Ahogy Parádi József is megfogalmazta, „a rendőrséggel ellenétben a csendőrség nem volt rendőrhatóság, csupán rendőri közeg”, de mindenféleképpen félkatonai szervezet.34 A jogköröket a vármegyei közigazgatás birtokolta. A csendőrség és a közigazgatás közötti kommunikáció formája lehetett felhívás, megkeresés vagy feljelentés. A feljelentés kivizsgálása nyomozati úton történt, amelyet egy 1903-as törvénnyel létrehozott járásőrmesteri intézmény folytatott le.35
A csendőr szolgálati ideje alatt mindig egyenruhát hordott, csak a nyomozó, vagy más néven detektív viselhetett civil ruhát. A csendőrség tekintetében megkülönböztetünk speciális feladatokat ellátó alakulatokat: tábori és határ-széli csendőrséget, de ide sorolnám a nyomozásokat legtöbb esetben lefolytató
29 Felszeghy Béla: Az evakuálás problémája II., 1917, i. m., 3–4.
30 Uo.
31 Felszeghy Béla: Az evakuálás problémája I., 1917, i. m. 2–3.
32 Tájékoztató a háború esetére…, 1914, i. m.
33 MNL OL. K 26. 1918-VII. res.-829. 1168. csomó. 151.
34 Parádi József: A Magyar Királyi Csendőrség…, 2012, i. m., 111.
35 Uo. 111. Vö. Utasítás a Magyar Királyi Csendőrség járásőrmesterei számára. 12–18.
detektíveket is, akiket ugyan a csendőrök mellé osztottak be, de önálló cselek-vőképességgel rendelkeztek. A detektívek a belügyminisztérium V. alosztályából kerültek ki. A háborús helyzet folyamatos változása miatt a határszéli csendőrség írásai szerint a pánszláv izgatás fokozatosan terjedt, ezért Zsélyen kívül Ungvárra, Nagybereznára és Mezőlaborcra rutén vagy tót nyelven beszélő detektívekre volt szükség. így kerültek Ungvárra Orosz Viktor és Hajdú Ferenc detektívek.
1914. augusztus 27-én az államrendészeti megfigyelések céljából Ugocsa várme-gye területére Nagyszőlős célállomással Kis János detektívet helyezték ki, termé-szetesen teljes inkognitóban. Fizetését és ellátását Újhelyi Vitkai Sándor főszolga-bírónak kellett teljesítenie.36 A területen Izmányi néven már tevékenykedett egy detektív, akiknek helyben tartózkodását 1914. november 7-ével további 8 napra meghosszabbították a főszolgabíró kérésére. A kérelmet báró Perényi Zsigmond belügyminiszteri államtitkárnak küldték meg.37 Egy 1914. október 21-i jelen-tése szerint a lefolyt harcokat követően feladataik rohamosan megnövekedtek, összefüggésben azzal, hogy a határszéli rendőrség létszámhiányban szenvedett.38 Fő feladatuk a Sianki és Uzsok körüli harcokban meghalt katonák és elhullott állatok maradványainak felkutatása és eltemetése lett, így immár határszéli szol-gálatot is teljesítettek.39
Az utasításokat egy bizonyos Usz tanácsostól kapták.40 Először álnévre gondol-tam, de sikerült kideríteni, hogy ez igazából vezetéknév, méghozzá Usz Antalé, aki 1856-ban született Ungváron és a 32. cs. és kir. vadászzászlóaljnál szolgált hadnagyi rangban, a háború kitörésétől kezdve pedig az ungvári rendőrkapitány-ság tanácsosa volt.41 A kis létszámú csendőrség tagjainak háborús szolgálat alóli felmentése nem ment zökkenőmentesen, hivatalos jegyzéket kellett készíteni az érintettekről.
36 MNL OL. K 149. 1914. 3. tétel. 3498. 60. doboz. 2–4.
37 Uo. 8–9.
38 Erre jó példa a munkácsi rendőrkapitányság esete, ahol Zilahy felügyelőt a munkácsi határ-rendőrkapitányság ideiglenesen felmentette, Sebestyén felügyelőt pedig a katonai parancsnoksághoz osztották be, így további két tisztviselő nélkül, akik a galíciai menekültek kiválasztására Volócra és Alsóvereckére utaztak, összesen három személy maradt a kapi-tányságon. MNL OL. K 149. 1914. 4818. 64. doboz. 182–191.
39 Uo. 182–191.
40 MNL OL. K 149. 1914. 3. tétel. 2516. 60. doboz. 8.
41 MNL OL. K 149. 1913. 10. tétel. 710. 64. doboz. 25.
2. táblázat. 1913. február 22-i kimutatás a népfölkelésre kötelezett személyekről42 NévIlletőségMegyeHol szolgált?RangKözszolgálataHol? Pákh LászlóÁcsfalvaUgocsacs. és kir. 85. gyalogezredőrvezetőrendőrsegédtisztHőlak Usz AntalUngvárUngcs. és kir. 32. vadászzászlóaljhadnagyrendőrtanácsosUngvár Görgényi GáspárKőrösmezőMáramaroscs. és kir. 85. gyalogezredszakaszvezetőőrségvezetőKőrösmező Szombathelyi BélaNémetmohábolyBaranyam. kir. 19. honvéd gyalogezredhadnagyhatárrendőr fogalmazóUngvár Szirovica LajosDoszkTorontálm. kir. 3. honvéd huszárezredőrmesterhatárrendőrÖkörmező Bada BélaKókaNagykátai járáscs. és kir. 68 gyalogezredőrmesterhatárrendőrUngvár Dr. Ádám GyulaMezőtúrJász Nagykun Szolnokcs. és kir. 19. gyalogezredhadapródkaptányMunkács Szabó JánosMezőteremSzatmárm. kir. 12. honvéd gyalogezredtizedeshivatalszolgaKőrösmező Erdősi PéterAknaszlatinaMáramaroscs. és kir. 85. gyalogezredtizedeshatárrendőrFelsővisó Károly AntalAknasuhatagMáramaroscs. és kir. 85. gyalogezredszakaszvezetőőrmesterMáramarossziget Hetzke SándorAknasuhatagMáramaroscs. és kir. 85. gyalogezredtizedesdíjnokMáramarossziget 42MNL OL. K 149. 1914. 10. tétel. 710. 64. doboz. 24–38.
NévIlletőségMegyeHol szolgált?RangKözszolgálataHol? Tamás KálmánMáramarosszigetMáramaroscs. és kir. 85. gyalogezredőrmesterhatárrendőrMáramarossziget Lénert JózsefNyíregyházaSzabolcscs. és kir. 34. gyalogezredgyalogossegédtisztNagyberezna Matyola PéterBeregkövesdBeregcs. és kir. 32. vadászzászlóaljszakaszvezetőhatárrendőrMunkács Dr. László FerencKisgejőcUngcs. és kir. 65. gyalogezredpóttartalékoskapitány Munkács Bidnai BélaUngvárUngcs. és kir. 5. gyalogezredszakaszvezetőhivataltisztUngvár Kassai EndreFelsőrőceUngcs. és kir. 66. gyalogezredszakaszvezetőhivataltisztMezőlaborc ifj. Rónai AntalUngvárUngcs. és kir. III. had- test tüzérezredeszakaszvezetőfogalmazóNagyberezna Godzsa IstvánMikolapatakMáramarosm. kir. 12. honvéd gyalogezredszakaszvezetődínokOrsova Sutka GyörgyHusztközMáramaroscs. és kir. 6. vadászzászlóaljvadászőrségvezetőUngvár Nagy JánosNagybaráthegyGyőrcs. és kir. 19. gyalogezredgyalogoshivatalszolgaMezőlaborc Bödő ImreSzentbenedekSomogym. kir. 19. honvéd gyalogezredtizedeshatárrendőrMezőlaborc Pozsonyi JánosPusztakovácsiSomogycs. és kir. 44. gyalogezredőrmesterhatárrendőrNagyberezna Páll GyörgyBibarcfalvaSzékely- udvarhelycs. és kir. 82. gyalogezredőrmesterhatárrendőrFelsővisó
A tábori csendőr a hadműveleti területeken tevékenykedett leginkább, ellen-őrizte a szabadságolt katonák személyazonosságát és ellen-őrizte a hadifoglyokat.
A határszéli csendőr elsődleges feladata természetesen a határellenőrzés volt, de területén felelt a közbiztonságért is.43 Az 1903. VIII. törvénycikk 2. paragra-fusa szerint a határrendőrség a határ mentén felmerülő és államrendészeti szem-pontból fontos mozzanatokról és eseményekről tájékoztatást volt köteles adni az illetékes hatóságoknak. A két legfontosabb követelmény a megbízhatóság és a gyorsaság. A különböző észleléseket és értesüléseket, ha megbízható forrásból eredtek, azonnal be kellett jelenteni. Fő kritérium volt, hogy külön kellett válasz-tani a saját hírszerzést a másoktól vett információktól, ahol mindig meg kellett jelölni a pontos forrást és annak megbízhatóságát, valóságértékét, hiszen a késle-kedés lemaradást, a cselekvőképesség megbénulását okozta.44 A Magyar Király-ság területe a háború előtt nyolc csendőrkerületből állt, az északkeleti vármegyék a IV. kassai kerület fennhatósága alá tartoztak, természetesen Kassa központtal.
A kerületeket a könnyebb irányíthatóság érdekében szárnyakra és szakaszokra osztották, ezek központjai: Ungvár, Beregszász, Máramarossziget Lőcse, Sátor-aljaújhely, Eperjes és Rimaszombat.
3. táblázat. A csendőrök nemzetiségi összetétele a IV. kassai kerületben, 188445 IV. kassai
kerület Magyar Német Román Tót Szerb Egyéb Összesen
734 66 32 68 2 13 915
A kerületben egy csendőrre átlagosan 27 km²-nyi terület, illetve 1127 ellen-őrzött személy jutott. A nyolc kerület közül itt jutott egy főre a legnagyobb bejá-randó terület, viszont az ellenőrzött személyek számát tekintve az ötödik helyen állt, megelőzte Budapest, Pozsony, Székesfehérvár és Debrecen.46
A csendőrség háborús körülmények között való alkalmazása 1888 óta napi-renden volt. A csendőrség létszámát nem lehetett tartalékos és póttartalékos állományból kiegészíteni. Az 1881. évi 2. törvénycikk szerint azonban a hon-védségből 1200 fő azonnali karhatalmi szolgálatra volt kirendelhető. A nép-fölkelő különítményeket, amelyeket legtöbb esetben őrizetre (hidak, gyárak,
43 Parádi József: A Magyar Királyi Csendőrség…, 2012, i. m., 111. Vö. Utasítás a Magyar Királyi Csendőrség járásőrmesterei számára. 96–103.
44 MNL OL. K 149. 1914. 9. tétel. 9091. 64. doboz. 234.
45 Forrás: Csapó Csaba: A Magyar királyi csendőrség…, 1998, i. m., 156. (X. sz. melléklet.)
46 Preszly Lóránd: A Magyar kir. csendőrség…, 1920, i. m., 123.
csomópontok) rendeltek ki, a csendőrőrs parancsnokának vezetése alá helyez-ték.47 A kivételes intézkedések folytán a belügyminiszter saját hatáskörében uta-sítást adhatott a csendőrség alkalmazására, sőt 1914. augusztus 1-jétől az összes város irányítását a csendőrségnek rendelte alá.48