát, fehérje, vitaminok vagy ásványi anyagok) nem, vagy nem megfelelő mennyiségben fér hozzá, amely hosszú távon hiánybetegségekhez vezet.35 A minőségi éhezés kevésbé feltűnő, azonban jelentősége nagy, mert ebben az esetben az egyes életfontosságú tápanyagok (például fehérje, vitamin, ásványi anyag) bevitele ugyancsak kevés vagy rossz arányú; azonban a késői következmények szempontjából e hiányok gyakran pótolhatatlanok, illetve behozhatatlan hátrányokat okoznak – különösen csecsemő- és gyermekkorban. Az egészségügyben a szakemberek leggyakrabban a fehérje- és energiahiánnyal találkoznak, ennek következménye a fehérjeenergia-malnutritio.36 Ebben az esetben a zsírszövet eltűnik, a fertőzéseknek kevésbé tud ellenállni a szervezet. Ha a szervezet energia-egyensúlya tartósan negatív irányba tolódik el (vagyis a táplálékkal felvett napi energia kevesebb, mint az energiafelhasználás során leadott), soványság alakul ki. Ha a testtömeg az optimálisnál 15-20%-kal kevesebb, és a tartalék zsírszövet mennyisége is csökkent vagy elfogyott, akkor cachexiáról beszélünk.37
Rosszultápláltság (malnutrition) a fentiekhez képest olyan fizikai állapot, amely a test tápanyag-felhasználásához kapcsolódik. Az alultápláltság olyan kóros állapot, amelyben az energia vagy legalább egy tápanyag abszolút vagy relatív hiánya jelentkezik.38Az alultápláltság magában foglalja a méhen belüli korlátozott növekedést, mely alacsony születési testsúlyt eredményez, a növekedési elmaradást, a lesoványodást és az éhezési ödémát; és az alapvető mikrotápanyagok hiányát. Az alultápláltság egyik vitaminokkal és ásványi anyagokkal összefüggő formája, a mikrotápanyag-hiány. A vitamin-hiány betegségek (A-vitamin, B-vitamin), valamint a mikrotápanyag zavarok (a vas, a jód, illetve a cink hiánya) a fejlődő országokban a tíz leggyakoribb, betegség által kiváltott halálozási ok között szerepel.39 A nem megfelelő minőségű élelmiszerhez való hozzáférés esetén, a minőségi éhezés kapcsán, mikrotápanyagok hiánya következtében gyakran alakul ki túlsúly,
34 Fiegler Mária: Éhezés és elhízás a XXI. század küszöbén. i.m. 175.p.
35 Éhezünk és pazarolunk. Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. http://portal.nebih.gov.hu/web/guest/-/ehezunk-es-pazarolunk (2016-11-20)
36 Fiegler Mária: Éhezés és elhízás a XXI. század küszöbén. uo.
37 Fiegler Mária: Éhezés és elhízás a XXI. század küszöbén. uo.
38 Fiegler Mária: Éhezés és elhízás a XXI. század küszöbén. i.m. 174. p.
39A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: Az anyai és a gyermektáplálkozás előtérbe helyezése a külső támogatásokban: uniós szakpolitikai keret /* COM/2013/0141 final */
17
ilyenkor alultápláltsággal járó elhízásról lehet beszélni.40 A fejlett társadalmak legnagyobb problémája a túltáplálás okozta elhízás és túlsúly, amelynek a legfontosabb kiváltó tényezője, hogy felborul az egyensúly a szervezet energiafelhasználása és energiaszükséglete között. Az elhízás világjárványhoz hasonló terjedése komoly egészségügyi és népegészségügyi problémát jelent a Föld legtöbb országában, főleg társbetegségeivel és szövődményeivel kapcsolatban, ami az elhízottak egészségügyi ellátását nehezebbé és költségesebbé teszi – ez így jelentős teher az egészségügyi ellátórendszerre és a gazdaságra, esetenként sok szociális probléma forrása is.41
A legjellemzőbb táplálkozási rendellenességek fogalmi ábrája42
Az alábbi ábrán kívánom összefoglalni és egymással szembe állítani az élelemhez való jog minőségi és mennyiségi oldalának a kihívásait. Nyilvánvalóan a két oldal a jog érvényesülése szempontjából nem választható külön egymástól, de a kihívások vizsgálata szempontjából érdekes párhuzamosságokat lehet felfedezni egy-egy jellemző mindkét oldalának a meghatározásával.
40 Ádám Veronika: Mindennapi kenyerünk, mindennapi kalóriánk. Mindentudás Egyeteme. 2004. április 26-i előadása.
http://mindentudas.hu/el%C5%91ad%C3%A1sok/tudom%C3%A1nyter%C3%BCletek/term%C3%A9szett udom%C3%A1ny/106-biol%C3%B3giai-tudom%C3%A1nyok/6001-mindennapi-kenyeruenk-mindennapi-kaloriank.html
41 Rurik Imre – Ungvári Tímea – Szidor Judit – Torzsa Péter – Móczár Csaba – Jancsó Zoltán – Sándor János:
Elhízó Magyarország. A túlsúly és az elhízás trendje és prevalenciája Magyarországon, 2015. 1249. p. Orvosi hetilap 2016.157. évfolyam, 31. szám. 1248–1255. p
42 Klinikai Táplálás és Metabolizmus Európai Társaságának Nyilatkozatában került elfogadásra. Diagnostic criteria for malnutrition. An ESPEN Consensus Statement. Clinical Nutrition. 2015. 335-340. p. 339. p.
Táplálkozási rendellenesség
Éhezéshez köthető soványság
Cahexia/
betegséghez köthető alultápláltság
Sarcopenia Gyengeség Túlsúly Elhízás
Túltápláltság
Alultápláltság Mikrotápanyag zavarok
18
Az élelemhez való jog kihívásai
Mennyiségi oldal Minőségi oldal
Élelmezésbiztonság Élelmiszerbiztonság,
Élelmiszerlánc-biztonság Abszolút éhezés
(se mennyiségileg, se minőségileg nem kielégítő)
Relatív éhezés
(mennyiségileg igen, minőségileg nem kielégítő)
Alultápláltság Túltápláltság (Elhízás), Élelmiszer okozta megbetegedések Legjellemzőbben, de nem kizárólagosan a fejlődő
országok problémája
Legjellemzőbben, de nem kizárólagosan a fejlett világ problémája