A diszkrimináció tilalommal kapcsolatos tartalmi összefüggések

A hátrányos megkülönböztetés tilalma az alapjogok rendszerében sajátos helyet tölt be. Egyrészt az alapjogok kiegészítője, amennyiben az alapjogokban eleve benne rejlő tulajdonság az egyenlő érvényesülés követelménye. Másrészt pedig magukon az alapjogokon túlmutat, s áthatja az egész jogrendszert.⁴⁴⁶ Meghatározott társadalmi csoportok azonban csak korlátozott hozzáféréssel bírnak az élelemhez, amely vagy élettani helyzetükből, vagy más társadalmi-gazdasági helyzetükből fakad. Az élelemhez való jog, illetőleg az esélyegyenlőség alapelve és a diszkrimináció tilalmának elve alapján különleges figyelemben kell részesíteni azon sérülékeny csoportokat és egyéneket, amelyek ilyen korlátozott hozzáféréssel rendelkeznek az élelemhez.⁴⁴⁷ XVI. Benedek pápa a 2007. évi Élelmezési Világnap alkalmára írott üzenetében,⁴⁴⁸ valamint a Caritas in veritate kezdetű enciklikájában is kifejtette, hogy az élelemhez való jog a minden emberi lény egyetemes joga kell legyen, bármilyen mérlegelés és megkülönböztetés nélkül, továbbá felhívta a figyelmet arra is, hogy minden társadalom kötelessége e jog tiszteletben tartása, amelynek nem-teljesülése az emberi méltóság sérelméhez vezet. ⁴⁴⁹

Az Általános Kommentár is felhívja a figyelmet arra, hogy azon túlmenően, hogy minden ember számára biztosítani kell a megfelelő élelmet, a különösen sérülékeny társadalmi csoportok – úgy, mint az

446 Balogh Zsolt: A diszkrimináció tilalma. In. Schanda Balázs – Balogh Zsolt (szerk.): Alkotmányjog – Alapjogok. Pázmány press, Budapest, 2015. 129. p.

447 Office of the United Nations High Commissioner for Human Rights: The Right to Adequate Food. Fact Sheet No. 34. 9. p. http://www.ohchr.org/Documents/Publications/FactSheet34en.pdf

448 Kálmán Zoltán: Az Élelmezési Világnap ünnepe a FAO Központjában. Vidékfejlesztési Minisztérium, 2007–10–17.

www.vm.gov.hu/main.php?folderID=847&articleID=11199&ctag=articlelist&iid=1 (2010–10–18)

449 XVI. Benedek pápa enciklikája a püspököknek, papoknak és diakónusoknak az Istennek szentelt személyeknek, a krisztushívő laikusoknak és minden jóakaratú embernek. Az ember teljes értékű fejlődéséről a szeretetben és az igazságban. 27. pont. http://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=397

124

éhínség áldozatai, a betegek, az idősek vagy a gyermekek – esetében különös figyelmet kell fordítani az élelemhez való jog érvényesülésére.

Az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdése is tartalmazza a diszkrimináció tilalmat, miszerint Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. Az Alaptörvény harmadik módosításával pedig a (4) bekezdésben foglaltatik, hogy Magyarország az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti.

Álláspontom szerint a hátrányos megkülönböztetés tilalmával ellentétes gyakorlatot folytatnak az olyan oktatási-nevelési intézmények, ahol nem biztosítják a speciális étkezési igényű gyermekek részére a megfelelő táplálékot, vagy nem vállalják ezen gyermekeknek felvételét az intézményekbe, mert a nevelők, pedagógusok nem vállalják a felelősséget ezen gyermekek étkeztetésével, esetlegesen a gyógyszerezésüknek (inzulin adagolásuknak) a felügyeletével kapcsolatban. Az ombudsman 2011-ben foglalkozott a speciális élelmezési igényű gyermekek étkeztetésével, melynek során megalapította, hogy a közétkeztetés átfogó szabályozásának hiányában nem megoldott a minőségi élelmezési szolgáltatás. Az ombudsman szerint szükséges egy egységes, a gyermekétkeztetésre vonatkozó jogszabály megalkotása, amely a közétkeztetést komplex módon, annak valamennyi területére – így a közétkeztetés fogalmára, intézményi körére, forrásaira, költségeire, térítési díjak megállapítására, minőségi és mennyiségi követelmények meghatározására, a speciális igényű gyermekek étkezésének biztosítására, az iskolai büfék élelmiszer és ital kínálatára, a párhuzamos hatósági ellenőrzések megszüntetésére, az egészséges ivóvíz használatára, az iskola-egészségügy e téren való megerősítésére, a főzés és kulturált étkezés tárgyi és személyi feltételeire – egyaránt kiterjed.⁴⁵⁰

Az alapvető jogok biztosa az AJB-3378/2017. számú jelentésében megállapította, hogy jogsértő módon járt el az a nyugat-magyarországi város önkormányzata akkor, amikor a fenntartásában működő óvodában nem biztosította egy speciális étkezési igényű kisgyermek számára a diétás közétkeztetést. A biztos jelentésében hangsúlyozta, hogy a speciális igényű gyermekek étkeztetése nem múlhat az intézmények helyzetén, belátásán, nem hárítható át a szülőkre, nem függhet attól, hogy együttműködőek-e a feladatellátás megkönnyítésében. Az ombudsman megállapította, hogy a jogállami követelmények és az esélyegyenlőség elve mellett a gyermek jogait is sérti az önkormányzat, egyben a gyermek egészségét is közvetlen veszélynek teszi ki azzal, hogy jogszabályban egyértelműen előírt kötelezettsége ellenére nem biztosítja valamennyi

450Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentése az AJB 560/2011. számú ügyben

125

köznevelésben résztvevő számára az egészséges fejlődéséhez szükséges speciális közétkezést.⁴⁵¹

Az oktatási jogok biztosa is kiemelt figyelmet fordít a speciális étkezési igényű gyermekek helyzetének a javítására. 2011. évi beszámolójában több olyan ügyet is kivizsgált amelyben a panaszos gyermekeket, valamilyen speciális étkezési igényük (cukorbetegség, ételallergia) miatt ért hátrányos megkülönböztetés. Az oktatási jogok biztosa ezen ügyekkel kapcsolatban megállapította, hogy „számos nehézséget vet fel azon tanulók oktatása, akik valamilyen egészségügyi problémával küzdenek, de részt kívánnak venni az óvodai nevelésben, illetőleg a tankötelezettségüket iskolába járással kívánják teljesíteni. Amennyiben ezen gyermekek közoktatási intézményben történő ellátása egészségi állapotukra tekintettel nincs kizárva, úgy az intézmény köteles őket fogadni. Sok esetben azonban speciális helyzetek alakulnak ki, melyek kezelése, megoldása kizárólag a szülők, továbbá a gyermekek ellátásával foglalkozó szakemberek szoros együttműködése, kompromisszumkészsége alapján lehetséges.”⁴⁵²

5.2. Az élelemhez való jog második generációs jogokkal való kapcsolat

Az élelemhez való jog mennyiségi oldalának a második generációs szociális jogok közül, az egészséghez való joggal, a szociális biztonsággal, valamint a megfelelő életszínvonalhoz való joggal áll tartalmi összefüggésbe; a kulturális jogok kapcsán, pedig az oktatáshoz való joggal a gazdasági jogok közül egyrészről a tisztességes gazdasági verseny követelményével (az élelmiszer gazdasági hozzáférésének biztosítása, dömping jellegű kereskedelmi politika visszaszorítása) áll fenn szorosabb rendszerkapcsolata, illetve konkurál azokkal. Míg az élelemhez való jog minőségi oldalát a második generációs gazdasági jogok közül egyrészről a vállalkozás szabadságának a kérdéseit, a fogyasztók védelmét, valamint a tulajdonhoz való jog vonatkozásait lehet rendszerszinten összevetni a minőségi élelmezés kérdésével; a szociális jogok közül, az egészséghez való joggal, míg a kulturális jogok közül pedig az oktatáshoz való joggal hozható kapcsolatba.

451 Az alapvető jogok biztosának AJB-3378/2017.számú jelentése

452 Az oktatási jogok biztosának beszámolója 2011. évi tevékenységéről. 28-29. p.

http://www.oktbiztos.hu/ugyek/jelentes2011/ojb_2011_beszamolo.pdf

126